Új Szó, 1979. szeptember (32. évfolyam, 206-230. szám)

1979-09-05 / 209. szám, szerda

A VILÁGNAK BÉ KIÉRE VAN SZÜKSÉGE 1979. IX. 5. fFolytatás az i. oldalról) guogatták Fidel Castro beszédét, és elítélték Egyiptom álláspont­ját. lílali és Tanzánia javaslatá­ra ezután a plenáris ülés részt­vevői elfogadták azt a java sia­to t, hogy a vita a korábban jóváhagyott napirend szerint folyta tód jón, s így a közel-ke­leti kérdést csaik a későbbiek folyaméin tárgyalják un eg. A vita résztvevői egyben jóvá,- hagyták Benin javaslatát, hogv az egyiptomi küldött beszédét ne iktassák be a konferencia hivatalos dokumentumai közé. A küldöttek ezután az el nem kötelezettek 1982-es bagdadi csúc sko n fe re n r. iá j á naik n »e gke z déséig a mozgatom elnökévé Fi del, Cast rőt, a Kubai Állam­tanács és a Minisztertanács el­nökét választottak meg. A kon­ferencia elnökévé a suriname-á küldöttet, a politikai bizottság elnökévé Irak, a gazdasági bi­zottság elnökévé pedig Mozam bik képviselőjét választották meg. Haladás a vegyi fegyverek betiltásáról folyó tárgyalásokon Fidel Castro beszéde /Folytatás az 1. oldalról) repéről szólva Castro így foly­tatta: Ha Kuba nem folytatna eltökélten antiimperialista, faj- üIdözéselIenes, gyarmatosításel­lenes, cionistaellenes és antifa­siszta politikát, nem lehetne inegrendezője a mostani csúcs- értekezletnek. Ezek az alapel­vek megegyeznek a mozgalom legfontosabb politikai célkitű­zéseivel — jelentette ki Fidel Castro. Azzal vádolnak bennünket, hogy szocialista ország va­gyunk. Igen, azok vagyunk. Ugyanakkor nem akarjuk rá­kényszeríteni politikánkat és ideológiánkat egyetlen más or­szágra sem. Azt mondják, hogy a kubai forradalom radikális. Igen, a mi forradalmunk radi­kális. Ue nem akarjuk radika­lizmusunkat más államokra erőltetni. Barátai vagyunk a Szovjetuniónak. Hálásak va­gyunk azért az őszinte támoga­tásért, amelyet a Szovjetunió nyújtott Kubának, és amellyel segített bennünket a forrada­lom legnehezebb esztendeiben. Hálásak vagyunk azért a hozzá­járulásért, amelyet a Szovjet^ unió nyújtott a fasizmus levej résében, azért a támogatásért, amelyet a fejlődő országoknak és a felszabadító mozgalmak­nak adott. Kubának az el nem kötele­zettek mozgalmában való sze­repéről szólva Castro így foly­tatta: Kuba erejét nem kímélve dolgozott azon, hogy megte­remtse a csúcsértekezlet meg­rendezésének anyagi és politi-' kai feltételeit. Az elkövetkező három évben, amikor Kuba el­nököl a mozgalomban, ezt a tisztséget az ismert normák alapján tölti be. A világ és a mozgalom előtt azonban még számos megoldás­ra váró kérdés áll — hangoz­tatta. Példaként a palesztinai nép hosszú, igazságos harcát említette, amelyet az imperia­lizmus által bújtogatott agresz- szió ellen vív független állama megteremtéséért. ,,A hős palesz- tinaiak napjainkban a hazafiság példájává váltak —, mondotta. — Ellenük viselik az emberiség egyik legbarbárabb, irtó hadjá­ratát.“ Fidel Castro élesen elhatárol­ta Kubát az Egyesült Államok l'iuet Castro a szónoki emelvényen (CSTK felvétel) közreműködésével létrejött egyiptomi—izraeli különbéké­től. Ez az alku — mondotta — véres békét akar teremteni, és az a célja, hogy sohase legyen béke. A megállapodás nyílt el-’ árulása a palesztinaiaknak, a környező arab országoknak és magának az' egyiptomi népnek is. Kuba teljes támogatásáról biztosítja Vietnamot, amely annyi áldozatot hozott és annyi vért vesztett az amerikai ag­resszió következtében. Kuba számára Vietnam szent — je­lentette ki Castro. A vietnami nép, amely valamennyi fejlődő ország nevében vívta harcát, jelenleg az imperialista blokád és a kínai kormány árulásának áldozata. Az Egyesült Államok és szövetségesei ma sokat be­szélnek az ún. vietnami mene­kültek kérdéséről. Hallgatnak viszont a sok millió paleszti- nairól és a sok százezer afri­kairól, akik szétszórva élnek a világon. Kína meg akarta lec­kéztetni Vietnamot. A kínai kormánynak azonban, amely tá­mogatta az Angola ellen végre­hajtott dél-afrikai inváziót, a trónjától megfosztott iráni sa­hot, Nicaraguában Somozát, fegyvereket szállított Egyiptom­nak, támogatja Pinochetet Chi­lében, és egyetért az Egyesült Államok Kuba-ellenes blokád­jával, sem joga, sem erkölcsi alapja nincs ahhoz, hogy bár­kit is megleckéztessen. A kambodzsai képviselet kér­déséről szólva a kubai elnök kijelentette: Kuba álláspontja jól ismert. Kizárólag a Kam­bodzsai Népköztársaság kormá­nyát ismeri el a nép jogos kép­viselőjének. A kubai kormány egyetért azzal a segítséggel, amelyet Vietnam adott a kamj bodzsai népnek, és elítéli a Pol Pot-rezsimet, amely országa háj rommillió lakosát meggyilkol­tatta. A világnak békére van szük­sége — fejezte be a politikai helyzetről tartott elemzését a kubai államfő —, olyan békére, amelynek gyümölcseit minden ország, kicsik és hatalmasak egyaránt élvezhetnék. Ebből a szempontból kiemelkedő jelen­tősége van a közelmúltban alá­írt szovjet—amerikai SALT-II. megállapodásnak. Beszéde befejező részében Fidel Castro részletesen foglal­kozott a mozgalomhoz tartozó országok gazdasági problémái-* val. Országa nevében határo­zottan síkraszállt egy új, igaz­ságos nemzetközi gazdasági rend megteremtéséért, és ezzel összefüggésben méltatta azokat az elveket, amelyek a szocia-> lista országokat vezérlik a fej-f lődő országokkal való gazdasá­gi és kereskedelmi kapcsola­taik kialakításában. Castro beszédének elhangzá­sa után az egyes földrészek küldöttei köszöntötték a 6. csúcs megnyitását, és köszönet tét mondtak a Kubai Köztársa-1 Ságnak az értekezlet megren­dezéséért. (CSTKj — A vegyi fegyvereik Iwitiltésáról szóló szovjet—ame­rikai tárgyalásokon, amelyek Genfben július lö. és augusztus 31-e között zajlottak le, bizo nyos haladás észlelhető — je­lentette ki a TASZSZ tudósító­jának adott interjújában Viktor Isxraeijaii, a leszerelési bízott ságban részt vevő szovjet kül­döttség vezetője. Megemlítette, hogy a két ország legfelsőbb képviselőinek Iwícsi tárgyalásai a vegyi fegyverek általános és teljes, illetve ellenőrizhető lie tiltásának szükségességéről ösz­tönzően hatottak a kölcsönösen elfogadható megoldások kere sésére. A vegyi fegyverek betil­tásának kérdéséről tárgyalt a leszerelési bizottság is, melynek mu nk á já ba ik ezd emén yezően kapcsolódtak be a szocialista országok. Iszraeljan rámutatott arra is, hogy a vegyi fegyverek betiltásáról szóló egyezmény megkötése iránt érdeklődést mutattak az et nem kötelezett; or szá goik is. , HELMUT SCHMIDT MAGYARORSZÁGON (ŰSTK) — Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titká­rának, az MNK Elnöki Tanácsa tagjának meghívására hétfőit hivatalos baráti látogatásra Bu­dapestre érkezett Helmut Schmidt nyugatnémet ikaneellár Helmut Schmidt a Magyar Te- .evíziónak adott interjújában meggyőződésének adott hangot, hogy a hadászati fegyvereik kor Iá to zására vonatkozó szovjet—* amerikai szerződés kedvezően befolyásolja az európai bizton^ ságot és együttműködést. Hi-« szem, hogy a SALT—II. szerző^ dést már az idén ratifikálják, ami haladást jelentene több te­rületen, mindenekelőtt a közép- európai fegyveres erők és fegy­verzet ok csökkentéséről folyó bécsi tárgyalásokon — hangsa* lyozta az NSZK kancellárja. VILÁGÉRTEKEZLET A GYERMEKÉV ALKALMÁBÓL (CSTK) — Moszkvában szep­tember 7-e és 11-e között világ értekezletet rendeznek a nem zet'közi gyermekév alkalmából. A találkozóra 700 'külföldi kül­döttséget várnak. A Szovjetunió és a többi szó cialista ország tapasztalatai rendkívül nagy jelentőségűek a nem szocialista országokban élő gyermekek problémájának meg­oldása szempontjából. Az emlí­tett országokban az anyáról és a gyermekről való gondoskodás az ál lám politika egyik elve, s ezekben az országokban mara­déktalanul biztosítják az ENSZ deklarációban rögzített jogokat, mondotta a TASZSZ hirügynök* ség tudósítójának ValentyiiM Tyereskova, az első űrhajósnő. a Szovjet Nőszövetség elnöke, Paradox helyzet, hogy most, amikor rendkívül gyorsan fej* lődik a tudomány és a technik ka, az írástudatlanok száma emelkedik. Több mint 100 mil-< Uó gyermek nem járhat iskolába# Aggódásra ad okot a fajüldö­ző politikát folytató országok- ban élő gyermekeik élete. A vi« lágértekezlet hozzájárul a bé­kéért és a nemzetközi biztonság megszilárdításáért vívott harc-* hoz. Továbbra is válságos a helyzet Dél-Libanonban (ČSTKJ — Haliin Fajad. a dél-libanoni tartomány kor­mányzója kijelentette, hogy bár az utóbbi héten Dél-Libanonban elcsendesedtek a harcok, az ot tani lakosok tízezreinek helyze­te továbbra is válságos. Szavai szerint az augusztus 20-a és 26-a között végrehajtott barbár izraeli támadások sorozata 175 ezer embert űzött el^otthoná- ból, akik többségükben fedél nélkül maradtak. A libanoni kormány nem rendelkezik elég anyagi eszközzel ahhoz, hogy Kommentárunk S an Sebastianban augusz­tus végén az ideiglenes baszik autonóm kormány ülése után bejelentették, hogy októ­ber 25-én népszavazást tarta­naik Baszkföld autonómiájáról. Ezze’i lényegében befejeződik Baszkföld küzdelmes útja a tel­jes autonómiához. A spanyol kormány ugyan már 1977. de­cember 30-án úgy döntött, hogy Baszkföldnek ideiglenes auto­nómiát biztosít, a baszik hatósá­goknak azonban nem volt vég­rehajtó jogkörük. Fokozatosan kialakulnak a feltételek Baszk­föld igazi autonómiájának ’lét­rehozására és ezzel a térség problémáinak megoldására. Baszkföld, Katalónia és más te­rületek autonómiájának biztosi, íása minden bizonnyal hozzájá­rul a spanyol politikai élet sta­bilizálásához és a demokratikus erők befolyásának megerősíté­séhez. Az új spanyol alkotmány ér­telmében a nemzetiségek saját kormányt hozhatnak létre és autonóm köztársaságot alakít­hatnak, amennyiben az általuk lakott terület lakosságának leg­alább kétharmada szavaz emel­lett, továbbá hogyha az illető területnek 1,5 milliónál több la­kosa van. Spanyolországban több mint 2 millió baszk él, és döntő többségük autonómiát követéi — így adottak az alap­vető feltételek, hogy Baszkföld autonóm^ terű letté váljon. Az alkotmány feltételezi, hogy ha teljesítettek az autonómia meg­adásának a feltételei, a kor­mány összehívja az adott te­rület képviselőházi tagjait és szenátorait, akik megalakítják a parlamentet, s ennek felada­ta az autonóm terület statútu­mának a kidolgozása. A baszk képviselőik a történelmi Guerni- cában hagyták jóvá az év ele­jén Baszkföld statútumát. Ezt jóváhagyásra elő kell terjesz­teni a központi kormánynak, amely azokat megváltoztathat­ja. Baszkföld autonóm statútu­ma hivatalos nyelvként a baszk nyelvet ismeri el, biztosítja a baszk nemzeti kultúra fejlődé­sét és sokoldalúan erősíti a helyi szervek jogkörét. Bizo­Baszkföld; az autonómia küszöbén törvényjavaslatként terjesztik a spanyol képvise'iőház és szená­tus elé jóváhagyásra, majd nép­szavazásra bocsátják. Amennyi­ben a statútumot jóváhagyják — s ez valószínű — Baszkföld teljes autonómiát kap, és ebből eredően a spanyol állam bizto­sítja számára az alkotmány ál­tal meghatározott védéimet. A baszk autonóm területnek az alkotmány szerint joga lesz megalakítani saját szerveit — a parlamentet, a kormányzó ta­nácsot és az elnököt. A parla­mentnek törvényhozó jogköre lesz, jóváhagyja a költségvetést s ellenőrzi a kormányzó taná­csot, améiy a végrehajtó hatal­mat fogja gyakorolni. A kor­mányzó tanács szervei hatal­muk gyakorlásakor ugyanolyan jogokkal fognak rendelkezni, mint a spanyol állami szervek. Az alkotmány szerint azonban az autonóm terület parlament­je á’ital elfogadott törvényeket nyos állami ügyek, mint pél­dául a hadsereg, az adók, a pénzügyi rendszer, a vasút, a posta és az igazságszolgáltatás továbbra is az állam hatásköré­be fog tartozni, amely azonban törvényrendelettel az autonóm területre ruházhatja át e hatás­körének egy részét. A baszk politikai pártok több­sége Baszkföld autonóm statú­tumát kielégítőnek tartja s úgy véli, elegendő a baszkok ér­dekeinek biztosítására. Az au­tonóm statútumot pozitívan ér­tékeli a Spanyol Kommunista Párt is, amely tavaly egyetér­tett az új spanyol alkotmány- nyal is, s ezen a'tapszik a baszk autonómia. Az ETA (Eus- kedi ta Askatusuna — Baszk­föld és szabadság) elnevezésű katonai szervezet tagjainak nagy része szintén támogatja a statútumot. Nem hagyhatjuk azonban figyelmen kívül, hogy ebben a szervezetben még min­dig hallatják szavukat azok, akik a fegyveres harc és a ter­rorakciók folytatása mellett kardoskodnak. Az ETA néliány képviselője az új autonóm sta. tútumot csalásnak tartja és hangoztatja, hogy továbbra is Baszkföld teljes önállóságáért fog harcolni. Világos, hogy ez az irányvonal nem áll össz­hangban a spanyolországi de­mokratikus fejlődéssel, és nem tükrözik a baszkok többségének követeléseit. Az elmúlt ötven év bebizonyí­totta. hogy Baszkföld héiyzete attól függ, milyen kormánya van Spanyolországnak. Míg 1938-ban a köztársasági kor­mány teljes autonómiát bizto­sított a ba szikok nak, Franco fa­siszta kormánya lábbal tiporta jogaikat, és a legdurvább ter­rort alkalmazta ellenük. A de­mokratikusan gondolkodó basz­kok ezért megértik, hogy min­dent meg kell tenni azért, hogy S p a n yo lo r s zá g ba n me g sz i lá r d u 1. jón a demokratikus fejlődés, és meg kell akadályozni, hogy a hatalom a szélsőjobboldal ke­zébe kerü'ijön. Baszkföld auto­nómiájának megadása pozitív lépés, a baszkok sokéves har­cának eredménye. E siker gyü­mölcse kétszer olyan értékes lesz, ha most Baszkföldön nyu­galom fog uralkodni, amely oly szükséges, mind a baszkok, mind egész Spanyolország de­mokratikus fejlődése szempont­jából. JAN BLANSKÝ legalább alapvető segítsége? nyújtson valamennyiük számá* ra, és ezért az ország déli ré« szén a helyzet Fajad szerint ugyanolyan súlyos, mint az 1978 márciusi izraeli invázió idején. Tegnap elindultak délre a bejrúti diplomáciai testület kép* viselői, akiket a libanoni kor­mány hívott meg, hogy saját szemükkel győződjenek meg a helyzet súlyosságáról, amelyet az izraeli támadások és a jobb* oldali egységeik okoztak e téri ségben. Szadat Izraelben í (ČSTK) — Anvar Szadaf egyiptomi elnök jachtján teg­nap megérkezett Haifa izraeli kikötőbe, ahol Menahem Begin kormányfővel mindenekelőtt az úgynevezett palesztin autonó* miáról fog tárgyalni. Ez mác Szadat harmadik izraeli látoga­tása. Anvar Szadat első, „törté- nelmi“ útja 1977 novemberében valósult meg, és az egyiptomi- izraeli különtárgyalások kezde­tét jelentette. Sztrájkok Baszkföldön (ČSTKJ — Baszkföld főváro­sában, San Sebastianban tegnap­ra virradó éjszaka több ezer ember részvételével tiltakozó felvonulást rendeztek az elmúlt hét végén a rendőrség által megölt baszk diáik emlékére. Ä felvonulókat a rendőrség ik ön n y g áz bőm bá kka l oszla 11 a szét. A baszk diák meggyilkolása elleni tiltakozásul Baszkföld mindhárom tartományában álta­lános sztrájkot tartottak, amely gyakorlatilag megbénította a közlekedést és a szolgáltatáso­kat. HELYREIGAZÍTÁS Lapunk tegnapi számának harmadik oldalán sajnálatos módon a két kép aláírása fel­cserélődött. Olvasóink szíves el-- nézé9ét kérjük.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents