Új Szó, 1979. augusztus (32. évfolyam, 179-205. szám)

1979-08-30 / 204. szám, csütörtök

■sf I R Ä IM Khomeini nem hajlandó tárgyaim a kardokkal Csehszlovák felszólalás az ENSZ konferenciáján A Tudeh-párt levele az (ČSTK) — Khomeini a ja tol- lah, iráni vallási vezető tegnap ismételten kizártnak tartotta egy kompromisszum lehetősé­gét a teheráni központi szer­veik és a kurd felikelés élén álló Kurd Demokrata Párt kép­viselői között. Hangsúlyozta, hogy a betiltott Kard Demok­rata Párt vezetőit mint áruló­ikat fogják megbüntetni. Felszó­lította a felkelőiket, hogy te­gyék le a fegyvert. Khomeini továbbá parancsot adott, hogy vizsgálják felül a közelmúltban leállított sajtó­termékek ügyét és jelezte, hogy egyeseik megjelenését újra en­gedélyezik. Hangsúlyozta azon­ban, hogy csak olyan lapokról lehet szó, amelyek „nem ikons­pirálnak“ a nemzeti érdekek ellen. A Reuter hírügynöikség sze­rint ikedden a ikurdoik ezrei gyűltek össze Mahabadban a laktanya környékén, amely a (ktirdoik kezében van, és köve­telték az iráni forradalmi gár­dáik bebörtönzött tagjainak ki­végzését. • * * Nurredin Kiatuiri, az Iráni Néppárt (Tudeh) KB első titká­ra aláírásával ikedden Teherán­ban nyilvánosságra hoztáik azt a levelet, amelyet a párt Köz­ponti Bizottsága az Iszlám For­(ČSTK) — A második világ­háború kirobbanása 40. évfor­dul ójának előestéjén a világon léteznek olyan reális erők, amelyek képesek megakadá­lyozni egy újabb hasonló ka­tasztrófát. Ezek az erők minde­nekelőtt a szocialista orszá­gok, élükön a Szovjetunióval, valamint a világ más részein a békéért harcoló milliók, mondotta moszkvai sajtóérte­kezletén Ronies Csandra, a Bé- ke-világtanáos elnöke. A béke­védők szovjet bizottsága által rendezett sajtóértekezlet fő témája a népek békéért, és a lázas fegyverkezés ellen vívott harcának napja volt. Ez a nap szeptember elsejére esik. ország vezetőségéhez radalmi Tanácshoz és az Iráni Iszlám Köztársaság ideiglenes kormányához intézett. A levél emlékeztet arra, hogy augusztus 20-án az ügyészség rendelete alapján betiltották a Tudeh-párt Mardum című lap­ját. Ezzel egyidőben a forradal­mi gárdisták bezárták a lap szerkesztőségét és a párt Köz­ponti Bizottsága Titkárságának irodáját. Ezzel jelentős mérték­ben korlátozták az Iráni Nép­párt törvényes politikai tevé­iken y ségé nek le h et ő ségé t. Az iráni forradalom győzel­me óta eltelt hét hónapban — hangsúlyozza a levél — az Irá­ni Néppárt szilárd és objektív álláspontot foglalt el. Az iráni forradalom fő irányát mindig is abban látta, és ma is abban látja, hogy létre kell hozni mindazon erőik szövetségét, amelyek megalkuvás nélkül harcolnak az imperializmus, el­sősorban az amerikai imperia­lizmus és a nemzetiközi cioniz­mus politikai, gazdasági és ka­tonai uralma ellen, a politikai erők szabadságjogainak bizto­sításáért, az iráni dolgozók életkörülményeinek megjavítá­sáért. A levél követeli a Tudeh-párt elleni támadások beszünteté­sét, valamint a Mardom meg­jelenésének engedélyezését. Romes Csandra megállapítot­ta, hogy a tartós békéhez ve­zető úton, a Szovjetunió lenini béke p öli ti ká j á n a k k ősz ön he tő ­en, jelentős sikerek születtek. Üdvözölte a Salt—II. szerző­dés aláírását és hozzátette, hogy a Béke-világtanács a szerződésben a lázas fegyver­kezés elleni és az enyhülésért vívott harc további fontos lé­pését látja. Romes Csandra felhívta a fi­gyelmet azokra az erőkre, amelyek állandóan igyekeznek meghiúsítani a békéért kifej­tett törekvéseket és hangsú­lyozta, hogy a Béke-világta­nács legfontosabb feladata most harcolni az imperializmus ilyen erőfeszítései efllen. (ČSTK) — Bécsben az ENSZ t u domá n yos-te c hnika i fej le s z té - si konferenciájának plenáris ülésén felszólalt Ján Gábel, a csehszlovák küldöttség vezető­je, a szövetségi műszaki és be­ruházásfejlesztési miniszter el­ső helyettese. Felszólalásában lényegében a szocialista országok állás­pontját fejtette ki. Hangsúlyoz­ta, hogy a csehszlovák kül­(ČSTK) — A szovjet hivata­los személyiségek több mint há­romnapos tárgyalásai után, —• amint már közöltük — kedden végre felszállhatott a New York i Kennedy-repülőtérről az IL—62 szovjet repülőgép. Az amerikai rendőrség ezt a repü­lőgépet 73 órán át tartotta visz- sza jogtalanul. A repülő fedél­zetén hazatértek Moszkvába az utasok, s velük együtt Ludmila Viaszóva, a moszkvai Nagy Színház balett-táncosnője, aki­ről az amerikai fél teljesen in­dokolatlanul azt állította, hogy az Egyesült Államokban akar maradni. ,,Az amerikai hatóságok kí­sérletei, amelyek arra irányul­tak, hogy rákénysziírítsenek: ne térjek vissza hazámba, az uta­sokkal szembeni durva önkény és kegyetlenség megnyilvánulá­sa volt“ mondotta Vlaszova ha­zatérése után. „Azok, akik ezt a provokációt megszervezték, döttség a jelenlegi kon femen ciát nemcsak az ENSZ-tagál'M mok tudományos és műszaki kérdésekről szóló párbeszéde kezdetének tekinti, hanem fel­hívásnak mindenkihez, hogy támogassák a fejlődő országo­kat és járuljanak hozza tudó iná n y os-műszalkií és társadalmi gazdasági haladásuk meggyor sításához. egy célt követtek: a <anvf(rt— amerikai kapcsolatok megron­tását.’* A Szovjetunió e2t a törvény telen akciót durva és előre ki­tervezett provokációnak minő­síti. A TASZSZ hírügynökség közölte: a Szovjetunió washing­toni nagykövetségének képvise­lőit a szovjet kormány felhatal­mazta, hogy szilárdan védel­mezzék a szovjet állampolgáruk érdekeit és jogait, akik az ame­rikai hatóságok provokációinak áldozatául estek. Hangsúlyozni kell, hogy Lud­mila Vlaszova a bonyolult hely­zetben helyesen járt el és ide jében tudatosította az amerikai rendőrség szándékát. Ellentét ben férjével, Alekszandr Godu- novval, a Nagy Színház szóló- táncosával, akit a múlt héten az amerikai hatóságok emigrá- lásra vettek rá, Vlaszova vilá gosan megmutatta hazaszerete- tét. BUDAPESTEN október 1—5 között csehszlovák gazdasági és műszaki napokat rendez a Csehszlovák Kereskedelmi és Ipari Kamara. HENG SAMRIN, a Kambod^ zsai Nemzeti Egységfront Köz­ponti Bizottságának elnöke, a Kambodzsa i Népi Forradalmi Tanács elnöke útban Havan­na ba megszakította útját Moszkvában. A repülőtéren a kambodzsai vendéget An tan asz Btirkauszikasz, a Szovjetunió legfelsőbb Tanácsa Elnökségé-* uek el nőik helyet te se és Ivan Arhipov, a Szovjetunió Minisz- te r tan ácsának e lnökt íe lye t tese fogadta'. A CSEHSZLOVÁK—MONGOL gazdasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködési kormány­közi bizottság Ulánbátorban megkezdte 7. íilé9ét. A cseh­szlovák küldöttséget Josef SiJ moo m in isz terel n ök - he I yettes és a bizottság csehszlovák ta* gozatának elnöke vezeti. A PERUI katonai kormány, által kiadott törvény megerősí-* ti, hogy a jövő év május 18-án az országban általános válasz­tásokat tartanak. Peruban ez­zel hivatalosan megkezdődött’ a választási kampány. A vá­lasztások során megválasztják az államfőt és két helyettesét, valamint 60 szenátort és 180 képviselőt. A MOZAMBIKI NÉPI KÖZ, TÄRSASÄG kormánya államosít tattá az Industria Mozambicaná do Aceiro portugál társaság acélgyárát. Mivel a portugál társaságot a kormány gazdasá­gi szabotázsakciókkal vádolja,- az acélgyárat kártérítés nélkül államosította. Fokozódó terrorakciók1 (ČSTK) — Augusztus utolsó hétfője a tíz éve tartó polgár-* háborús válság egyik legsöté-* tebb napjaként vonult be Eszaik Írország történetébe. Az ír egységért erőszakos módsze­rekkel harcoló ír Köztársasági Hadsereg (1RA) terroristái né* hány óra leforgása alatt meg­gyilkolták lord Mountbattent, a királynő nagybátyját, a vi­lágháborús hadvezért és dip­lomatát. majd dzsipjükkel együtt levegőbe repítettek 18 brit katonát, összesen 22-en estek áldozatul az erőszaknak. Felvételünk a moszkvai Seremetyevói repülőtéren készült, amikor Ludmila Vlaszova édesanyjával találkozott (ČSTK — felvétel) MEGAKADÁLYOZHATÓ EGY ÚJABB VILÁGHÁBORÚ Romes Csandra sajtóértekezlete OORVA, KITERVELT PROVOKÁCIÓ VOLT Vlaszova nyilatkozata hazatérése után 1979 Jill. 30. szein. pemokratikus nemzetikö­zi kapcsolatokra és a nemzet­közi gazdasági ka peso la bak át­építésére törekednek. A szocia­lista államok támogatásával of- fenzívát indítottak a nemzetek feletti monopóliumok ellen, amefyek megkísérlik uralmuk alá hajtani országaik gazdasá­gát, természeti kincseit és mun­kaerőforrásait saját globális imperialista céljaik érdekében. Ugyanakkor nem lehet figyel­men kívül hagyni azokat a kí­sérleteket, hogy ne vegyék te­kintetbe az összefüggéseiket a társadalmi, gazdasági fejlesztés problémáinak megoldása, vala­mint a béke, a biztonság és a leszerelés terén elérendő hala­dás között. A mozgalomban van­nak egyes áramlatok, amelyek nem különböztetik meg ponto­san a szocialista országok po­litikáját az imperialista álla­mok politikájától, azt a tézist hangoztatják, hogy a fejlett or­szágok „egyformán felelősök“, a nagyhatalmak hegemon izmu­sáról beszélnek. Nem szűntek meg azok a kísérletek sem, hogy az el nem kötelezettség politikájának lényegét az „ab­szolút semlegesség“ leple alatt a kis és a középnagyságú nem­zetek specifikus érdekeire szű­kítsék le. Az imperializmus elleni harc­ban a semlegességhez való ne­gatív viszonyulást a mozgalom már egy dokumentumában megerősítette. Az el nem köte­lezett országok kölcsönös segít­ségnyújtásának és szolidaritá­sának programja, amelyet a külügyminiszterek limai konfe­renciáján 1975-ben fogadtak el, egyértel műé n megerősítette: „Mivel egyre jobban kiéleződ­nek az ellentétek az imperia­lizmus szándékai, valamint a harmadik világ és más haladó erők szabadság törekvései kö­zött, az el nem kötelezettség el­ve már nem értelmezhető ön­ként választott elszigetelődés­ként vagy csupán semleges po­zíciókra való áttérésiként az im­perializmus politikájával szem­ben.“ Az el nem kötelezett or­szágok „olyan független külpo­litikái álláspontra helyezked­tek, amely határozottan antiim- peria lista és antiikolonialista irányzatú és hozzájárul a béike és a biztonság megszilárdításá­hoz az egész világon.“ Az imperializmus intrikái Az újgyarmatosító stratégia a mozgalom kezdetétől fogva egé­szen napjainkig fékezni igyek­szik az el nem kötelezett orszá­gok függetlenségének és önál­lóságának m eg szi Iá r d í t á sá t, csőiken te ni igyekszik befolyá­sukat a nemzetközi fejlődésre azáltal, hogy konfliktusokat, nemzetiségi és vallási villongá­sokat szít közöttük, igyekszik eltéríteni őket a közeledéstől természetes és legmegbízhatóbb szövetségesükhöz — a szocialis­ta közösséghez, és szeretnék az el nem kötelezettséget antiszo- cialista mozgalommá változtat­ni. A mozgalom kezdetén az im­perializmus frontálisan táma­dott és az el nem kötelezettsé­get nyilvánosan „erkölcstelen és rövidlátó koncepciónak“ mi­nősítette. Ma a nyugati államok kénytelenek figyelembe venni a mozgalom tekintélyét és foko­zott hatását a világ eseményei­re és ezért leple*ettebb mód­szerekhez folyamodnak. Az imperialista körök és se­gítőik felforgató akciói jelentő­sen fokozódtak a havannai kon­ferencia előkészítésének idő­szakában. Pekinggel együtt fő­ként Kuba és Vietnam tekinté­lyének megrendítésére törek­szenek a mozgalomban. Erre ürügyül használják fel azt az intern a c io n a lista seg í t ség et, amelyet Kuba nyújt az afrikai nemzeteknek és Vietnam támo­gatását a kambodzsai népnek, valamint azt, hogy Kambodzsa képviseletének kérdése a moz­galomban még nyitva áll és más problémákat, amelyek bel­ső véleménycsere tárgyát képe­zik az el nem kötelezett orszá­gok között. Peking nagyhatal­mi és hegemonisztikus irányvo­nala, fegyveres támadása a mozgalom tagállama ellen, a feszültség fokozására irányuló politikája az el nem 'kötelezet­tek soraiban — mélységese^ ellenséges a mozgalommal szemben. Ilyen körülmények között a mozgalom haladó szárnyára nagy munka vár a havannai konferencián, hogy meg védel­mezze az eddigi pozitív ered­ményeket és hozzájáruljon a a mozgalom antiimperialista i rá n y za t á n a k m eg szi lá r d í t á sá - hoz. Ezt az el nem kötelezettek egysége és antiimperialista fel- zárlkózottsága alapján lehet el­érni, szolidaritásukkal a szocia­lista államokkal és mindazon erőikikel, amelyek a békéért, a függetlenségért és a társadal­mi haladásért harcolnak. A nemzetközi osztályerőik megoszlásának objektív elem­zését néha magában a mozga­lomban levő egyes erők is az „egyenlő távolság“ hamis kon­cepcióival cserélik fel. A Nyu­gat felhasználja ezeket az el­méleteket arra, hogy az el nem kötelezett országok közvélemé­nyében elferdített elképzelése­ket keltsen a jelenlegi világ politikai térképéről és megkí­sérli ezeket az országokat el­téríteni attól, hogy együttmű­ködjenek a szocialista közösség tagjaival. Az el nem kötelezett orszá­gok közül is egyesek azt a nézetet hangoztatják, hogy a nemzetközi helyzet kiéleződé­sét a nagyhatalmak és a töm­bök okozták, hogy a szocialis­ta államokhoz való közeledés állítólag ellenkezik a mozga­lom tömbellenes lényegével. Még veszélyesebbek azok a kö­vetelések, hogy a „tisztaságért“ vívott harc ürügyén kirekesz- szék a mozgalomból azokat az országokat, amelyek aktív anti­imperialista politikát folytat­nak. Azok a kísérleteik, hogy az el nem kötelezettek mozgal­mát ellentétbe állítsák a szo­cializmus világával, elszigetelik őket és megfosztják az antiim­perialista erők támogatásától és szolidariátásától. Ennek a koncepciónak gaz­dasági folytatása lett az a tézis, miszerint „egyforma felelőssé­get viselnek a fejlődő országok elmaradottságáért és jelenlegi nehézségeiért.“ A Kereskedelmi és Fejlesztési Konferencia Ma­nilában megtartott ötödik ülé­sén az el nem kötelezett or­szágok újból meggyőződhettek arról, hogy erőfeszítéseik eddi­gi eredményei mindeddig kevés haladást hoztak a nemzetiközi gazdasági kapcsolatok átépíté­sének megvalósításában. A világszocializmus támogatása A mozgalom csúcskonferen­ciája első ízben ül össze Latin- Amerika földjén, mégpedig Ku­bában, amely a mozgalom ala­pító tagja és az elfogadott ha­tározatok következetes védel­mezője. A jelentős nemzetiközi tekintélynek örvendő szocialis­ta Kuba a konferencia előké­szítése során jelentős politikai, diplomáciai tevékenységet fej­tett ki, amellyel semlegesítet­te a konferencia aláásására és jelentőségének csökkentésére irányuló kísérleteket. Feltéte­lezhető, hogy a konferencia fontos nemzetközi politikai ese­mény lesz és nagy számban részt vesznek rajta állam- és' kormányfők. A szocialista közösség örül az el nem kötelezett országok si* tkereinek. E közösség poten* ciális ereje évtizedeken át a fiatal államok nemzeti függet­lenségének és önállóságának biztosítéka volt, olyan tényező, amely hozzájárult a nemzeti felszabadító mozgalom fejlődé­séhez és további elmélyülésé-! hez. A szocialista közösség or­szágainak támogatása nélkül és a nemzetközi kapcsolatok jelle­gére gyakorolt döntő befolyá­suk nélkül az el nem kötele-' zettek mozgalma nem fejlődhe­tett volna sikeresen, hanem az imperializmus csírájában elfoj­totta volna. Kedvezően értékelj ük a moz­galmat és támogatjuk az el nem kötelezett országok minden igyekezetét arra, hogy a nem­zetközi kapcsolatokból kiküszö­böljék mindazt, ami veszélyez­tethetné a világbékét, a népek szabadságát és függetlenségét. A mozgalomhoz fűződő viszo­nyunk mindig elvi, szilárd ala* pon fejlődött és fejlődik, ame­lyet nem befolyásol semmilyen konjunkturális és ideiglenes té­nyező hatása. Csehszlovákia á Szovjetunióval és a szocialista közösség többi országával együtt következetesen fellép azoknak az erőiknek az olda­lán, amelyek nemzeti és társa- dalmi felszabadulásukért küz­denek. A forradalmi világfolya­mat e két áramlatának szövet­sége az el nem kötelezettség mozgalmának egyik kimeríthe­tetlen erőforrása, a jelenlegi világban betöltött szerepe to­vábbi erősödésének biztosíték ka. FRANTIŠEK VYCHODlfi

Next

/
Thumbnails
Contents