Új Szó, 1979. szeptember (32. évfolyam, 206-230. szám)
1979-09-15 / 218. szám, szombat
Eredmények és lehetőségek a gépipari együttműködésben A brnói vásárnak jelentős szerepe van a szocialista gazdasági integráció fejlesztésében A XXI. Brnói Nemzetközi Gépipari Vásáron, amelyet az idén „A technika és a műszaki információk nemzetközi találkozópontja“ jelszó jegyében rendeztek meg, s melynek kiemelt szakágazata a mezőgazdasági gépgyártás, ismét széles területen megnyilvánultak a szocialista gazdasági integráció fejlesztésében elért eredmények. A gépipar a KGST-orszá- gok egyik leggyorsabban fejlődő termelési ágazata. A tagországok a gépipar szakaszán mintegy 80 szakosítási szerződést kötöttek, amelyek csaknem tízezer termék gyártására vonatkoznak. Csehszlovákia 77 sokoldalú szakosítási szerződésben vesz részt, ezek keretében 2393 szakosított termék gyártásáról gondoskodik. Számunkra legfontosabbak azok a szerződések, amelyek a szerszámgépek, a tehergépkocsik, a motoros mozdonyok, a textilipari gépek, a traktorok és a mezőgazdasági gépek, a tehervagonok, az építő és az útépítő gépek, valamint a tengeri-folyami hajók gyártására vonatkoznak. A szocialista országok nemzetközi gazdasági együttműködésének további fontos alapját képezik a kétoldalú szerződések. A gépipar szakaszán 8 kétoldalú szakosítási és kooperációs szerződések nagyon széles területet ölelnek fel. A legjelentősebbek közé tartoznak a Szovjetunióval kötött szerződések az atomerőművek, a számítástechnikai berendezések, a villanymotorok, az építő és útépítő gépek, a kompresszorok és hűtőberendezések, az ammó- niákgyártó gépsorok, az élelmi- szeripari gépek és az automatizálási eszközök gyártásában. méket veszünk át. A szakosított termékek részaránya a KGST-országok kölcsönös kereskedelmében állandóan növekszik, ami a szocialista gazdasági integráció tervszerű elmélyülését bizonyítja. A közös munka gyümölcsei Csehszlovákia számára főleg a Szovjetunióval folytatott kereskedelemnek van nagy jelen- tősége. A két ország közötti kereskedelmi forgalom volume* ne az utóbbi 30 év alatt húszszorosára nőtt, s már meghaladta az évi batmilliárd rubeles1 szintet. Az idén a kölcsönös árucsere értéke eléri az 62 milliárd koronát, ami 4 milliárd koronával több, mint az elmúlt évben. Jelenleg 17 kétoldalú szakosítási és kooperációs szerződés van érvényben a két ország között. Legjelentősebb az atom- erőművi berendezések gyártására vonatkozó szerződés, melynek meghatározó szerepe van a csehszlovák kohászat és nehézgépipar szerkezeti fejlődésében. Az idei brnói gépipari vásáron a Škodaexport kiállítási részlegén bemutatják többek között a VVER 440-es atomerőmű 220 MW-os gőzturbinájának rotorját, melynek „testvére“ már megbízhatóan üzemel a Jaslovské Bohunice-i V-l atom* erőműben. Az említett rotor mellett látható a Vítkovicéi Klement Gottwald Vasmű és Gépgyár kimagasló műszaki színvonalon gyártott terméke, a VVER atomerőművek számára készített térfogatkompenzátor, illetve e berendezés egyik fele. Az egész 127 300 kg súlyú gőzkómpenzátort ugyanis kö1979. iX. 15. A vásáron részt vevő szovjet külkereskedelmi szervezetek és gépipari vállalatok képviselői részletesen tájékoztatták az újságírókat a bemutatott gépújdonságokról, valamint a csehszlovák—; szovjet tudományos műszaki együttműködésben és a gépipari termelési kooperáció fejlesztésében elért eredményekről. A mikrofonnál Andrej Grigorjevics Babesko, a Szovjetunió kiállítási részlegének igazgatója a szovjet gépipar fejlődési irányzatait ismerteti (Gyökeres György felvétele) Az NDK-val kötött kétoldalú szakosítási szerződések főleg villamosok, expanziós turbinák, személy- és tehervagonok, öntözőberendezések, kompresszorok és szerelvények gyártására vonatkoznak, míg Lengyel- országgal elsősorban az építő és az útépítő gépek, valamint a háromfázisú alternátorok gyártására kötöttünk szakosítási szerződéseket. Magyarországgal hűtőfolyadék-szivaty- tyúk, hegesztési munkákat irányító elektronikus berendezések gyártásában, Bulgáriával pedig élelmiszer- és dohányipari gépek gyártásában működünk együtt. Mindez azt jelenti, hogy a 6. ötéves tervidőszakban több mint 5 milliárd rubel érlékben szállítunk szakosított gépipari termékeket a KGST-országokba, amelyektől körülbelül 2,5 milliárd rubel értékű hasonló terrülményes lett volna elhelyezni a Z-pavilonban. Az atomerőműveknek ez a rendkívül fontos részegysége több mint 10 méter hosszú, belső átmérője 2,4 méter, s négy 145 mm vastag falú gyűrűből hegesztik össze. A villamos melegítőket tartalmazó gyűrű fala 190 mm vastag. A kompenzátor élettartamát évi 7000 munkaóra mellett 30 évre feltételezik. Mindkét atomenergetikai berendezést benevezték a vásár aranyérmeiért folyó versenybe. A Skoda Plzeň szakágazati vállalatban jövőre további három gőzturbinát készítenek a Jaslovské Bohunice-i V-2 atomerőmű számára, az 1981-ben készülő turbinák pedig már a Du- kovanyi V-3 atomerőműbe kerülnek. Nemsokára az első csehszlovák VVER 440-es atomreaktor is elkészül, amelyet a magyarországi Paksi Atomerőműben helyeznek üzembe. Jövőre már öt atomreaktor készül el a. Skoda Plzeň vállalat új csarnokában. Amint azt Andrej Grigorjevics Babesko, a Szovjetunió kiállítási részlegének igazgatója a brnói sajtótájékoztatón kiemelte, a Csehszlovákiában gyártott atomenergetikai berendezések a szovjet szakemberek munkáját Is dicsérik, hiszen jelentős részük szovjet tervdokumentáció alapján készül. A két ország tudományos-műszaki együttműködése egyébként évről évre bővül, s a felek eddig már több mint 15 000 fontos műszaki dokumentációs anyagot cseréltek ki egymás között. Jelenleg több mint 500 csehszlovák és szovjet kutatóintézet működik együtt az új feladatok megoldásában a termelés különböző területein. Ez az együttműködés időt és jelentős anyagi ráfordítást takarít meg, amint az a BD 200-as pneumatikus fonógépek, az aszinkron elektromotorok, valamint a KGST-országok egységes rendszerébe tartozó számítástechnikai berendezések kifejlesztésében is megnyilvánult. Az együttműködés progresszív formáit kell fejleszteni Ä kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok további példáiról számolt be Mazár Ferenc kereskedelmi tanácsos-helyettes is, azon a sajtótájékoztatón, amelyet Kiss László, a magyar kiállítás igazgatója rendezett. A csehszlovák—magyar kölcsönös áruforgalom értéke 1975- ben elérte a 676 millió rubeles szintet, s remény van rá, hogy 1980-ban 1 milliárd rubel fölé emelkedik. A tanácsoshelyettes hangsúlyozta, hogy a világgazdaságban kialakult új feltételek közepette a kölcsönös együttműködésben is az új, progresszív formákat kell fejleszteni. A gépipar területén például jelenleg 16, a vegyiparban pedig 7 kétoldalú szakosítási szerződés van érvényben Csehszlovákia és Magyarország között. A gépipari termékek a két ország kereskedelmi forgalmának 55 százalékát képezik, s ezen belül a szakosított termékek részaránya eléri a 30 százalékot. Különösen jól alakul az együttműködés a gépkocsiípar- ban, a mezőgazdasági és az építőipari gépek gyártásában, ahol a kölcsönös szállítások ér téke 1980-ban eléri a 450 millió rubelt. A termelési együtt-, működésen kívül a gazdasági kapcsolatok fejlődése a közös beruházások területén is megnyilvánul. Megépült az Adria kőolajvezeték magyarországi szakasza, a 750 kilovoltos távvezeték Vinnyica és Albertisra között, s elkezdődött a nagy jelentőségű Gabčíkovo—Nagymaros-! vízmű építése. A csehszlovák szakemberek nagy segítséget nyújtottak a Magyar Államvasutak és a budapesti tömegközlekedés villamosításához, Magyarország viszont az észak-csehországi szénmedence kiépítésében és a prágai villamos-sínhálózat felújításában teljesít fontos feladatokat. Említésre méltók azok a szállodák, főiskolai kollégiumok, üzletházak, péküzemek, szervízüzemek is, amelyeket magyar vállalatok építenek Csehszlovákia területén. Amint a magyar kereskedelmi tanácsoshelyeltes megjegyezte, az utóbbi időben szóba került egy speciális magyar—csehszlovák üzem létesítése is Ostrava közelében a meddőhányókban tartalmazott szén kitermelésére, a Lengyelországban létesített Haldex üzemek mintájára. A két ország szorosabban együttműködhetne a harmadik piacokon is, ilyen irányú tárgyalások már folyamatban vannak a trolibuszok, az Ikarusz 553-as autóbuszok, az SPS-35 típusú önjáró silókombájnok gyártásával és közös értékesítésével kapcsolatban. MAKRAI MIKLÓS Az őszi munkára összpontosítjuk erőinket Beszélgetés Štefan Matejčík elvtárssal, az SZLKP Nyugat-szlovákiai Kerületi Bizottságának titkárával A mezőgazdasági termelőüzemek pártalapszervezetei a gabonabetakarítás sikeres elvégzése után a soron következő őszi feladatok teljesítőre és a párttagsági könyvek cseréjét megelőző beszélgetések eredményes lefolytatására összpontosítják minden figyelmüket A párt belső életét és népgazdaságunkat érintő kiemelkedő események jelentőségéről Stefan Matejčík elvtárssal, az SZLKP Nyugat-szlovákiai Kerületi Bizottságának titkárával beszélgettünk. — Köztudomású — mondta bevezetőül Matejčík elvtárs —, hogy kerületünk me7ő<?ozdasági üzemeinek pártalapszervezetei a következő hetekben fontos gazdaság- és társadalompolitikai küldetést teljesítenek. Nem titok, hogy az ország mezőgazdasági termelésének lö százalékát — szlovákiai viszonylatban pedig 56 százalékát — éppen a nyugat szlovákiai kerület adja. S ez a tény csak növeli mind a párttagokkal folytatott beszélgetések, mind pedig az őszi feladatok teljesítésének jelentőségét. • Milyen tanulságok vonhatók le az eddigi beszélgetésekből? — Nagyobb általánosításra még nincs meg a lehetőségünk. Annyit azonban mondhatok: a párttagokkal folytatott beszélgetések azt tükrözik, hogy a kommunisták megértették: a mezőgazdaságban, a termelőmunkában jobban, hatékonyabban kell dolgozni a XV. kongresszus határozatainak teljesítése érdekében. Többségük tudatosan vállalja a gyorsabb ütemű, fegyelmezettebb munkát. Ennek köszönhető, hogy az őszi munkák során egyre fokozódik a felelősség és érezhetően növekszik az aktivitás. • Előbb már szó volt arról, hogy a kerület úgyszólván „éléskamrája“ az országnak. Lehetne ezt számszerű adatokkal is érzékeltetni? — Természetesen. Mezőgazda- sági üzemeink az ország kukoricaszükségletének 78,8 százalékát, a szőlőnek 60,4, a dohánynak 73,3, a napraforgónak 96, a zöldségféléknek 27,2, a cukorrépának 18,7, a gabonának pedig 21,6 százalékát termelik. Ezenkívül jogosan büszkék lehetünk arra is, hogy mezőgazdasági üzemeink a tej- és a húsellátást tekintve ugyancsak élen állnak országos viszonylatban. Az első félévet véve alapul — a múlt évihez képest — 1063 tonna marhahússal és több mint 9 millió liter tejjel teljesítették túl áru- termelési tervüket, gazdagították a közellátást. A termelésben elért jó eredmények az állami gazdaságok, a szövetkezetek gazdasági megszilárdítására is kedvezően hatottak. Nagy sikernek könyvelhető el ezenkívül, hogy az élőmunkát mindjobban átveszik a gépek, ami egyúttal a dolgozók tervezett létszámának csökkenését, az ipari ágazatokba való átcsoportosítását teszi lehetővé. Kerületünkben jelenleg 149 800-an dolgoznak a mezőgazdaságban. 9 Az állami gazdaságokban és a szövetkezetben működő pártalapszervezetek milyen célok elérésére vállalkoztak a hatodik ötéves tervidőszak végéig? — Mondanom sem kell, hogy feladataink a párt gazdaságpolitikájából, tehát a XV. kong-, resszus határozataiból adódnak. Pártalapszervezeleinknek ezekből eredően az a kötelességük, hogy minden lehetőséget, erőforrást használjanak ki a terv hiánytalan teljesítése érdekében. Ez nem kis feladat, hiszen az egységnyi területre számítva 1094 kilogramm gabona, 295 kilogramm hús, 706 liter tej és 471 tojás eladását irányoztuk elő 1980-ra, a tervidőszak befejezésének évére. A tervet — bár nem minden ágazatban egyenlő sikerrel —• eredményesen teljesítjük, annak ellenére, hogy a mezőgazdasági termelés alakulásába gyakran beleszól az időjárás is. • Mit tesznek a pártalapszervezetek, a kommunisták azért, hogy minimálisra csökkentsék a kedvezőtlen időjárás hatását, a szubjektív okokból származó kieséseket? — Csak emlékeztetőül huzom fel, hogy ezen a téren már a korábbi években példamutatóan jártak el a kommunisták. Ugyanis az elsők között voltak az országban, akik a nyári munkák sikeres elvégzésének biztosítására létrehozták az ideiglenes pártcsoportokat, ürülünk, hogy ebből az alkotó kezdeményezésből országos méretű mozgalom lett. A jó tapasztalatokat most ís általánosítjuk, s mezőgazdasági üzemeinkben az őszi munkák idejére tovább támogatjuk az ideiglenes pártcsoportok szervezését, amelyek szinte pótolhatatlan szerepet töltöttek be az aratásban. Sok veszteségnek, felesleges gépállásnak és szubjektív okokból eredő rendellenességnek vettük elejét. Létjogosultságukhoz most sem férhet kétség. Megszoktuk már, hogy a mezőgazdaságban a csúcsmunkák ideje a nyárról áttolódott őszre, a vetés elvégeztével egyidejűleg egyre nagyobb mennyiségű őszi íirésű terményt kell betakarítani. Az őszi csúcsmunkák elvégzése akkor is nehéz, ha a legkedvezőbb lehetőségek közepette történik. Tudatosítottuk, hogy akár jó idő van, akár rossz, ősszel mindig sok a teendő, s ezek idejében történő elvégzése nemcsak mezőgazda- sági ügy, hanem igényes társadalmi és gazdaságpolitikai feladat is. Kerületi méretben aránylag rövid időn belül 139 e.‘zer 600 hektár kukorica, 73 200 hektár ipari növény, 11 ezer hektár burgonya és 18 600 hektár zöldség termésének betakarítását kell elvégezni. E feladat teljesítéséhez legalább 30 000 besegítő munkájára lesz szükség. Ennek a nagyarányú társadalmi erőnek munkába állításáról a pártalapszervezetek nek a gazdasági vezetőkkel együtt keli gondoskodniuk. © Konkrétan, kikre lehet számítani ebben a csúcsmunkában? — Természetesen a tanulókon, a főiskolák hallgatóin kí- uül számítani kell a nyugdíjas párttagokra, a szabadságon levő ipari munkásokra, vagyis mindazokra, akik néhány napra is be tudnak kapcsolódni az Őszi mezőgazdasági munkákba. Jóllehet, kellő számú géppel, eszközzel rendelkezünk, azonban az a gazdaság, ahol a munka feltételeit nemcsak technikai szempontból nézik, hanem számba veszik a legfőbb termelőerőt is, az embert, nem kerül nehéz helyzetbe, nem késik el az őszi munkákkal akkor sem, ha esetleg kedvezőtlen időjárás köszönt be. Természetesen a munkák elvégzéséhez az eddigieknél is nagyobb szervezettségre, tervszerűségre, a géppark jó műszaki állapotára és kihasználására van szükség. Ugyancsak biztosítani kell a mezőgazdasági, a felvásárló és az üzemeket kiszolgáló egyéb vállalatok közötti jó összhangot, együttműködést, mert mindez csak együtt lehet garancia feladataink hiánytalan teljesítésére. Ennek érdekében a pártszer- vek, alapszervezeteink és áldozatkész dolgozóink bizonyára minden lehetséges intézkedést megtesznek. SZOMBATH AMBRUS Štefan Matejčík, az SZLKP Nyugat szlovákiai KB titkára
