Új Szó, 1979. szeptember (32. évfolyam, 206-230. szám)
1979-09-22 / 224. szám, szombat
ISMERKEDÉS ■ 4.1 éves gyermektelen özvegy- asszony megismerkedne korban hozzá illő férflva-l, akinek fáj a magány. |elige: Szeretném újra kezdeni. 0-1130 | ADÁSVÉTEL ■ Eladó kétszobás családi ház mellékhelyiségekkel, központi fűtéssel s kerttel Bratislavában. Cím a hlrdetólrodában. 0-1125 ■ Eladó Lada 1600, nyolchónapos, 10 000 km-rel. Tóth Stefan, Gorkého 39, Dunaszerdahely (Dunajská Streda J. Ú-112? ■ Eladó jó állápotban levő Fiat 850. Cím: Bölcs Vilmos. Horný Bar 63, Dunajská Streda-l járás. 0-1151 ICÖSZÖNTÖ H Juhász Juliannának, Udvardra (Dvory nad Žltavou) CO. születésnapja alkalmából kíván még sok boldog évet a Halász, Baka4 és Zsuzsa család Ú-1129 ■ A drága, jó feleségnek, édesanyának, anyósnak és nagymamának, Szőke Kálmánnénak, Nagycétény (Veľký Cetín), 60. születésnapja alkalmából szívből gratulál, jó egészséget és még nagyon hosszú, boldog életet kíván szerető férje, 3 lánya, fia. 3 veje és 5 unokája 0-1132 | MEGEMLÉKEZÉS | ■ Mély fájdalommal emlékezünk a szeretett férjre, édesapára és nagyapára, Miklós Istvánra (Horná Potôň), akit a kegyetlen halál hosszú betegség után, 1978. szeptember 21- én kiragadott szerettei köréből. Akik ismerték és szerették, emlékezzenek reá szeretettel ezen a szomorú évfordulón. Emlékét őrző özvegye, gyermekei és unokái 0-1081 ■ Fájó szívvel emlékezünk Olczár Józsefre. »klt a halál 1978. szeptember 12- én ragadott ki az élők sorából. Akik ismerték, szenteljenek emlékének egy néma pillanatot. A gyászoló család Ú-1128 gy Fájó szívvel emlékezünk meg a drága férjről, édesapáról, nagyapáról. Szabó Gáborról, (Čalovo), akit a kegyetlen halál 45 éves korában rövid, súlyos betegség után kiragadott szerettei köréből. Akik szerették és Ismerték, szenteljenek számára egy néma pillanatot. Gyászoló felesége, lányai, ve- jei és unokái 0-1131 Küzdelem a rák ellen Hatalmas tudományos-gyógyító kutatóközpont építése Lengyelországban Varsóban két és fél évvel ezelőtt kezdődtek meg a Marie Curie-Sklodowskáról elnevezett onkológiai központ építkezései. E hatalmas tudományos-gyógyítóközpont építkezésének programja Edward dereknek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB első titkárának a kezdeményezésére indult meg. A központ mintegy 16 hektárnyi területen helyezkedik el a város déli határán, nem messze a Kabatszki erdőktől. Az onkológiai központban mintegy 700 beteg egyidejű kezelésére nyílik lehetőség. A komplexum 17 épületből áll, amelyek alaplerülete 45 ezer négyzetméter. A 11 emeletes főépületben — ahol kilenc klinikai részleg van — 600 beteget tudnak elhelyezni. A diagnosztikai kutatóközpont 12 emeletes épületében kapnak helyet a tudományos laboratóriumok. A háromszintes úgynevezett „szállodában“ 100 beteg részére van hely. A diagnosztikai komplexumban poliklinika, műtőblokk, röntgenszobák, terápiás helyiségek, laboratóriumok kapnak helyet. A betegek gyógyítását összekapcsolják a tudományos kutatással. így a két folyamat kiegészíti, erősíti egymást. Kialakítanak egy információs központot is, ahol összegyűjtik a rosszindulatú daganatokra vonalkozó ismereteket, és az itt felhalmozott ismeretanyagot is a gyógyítás, a kutatás szolgálatába állítják. A tervek szerint a központ 1983-ben kezdi meg működését. Az előzetes költségvetés szerint a beruházás összege 2,3 milliárd zloty lett. Ennek az ösz- szegnek a felét a beépítésre kerülő műszerek teszik ki. A pénzt a lengyel Nemzeti Egészségvédelmi Központ biztosítja. Ehhez jönnek még a különböző társadalmi felajánlások, a szervezetek, vállalatok, kollektívák és magánszemélyek részéről. A rák elleni harchoz azonban nem elég csak egyetlen — bármilyen nagy méretű — beruházás. Szerte az országban modernizálják a különböző onkológiai kutatóhelyeket. Űj diagnosztikai készülékeket állítanak munkába, s növelik a megelőző szűrővizsgálatok propagandáját. Ezt a sokoldalú munkát igen nagyra értékeli a WHO (Egészségügyi Világszervezet) is, hiszen egy-egy nemzet hozzájárulása a közös ügyhöz, végeredményben annak a világméretű küzdelemnek a része, amelyet Földünk orvosai e betegség ellen folytatnak. (BUDAPRESS—APN) Veszélyes szélviharok HOL ÉS MIÉRT KELETKEZNEK A CIKLONOK, TÁJFUNOK? Minden évben, rendszerint a nyár végén és ősszel a sajtóiban híreket olvashatunk pusz tíló szélviharokról, trópusi ciklonokról. Egyszer hurrikánnak, máskor tájfunnak vagy orkánnak nevezik azt a szélvihart, amely rendkívül nagy anyagi károkat okoz, sőt emberi életeket is kiolt. A Dávid nevű pusztító hurrikán nemrégen, a szeptember 4-re virradó éjszaka az Egyesült Államok délkeleti partvidékén söpört végig. A legtöbb kárt Florida államban és Santo Domingóban. a Dominikai Köztársaság fővári* sában okozta, ahol legalább ezer ember meghalt. Az anyagi károkat 990 millió dollárra becsülik. Ugyancsak szeptember első felében a Frederik novű hurrikán az Egyesült Államok délkeleti részén és Kubában pusztított. Ez a szélvész is 100 milliós károkat okozott, és több személy életét követelte. Amikor a ivópusi ciklonok pusztításairól érkpznek hírek, ezeket az emberek figyelmesen elolvassák, sőt gyakran a meteorológusoktól kérnek magyarázatot-. hogyan keletkeznek ezek a szélviharok, és nem jutnak-e el az európai szárazföld fölé. Az alábbiakban ezekre a kérdésekre próbálunk rö viden válaszolni. A trópusi ciklon kör alakú, alacsony légnyomású képződményben helyezkedik el, átmérője több száz kilométer. Epicentrumában rendkívül gyorsan csökken a légnyomás, 970—960 millibárra, vagy még annál is lejjebb. Minden trópusi ciklon fizikai törvényszerűsége azonos. Elnevezése^ aszerint változik, melyik térségben keletkezik. A Karib-tenger térségében és a Mexikói öbölben hurrikán' nak, a Kínai-tenger térségében tájfunnak, Arábiábán és a Ben- gáli öbölben ciklonnak vagy orkánnak hívják. Nyilvántartási és statisztikai célokból nevezik el őkel. Innen a Car la, a Diana. a Kamilla, az Innez, a Dávid és a Frederik név. Minden trópusi ciklon két lényegesen eltérő részből áll. Kö /.epén a légnyomás rendkívül gyorsan süllyed, ez a „ciklon- sz em“. Átmérője nem nagy, aiig néhány tucat kilométer. Ebben a térségben kevés a felhő, és alig van levegőmozgás. A ciklonszemben levő gyér felhőzet a leszálló levegőmozgásokkal függ össze. Egészen más az időjárás a ciklonszem szélén. Olt sűrű és hatalmas viharfelhők vannak, amelyekből felhőszakadás zúdul. Ebben a térségben már a szél is erős, gyakran eléri az orkán-erősséget, vagyis a legpusztítóbb szélvész sebes ségét. A ciklonszemből a külső ciklonrészbe való átmenet nem fokozatos, hanem nagyon gyors. A kis horizontális méretek és a rendkívül alacsony légnyomás következtében a trópusi ciklonok sebessége másodpercenként 20 —50 méter, sőt 65 méter is lehet. A széllökések sebessége azonban még ennél is nagyobb, elérheti a 100 métert másodpercenként. A ciklonszem peremén elhelyezkedő hatalmas zivatarfelhők és a felhőszakadások az erős felszálló légmozgásnak és a levegő rendkívül nagy nedvességtartalmának következményei. Trópusi ciklon az Egyenlítőtől bizonyos távolságra, leggyakrabban az ötödik és a huszadik szélességi fok között keletkezik mindkét féltekén. Mindig nagyon meleg tenger fölött keletkezik, ott, ahol a víz hőmérséklete legalább 27 fok. Két nem egyenlő hőmér- ségletű és egymással szemben haladó légáramlás idézi elő a trópusi ciklont. Szintén hatással van rá a Föld forgási ereje, ennek a következménye a forgószél-jellege. Ugyancsak fontos szerepe van a levegő Jól beváltak a Tatra gépkocsik a Szovjetunió tyumeni területén levő szamotlori kőolajlelőhelyeken. A koprivnicei Tatra vállalat szakemberei szorosan együttműködnek a szovjet dolgozókkal a gépkocsik tulajdonságainak kipróbálásában. A képen: Csehszlovákiában gyártott Tatra gépkocsik földet szállítanak a szamotlori kőolajlelőhely építkezésein (Felvétel ČSTK) nagy nedvességtartalmának és az ebben rejlő hőnek. Ez a hő felhőképződéskor felszabadul, és meghatározza a trópusi ciklon kinetikai, mozgási energiáját. A legújabb ismeretek és statisztikai adatok szerint évente Földünkön 70 olyan trópusi ciklon keletkezik, amelynek szélsebessége eléri az orkán sebességét. Az északi féltekén általában gyakoribb a trópusi ciklon, mint a déli félteken, ahol Vili nek hívják. A déli és az északi szélesseg ötödik foka között, tehát“ az Egyenlítő térségében' trópusi ciklon csak ritkán keletkezik, mert itt a Föld forgásának ereje rendkívül kicsi. Amint már említettük, trópusi ciklon mindig az óceán fölött keletkezik, de nem marad meg a keletkezés helyén, hanem vándorol, többnyire keletről nyugatra, a trópusi légmozgások irányában. Ha a szárazföld fölé kerül, fokozatosan erejét veszti, és megszűnik. A tengerek fölött a trójmsi ciklon erős hullámverést okoz, s ez nemcsak a kis, hanem a nagy tengerjáró hajók számára is katasztrófát okozhat. A trópusi ciklon pusztítása következtében az alacsonyan fekvő tengerjiartokon szökőár keletkezik, és emberéleteket olt ki. A szárazföldön a trópusi ciklon szélvész és árvíz formájában pusztít, lakóházakat, néha egész városokat dönt romba. A termést is tönkreteszi. A szárazföldön ily módon pusztító trópusi ciklonnak is sok a halálos áldozata. A trópusi ciklon mozgási sebessége kicsi, alig 10—20 km óránként, ez azonban nem azonos a trópusi szél sebességével, amely legalább néhány tucat kilométer másodpercenként. Ha a trópusi ciklon eljut a mérsékelt égövbe, megváltoztatja irányát, megnövekednek horizontális méretei. Ezért a szél- sebesség csökken, és a trópusi ciklon közönséges ciklonná változik, levetve rendkívül káros kísérő jelenségeit. Ezért nem kell félni attól, hogy az európai kontinensen trójmsi ciklon pusztíthat. Mivel a trópusi ciklon rendkívül romboló hatású, a meteorológusok nagy figyelemmel kísérik. Figyelik keletkezését, alakulását, haladási irányát. Erre különféle műszaki berendezéseket, főleg repülőgépeket, radar-berendezéseket és az utóbbi időben meteorológiai műholdakat is használnak. így a rádió és televízió útján figyelmeztetni tudják az érintett országok lakosságát és hatóságait a várható természeti csapásra, ami lehetővé teszi az emberek elszállítását a veszélyeztetett területekről. A trópusi égövben minden évben ily módon sok emberéletet mentenek meg. E közhasznú meteorológiai munkán kívül már folynak a kísérletek azzal a céllal, hogy mesterséges úton megakadályozzák a trópusi ciklonok pusztítását. P. F. Az lnterkozmosz program keretében a prágai fejlesztési intézet munkatársai napsugárzás vizsgáló berendezést szerkesztettek, amelyet műholdon helyeznek ma/d el. Mérőműszereinek legna- gyobb megengedett eltérése a korábban alkalmazott műszerek 10 szögpercével szemben csak 2—3 szögmásodperc. A képen: Jiri Krňák mechanikus és Petr Sidák mérnök (jobboldalt) a berendezésen dolgozik (Felvétel: J. Vrabec — ČTK) Becsületesen véqzi munkáiét Borovszky Gyula nagyföd+rmesi (Veľ ké Úľany) postás 1950 májusától kopog be naponta körzetében valamennyi házba. Ki tudná megmondani, hány ezer kilométert tett meg így az elmúlt 29 év alatt. Hozzá tartozik Nagy födémen egy része, majdnem 500 ház. Fúj hat a szét, eshetf a hó. az eső, fagyhat, leihet kánikula, az ő körzetéiben a postát mindenki idejébe-n kézhez kapja. Gyula bácsit ismeri mindenki, mindenki- hez van egy-egy rfs kedves szava, amíg átadja a napi listát. Sok a munkája. Azonkívül, hogy széthordja a leveleket, az újságokat, nyugdíjakat kézbesít, villany- és gázszámlát, televízió- és rádióilletékeket szed be. Az utóbbit mindig munkaidő után végzi, hiszen csak estefelé találja otthon az embereket. A szombat sem jelent szabadnapot számára. Hi(Kaprinay Margit felvétele) szén az újságokat szombaton is olvasni akarják az előfizetők. De Gyula bácsi ennél többet tesz, szívesen kézbesíti a megérkezett leveleket is. Borovszky Gyula csaknem 30 éve kifogástalanul, becsületesen végzi munkáját. Sz. MANCZAL ERZSÉBET
