Új Szó, 1979. szeptember (32. évfolyam, 206-230. szám)

1979-09-05 / 209. szám, szerda

Nagyobb sebességre váltanak

Az országutak vándorát 0 Pártmegbizatások vállalása az éves terv teljesítésére ^ Példamutató munkás párttagok az aktivitás serkentői

A líbereci Rét ex üzemben próbaként megkezdték annak a gyár- tásvonalnak az üzemelését, amely szigetelő szíjakat fog gyártani. A szigetelőszalagok összeixcgeszthetők, megakadályozzák a víz át szivárgását, nélkülözhetetlenek a föld alatti építkezéseknél. Alapanyaga az üvegvatta. Felvételünkön Svätopluk Zástera mérnök, a Líbereci 'Építőipari Főiskola tanszékének dolgozója ellenőrzi a szigetelőanyag minőségét. (Felvétel: J. Tachezy)

AMIRE FEL KELL FIGYELNI

A beszélgetések tanulságai Pártíeladatok és vállaló* sok i0 Munkahelyi és politikai kérdések

Nem újkeletű dolog, hogy a közlekedés szoros kapcsolatban áll népgazdaságunk minden ágával, nélkülözhetetlen közve-, títője a termelésnek és a fogyasztásnak. Ennélfogva pedig a társadalmi igények szüntelen növekedésének kielégítésében egyre nagyobb feladatokat kell megoldania.

Ez a megállapítás érvényes a Csehszlovák Autóközlekedési Vállalat dunaszerdahelyi I Dunajská Streda) üzemére ís, amely a kommunisták áldozat- vállalása és példamutatása nyomán mind sikeresebben látja el feladatkörét. Mit szólnak ehhez az illetékesek?

Podhradszky Zsigmond, az üzemi pártalapszervezet elnöke:

— A hatodik ötéves tervidőszak első három évének feladatait nagy erőfeszítések árán, kielégítőem teljesítettük. Az idei féléves tervteljesítésben azonban lemaradtunk. Az áru- szállítás előirányzatát nem teljesítettük az elvárásoknak megfelelően, jóllehet a személyszállítás területén jóval túlléptük feladatainkat. Az okok általánosan ismertek: tehergépkocsi- parkunk műszaki állapota nem kielégítő, a fontosabb pótalkatrészekben sem bővelkedünk, emiatt sokszor 45 százalékos a járműkiesés. Ezt csak tetézi az, hogy 11 tehergépikocsivezetö hiányzik a tervezett létszám betöltéséhez. Az objektív nehézségek ellenére a tartalékok mozgósításával igyekszünk megoldást tkeresni az akadályok leküzdésére. S ehhez nagy segítséget nyújtanak a kommunisták, akik a most folyó beszélgetéseken a legkülönbözőbb párt- megbízatásokat vállalják, hogy mielőbb kiláboljunk a kátyúból.

Antal Ferenc kommunista esztergályos és újító:

— Idestova 15 éve dolgozom a közlekedési vállalatnál, s hovatovább egyre nagyobb arányú a tehergépkocsik meghibásodása. De ezen nem is lehet csodálkozni, mert feladataink állandóan növekednek, a gépkocsivezetők a feszített terveket a létszámhiány ellenére igyekeznek teljesíteni. Ezt azzal támaszthatom alá, hogy az első félévben 3 081 000-rel lépték túl a tervezett tonnakilométereket. Az állandó hajtás és a terhelés, a kedvezőtlen terepre való anyagszállítás próbára teszi a gépkocsik műszaki teherbírását, A javításokat rendszerint többletmunkával kell elvégeznünk. Persze ez nem okozna problémát, de az esetek zömében a meghibásodott alkatrészeket is nekünk kell kijavítanunk, sokJozef VlašiC gyártásvezetőt, a Szlovák Műszaki Üveggyár dúb- ravkai üzeme élsó pártalap- szervezetének elnökét közvetlenül az alapszervezet tagjaival való beszélgetés megkezdése előtt kerestük fel munkahelyén. Vlašič elvtárs — mint a szervezet elnöke —, már korábban részt vett a beszélgetésen, melyen értékelik a tagok eddigi munkáját és további feladatokkal bízzák meg őket. Itt jegyezzük meg, hogy az I. alapszervezet, melynek az élén áll, az üzem legnagyobb és legeredményesebb párt alapszervezete. Vlašič elvtárs kitüntetett dolgozó. Szakmáját tekintve üvegipari automata-gépész.

— Milyen feladattal bízta meg az üzemi pártbizottság? — kérdeztük.

— Azt kaptam feladatul, hogy tovább javítsam az alapszervezet munkáját — válaszolja, majd mosolyogva hozzáteszi. — Ügy vélem, ebbe minden belefér.

— Mi minden? faggatom. — Mivel javítható tovább a szervezet munkája?

Kissé elgondolkodik.

— Szerintem minden egyes párttagnak tudatosítania kell, hogy kommunista — mondja határozottan. — Nem engedhetjük meg péWául, hogy egy párttag a termelési eredmények értékelésekor ne tartozzon a legjobbak közé. Ez a munkásokra és a technikusokra egyasz'or újragyártanunk, mert hiányoznak a raktárból. Itt teszek említést arról is, hogy a hivatásos gépkocsivezetők munkavállalók. Munkáltatójuknak, azon felül, hogy bért fizet, az is kötelessége, hogy megteremtse a biztonságos munkavégzés feltételeit. Óvatos becslések szerint is sok az olyan jármű nálunk. amely kis hibával közlekedik. Éppen emiatt szinte pánikot okoz a vállalatnál, ha a reggeli indításkor megjelennek a műszaki ellenőrzést végző szakemberek. Vajon mi történne, ha a gépkocsivezető — hiszen elsősorban ő viszi vásárra a bőrét — ilyenkor megtagadná a fuvart?

Csóka György, az alapszervezeti pártbizottság alelnöke:

— Való igaz, sok gonddal-bajjal küzdünk. Mégis az a közvélemény üzemünkben, hogy mind az áruszállításban, mind a pártmunkában az eddiginél nagyobb sebességre kell váltanunk. Jelentős előrelépésnek tartom az ehhez vezető úton a párttagokkal folytatott beszélgetéseket. Népes, 92 párttagot és 10 tagjelöltet számláló alapszervezetünk elég erős ahhoz, hogy a kommunisták személyes példa- mutatásán keresztül emelje a gépkocsivezetők, a javító-szerelő szakmunkások és a gazdasági vezetők aktivitását. Az eddig lezajlott beszélgetések tartalmukban megfeleltek a Központi Bizottság határozata elvárásainak, jó! szolgálták a tag- könyvcsere céljait. Nem a befelé fordulás a jellemzőjük, hanem a kommunisták mozgósítása a soron levő feladatokra. Párttagságunk jelentős' többsége nagy becsvággyal teljesíti munkakötelezettségeit, politikai és szakmai téren egyaránt igyekszik gyarapítani tudását. Munkájuk mellett ez idő szerint tizenkettőn a szakközépiskolák levelező tagozatán tanulnak, heten a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetem hallgatói, de tizenegyen már elvégezték a legfelsőbb pártoktatás politikai tanfolyamát. Ennek köszönhető, hogy pártalapszervezetünk felkészült előadógárdával rendelkezik, többen közülük a járási pártbizottság hasonló testületében is példásan teljesítik kötelezettségeiket. Ezenkívül hatvanöt fiatal tanuló szaktan- intézetünkben készül az autójavító-szerelő szakma elsajátítására, tizennégyen közülük már a hivatásos gépkocsivezetésre szóló jogosítványt is megszerezték. Az érvényesülési lehetőséget minden dolgozónk számára messzemenően biztosítjuk.

ránt vonatkozik. Nem lehet a tagok harminc százaléka pasz- szív. Gazdasági eredményeink mindenekelőtt a gazdasági irányítással megbízott személyek, főleg a mesterek munkájától függnek. A pártszervezet olyan gyakran kénytelen gazdasági kérdésekkel foglalkozni, hogy az az egyéb pártmunka rovásáéra megy. A párttagok passzivitásának megszüntetése érdekében némelyik tagunktól meg is válunk. Egyszóval magasabbra emeljük a mércét.

Az alapszervezet eredményessége nagy mértékben függ a kilenctagú pártbizottság munká fától. A pártbizottság tagjai közt egyaránt vannak idősebb, tapasztalt elvtársak és fiatalok. Eredetileg héttagú volt a párt- bizottság, de a feladatok arányos elosztása és a pártmunka tökéletesítése érdekében kilenctagúra bővítették. Ez be is vált. Fontos szerepet játszik az alap- szervezet életében az öt pártcsoport is. A pártcsoporfok a pártbizottsággal közösein elkészítették az egyes tagok és tagjelöltek tevékenységének tervét, mely a termelőmunkával és a pártfeladatokkal kapcsolatos teendőket tartalmazza. A termeléssel összefüggő feladatok egyebek közt a minőség javítására irányulnak.

— A tagokkal való beszélgetéskor előttünk lesz a tevékenység terve. Értékelni fogjuk a tagok részvételét a gyűléseken,

GÓdány Ferenc pártcsoportvezető és az üzem diszpécsere:

— Akinek kenyere a vezetés, nehéz munkát végez. Az országutak mind zsúfoltabbak, a tehergépkocsi-vezetők, az autóbuszsofőrök egyre bonyolultabb feltételek között teljesítenek szolgálatot. Autóbuszaink az első félévben 33 299 430 utaskilométer-teljesítménnyel például — csak a rendkívüli*járatokat említem — 153116 személy1 szállítottak. De ennek többszöröse a menetrendszerű járatok teljesítménye. Az utaskilométerre elért bevételi tervet a múlt évi 3,63 koronával szemben a félévig 3,68 koronára teljesítettük. A személyszállítás területén is komoly erőpróbát jelent a buszvezetők számára, hogy a járművek elhasználódtak, a gyakori üzemzavarok kényszerállásokat idéznek elő, ezért számtalanszor a menetrendszerű járatokat sem vagyunk képesek biztosítani, ami sok bosz- szúságot okoz a hasztalan várakozó utasoknak. A buszkiesések következtében naponta kitolódik a gépkocsivezetők munkaideje. Ezért nem szívesen vállalnak munkát nálunk a hivatásos sofőrök, sőt évközben többen búcsút mondanak az üzemnek. Csak a kommunistákra, a törzsgárda tagjaira számíthatunk, akik szívósan kitartanak mellettünk.

Juhos Jeromos, r kommunista buszvezető:

— Húsz évvel ezelőtt Nádszegről kerültem az üzemhez. Ez idő alatt 1,25 millió utaskilométert „hajtottam“ le a legkisebb baleset nélkül. Példás munkám elismeréséül 1961-ben felvettek a kommunista pártba, s a napokban a beszélgetéseken is átestem. Őszintén megvallom, eddig sohasem foglalkoztam a távozás gondolatával. Azt tartottam ugyanis, ha már az ember elkötelezte magát, akkor jóban-rosszban ki kell tartania a munkahelyén. Szeretem a szakmámat, az üzemben és a pártalapszervezetben egyaránt megbecsülnek, s szívvel-lélekkel kötődöm a vállalathoz. Bár nehéz, de szép foglalkozás a buszvezetés, nem bántam meg, hogy ezt a pályát választottam.

XXX

A második félévbe torkolló ősz még komolyabb feladatokat ró az üzem dolgozóira. Ám nem kétséges, hogy a mulasztások pótlásával az év végéig ezeket is hiánytalanul teljesítik.

SZOMBATH AMBRUS

a pártoktatáson. Megkérdezzük, hogyan vesznek részt a párt politikájának érvényesítésében, a szocialista munkaversenyben, hogyan járulnak hozzá a hibák kiküszöböléséhez. A tettekből indulunk ki, mert a szavaknak és a tetteknek fedniük kell egymást. Ugyanakkor elvárjuk tagjainktól, hogy bírálják a fogyatékosságokat. Csakis így érhetjük el, hogy ne legyen formálir a beszélgetés. Azt is megmondjuk tagjainknak, Mlől várjuk el, hogy magasabb szinten gyarapítsa politikai ismereteit. A pártoktatást nálunk az üzemi pártbizottság irányítja, de az alapszervezetek ellenőrzik. Két tagunk most végezte el a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetemét, egy pedig folytatja tanulmányait. Megköveteljük, hogy mindenki a számára megfelelő szinten tanuljon. A pártelőadók saját sorainkból kerülnek ki. Jelenleg 11 pártelőadónk van. Alapszervezetünk tagjaival a beszélgetések szeptember 4 tői október 16 ig tartanak. Azt, hogy ki mikor vesz részt a beszélgetésen, műszakok szerint, osztottuk be. Szervezetünk minden egyes tagja konkrét feladatot kap, s ez szerintem szavatosság arra, hogy mind a pártmunkában, mind pedig a termelés terén még jobb eredményeket érjünk el. Szilárd meggyőződésem, hogy amit elvállalunk, azt teljesítjük is.

FÜLÖP IMRE

A kritika és az önkritika a pártmunkában kiegészíti és feltételezi egymást. A tagkönyv- cserével kapcsolatos beszélgetések eddigi tapasztalatait elemezve Őszi László elvtárs, a Párkányi IŠtúrovo) Járási Építőipari Vállalat üzemének pártelnöke azért hangsúlyozza:

— Ez az, amire gondot kell fordítani.

A pártszervezetnek 26 tagja és 4 tagjelöltje vám. Közülük eddig hatan vettek részt beszélgetésen. Hatan mondták el személyesen — a pártalapszervezet bizottsága előtt a véleményüket, amikor saját tevékenységük, politikai, ideológiai, er kölcsi magatartásuk került mérlegre.

— Úgy tapasztaltuk — mondja a pártelnök —, hogy a véleményekben megnyilvánult az igény: helyesek legyenek a határozatok, és következetes legyen a végrehajtásuk. Persze mindenki a maga portáján kereste a jobb végrehajtás lehetőségét. Senki sem mutogatott másra, senki sem hárította el a felelősséget. Ez érthető is, jó is. Figyelmeztettük azonban elvtársainkat, hogy nemcsak az önkritikának van létjogosultsága, hanem szükséges a jobbító szándékú bírálat is.

A politika megvalósulásának, a határozatok végrehajtásának kérdéséből kiindulva így került szó a beszélgetések során a konkrét helyi, munkahelyi problémákra. A kritikai észrevételekre és konkrét orvoslási javaslatokra.

— Közvetlen, személyes tapasztalatok hitelesítették az észrevételeket — magyarázza —, és nem most hangzottak el először, de persze a hasznosítható javaslatokat azonnal rendeztük, rendszereztük. így jutottunk el a tennivalók meghatározásához.

Elmondja, hogy a párttagok személyes felelősségének erősítése iránti igény nyilvánult meg a pártmegbízatásokkal kapcsolatos megjegyzésekben. A párttagok beszámoltak megbízatásaik sikeres teljesítéséről, de bírálták a pártmegbízatás nemegyszer formális voltát, vagy őszinte önkritikát gyakoroltak, hogy maguk csak gyenge hatásfokkal, formálisan teljesítették az elvállalt pártmunkát. Többen kértek megbízatást, feladatot, de szóvá tették, hogy azok valóban személyre szólóak legyenek, lehetőleg valamelyik párthatározathoz kapcsolódjanak, és teljesítésüket időről időre kérje számon a pártbizottság.

Nyilvánvaló tehát, hogy ebben a pártszervezetben megszokott, normális stílus a nyílt beszéd. Nemcsak a dolgok, hanem a személyek néven nevezése is. Érdemes vizsgálat tárgyává tenni, hogy milyen párt- feladatokat kaptak, akik már részt vettek a beszélgetésen, és milyen vállalásokat jelentettek be.

— Fontos, hogy az elvtársi kapcsolatok még erősebbek legyenek — mondja a pártelnök —, javítsuk meg tehát a szervezeten belüli emberi kapcsolatokat.

Ezért kapta František Hájik elvtárs pártfeladatul: tartsa

számon a tagok élet- és munkajubileumainak időpontját szervezze meg a méltó, s ilyenkor fontos ünneplést.

— Idejében neveljen maga helyett utódot munkahelyén is a kommunista — állapítja meg.

Ezt Rudolf Miroš elvtárs kapta pártfeladatul. Ö egyébként vállalást is jelentett be: a következő években aktivista lesz az ifjúsági szervezetben.

— Jogos igény — mondja a pártelnök —, hogy tartalmasabbá színvonalasabbá tegyük a taggyűléseket, jobban készítsük elő, a tagság kapjon több, folyamatos információt, nem is annyira az országos, hanem a helyi, az üzemi kérdésekről, legyen több a taggyűléseken az önállóan kezdeményezett napirendi téma.

Tapasztalt tisztségviselő Juhász József elvtáTS. Ö kapta tehát pártfeladatul, hogy segítsen előkészíteni, megszervezni a taggyűléseket, legyenek azok színvonalasabbak, mint eddig voltak.

— Kritikusan, önkritikusan foglalkoztunk az ideológiai képzettség fogyatékosságaival — magyarázza. — Első lépés, szükséges lépés tehát a képzettség javítása. Amit már alapfokon kell kezdeni.

Ezért kapta Somogyi Mihály elvtárs pártfeladatul: küszöbölje ki az oktatásból, az alapfokú tanfolyam résztvevőinek kiválasztásából is a formalizmust, igazítsa a tanfolyamot a helyi politikai szükséglethez, a hallgatóság igényéhez előképzettségéhez, kísérje figyelemmel a hallgatók fejlődését, az oktatás-nevelés hatékonyságát.

— Elképzelhető, hogy csak úgy magától valósul meg a tömegszervezetekben a párt vezető szerepe? — kérdi a pártelnök, mindjárt válaszol is: — Erősíteni kell a pártszervezet tömegkapcsolatait.

Vad Imre elvtárs, aki egyébként a CSSZBSZ üzemi szervezetének elnöke, pártfeladatul kapta tehát: a kommunisták

közreműködésével hasson oda, hogy a pártszervezet eszmei irányításának érvényt szerezzenek a tömegszervezetek tagjai köréiben.

A beszélgetések hasznosításának konkrét, helyi, úgymond „testre szabott“ lehetőségeit és módozatait, a szavaktól a cselekvésig vezető utat megkeresték és megtalálták. Önállóan és alkotó módon.

Milyen lesz a folytatás?

— Két nagyon fontos munkahelyi kérdés és egy politikai kerül majd napirendre — tájékoztat. — Az egyik munkahelyi kérdés a munkabiztonság fokozása. Másik a takarékosság, főleg a szállítórészlegen, de persze más munkaterületen is. A politikai kérdés pedig a világnézeti nevelő munka hatékonyságának fokozása.

És persze megjegyzi*.

— Nem feledkezünk meg arról, ami fontos. Amire fel kell figyelni.

Magunknak, másoknak is tanulságul szolgál, ha megismételjük, hogy mi is az: a kritika és az önkritika a pártmunkában kiegészíti és feltételezi egymást.

HAJDÜ ANDRÄS

VÁLLALTUK — TELJESÍTJÜK

HOGY NE LEGYEN FORMÁLIS A BESZÉLGETÉS