Új Szó, 1979. augusztus (32. évfolyam, 179-205. szám)

1979-08-06 / 183. szám, hétfő

A Felkel és vezető ereje A nemzeti és demokratikus forradalom kezdete Csehszlovákiában 1979 VIII. 6. A második világháborúban abból a tényből, hogy a német fasizmus leigázta az eu­rópai népeket és országokat, s az első szocialista országot is hitszegő módon megtámadta, adódott az antifasiszta harc jellege. A legfontosabb fronttá az vált, ahol a két leginkább ellentétes erő, a fasizmus és a szocializmus megütközött. A szovjet nép történelmi küzdelmének és a szovjet had sereg győzelmeinek köszönhe­tő, hogy a második világhá­ború a leigázott népek nem­zeti felszabadító harcává, a fa­sizmus lényege ellen folytatott küzdelemmé vált. E küzdelem ■egyik legsajátosabb ismérve az volt, hogy az antifasiszta harc súlya főként a Szovjetunióra nehezedett, s ez megmutatko­zott más országokban is, az antifasiszta harc kibontakozá­sában. Ez elsősorban azoknak az erőknek a viszonyában éreztette a hatását, amelyek részt vettek az antifasiszta harcban és e küzdelem támo­gatásában, a forradalmi harc irányításában. Ebből adódtak aztán azok a feladatok és cé­lok, amelyeket a tömegeket mozgósító antifasiszta és for radalmi erők tűztek ki maguk elé. Nemcsak közvetlen felada­tok és célok voltak ezek, ha­nem távlataik is, a társadalom háború utáni irányításával kapcsolatosak. Visszatükröző­dött bennük a legfontosabb antifasiszta erők osztálypoliti­kai profilja, az ország politi­kai és gazdasági rendszeréhez való viszonyulásuk, valamint viszonyuk a Szovjetunióhoz, ahhoz az országhoz, amelytől végső soron az antifasiszta harc kimenetele függött. Cseh­szlovákia népének antifasiszta harca is ilyen belső- és külső körülmények között zajlott le. E küzdelemnek a Szlovák Nemzeti Felke'iés történelmi mérföldköve volt. Szlovákiában jelentős esz­mei, politikai és szervező mun­kát végzett az SZLKP 5. ille­gális vezetősége, Karol Bmid- ke, Gustáv Husák és Ladislav Novomeský elvtársak. E tevé­kenység a Kommunista Inter­nacionále Végrehajtó Bizottsá­gának 1943. január 5-én ki­adott irányelveihez igazodott, amelyeket 1943 augusztusában a CSKP moszkvai vezetőségé­nek megbízásából Karol Smid- ke elvtárs hozott haza. Az irányelvek hangsúlyozták: meg kell magyarázni az emberek­nek, hogy a felszabadulás nem az egyetlen cél, hogy a nép szembeszállása a külföldi el­nyomókkal arról is dönt, mi­lyen lesz az adott nép sze­repe a közeljövőben. A néptö­megek aktivitásától nemcsak a nemzeti felszabadulás meg­gyorsulása, hanem az is függ, mekkora lesz a nép beleszólá­sa a felszabadított ország vi­szonyainak formálásába. Az irányelvek értelmében fegyve­res csoportokat kellett létre­hozni, hogy partizánharc bon­takozzon ki az egész ország­ban, egyesíteni kellett az anti­fasiszta front felaprózott erőit a forradalmi illegális nemzeti bizottságokba, s a német meg­szállók ellen indított nemzeti felkelésre kellett orientálni az emberek figyelmét. Mindjárt az SZLKP 5. illegá­lis vezetőségének létrejötte után szükségesnek mutatko­zott, hogy Szlovákiában egysé­ges ellenállási központot ala­pítsanak azzal a céllal, hogy e központ az említett irány­elvekkel összhangban egyesít­se az elszórtan működő anti­fasiszta csoportokat és a kü­lönféle eszmei áramlatokat. E központnak az is feladata volt, hogy fokozza, sőt általános felkeléssé fejlessze az antifa­siszta küzdelmet. Ez a köz­pont a Szlovák Nemzeti Tanács volt, amely 1943 végén alakult. A tanács illegális tevékenysé­ge, melynek során a szlovák nemzetet a felkelésre készí­tette föl, összhangban állott az SZLKP 5. illegális vezető­ségének koncepciójával. Az a tény, hogy a Szlovák Nemzeti Felkelést a tanács meghirdette, és a felkelés a szlovák nemzet történelmének mérföldköve volt, jogossá teszi azt az állí-i tást, hogy a Szlovák Nemzeti Felkelés a nemzeti és demok­ratikus forradalom kezdetét jelentette Csehszlovákiában. A Szlovák Nemzeti Felkelés kitörésének percétől kezdve kipróbáltak minden elképzelést és koncepciót Csehszlovákia jövőjével kapcsolatban. A Szlo­vák Nemzeti Felkelés, mint a csehszlovákiai nemzeti és de­mokratikus forradalom kezde­te, ,számos olyan kulcsfontos­ságú belső és nemzetközi moz­zanatot is felszínre hozott, amelyek az új Csehszlovákia feljesztésének alapelvei lettek. A belső mozzanatok közül mindenekelőtt ki kell emelni Szlovákia Kommunista Pártja első legális megmozdulásának és tevékenységének tényét. A párt első ízben vált kormányzó párttá, a létrejövő politikai rendszer vezető erejévé. A kommunista párt ezt a szerepét a munkásosztály élcsapataként tölti be, mivel kiváló tulajdon­ságokról tett tanúságot harci, hazafias és internacionalista erőként, s készen állt a for­radalmi intézkedések megtéte­lére. A felkelés területén a mun­kásosztály ily módon a forra­dalom mozgató erejévé vált. Kezébe vette a vállalatok, az üzemek irányítását, felkészült védelmükre, létrehozta az üze­mi munkásbizottságokat. A munkások, a többi antifasisz­tával együtt, a forradalmi nemzeti bizottságok tagjaiként gondoskodtak a front szükség­leteiről, s társadalmi feladato­kat teljesítettek a Szlovák Nemzeti Tanács utasításai és irányelvei alapján. Az elsők közé tartozott a Szlovák Nem­zeti Tanácsnak 1944. szeptem­ber elsején kelt, a Csehszlo­vák Köztársaságnak, a csehek és a szlovákok közös államá­nak az egyenjogúság elve alap­ján történő helyreállításáról szóló nyilatkozata. Az 1944 no­vembere előtti dokumentumok, amikor Kárpát-Ukrajna népe úgy döntött, hogy a Szovjet­unió nemzeteivel együtt akar élni, nemcsak a csehek és a szlovákok, hanem a kárpát­ukrajnaiak egyenjogúságáról is szólnak. Ű j politikai és szervezési egységbe kovácsolta a szlovákiai munkásosztályt az, hogy a kommunista párt legá­lisan működött, a munkásosz­tály együttműködött a dolgo­zó parasztsággal, valamint a többi demokratikus és antifa­siszta erővel, az, hogy a Szlo­vák Nemzeti Tanács és a for­radalmi nemzeti bizottságok működni kezdtek, felszámolták a fasiszta államapparátust, s a harcoló nép új feladatokat ol­dott meg. Ez Szlovákia Kom­munista Pártja és a szlovákiai szociáldemokraták egyesülését kimondó, 1944. szeptember 17- én, a felkelés központjában, Banská Bystricában megtartott kongresszuson is megnyilvá­nult. A két pártnak a marxizmus —leninizmus elvei alapján tör­tént egyesülése, a munkásosz­tály politikai képviseletének egységesítése létrehozta két fő feladat teljesítésének alapfel­tételét. Az egyik az antifasisz­ta harc, a másik az új társa­dalom felépítése volt. Ezt a kongresszus beszámolója így fejezte ki: pártunk a jövőben a munkásság szocialista köve­teléseinek és terveinek hű harcosa lesz. Emberi és öröm­teli alapra akarjuk helyezni az emberi kapcsolatokat, fel akar­juk számolni a kizsákmányo­lást, a dolgozókat nemcsak a fasiszta terrortól, hanem az anyagi viszonyok okozta rab­szolgasorstól is meg akarjuk szabadítani. így aztán a kongresszus ha­tározata követelte a gyárak, a bankok államosítását, a földek felosztását a kisparasztok kö­zött, és az értelmiség helyze­tének rendezését. A felkelés feladatainak, va­lamint az új politikai, társa­dalmi, gazdasági és nemzetközi összefüggéseknek ez az egysé­ge elsősorban a munkásosztály megváltozott társadalmi hely­zetével függött össze. Ezért a munkásosztály politikai és szervezési megosztottságának megszüntetése után, a felkelés idején, természetes lépés volt az egységes szakszervezetek létrehozása. Az első lépés rö­videsen meg is történt: létre­hozták a szakszervezeti szer­vezetek ideiglenes vezetőségét. A nemzeti és a demokrati­kus forradalom kezdetén mind­ez ágyúdörgés és harcok kö zött zajlott le. Sokan elvesz­tették hozzátartozóikat, de mégis örömmel várták az alap­vető társadalmi fordulat bekö­vetkezését. Ez a várakozás a szovjet front közeledtével lo vább nőtt. A felszabadító szov­jet hadsereg rövidesen meg is érkezett, s az 1943. december 12-én megkötött szövetségi szerződés alapján egész Cseh­szlovákiát véglegesen felsza­badította. Ez Csehszlovákia nemzetközi helyzetét is garan­tálta, ami már az említett kongresszus határozatába is belekerült: a hatalmas Szovjet unióra és a Vörös Hadseregre, a szláv népek és országok le győzhetetlen tömbjére fogunk támaszkodni. Csehszlovákia felszabadítása, mint külső tényező, szorosan összefügg azzal a segítséggel, amelyet a Szovjetunió már a Szlovák Nemzeti Felkelés elő készületei és harcai idején nyújtott. Tapasztalt szovjet partizánokat és nagy anyagi támogatást küldött. Ez inter­nacionalista jellegűvé tette a felkelést, amit tovább mélyí­tett a cseh hazafiak, valamint •további 27 nemzet' és nemzeti ség fiainak részvétele, akik szlovák földön küzdöttek a fa­sizmus vereségéért és egyúttal saját hazájuk felszabadulá sáért. A Szlovák Nemzeti Felkelés eszméi visszatükröződtek azok­ban az eredményekben, ame lyeket a nemzeti és a demok ratikus forradalom kezdetén sikerült elérni és melyek el jutottak a dolgozó tömegek tudatába. Fokozatosan egész Csehszlovákia területén meg­valósultak, kezdve az 1944. ok­tóber 6-án aratott történelmi jelentőségű duklai győzelem­mel, egészen 1945. május 9 ig. Ha összehasonlítjuk az anti­fasiszta harc alapvető céljait, és a felkelés által megkezdett gyökeres társadalmi változáso­kat azzal, amit i\ felszabadulás után a nemzeti es a demokrati­kus forradalom hozott, akkor kidomborodik a szocialista tár­sadalom építése, belső és külső tényezőinek kapcsolata és egysége. Ha összehasonlítjuk a sza­badságért vívott harc időszakát azokkal az évekkel, amikor tetőfokát érte el a nemzeti és demokratikus forradalom, vagy amikor 1948 februárját köve­tően megkezdtük a szocialista társadalom építését, elmond­hatjuk, hogy a csehszlovák munkásosztály nagy nemzetkö- zi tapasztalata nagyon is idő­szerű. Ebben az összehasonlí­tásban 35 év múltán is kidom­borodnak azok az értékek, amelyeket a CSKP gyűjtött megalapítása óta, az antifa­siszta harc és a szocializmus győzelméért folytatott: küzde­lem idején. A CSKP az összes dolgozókat sikeresen vezeti, az SZNF óta a csehszlovák tár­sadalom fejlődésének minden időszakában sikeresen éri el a kitűzött célokat. A kommunista párt a felkelésben és a további időszakokban is az egyetlen döntő és vezető politikai erő volt. A fejlődés meggyőzően be­bizonyította, hogy a szo­cialista Csehszlovákia, amely 1969 óta szövetségi állam, a Szovjetunió vezette szocialista közösség szilárd láncszeme. Ezt a tényt nem változtathatja meg semmilyen antikomniunis- ta hamisítás, amelynek vagy az a célja, hogy tagadja a kommunista párt szerepét az antifasiszta harcban és a fel­kelésben, vagy pedig az, hogy kidomborítsa a burzsoázia el­lenállási mozgalmának jelentő­ségét. Ugyanúgy, mint 35 év­vel ezelőtt, a Szlovák Nemzeti Felkelés jelentős hozzájárulás volt az európai népek antifa­siszta harcához, a szocializmus építése hazánkban is segíti a nemzetközi forradalmi mozgal­mat. A belső és a külső for­radalmi mozzanatok egységé­ben érvényesül a gyakorlatban a proletár internacionalizmus nagy ©színé je. MARTA VARTÍKOVÁ Második kenyerünk A traktorok nyomában szor­galmas asszonycsapat ha|long Ipolyhidvég (Ipeľské Predmos- tie) határában a burgonyaföl- dön. Igyekezetüket a sorakozó teli zsákok jelzik, melyek rö­videsen útra kelnek a felvá- sárlóüzembe. Kovács József traktoros megállás nélkül kö­röz a parcellán, s forgatja ki a homokos földből a gumókat. Szabó József agronómus a táb­lát járja, ellenőrzi a gépek és emberek munkáját. Ügy látszik, elégedett mindkettővel, hiszen jól halad a munka, így nyu­godtan szakít egy kis időt a be szélgetésre. — Úgy látom, rövidesen be­fejezik a burgonya felszedését — mondom a sorakozó teli zsákokra mutatva. — Pár hektár van már csu pán hátra az elültetett tíz hektárból, de az is csak azért; mert nem szedjük folyamato­san, hanem a felvásárlóüzem igénye szerint, arúely gondos­kodik a lakosság ellátásáról. Szükség szerint csoportosítjuk át a munkaerőt, mint például ma is. Az itt dolgozó asszonyok egyébként a kelenyei hegyot dalon telepített szőlőben dol­goznak, de mivel az éjjel esett az eső, és ott nem tudnak dől gozni, átjöttek ide, ahol a ho­mokos talaj gyorsan elnyeli a nedvességet és zavartalanul folyhat a munka. — Szép a burgonya, bizonyá­ra jó hozam lesz. — A tervezett mennyiséget elérjük, eddig 100 mázsás volt az átlagos hektárhozam. Igaz, törődtünk is vele eleget, a szá­raz májusi napokban rendsze­resen öntöztük. A mintegy száz méterre kanyargó Ipolyból biz­tosítottuk a növény számára szükséges nedvességet. Sok munkát igényelt a berendezés összeszerelése, de megérte a ráfordított munkát. A fürge kezű asszonyok las­san hozzánk érnek. — Jobb-e itt, mint a szőlő­ben? — A szőlőben jobban érez­zük magunkat — mondják mo­solyogva — itt sokat kell haj-! longani, lassabban telik az idő. — Persze, itt sem panasz­kodhatunk. A munka nem meg-* erőltető. A homokos föld lepe­reg a burgonyáról, szép tisztán kerül a zsákokba. — Eredményes lesz a mai nap? — fordulok az agronó­mus felé. — Harminc asszony szedi a burgonyát, Terencsényi József traktoros a burgonya szárát vágja, Kovács József pedig for­gatja ki a földből. Jól halad a munka, és amint látja, igyek­szünk is a jó időt kihasználni, így veszteség nélkül takarít­hatjuk be a termést. BÖJTÖS JÄNOS Gépek és szorgos kezek munkája nyomán telnek a zsákok (A szerző felvétele) V Cukorgyárak — exportra A komplett üzemek lengyel exportjában igen jelentős he­lyet foglalnak el a cukorgyá­rak. Méghozzá ezek teljes vá­lasztéka, hiszen a lengyel szakemberek nemcsak répából, de cukornádból, sőt újabban már kukoricából is igen jó mi­nőségű cukor előállítására al­kalmas technológiát dolgoztak ki, és erre alapozva, kiváló üzemeket is építenek bármely égöv alatt. A kukorica a szakemberek szerint a jövőben egyre na­gyobb szerepet játszik majd a cukorszükséglet fedezésében.A cukorszirupot a kukorica ke­ményítőjéből nyert glukóz­szörpből állítják elő. A termék minősége nagyban függ a kuko­rica fajtájától. A cukorszirupot széles körben alkalmazzák már' most, elsősorban ott, ahol nincs szükség a cukorkristá­lyok keletkezésére, mint pél­dául a gyümölcsszörpök ízesí-: tésénél, a sütőiparban, a sör­iparban stb. A cukor mellett a kukorica feldolgozása közben kristályos glukózt, keményítőt, aszkorbin- savat és nagy fehérjetartalmú (kb. 20 százalék) takarmányt nyernek. Az ugyanitt keletkező kukoricamoslékot nagyon jól hasznosíthatják az antibiotiku­mokat termelő penészgombák táptalajaként. A kukorica esi-' rájából jó minőségű étolaj ké-< szül. E világszerte egyre nép­szerűbb technológiát a kész gyárral együtt szállítják a len-i gyei exportőrök. Eredményes szafra A közelmúltban fejeződött be Kubában a szafra — a cukor­nád betakarítása. Az idei szaf­ra kedvezőtlen időjárási viszo­nyok között folyt, ennek elle­nére a betakarítási tervet si­keresen végrehajtották. A ter­més több mint 44 százalékát kombájnok segítségével arat­ták le. A legjobb eredményeket Matanzas, Olgin, Granma tar­tományok lakossága érte el; nem kevés azoknak a brigá­doknak a száma, amelyek egy­millió arróbánál (1 arróba 11,5 kilogamin) több cukornádat ta­karítottak be. Sikeresen folyik a cukornád feldolgozása a köztársaság 148 cukorgyárában, a legeredmé­nyesebbek itt az Olgin tarto­mánybeli „Urbano Noris“ és az „Australia“ (Matanzas tartó-* mány) dolgozói voltak. Az utóbbi gyár rekord mennyisé­gű — közel 50 ezer tonnányi — cukrot adott a népgazdaság-' nak. Most folyik a köztársaság­ban a cukornád ültetése — eb­ben a munkában is élenjárnak Matanzas mezőgazdászai, akik 18 nappal a határidő előtt fe­jezték be az ültetési munkákat. A tartományban, ahol az elmúlt szafra alatt több mint egymil-’ lió tonna cukrot adtak a nép-* gazdaságnak, jelentősen növel-* ték a cukornádültetvények te-’ rületét, amely jelenleg eléri az 1,35 ezer caballeriát (1 cabal^ leria 13,43 hektárral egyenlő). Ez 170 caballeriával nagyobb a tavalyinál.

Next

/
Thumbnails
Contents