Új Szó, 1979. augusztus (32. évfolyam, 179-205. szám)

1979-08-10 / 187. szám, péntek

LIBANON PARLAMENT! VITA HOSSZ KORMÁNYÁNAK PROGRAMJÁRA. Délen folytatódnak a fegyveres incidensek (ČSTK) — A libanoni parla­ment rendkívüli ülésén Szalim Boksz, az idén július 16-án megalakult új kormány elnöke előterjesztette kormánynyilat­kozatát, amelyben a legsürge­tőbb feladatiként Libanon terü­leti és nemzeti egységének megőrzését és az ország egész területe feletti állami ellenőr­zés felújítását jelölte meg. E feladatok teljesítésével kapcso­latban szükséges, hogy Liba­non szorosan együttműködjön az ENSZ-szel és ideiglenes csa­pataival (UNIFIL) és a többi arab állammal. Hossz szerint az új kormány a belpolitikai kérdéseket illetően mindenek­előtt a stabilitásra, a fegyveres harcok, valamint a politikai válság gazdasági és társadalmi k o ve tke zmé n y ei nek leküzdésére fogja figyelmét összpontosítani. A libanoni parlamentnek az a feladata, hogy bizalmat sza­vazzon Szalim Hossz új kormá­nyának. A kormány program- nyilatkozatát libanoni politikai körökben túlságosan általános­nak ítélik meg, ugyanakkor az első visszhangokban bizonyos elégedettség tapasztalható, hogy sikerült létrehozni a feltétele­ket a hosszan tartó kormány- válság megszüntetésiére, és le­hetőség nyílik az országban leg­alább a részleges normalizá­lásra. A kormányra, úgy tűnik, ne hézségeik várnak. Ezt bizonyít­ja például Camille Cbamoun jobboldali vezető magatartása, ugyanis a parlament vitájában nem vesz részt. Az új kormányt átmenetinek minősítette, és tá­mogatását különböző feltételek Ivez kötötte. Szalim Hossz rádióinterjújá­ban ismét elítélte Izrael dél­libanoni agresszióját. Szavai szerint ez csak azt bizonyítja, hogy Tel Aviv nem hajlandó fi­gyelembe venni az ENSZ Biz­tonsági Tanácsának határoza­tait. Eközben Dél-Libanonban folytatódnak a fegyveres inci­densek, a provokációk és a jobboldali milicistáik terrorja a lakosság ellen, amely nem haj­landó együttműködni Haddad őrnagy egységeivel. Biztonsági okokból beszüntették az UNI­FIL helikoptereinek rendszeres ellenőrző repülésiéit Szúr és környéke felett. AZ AMERIKAI SZAKSZERVEZETEK AZ OLAJIPAR ÁLLAMOSÍTÁSÁT JAVASOLJÁK Cossiga bemutatta kormányát (ČSTK) — Francesco Cossiga kereszténydemokrata miniszter- elnök tegnap bemutatta az olasz parlamentben kisebbségi kormányát, amelyet több mint hathónapos kormányválság után a múlt hét végén alakí­tott meg. Cossiga előterjesztette kabi­netjének programnyilatkozatát, amely egyebek közt a terroriz­mus elleni határozottabb har­cot és az infláció csökkentését hirdeti. A kormánykoalíció gyengeségére való tekintettel Olaszországban komolyan két- Iik, hogy Cossiga kormánya ké­pes lesz a kitűzött célokat megvalósítani. Az olasz parlament képvise­lőháza szerdán este jóváhagyta azt a javaslatot, hogy különle­ges parlamenti bizottságot hoz­zanak létre Aldo Moro volt mi­niszterelnök elrablásának és meggyilkolásának kivizsgálásá­ra. Már másfél év telt el azóta, hogy Moro holttestét megtalál­ták, a bűnösöket azonban még nem kerítették kézre. Az Olasz Kommunista Párt határozottan a parlamenti bizottság létreho­zása mellett foglalt állást. (ČSTK) — Az Amerikai Szak- szervezetek Szövetsége (AFL— CIO) javasolta Carter kormá­nyának, hogy abban az eset­ben, ha az amerikai olajmono­póliumok a „közérdek“ ellen cselekszenek, fontolja meg az olajipar államosítását. Az ezt az ajánlást tartalmazó határoza­tot az AFL—CIO végrehajtó ta­nácsa chicagói ülésén hagyta jóvá. A végrehajtó tanács ajánlá­sát az amerikai szakszervezeti vezetők politikájának alapvető változásaként értékelik, ugyan­is a korábbiakban nem támo­gatták a magántársaságok ál­lamosítását. Az AFL—CIO végrehajtó ta­nácsa nyilvánosságra hozta hétoldalas nyilatkozatát, amely­ben az USA energiahelyzetével foglalkozik. Lényegében támo­gatja Carter programját, ugyan­COSTA RICA -1—NICARAGUAI EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM (ČSTK) — Costa Rica és Ni­caragua kormánya megegyezett abban, hogy felújítják a keres­kedelmi kapcsolatokat, és foly­tatják az együttműködést. Rodrigo Carazo Costa Rica-i el­nök, aki szerdán a nicaraguai fővárosba látogatott, kijelentet­te: a két ország szakemberei már a Costa Rica-i—nicaraguai együttműködési program elő­készítésén dolgoznak. Az együttműködés elsősorban az oktatást és a nevelést, a mező- gazdaságot és a gazdaság más ágazatait érinti. A Costa Rica-i elnök volt az első államfő, aki Somoza dik­tátor bukása után hivatalos lá­togatást tett Nicaraguában, Costa Rica volt az első latin­amerikai ország, amely meg­szakította diplomáciai kapcso­latait a Somoza-rezsiminel. 1979 VIII. 10. vető célja az, hogy a bérezés gyakorlatában figyelembe ve­gye az egyéni kereseteket meg­különböztető szempontokat, az elvégzett munka mennyiségét és minőségét, a dolgozó képes­ségeit, munkájának társadalmi hasznosságát annak érdekében, hogy a bér ösztönzően hasson a dolgozókra. A megkülönböz­tetett bérezésnél általában vé­ve három alapvető szempontot kell figyelembe venni: 0 Az első a keresetek meg­különböztetése az egész szer­vezet és az egyes vállalaton belüli egységek gazdasági ered­ményei alapján. Ennél a szem­pontnál biztosítani kell, hogy a •tartósan átlagon felüli, vagy átlagon aluli gazdasági ered­mények visszatükröződjenek a kereseti színvonal gyorsabb vagy lassúbb emelkedésében. ® A megkülönböztetés álta­lánosan ismert szempontja a szakmai felkészültség, a munka szakmai igényessége. Ezt a megkülönböztetést tulajdonkép­pen már a bértarifák és az alapfizetések meghatározásánál is figyelembe veszik. E szem­pont következetes érvényesíté­se érdekében gondoskodni kell az erre vonatkozó előírások pontos megtartásáról. Az elő­írások megsértésének leggyak­rabban előforduló formái a tel­jesítménynormák lazítása, az előírtnál magasabb szintű ju­talmazás, ami közömbösíti a bértarifákra alapozott megkü­lönböztető hatást. A munka szakmai igényes­ségére épülő megkülönbözte­tett bérezés következetes érvé­nyesítése érdekében meg kell erősíteni a bértarifák és az alapfizetések szerepét a kere­setek alakulásában. Általában véve annak az alapelvnek kell érvényesülnie, hogy a tarifán kívüli kereseti források között ugyanolyan különbségek legye­nek az egyes dolgozóknál, mint az egyes tarifák között, ame­lyekbe tartoznak. • A vállalaton belüli megkü­lönböztetett bérezés operatív irányításában legnagyobb je­lentőségű az egyes dolgozók munkaeredményei között meg­nyilvánuló konkrét különbsé­gek érvényesítése. Ez a harma­dik szempont — az egyes osz­tályokon és hivatásokon belül — a tarifán kívüli jutalmazási formákban, a prémiumokban és a jutalmakban nyilvánul ineg. Ezt a szempontot úgy kell ér­vényesíteni, hogy a tarifán kí­vüli jutalmazás különbségei pontosan tükrözzék az egyes személyek munkájában meg­nyilvánuló különbségeket. Az alapvető vállalati doku­mentumok között fontos szere­pe van a differenciált bérezés programjának, amely az adott helyzet részletes elemzése alap­ján meghatározza a megkülön­böztetés fő irányzatait, az egyes kategóriákba tartozó dolgozók előirányzott kereseti színvonalát, a legfontosabb munkahelyeket és hivatásokat, előírja a megkülönböztetett bé­rezés gyakorlati módszereit, va­lamint a megvalósításához szükséges forrásokat. Számos ágazatban és szerve­zetben megnőtt a dolgozók ér­dekeltsége az említett irányok­ban, az általános helyzet azon­ban nem kielégítő. Aránylag még csekély az olyan dolgo­zók száma, akiket anyagi érde­keltségük a hatékonyság növe­lésének konkrét formáira, a minőség javítására ösztönöz. A műszaki-gazdasági dolgozók­nak például mindössze 5 szá* zaléka érdekelt a takarékosabb energiafelhasználásában, az ál­lóeszközök jobb kihasználásá­ban, körülbelül 12 százaléka az anyagmegtakarításban és a termelés műszaki színvonalá­nak emelésében, s mintegy 16 százaléka a termékek minősé­gének javításában. A munká­soknál még rosszabb a helyzet, mindössze 1—2 százalékuk ér­dekelt az energiamegtakarítás­ban, a termelés műszaki szín­vonalának emelésében, s kö­rülbelül 5 százalékra tehető azoknak az aránya, akiknek érdekükben áll a takarékosabb munkaerő-felhasználás. Az igényes termelési felada­tok jobb teljesítése, valamint a hatékonyság növelése érdeké­ben, a tudományos-műszaki ha­ladás meggyorsítása céljából ezért kifejezően meg kell erő­síteni a bérek gazdasági haté­konyságát, a dolgozók maga­tartására és a jövedelmezőség­re gyakorolt hatását. A gyakorlatban sokkal követ­kezetesebben kell teljesíteni az alapvető irányzatot, az egyé­nek és a kollektívák megkülön­böztetett bérezését az elért eredmények alapján. Nem sza­bad tovább tűrni azokat a tö­rekvéseket, amelyek a dolgo­zók kollektíváit az általános, többnyire mennyiségi eredmé­nyek alapján értékelik. A ve­zető dolgozók legyenek bátrab­bak a rendkívüli eredmények kifejezőbb értékelésében, kü­lönböztessék meg az átlagos és az átlagon felüli dolgozókat, s fgv juttassák érvényre a mun­kabérezés szocialista elveit. akkor néhány pontjának meg­erősítését javasolja. Azt köve­teli például, hogy az olajtársa Ságoknak az olajárak ellenőr­zésének beszüntetéséből eredő nyereségét 85 százalékban adóztassák meg és ne 50-ben, mint ahogy azt az elnök java solta. Azt követeli továbbá, hogy hozzanak létre kormányügy­nökséget, amely ellenőrizné az olajimportot és az Importált olaj árát. Ajánlja továbbá, hogy az Alaszkában bányászott ola­jat ue szállítsák külföldre, hogy a társaságokat ne támo­gassák az államkasszából, mert azoknak elég tetemes anyagi eszközeik vannak, végül azt követelik, hogy tiltsák meg az olajtársaságok egyesítését. Etiópia gazdasági tervei ~ (ČSTK) — Az 1979—1980-as pénzügyi évben Etiópia gazda* sági növekedésének üteme el­éri a 6,8 százalékot, az Ipart termelés 45,6 százalékkal s a mezőgazdasági termelés, amely az össznemzeti termék feléti •képezi, 8 százalékkal fog nö­vekedni. A 133 etióp vállalat termeié- sémik értéke eléri az 1147,5 millió birrt. Felújítják a műn- kát az eritreai üzemekben, me- lyetk produkciója eléri a 124 millió birrt. A kávé, gyapot és más termékek exportjából 772 milliós bevételt terveznek. iAz évi kávétermelés Etiópiában 1811 ezer tonna, s ebből 100 ezer tonnát exportálnak. BOLIVIA BEIKTATTÁK AZ ÚJ ELNÖKÖT (ČSTK) — Az új bolíviai el­nök beiktatásával ért véget a demokratikus kormány meg­alakítására irányuló erőfeszí­tések kétéves időszaka. Walter Guevara Arze, akit a parlament hétfőn egyéves idő­szakra választott meg államfő­vé, ünnepélyesen elfoglalta hi­vatalát. Irfi Paz-i sajtókonferen­ciáján az új államfő kijelentet­te, hogy nemzeti egységkor­mányt szeretne Alakítani; amelyben helyet kapna az el­nökválasztáson részt vett .min­den politikai formáció. Elmon­dotta. hogy az új kormány első lépése az lesz, hogy kiutat ke­ressen a súlyos gazdasági vál­ságból. melynek következtében az ország külföldi tartozásai el­ér iik a 3 milliárd dollárt. Hang­súlyozta: Bolívia arra törek­szik. hogy az el nem kötelezett országok mozgalmának teljes jogú tagja legyen. Kommentárunk A z egyiptomi—izraeli új ke­letű kebelbarátság újabb irányvonalai vannak kibontako­zóban. A katonai-politikai — Washingtonból sugalmazott — szövetség kialakítását követőem tervbe vették a gazdasági együttműködés beindítását. Szó sincs arról, hogy Kairó és Tel Aviv a tömegek érdekeit szem előtt tartva döntött volna az integráció mellett. Az együtt­működési terv az a szalmaszál, a gazdasági fejlesztés szükség­leteinek kielégítésére alig ma­rad valami. Izrael és Egyiptom most egy­másban próbálja megtalálni gazdasági gondjai enyhítőjét, természetesen továbbra Is szá­mítva nyugati pártfogóik, min­denekelőtt az USA anyagi (tá­mogatására. Elvárják, hogy jól megfizessék szolgálataikat —1 az imperializmus közel-keleti érdekeinek védelmét. n. Kényszerű együttműködés amibe kapaszkodva próbálják menteni az infláció viharos vi­zeiben fuldokló gazdaságukat. Izrael gazdasági élete prob­lémáinak nagysága jól mérhe­tő a lakosság életszínvonalának csökkenésé vei. Csak ez év ápri­lisában 8,7 százalékkal emel­kedtek a fogyasztási árak, ami rekordnövekedést jelent. Az ár­emelkedések tartják ezt az üte­met, s a közgazdászok már nyíltan hangoztatják, hogy így az infláció az év végére száz- százalékos lesz. Májusban 25 százalékkal lett drátgább a tö­megközlekedés, ami tovább nö­velte a kisemberek gondjait. Jellemző Izrael politikájára, hogy még ebben a bonyolult helyzetben is 1977/78-ban 11 százalékkal nőtt a katonai ki­adások amúgy is csillagászati összege, s a deficites kereske­delmi mérleg ellenére az or­szág importjának legjelentősebb tételét a fegyverek és más ha­dianyagok képezik. Egyiptom sem mutat rózsá- sabb képet. Az ország gazdasá­gi helyzetéről beszélve szinte törvényszerűen a „katasztrófá- lis“ jelző használatos. A népesedés rohamos növe­kedése (a magas gyermekha­landóság ellenére is évente 1 millióval gyarapszik a lakos­ság száma) messze meghaladja a gazdasági növekedést. Egyip­tom külföldi adósságainak ösz- szege eléri a 20 milliárd dol­lárt, a külkereskedelem deficit­je pedig túllépte a 3 milliárd dolláros határt. Ugyanakkor az állami költségvetés teljes egy- harmadát katonai felszerelés vásárlása és a 850 ezer főnyi hadsereg fenntartása emészti fel. fgy tehát nyilvánvaló, hogy A tervek szerint az olcsó és nagyszámú egyiptomi munka­erő és az izraeli műszaki szín­vonal „összeházasításának“ szá« mottevő eredményeket kell hoz­nia. A látványos (egyelőre eredménytelen) megbeszélések s a még látványosabb „nézet- eltérések“ hátterében folynak az intenzív tárgyalások a gaz­dasági együttműködésről. A reálisan gondolkodó szak­emberek azonban nem várnak számottevő eredményeket. A' tárgyalások kimenetele is kér­déses, az egymásra utaltság té­nye ellenére is. A megszállt arab területekről palesztinok ezrei dolgoznak Izraelben a legrosszabb körülmények kö­zött, a legalacsonyabb bérért; az izraeli lakosság soraiban is egyre több a munkanélküli, így tehát nem valószínű, hogy az egyiptomi vendégmunkások megoldanák Tel Aviv gazdasági gondjait. Egyiptomban ugyan a nagy „nyitás“ után sor került külföl­di tőkebefektetéseikre, de javu­lás még sem észlelhető. Az amerikai gazdasági segély is rendre eltűnt az adminisztráció kusza berkeiben. Csak a gazda­gok jólétének még jobbá téte­lét eredményezte. Az olajkincs kiaknázása sem ígér sóikat, mert az olaj árát Tel Aviv szabja majd meg, valószínűleg jóval a világpiaci ár alatt. Ezek szerint nyilvánvaló, hogy a kényszerű együttműkö­dés Izraellel Egyiptomnak tá­volról sem hoz annyit a kony­hára, mint az eddigi arab se­gítség, s hogy Tel Aviv mili­tarista háztartásának a nagyon sok Is kevés. GÖRFŰL ZSUZSA Az etióp fővárosnak, Addisz Abebának 1 millió 20U ezer lakosa van. Az etiópiai kormány egyik fő feladata a főváros fejlesztése, az elavult ipari üzemek gyors ütemű felújítása, illetve új gyárak, lakóházak, művelődési házak és sportpályák építése, felvételün­kön Addisz Abeba egyik utcáját láthatjuk (ČSTK-felvétel 1 SOAREZ KORUTON (ČSTK) — Adolfo Suarez spanyol miniszterelnök, aki hétfő óta hivatalos látogatáson Brazíliában tartózkodott, Sao Paulóban tárgyalt. A főváros­ban ezt megelőzően megbeszé­léseket folytatott Figueiredo álllamfővel, és találkozott a a brazil parlament elnökével Is. A spanyol miniszterelnök Sao Paulóból Ecuadorba uta­zott.

Next

/
Thumbnails
Contents