Új Szó, 1979. augusztus (32. évfolyam, 179-205. szám)

1979-08-15 / 191. szám, szerda

NEMZETKÖZI ARATAS A KEIiYERMEZÓN Az augusztus elejei napsütés mintha pótolni akarta volna eddigi mulasztását, igazi nyári hangulatot, s a megszokottnál nagyobb forróságot varázsolt az aratás derekánál tartó 01 žava völgyére. A domboldalak sárguló gabonatábláin az égető meleg ellenére nagy volt a sürgés-forgás. Magyarbőd | Bt dovce] közelében a kilencven hektáros Kenyérmező dűlőn ti­zenhét kombájn dolgozik.. gyakran érkeznek hozzájuk * terményt szállító teherautók. A szemlátomást fogyó árpa tábla sarkán éppen ebédet osz­tottak, de a gépóriások nem pi­hentek;. Egy kezelővel a nyer­gükben megállás nélkül rót­ták a táblát. Az'ebédjüket fo­gyasztó napbarnított aratók között négy nyelven folyt a társalgás, de látszott rajtuk, hogy így ls megértik egymást. Orosz, ukrán, magyar és szlo­vák szavak váltakoztak. Meg­álltam az elsőnél, először szlo- vákul, majd oroszul próbálkoz­tunk egymással beszédbe ered­ni, s végül a magyarnál kötöt­tünk ki. Nagy Imrének hívták, ö mutatott be Lyubko Mihail laszlovics kombájnosnak, aki éppen megebédelt. — Én társammal együtt az olesníki Cj Élet kolhozból jöt­tem — mondja Mihail Laszlo­vics —. Július huszonbarmadi- kán indultunk útnak és kétna- pi utazás után érkeztünk a bi- dovcei szövetkeze the. Együtt jöttünk az itteni kombájnosok* kai, akik viszont nálunk segi* tettek. Az ukrán nyelven be­Az aratás befejezése után iöleg a gabona tárolása és ke­zelése ad munkát a mezőgaz­dasági üzemek dolgozóinak. Tisztítják, szárítják azt a gabo­nát, amit nem szállítottak el a felvásárló üzembe, hogy meg­felelő állapotban kerüljön vég­ső helyére, a magtárba. Az Ipoly nyéki (Vinica') Béke Efsz-ben ezt a munkát hosszú évek óta Molnár László és fe­lesége végzi. így nem csoda, ha zökkenőmentesen és igen eredményesen dolgoznak, hi­szen minden szükséges műve­letet jól Ismernek, volt alkal­muk begyakorolni az évek fo­lyamán. Talán mondani sem kell, hogy rendkívül megterhe­lő munka ez, hiszen a sok kombájn szinte önti a gabonát, ezért minden évben „besegít" valaki. Idén. if j.. Zsigmond Gá­bor vette ki részét az igényes munkából. — Befejeződött az aratás, gondolom most már nyugodtab- ban folyhat a munka — szólí­tom el a PETKUS K—523-as tisztító mellől egy kis beszél­getésre Molnár Lászlót. — Jól is lön egv kis lazítás, hiszen eddig számos esetben 16 órán át is üzemeltettük a gépet, összesen mintegy 180 vagon gabonát kezeltünk ed­dig. Egyébként az idei aratás­ban beigazolódott, hogy min­den rossz jó valamire', mert a szórványos esőzések lassították az aratás menetét, így komo­lyabb torlódás nem adódott a tisztításban. — Amint látom, jól vannak génesítve. ez jelentősen köny- nyľtr n munkát. — Futószalag, mechanikus Tanát áld rendelkezésünkre, ami n agymértekben könnyíti a munkát. Ezek nélkül szinte ©I* szélő, de szlovákul ís értő kombájnosnak nem ez az első csehszlovákiai aratása. Isme­rősiként jött ide, mert az el­múlt években már kétszer ara­tott a néhány kilométerrel tá­volabb eső Kecerovcei Efsz földjein. Akkor is, most is jól érezte magát hazánkban. Geudy Jurij Vasziljevics alig harmincéves. Ö a vinogradovói Március 8. Kolhozból érkezett. Kicsit szokatlan volt számára a dombos terep, mert amint mondotta, náluk sík a vidék, s ott gyorsabban lehet halad­na a gabonában. Persze al­kalmazkodott az itteni körül­ményekhez. Tetszik neki a kör­nyék £s a Magas Tátra, ahová egy esős napon vitték el őket a vendéglátók. — Itt esett, de ott szép volt az idő — szólt közbe Nagy Im­re, aki « feketepataki Lenin Kolhoz kombájnosaként segíti az itteni aratókat. Társaival oroszul beszél, mert neki az „jobban ül“, mint az ukrán. Az ő Niváját most Nagy Béla Irányítja. — Oj gép, az idén arat először — int fejével a közeledő, napfénytől csillogó kombájnra, mellyel a Nagy fi­vérek tizenhetedik aratásukat végzik. — Az előző két SZK 5-ös nyolc-nyolc évet bírt ki, szeretnénk, ha ez is képes vol­na annyira. Nagyéknok szintén ez az első határon túli aratásuk. — Kíváncsiak voltunk az it­teni emberek életére, de úgy iátom nem, sokban tér el a miénktől — vélekedik a foké­képzel heteden lenne itt dol­gozni, mert az aratásban itt nem volt pihenőnap, a hét vé­gét is itt töltöttük a gépek mellett. — Úgy tudom, csak az ara­tás idején dolgozik itt a mag­tárban. — A gabona betakarításához minden segítő kézre szükség van, azért kapcsolódtam be már 15 éve ebbe a munkába. Egyébként asztalos vagyok, a szövetkezet famegmunkáló mű­helyében dolgozom, de aratás Idején nálam is, mint a szere­lőműhely több dolgozójánál „munkahelyváltozásra“ kerül sor. — Van elegendő hely a ga­bona tárolására? — kérdezem Rádler József raktárost, aki közben odajött megtekinteni a munkát. — Háromszintes, korszerűen felszerelt magtárunk mellett itt van még ez a nagy kiterje­désű hangárszerű építmény is, tepatakl kombájnos, amikor el­indulunk a bokáig érő tarló­ban a munkálkodó kombájnok felé. — Kazahsztánban, ahol néhány évvel ezelőtt egy hó- aapig segítettem az aratásban, sokkal eltérőbbek a viszonyok. A 100—150 hektáros gabona­táblák a m.j parcelláinkhoz ké­pest óriásiknak tűnnek, de az emberek és szokásaik is fur­csák számunkra. Itt Szlovákiá­ban viszont úgy érzem magam, mintha otthon lennék. Elégedett a „vendéglátással". Az otthoni 3200 mázsás teljesít­ményükhöz a magyarbődi föl­deiken eddig több mint ezret csatoltak, s közben a rossz időt kihasználva a környéken is szétnéztek, még a Magas Tátrába is eljutottak. — Hazatérve, amire augusz­tus második felében kerül sor, mesélhetek majd a családnak az itteni tapasztalatokról —■ mondja a vendégkombájnos, akinek véleménye szerint ez a kölcsönös aratás nagyszerű dolog. Hasonló nézete van erről a csereakcióról Gejeta Gellértnek is, aki Magyarországról a fel- sővadászi II. Rákóczi Ferenc TSZ-ből jött, John Deere 970-es kombájnjával. Egyedül, mivel az ottani szokások szerint a génnek csupán egy kezelője van. — Először úgy volt, hogy több kombájn is jön, de mivel itt fokozatosan érik kasza alá a gabona, ennyein is győzzük. Társaim majd az őszi munkák­ban fogják viszonozni a ma­gyarbőd iektől kapott segítsé­get. Így szól a megegyezés. A nyelv nem probléma, mert a beszélgetésre itt nincs sok idő, s ha mégis sor kerül rá, akkor tolmács, vaev mutogatás segítségével megértjük egy­mást. A Kenyérmezőn munkálkodó 17 kombájnt távolról csak a színük és formájuk szerint le­het megkülönböztetni. Hogy közülük öt Kárpátukrajnából, egy Magyarországról, kettő pe­dig a Bárcai (Barca) Gép- és Traktorállomás szepsi üzemé­ből érkezett, azt a kívülálló nem is veheti észre, mert a piros, zöld és kék-fehér kom­bájnok összehangoltan, egy­mást jól megértő testvérekhez hasonlóan végzik közös felada­tukat. GAZDAG JÓZSEF így raktározási gondjaink meg­oldottak. 180 vagon gabonát tudunk elhelyezni. Természete­sen, a magtárban nemcsak tá­rolunk, de darálunk, keverünk, csomagolunk ls, hiszen innen biztosítjuk az állatállomány részére szükséges abraktakar­mányt, itt mérjük ki a tagok járadékát is. — Az idei termés a várt­nál alacsonyabb, lesz-e elegen­dő abrak az állatoknak? — Ennek tudatában kell majd gazdálkodnunk a meglévő mennyiséggel. Minden szem ga­bonára, minden marék abrakra fokozottabb figyelmet kell majd fordítanunk. Persze, mag­táraink dolgozói ezzel tisztá­ban is vannak, legtöbben évek óta dolgoznak itt, munkájukat igyekeznek becsülettel végezni. Erre különösen most, az aratás körüli időszakban van szükség, hiszen a csúcsmunka minden dolgozónktól fi l^elnbb telle- sítményt igényi' BÖJTÖS JÁNOS A kedvezőtlen téli időjárás komoly problémákat okozott az állatállomány takarmányozásá­ban. Az állattenyésztésben te­hát nehéz feltételek között kellett gondoskodni az első félévi terv teljesítéséről. A szá­las takarmányok minősége sem volt kielégítő, főleg a kelet- és a közép-szlovákiai kerületben, emellett az abraktakarmányok értékét is rontotta egyes fehér­jék o mp o nense k, b i o a d a lé k ok hiánya, s így az állatok nem kielégítő egészségi állapota a termelékenység csökkenésében is megmutatkozott. Amint arról Jozef Šurina mérnök, az SZSZK Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Minisz­tériumának dolgozója tájékoz­tatott, az év első felében szlo­vákiai viszonylatban 234 500 tonna vágóhúst kellett volna termelni állami felvásárlásra, a valóságban azonban csak 231 100 tonnát vásároltak fel. A félévi húsfelvásárlási tervet tehát csak 98,6 százalékra si­került teljesíteni. Habár az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva a szar- v a sm a rha - á 11om ány létszáma 46 200 darabbal megnőtt, ezzel szem bér. az állomány termelé­kenysége csökkent. A hízómar­ha napi súlygyarapodása pél­dául a tavaly elért 78 dekáról 76 dekára esett vissza, ezen belül a kelet-szlovákiai kerü­letben 3, a közép-szlovákiai kerületben pedig 4 dekagram­mos volt a visszaesés. Az álla­tok átlagos vágósúlya úgyszin­tén 5 kilogrammal csökkent. A marhahús szállításában ígv összesen 3358 tonna hiánv ke­letkezett, amit a fél év végéig már nem sikerült kiegyenlíteni. A tehenek és üszők feltétele­zett selejtezésével együtt az év végéig még 97 100 tonna vágó­marha kerül felvásárlásra, a leadott évi mennyiség tehát körülbelül 5600 tonnával lesz kevesebb a tervezettnél. Mivel azonban az eimút évhez viszo nyitva 22 ezerrel több állatot fogtak be hizlalásra, feltételez­hető, hogy a következő évben javulni fog a helyzet. Az állami felvásárlási terv szerint az első félévbein 137 500 tonna sertéshúst kellett volna felvásárolni, ezzel szemben a mezőgazdasági vállalatok 2820 tonnával kevesebb sertéshúst értékesítettek. A vállalatok to­vábbra is hiányosan teljesítik a sertéshús felvásárlási tervét, aminek főleg a takarmányke­verékek nem kielégítő minősé­ge az oka. A keverékekben ke­vés a fehérjekomponens, a D, az A és a B12 vitamin, kevés amánosavat és más fontos ada­lékokat tartalmaznak a hízók és az anyasertések jő egészségi állapotának fenntartásához, a kellő szaporulat és termelé­kenység eléréséhez. A baromfihús felvásárlása az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva 2900 tonnával nőtt. összesen 32 560 tonna barom­fit vásároltak fel. ami 616 ton­nával több a tervezettnél. Ha a vállalatok továbbra is folya­matosan fogják teljesíteni a felvásárlási tervet, az év vé­géig elérhetik a 80 000 tonnát, ami 3000 tonnával haladja meg a tervezett mennyiséget. Habár a tehenek átlagos évi tejhozama az elmúlt hat hónap alatt 13 literrel nőtt, a tej fel- vásárlási tervét csak 99,3 szá­zalékra sikerült teljesíteni. Az elmúlt évhez viszonyítva azon­ban lényegesen javult a felvá­sárolt tej minősége. Tavaly a tej 44,5 százaléka tartozott az első minőségi osztályba, az idén ez az arány 56,6 száza­lékra nőtt. A vállalatok a jú­liusi te'jeladási tervet már 102,4 százalékra teljesítették, s a mi­nőség a korábbi jó színvonalon maradt. A feldolgozó üzemek és a fogyasztók szempontjábó' ez egyaránt kedvez? jelenség ĽUDOVÍT OLACH Kommentáljuk A GABONÁVAL SOK MÉG A MUNKA Az elmúlt napokban Szlovákia minden kerületében meg gyorsult a gabonabetakarítás üteme. A felmérések szerint a nyugat-szlovákiai kerületben már a napokban befejezik az aratást. Raktárakba kerül tehát a gabona, amit föld­műveseink, minden lehetőséget kihasználva idén rendkívüli nehézségek közepette takarítottak ba. Az aratást tehát lassan elfelejtjük, azonban továbbra is nagy figyelmet kell szentelni a gabona gondozásának, hogy megelőzzük a raktározással járó veszteségeket. Min­den raktárban ügyelni kell arra, hogy a gabonát idejében forgassák, áth ázassák, szellőztessék. Idén ugyanis elég sok olyan gabona került a raktárakba, amelynek nedves­ségtartalma nagyobb volt a megengedettnél. Habár a Me­zőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalat üzemei több mint ötszázezer tonna — a mezőgazdasági üzemek pedig kétszázhatvanezer tonna gabonát szárítottak meg — a be­gyűjtött termés nyolcvan százalékát — a gabona gondo­zása még mindig sok munkát ad, és elsőrendű feladattá vált. Jó lenne, hogy ha minél több járásban követnék a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda), komáromi (Komárno) és trenčíni járásban levő felvásárló üzemek példáját. Ezek az üzemek rendszeresen ellenőrzik a gabona nedvesség- tartalmát, és ha emelkedik a hőfoka, a silókban azonnal áthúzatják. Ilyen módon megelőzik a gabona dohosodását is. Sok munkát igényel tehát a betakarított gabona gondo­zása, ám azokban a járásokban, ahol előrelátóan, a hely­zetet felmérve, a mezőgazdasági üzemekkel előre meg­egyezve folytatták a felvásárlást, ott kevesebb gondot okoz az utánszárítás. A Mezőgazdasági Felvásárló és Ellá­tó Vállalat galántai és érsekűjvári (Nové Zámky) üzemé­nek vezetői idejében figyelmeztették a mezőgazdasági üzemeket, hogy ne szállítsanak túl nagy nedvességtartalmú gabonát a felvásárló központokba. A figyelmeztetés után a mezőgazdasági üzemek a gépeket azokra a gabonatáb­lákra csoportosították át, ahol kisebb volt a gabona ned­vességtartalma. Ebből kettős haszon származik. A felvá­sárló üzemek nem használtak fel túl sok fűtőanyagot, a mezőgazdasági üzemek pedig jobb áron értékesítették a termést. A Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalat vezetői a napokban értekezletet tartottak a további teendőkről. Megállapították, hogy még mindig túl sok az átmeneti raktárakban a megengedettnél több nedvességet tartalmazó gabona. A nyitrai (Nitra) és a topoliíanyi járásban még a szabad ég alatt is tárolják a betakarított gabonát. Csakis közös összefogással érhető el, hogy a betakarított gabonát mindenütt megfelelő nedvességtartalommal tartó­sítsák. Ezzel a problémával még további értekezleteken foglalkoznak, mert az elemzés szerint a napokban úgy alakult a helyzet, hogy amíg a felvásárló üzemek szárító- berendezései teljes ütemben dolgoznak, a mezőgazdasági üzemekben nem mindenütt használják ki azokat, nyújtott vagy két műszakban. A gabona tehát Szlovákia mindhárom kerületében hama­rosan raktárakba kerül. De ezután is minden lehetőséget fel kell használni a gabona gondos kezelésére, hogy meg­feleljen közélelmezési, takarmányozási célokra. Úgyszintén megkülönböztetett figyelmet kell szentelni a vetőmagnak is, hiszen már nincs sok idő, néhány hét múlva kezdődik a rozs, később pedig a búza vetése. BALLA JÚZSEF AZ EREDMÉNYEK TÜKRÉBEN Az állattenyésztési termékek felvásárlása nem érte el a tervezett szintet Gondosan kezelik a termést Nagy Imre, Lyubko Mihail Laszlovics és Geudy Jurij Vasziljevics kombájnosok a Szovjetunióból érkeztek a magyarbődiek (Bidov- ce) segítségére (A szerző felvétele) ítádler József raktáros és a Molnár házaspár a tisztításra váró búzában (A szerző felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents