Új Szó, 1979. augusztus (32. évfolyam, 179-205. szám)

1979-08-15 / 191. szám, szerda

NÉHÁNY GAZDASÁGI KÉRDÉSRŐL Az új feltételek sokkal nagyobb gazdaságosságot és hatékonyságot, valamint jobb minőséget követelnek meg A 6. ötéves tervidőszak feladatait bonyolult belső, de elsősorban külső feltételek között valósítjuk meg, népgazdaságunknak meg kell ezekkel a feltételekkel birkóznia. A problémák felkeltették a közvélemény fi­gyelmét és sok kérdést vetnek fel. Ezért célszerű, ha megemlítjük legalább az egyes szélesebb összefüggé­seket. Gazdasági tény, amely bizo nyos mértékben és formában az összes országot érinti és amelyből nekünk is ki kel! in­dulnunk: az energia és a nyersanyagok, valamint a kész termékek ára közti viszonyban végbement messzemenő válto­zás és egyedülálló következmé­nyei. E'z a változás a tőkés vi­lágban 1973 végén az ún. ,,kő- olajválsággal“ kapcsolatban ment végbe. A tüzelőanyagok a nyersanyagok és az élelmisze­reik ára, amely lényegében két évtizeden keresztül nem válto­zott, több mint háromszorosá­ra, a kőolaj ára pedig ötszörö­sére növekedett. Idén a kőolaj árának emelkedése újból meg­gyorsult, a mai ár már elérte a 70-es évek elején érvényes ár 11-szeresét és ez a növekedés a 80-as évek ben nyilván tovább folytatódik. Végérvényesen mindenki számára véget ért az olcsó, könnyein hozzáférhető energia időszaka. Az ipari or­szágok, elsősorban azok, ame­lyek csak korlátozott természe­ti forrásokkal rendelkeznek, olyan feladat előtt álltak, hogv alkalmazkodjanak az új té­nyékhez, keresniük kell annak módját, hogy a késztermékek árának kétszeresére való emel­kedése mellett hot? van fedez­zék a tüzelőanyag- és energia- behozatalra fordított jelentősen megnövekedett költségeket és a jelentős nehézségek és ál­dozatok árán is hogyan har­colják ki a megtakarításokat és az alternatív energiaforrá­sokat. A szocialista országoknak is égy kell megoldaniuk fontos feladataikat, hogy emellett fe­dezniük kell az ipar és más ágazatok gyors ütemével és strukturális változásaival kap csolatos energetikai és nvers- a n yagsz ükség leteke t, t o vá bb i előrehaladást kell elérni a tu­dományos-technikai forrada­lomban, emelkedik az életszín­vonal és nehézségek merülnek fel a harmadik országokból be­hozott tüzelőanyaggal kapcso­latban. Szükségszerűvé válik a távolabbi, nehezen hozzáférhe­tő, vagy pedig kevésbé gazdag lelőhelyek kiaknázása, lényege­sen nagyobb költségekkel. A KGST keretében az árképzés érvényes mechanizmusa által — amely a világpiaci árak fo­kozatos érvényesítésén alap­szik, a konjukturális és speku­lációs hatásoktól megtisztítva — a tagállamok kölcsönös ke­reskedelmében is megfelelő mértékben tükröződik a világ­piac?! áraik mozgása. A KGST-tagállomokkol való együttműködés biztonságunk záloga A csehszlovák gazdaság nem fejlődik a világtól elszigetelten. (A békés egymás mellett élés politikája, a nemzetközi mun­kamegosztásban való részvétel és a tudományos-technikai for­radalom előrehaladása alapján számos szál fűzi a világhoz. 'A külkereskedelem révén rea­lizálódik a nemzeti jövedelem mintegy egyharmada. Külkeres­kedelmi forgalmunk egyharma dát nem szocialista országok­kal bonyolítjuk le. Természeti forrásokban szegény ország ként nyersanyag- és energeti­kaszükségletünk nagy részét, egyre nagyobb részét behoza­tallal fedezzük. A világgazda­ságban végbement radikális változások ezért nem marad hatnak hatástalanok gazdasá­gunkban. Csehszlovákia számá­ra ugyanúgy, mint az összes késztermékeket exportáló or­szág számára az új helyzet szükségessé teszi, hogy a be­hozatal növekvő költségeit a kivátel értékének lényeges emelésével fedezze. Gazdaságunk fejlődésében elvi, pótolhatatlan jelentősége van KGST-tagságunknak, első­sorban a Szovjetunióval folyta tott együttműködésnek. Ez sza­vatolja a jövőben is a kőolaj, földgáz, érc és más nyersanya­gok jelentős szállítmányait és egyúttal a feldolgozó ipar ter­mékeinek stabil piacát. Elsőd leges energiaforrásaink fo­gyasztásában, amely idén kb. 104 millió tonna kőszénegyen értéket ér el a behozatal 40 százalékot képez, miközben a behozatal 92 százaléka a Szov­jetunióra esik. A Szovjetunió­ból behozott 18 millió tonna kőolaj fedezi szükségletünk 97 százalékát, a behozott 7,2 mil­liárd köbméter földgáz pedig fogyasztásunk 88 százalékát. 'Az említett nyersanyagok be­hozatala és más döntő fontos­ságú tüzelőanyagok és nyers­anyagok szovjet szállítmányai nélkül elképzelhetetlen lenne gazdaságiunk stabilitása és tervszerű fejlesztése. A szocia­lista országok közössége a KGST gyakorlati tevékenységé­vel bizonyítja — ezt tanúsítja Csehszlovákia példája is — erejét és életképességét a mai feladatok megoldása során. A CSKP KB 1974 novembe­rében megtartott ülése már reagált a világgazdaság új je­lenségeire. A további gazda­sági fejlődés stratégiájában, amelyet a CSKP XV. kongresz- szusa tűzött ki, központi sze­relje van annak a követelmény­nek, hogy gazdaságunknak al­kalmazkodnia kell ezekhez a lényegesen igényesebb feltéte­leikhez, elsősorban azáltal, hogy határozottabban kell ér­vényesíteni a hatékonyság nö­velésének és mindennemű munka minősége javításának irányvonalát. A kongresszus ennek alapján dolgozta ki a hazai tű zeil őa n v ag - e n e rge tik a i és nyersanyagalap jelentős megszilárdítására, az élelmi­szergyártásban önellátásunk fo­kozására, valamint exportké­pességünk megerősítésére, és a nemzetközi elsősorban a szo­cialista közösség keretében folyta tót t mu nka megosz fásban való részvételünk elmélyítésére vonatkozó irányvonalat. A 6. ötéves terv konkrét, igényes feladatokat tűzött ki a termék­szerkezetben és a termékek minőségében szükséges válto­zások megvalósítására, export- képességünk növelése érdeké­ben, a nemzeti J jövedelem ki­alakításában és felhasználásá­ban az arányok szükséges meg­változtatására, gazdasági fej­lődésünk kiegyensúlyozottsá­ga, elsősorban a külső kapcso­latok kiegyensúlyozottsága ér­dekében. Ezeknek a feltételek­nek a teljesítésére támaszkod­nak az életszínvonal emelésé­re és a szociális biztosítékok megszrilá rd í tásá ra von a tkozó k ong resszusl h at á r ozat ok. A szocialista gazdaság ereje és tartalékai A 6. ötéves tervidőszak há­rom évének eredményei a párt politikájának helyességét és a dolgozók nagy többségének ál­dozatos munkáját tanúsítják. Rámutatnak a feladatok bonyo­lultságára, de egyúttal gazda­ságunk potenciális lehetősérei- re is. A nehéz körülmények el­mindkét köztársaság hozzájá­rult. Ezekben az években a nemzeti jövedelem növekedésé­nek évi átlagos üteme 4,6 szá­zalék, az ipari termelésben 5,1 százalék, ,iz építőiparban 6 százalék, a mezőgazdasági ter­melésben 2,6 százalék volt. Fontos új ipari kapacitásokat helyeztünk üzembe, pl. 2657 megawatt teljesítményű új energetikai kapacitásokat. Fon­tos strukturális változásokat hajtanak végre a gépiparban, a vegyiparban, a papíriparban és más ágazatokban. Folytat­tuk az Infrastruktúra széles körű fejlesztését és korszerű­sítését. Az állam gazdaságpoli­tikája szavatolja pénzünk sta­bilitását és a szociális biztosí­tékokat. Elért eredményeink nemzet­közi viszonylatban is helytáll­nak. A tőkés országokban a gazdaság új, igényesebb felté­telekhez való alkalmazkodásá­nak folyamatát mély válságje­lenségek, pangás, valamint a termelés csökkenése, egész ágazatok hanyatlása, tömeges munkanélküliség, ösztönös in­fláció, a szociális vívmányok lerombolása stb. kíséri. Gazda­ságunk a fennálló problémák ellenére rendszeresen fejlődik, bizonyítja vitathatatlan erejét, fejlődési lehetőségeit, amelyek arra jogosítanak fel, hogy biza­lommal nézzünk a jövőbe. Ezen mit sem változtathatnak a burzsoá propaganda koholmá­nyai, amelyek „leküzdhetet­len“ nehézségeinkre vonatikozló találgatásokkal akarják elterel­ni a figyelmet a tőkés világ ki­látástalan helyzetéről. Gazdasági fejlődésünk mai bonyolult szakaszát számos olyan nehézség és fogyatékos­ság kíséri, amelyek eltéréseket okoznak a 6. ötéves terv célki­tűzéseitől. iA párt központi bi­zottsága ülésein, elsősorban az 1978 márciusában megtartott 11. ülésén bírálóan elemezte ezeket, nvíltan rámutatott a szubjektív és objektív okokra. Elsősorban arról van szó, hogy a tervfeladatokat nem teljesü­lik komplexen, egyes szakaszok lemaradnak, vagy csak nagy erőfeszítések árán teljesítik fel­adataikat. A termelés mennyisé­gi növekedése mellett a haté­konyság növekedésének üteme — a részleges javulás ellenére — nincs összhangban az ötéves terv feladataival. A nemzeti jö­vedelem kialakítása annak el­lenére, hogy az elmúlt három év alatt 14 százalékkal növeke­dett, nem érte el a tervezett szintet, a tervezettnél nagyobb igényeket támasztottak a for­rásokkal, nyersanyagokkal, anyagokkal, energiával, álló- alapokkal és behozatallal szem­ben. A kiviteli és behozatali árak közti arány kedvezőtlen fejlődése, — ami többek között kapcsolatban áll termékeink színvonalával és minőségével részben a külkereskedelem munkájának nem megfelelő színvonalával — utólag nagyobb igényeket támaszt a kivitelre kialakított források kihaszná­lásával szemben. A külső hatások következményei Az objektív értékelés azt mu­tatja, hogy a mai problémák keletkezésében rendkívüli sze­repük van a külső hatásoknak. A behozott nyersanyagok, ener­gia és más nyersanyagok árá­nak emelkedésén kívül számos további tényezőről van szó, amelyek a világpiac új felté­teleivel kapcsolatosak. Termé­keink a tőkés piacon gyorsan növekvő konkurenciával talál­koznak és nem egyszer diszkri­minációs intézkedésekkel is. A hazai tüzelőanyag-energetikai alap fejlesztése meggyorsításá­nak szükségszerűsége megköve­teli, hogy jelentős eszközöket összpontosítsunk más beruházá­si szükségletek jelentős korlá­tozásának árán is. Ma már az ipari beruházások mintegy egy- harmadát a fejlesztésre fordít­juk. Jogosan megállapíthatjuk, hogy gazdaságunk ma olyan feladatokat old meg, amelyek a szocialista építés kezdete óta a legnehezebbek közé tartoz­nak, és olyan hatá sóikkal kell megküzdenie, amelyek a világ­piacon végbement változások óta több milliárdos nagyságren­det képviselnek. A gazdasági fejlődésre hatást gyakorolt az is, hogy az utóbbi öt év alatt három évben az idő­járási viszonyok kedvezőtlenül befolyásolták a termést, ez 1976—78-ban mintegy 4 millió tonna gabona behozatalát tette szükségessé, többnyire szabad áron. Idén is, tekintettel az ala­csonyabb termésre, számolni kell a behozatal szükségszerű­ségével. Tokintettel a felsorolt és egyes további objektív külső tényezőkre, a CSKP Központi B i zo 11 sá g á nak d ok ume n t unna i nyíltan rámutatnak, hogy a mai problémákat jelentős mérték­ben szubjektív okok is Okozzák. Lényegesen kedvezőbb helyzet­ben lehetnénk a 6. ötéves terv teljesítésében és az új feltételeik következményeinek leküzdésé­ben, ha mindenütt következe­tesen érvényesítenénk az elfo­gadott határozatokat, a helyes pártpolitikát, ha minden szaka­szon jobban kihasználnánk a kisebb és a nagyobb tartaléko­kat. Az irányítómunka haté­konysága azonban egyelőre nem felel meg az új, lényege­sen nagyobb követelményeknek. Az új feltételek szemszögéből különösen szembeötlő az olyan jelenségek ánalmassága, minta rutinmunka, a kényelmesség, a fegyelmezetlenség, az új eljá­rások alkalmazásának halogatá­sa, amelyek nélkül nem érhe­tünk el haladást és nem tudunk helytállni a nemzetközi kon­kurenciában. Ezért elsősorban az irányítómunka területén kell megoldanunk a további gazda­sági fejlődéssel kapcsolatos problémákat. A fennálló problémákra az alapvető, offenzív, de emellett reális válasz egyértelmű: min­denütt nagyobb határozottság­gal kell életbe léptetnünk a párt politikáját és határozatait, határozottabban és következe­tesebben kell fellépni a nega­tívumok és fogyatékosságok el­len, határozottabban kell érvé­nyesíteni a nagyobb igényes­ség irányvonalát. A Szovjetuni­óval és a szocialista közössé­gei folytatott együttműködésre támaszkodó népgazdaságunk összességében elegendő erővel és forrással rendelkezik ahhoz, liogy fokozatosan megbirkózzon az új, igényesebb feltételeikkel, tovább fejlődjön és megteremt­se a feltételeket pártunk cél­jainak megvalósításához. Figyelmet a fütöanyag- és az energiaipari alap fejlesztésére lenére, amelyek a 6. ötéves terv feltételezéseihez viszonyít­va egyre nehezebbek, gazdasá­gunk fejlődése a fö mutatókat illetően megfelel a 6. ötéves terv alapvető célkitűzéseinek. 1976—78 ban tovább növeke­dett országunk gazdasági ere­je, ehhez a növekedéshez Legnehezebb feladatunk, amelyet a többi országhoz ha­sonlóan, nekünk is meg kell oldanunk, a növekvő tüzelő­anyag-, energia- és üzemanyag­szükséglet fedezése. A XV. kongresszus meghatározta to­vábbi gazdasági fejlődésünk tüzelőanyag-energetikai akadá­lyai leküzdésének módját. A kongresszusi határozatokat le­bontotta a CSKP KB 11. ülése, a CSKP KB Elnökségének 1978 szeptemberi levele, valamint a CSKP KB Elnökségének és a CSSZSZK kormányának a tüze­lőanyag-energetikai problémák­kal kapcsolatos idén június­ban jóváhagyott állásfoglalása. Miben rejlik ennek a fela­datnak az igényessége? Az 5. ötéves tervidőszakban a Szov­jetunióból behozott kőolaj és földgáz mennyiségének növe­kedése fedezte 92 százalékban energiafogyasztásunk növeke­dését. A 6. ötéves tervidőszak­ban a helyzet fordított. Az energiafogyasztás növekedésé­nek jelentős részét hazai forrá­sokból kell fedeznünk. A szén­fejtés növelése, amely csak az észak-csehországi barnaszénbá­nyákban valósítható meg na­gyobb mértékben, számos ne­hézséggel jár, rosszabb félté* lelek között, rosszabb minősé­gű szenet kell fejtenünk, s ez egyúltul rendkívül nagy beru­házásokat is igényel. Mindez rendkívüli nehézségeket kelt a lejtés szükséges növelésének biztosításában, fokozott erőfe­szítést és nagyobb költségeket igényel. Tüzelőanyag-energetikai szük­ségletünk elvi, távlati megoldá­sát jelenti elsősorban a nukleá­ris energetika gyors fejleszté­se a Szovjetunióval folytatott együttműködés alapján úgy;: hogy 1985-ben a villanyáram 2ft százalékát már a nukleáris energetika termelje. A KGST programja keretében aktívan részt veszünk több akció meg­valósításában a tagállamok energetikai szükségleteinek kö­zös fedezésére. Ezek az akciók jelentősen hozzájárulnak tüze­lőanyag-energetikai problémá-* ink távlati megoldásához. Az említett intézkedések el­lenére a 7. ötéves tervidőszak­ban csak azzal a feltétellel tudjuk biztosítani a tüzelő­anyag-energetikai források szükséges növelését, hogy egy­úttal csökkentjük a népgazda­ság fejlesztésének világviszony­latban aránytalanul nagy tüzej löanyag-energia igényességéi. A fogyasztás ésszerűsítésének eddigi eredményei nem kielé- gítöek. Mig a 6. ötéves terv 2,5 százalékos átlagos évi meg­takarítást tűzött ki feladatul. 1976—1978-ban csak 0,5 száza­lékos megtakarítást értünk el annak ellenére, hogy lehetősé­günk nyílik nagyobb megtaka­rításra is. A CSKP KB Elnök­ségének és a CSSZSZK kormá­nyának kezdeményezésére ki­dolgozzák mindenfajta tüzelő- cinyag és energia felhasználása ésszerűsítésének és megtakarí­tásának komplex távlati prog­ramját. Egyúttal meggyorsítva ki kell aknázni azokat a tar­talékokat, amelyek nagyobb utólagos beruházások nélkül mozgósíthatók, elsősorban a jobb munkaszervezés és na­gyobb legyelem eredményekép­pen. A termelésre gyakorolt fo­kozott gazdasági nyomás figye­lembe vételével határoztak a tüzelőanyagok és az energia nagykereskedelmi árának lerv- szerü emeléséről úgy, hogy az áremelést döntő mértékben a termelés gazdaságosságának növelésével kell fedezni. Fokozott takarékosságra irányuló intézkedések A tüzelőanyag és energia megtakarítására vonatkozó lő törekvés a termelés területére Irányul, de nem hagyhatjuk fi­gyelmen kívül a nemtermelé­si szférát, a lakosságot, a szol­gáltatásokat stb., erre a terű* letre esik a fogyasztás csak­nem egyharmada. Különösen az utóbbi években megnöveke­dett a lakosság energiafogyasz* tása, lényegesen gyorsabban — gyakorlatilag kétszer gyorsab* ban — mint a népgazdaság fo* gyasztása. Ezért a tüzelőanyagfogyasz­tás ésszerűsítésére kifejtett ál* talános törekvés keretében ren­deznünk kellett a kiskereske­delmi árakat is. Figyelembe kell vennünk, hogy a tőkés or­szágok többségében 1970—77- ben a tüzelőanyag és az ener­gia ára több mint 100 száza­lékkal, pl. Franciaországban 109 százalékkal, Olaszország­ban 130 százalékkal emelke­dett. A tüzelőanyag és energiafo-- gyasztás színvonala természete^ sen összefügg az életszínvonal emelkedésével. El kell azon­ban érnünk, hogy a lakossság növekvő szükségleteinek kielé­gítése mellett jobban gazdál­kodjunk a tüzelőanyagokkal, az energiával és a hővel, a gaz­daságosabb világítással és fű­téssel jobban és intenzívebben használjuk ki a megtakarítások lehetőségeit. Jogos a fogyasz­tóknak az a követelése, hogy a termelés és a kereskedelem nagyobb választékot biztosítson villanyégőkből, fordítson na­gyobb figyelmet a villanyfo (Folytatás a 3. oldalon) hé© 1979 VIII. 15.

Next

/
Thumbnails
Contents