Új Szó, 1979. augusztus (32. évfolyam, 179-205. szám)
1979-08-30 / 204. szám, csütörtök
KOSZORÚZÁSI ÍÍÜIPSES BRATISLAVÁBAN üdvözlő távirat az SZNF 35. évf&rdülóján Búcsú Szimonovtól {Folytatás az 1. oldalról) kovifc, a CSKP KB * Elnökségének póttagja, az SZLKP KB út* kára, Viliam Šalgovifc, «iz SZLKP KB Elnökségének tagja, 'az SZNT elnöke, Ignác Janák, Elena Litvajová és Gejza Slapka, az SZLKP KB Elnökségének •tagjai, Miroslav Boďa, az SZLKP KERB elnöke, továbbá a Szlovák Nemzeti Front KB tisztségviselői, valamint a Nemzeti Frontba tömörült pártok és társadalmi szervezetek képviselői. Vörös virágokból font koszorút helyeztek el a szoviet főkonzulátus és a bratislavai szovjet katonai parancsnokság képviselői. Ezután elhelyeztek közös koszorújukat a töbni bratislavai konzuláris hivatal tisztségviselői. Ugyancsak kegyelettel] íhJOzr.(Tudósítónktól) — Az idén, szeptember 12-e és 20-a között v Immár harmadik évtizedébe lép a brnói nemzetközi gépipari vásár, amely az elmúlt hús* év alatt jelentősen hozzájárult « csehszlovák külkereskedelem sikereihez és gépgyártásunk fejlesztéséhez. A gépipari seregszemlén az idén több mint 2500 kiállító vesz részt. A csehszlovák gépipart kétszázötven gépipari termelővállalat és üzem képviseli. A brnói gépipari vásár 36 szakterületen ad ártekintést arról, hogy a hazai és külföldi kiállítók milyen újdonságokat ajánlanak megvételre a szerszámgépgyártás, a banya- és kohóipar, a vegyipar és a kerámiaipar, a textil- és gumiipar területéről. Az érdeklődők betekinthetnek továbbá az iroda- gépgyártás, a számítógépek és adatfeldolgozó berendezések, szivattyúk, kompresszorok, rob banómotorok, szerelvények, energetikai berendezések, erősáramú elektrotechnikai és elektronikai, laboratóriumi íel-> szerelések, építőipari gépek, a szállítási technika újdonságai ba. Az idei vásáron kiemelt helyet kap a csehszlovák szocia-> lista mezőgazdaság 30 évére emlékeztető mezőgazdasági gépgyártás eredményeit szemléltető expozíció. A szakmában bemutatják újdonságaikat a bolgár, a csehszlovák, a ]Ugo- szláv, a magyar, az NDK-beli, a román, a szovjet külkereskelaik az SZNF hősei 'emlékének i» szlovák iőváros és a nyugat szlovákiai kerület párt- és ál lami szervezetnek képviselői. Ezután a Szlovákiai Antifa- siszla Harcosok Szövetsége központi és bratislavai városi .bizottságának tagjai - emlékeztek harcostársaikra, s ők is koszorút helyeztek el. Ezt köve- . tőén elhelyezték a csehszlovák néphadsereg, a Szlovák Belügyminisztérium és a népi milícia közös koszorúját. Az ünnepség résztvevői ezután a Slavínra mentek, ahol kegyelettel adóztak azon szov iet hősök emlékének, akik életüket adták Bratislava sza badságáért. Tegnap este nyolc órakor az SZNF 35. évfordulója tiszteletére a Duna fölött színpompás tűzijátékra került sor. delmi vállalatok, továbbá a belga, Íruncia, olasz, holland, -NSZK-beli, osztrák, svéd, svájci és brit cégek is. A kiállítás jó alkalom az <gyes gépipari szakterületek képviselőinek tapasztalatcseréiére. Ism) közélet — BOHUSLAV CHŇOUPEK kül- Mgyminlszter tegnap a prágai CeralB-palotában fogadta Rólam) A. Garniát, a Fiilöp-szigetek csehszlovákiai nagykövetét, és a két telet kölcsönösen érdeklő kérdéseket vitatott meg vele. A nagy követet Andrej Barčák külkereskedelmi miniszter is fogadta. ANDREJ BARCÁK külkereskedelmi miniszter tegnap Prágában bncsülátagatáson fogadta Barity Miklóst, a Magyar Népköztársaság csehszlovákiai nagykövetét. Szívélyes légkörben értékelték a két ország gazdasági kapcsolatainak fejlődését. MARTIN DZÚR hadseregtábornok, nemzetvédelmi miniszter tegnap Prágában fogadta a katonai főiskolák idei végzettjeinek küldöttségét. A fogadáson a nemzetvédelmi miniszter kollégiumának tagjain kívül Miloslav Dočkal, a SZISZ KB elnöke is részt vett. Ott voltak a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői főparancsnokságának csehszlovákiai képviselői. Beszédében Martin Dzúr elvtárs kiemelte a tisztképzés fontosságát hazánk védelmi képességének növelése szempontjából. Ünnepi fogadós Moszkvában (ŰSTK) — Dmitrij Usztyinov marsall, szovjet honvédelmi miniszter tegnap üdvözlő táviratot intézett Martin Dzúr hadseregtábornokhoz, csehszlovák nemzetvédelmi miniszterhez a Szlovák Nemzeti Felkelés 35. évfordulóján. A távirat megállapítja, hogy a Felkelés, amelyet Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetett, megmutatta az internacionalizmus legyőzhetetlen erejét, és szimbólumává lett az örök szovjet—csehszlovák barátságnak. Ez a barátság, amely a fasizmus elleni közös harcban született, most szilárdul és fejlődik országaink népeinek, a békének és a szotializmusnak javára, hangsúlyozza Usztyinov marsall táviratában. Cestmfr Lovétínský, Csehszlovákia moszkvai nagykövete kedden fogadást adott Moszkvában a Szlovák Nemzeti Felkelés 35. évfordulója alkalmából. A fogadáson részt vett Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, Mihail Gorbacsov, az SZKP KB titkára s a szovjet politikai és közélet számos más képviselője. Jelen voltak a Nagy Honvédő Háború veteránjai — a Szlovák Nemzeti Felkelés résztvevői. A moszkvai Forradalmi Múzeumban ugyancsak kedden kiállítás nyílt csehszlovák képzőművészeknek felkelési tematikával foglalkozó kétszáz művéből — képéből, plasztikájából és grafikai alkotásából. A SALT—II. ratifikálásáért (CSTKj — Az USA Wisconsin államának politikai, szak- szervezeti és vállalati vezetői felszólították a szenátust, hogy ratifikálja a SALT-II. szovjet— amerikai hadászati fegyverzetkorlátozási egyezményt. Az amerikai szenátusnak küldött üzenetükben, amelyet a Madison városbeli Press Connection című napilap hozott nyilvánosságra, az állam polgárai a SALT-II. szerződést a fegyverkezési hajsza korlátozására tett jelentős lépésnek minősítik. Igen, búcsúzunk Konsztantyin Mihajlovics Szimonovtól, a világhírű szovjet-orosz költőtől, publicistától, regény és drámaírótól, akinek a neve örökre egyet jelent a békével, noha központi élménye és témája a háború volt. A háborút írta, a háború ellen. A békéért dolgozott egész életében. Ifjú költőként, nem kívülről, hanem belülről élte meg a borzalmakat, belülről látta, tapasztalta a szabadságért küzdő egyszerű szovjet katona nagyságát, hiszen a Krasznaja Zvezda haditudósítójaként vett részt a frontharcokban, a sztálingrádi csatában. Legendák keringtek bátorságáról, mozgékonyságáról: „... mindent a magam szemével akartam látni, hogy a háború után méltóképpen beszámolhassuk az eseményekről" —‘ írta. És ezekkel az eseményekkel párhuzamosan a mát és a jövőt is írta Szimonov, a mának és a jövőnek. Nemcsak a győzelmet, hanem a győzelemhez vezető nehéz utat is ábrázolta, tanUván egyúttal újabb és újabb nemzedékeket — a szocialista hazafiságra, a becsületes helytállásra, erkölcsös magatartásra, bátorságra. Az Élők és holtak, a Nem születünk katonának, Az utolsó iCSTK) — Szerdán Moszkvában utolsó ízben találkozott a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa képviselőinek csoportja az amerikai szenátusi küldöttség tagjaival. A leszerelés problémája, a SALT-II. szerződés alá-? írásának jelentősége és ratifikálásának szükségessége, valamint a szovjet—amerikai kapcsolatok alakulása a leszerelés és egyes nemzetközi kérdések álltak tárgyalásaik középpontjában. Az amerikai szenátorok megvilágították a megvitatott problémákkal kapcsolatos véleményüket, és számos kérdést adtak fel a szovjet parlamenti képviselőknek a Szovjetunió védelmi és külpolitikájával kapcsolatban. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának képviselői ismételten hangsúlyozták, hogy a szovjet kormány mindenkor és a híres Várj ream című verse — hogy csak ezeket idézzük a példamutató és hatalr más életműből — sokunk felejthetetlen élménye, még akkor is, ha csupán filmvászonról jutott el hozzánk. Szerették és tisztelték az írót és közéleti személyiséget világszerte; szá* mos országot bejárt Szimonov, nálunk is volt több alkalom* mai. Hazájában nagyra becsül-* ték munkásságát, hatszor tün^ tették ki Állami Díjjal, 1974* ben Lenin-díjat kapott. Igen, búcsúzunk Konsztan* tyin Mihajlovics Szimonovtól, De a müvekben mégis velünk marad, kísér a mindennapok* ban. nekelőtt a világbéke megőrzésé* re törekszik, és e cél elérésére irányul a Szovjetunió védelmi politikája is. A szovjet fél a tárgyalásokon rámutatott azoknak az ismételt amerikai vádaskodásoknak az alaptalanságára, hogy a Szov-^ jetunió állítólag egyoldalú ka* tonai előnyökre akar szert ten* ni. A Szovjetunió hű a Leonyid' Brezsnyev és James Carter áh tál Bécsben aláírt közös szov* jet—amerikai nyilatkozatban rögzített elvekhez, melyek sze^ rint sem a Szovjetunió, sem az Egyesült Államok nem fog ka-* tonai fölényre törekedni. Mindkét fél kifejezést adott annak a meggyőződésnek, hogy, a szovjet és az amerikai veze^ tők, valamint parlamenti kép* viselők találkozói igen hasznom sak. AZ ŰJ TECHNIKA SEREGSZEMLÉJE BRNÓBAN HASZNOS TALÁLKOZÓK Befejeződtek az amerikai képviselők moszkvai tárgyalásai AZ EL NEM KÖTELEZETT ORSZÄGOK HAVANNAI ÉRTEKEZLETE ELŐTT BEFOLYÁSOS ERŐ A szocialista Kuba túvárosában szeptember elején tartják meg az el nem kötelezett országok állam- és kormányfőinek hatodik konferenciáját. A világ közvéleménye nagy érdeklődéssé] várja e találkozót. Ez arról tanúskodik, hogy nagymértékben nő azoknak az államoknak a befolyása, amelyek nemrég még gyarmati vagy félgyarmati sorban éltek; arról tanúskodik, hogy növekvő mértékben hozzájárulnak a békéért és a nemzeteik biztonságáért vivőt harchoz, s hogy érdekük az, hogy megváltozzon nem egyenjogú helyzetük a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban és. a világpolitikában. * Az el nem kötelezett orszá^ gok mozgalmának eddigi aktivitása és (korábbi kezdeményezéseik eredményei megerősítik azt, hogy az el nem kötelezettség a nemzetközi szintér egyik befolyásos erejévé vált. Megerősítik annaik az értékelés nek az érvényességét, hogy a fejlődő országok és mozgalmuk jelentős szerepet tölt be a békéért, a gyarmatosítás és aa imperializmus ellen vívott harcban és igazolják ugyanakkor annak a tézisnek a helyességét is, miszerint ma a világpolitika kérdéseit nem lehet megoldani ez országok érdekeinek tekintetbe vétele nélkül. Az 1976. évi legutóbbi csúcs konferencia óta a fejlődő országok világában jelentős változások mentek végbe. Megszűnt és feloszlott a két katonai tömb: a SEATO és a CENTO. Kambodzsában megdöntötték Pol Pót rémuralmát, a nép került hatalomra 'Afganisztánban, és megdőlt a monarchia Iránban. Tovább éleződött Dél-Ai ritkában a fajgyűlölő rezsimek gjleni harc, és számos szocialista irányzatú afrikai országban elmélyülnek a társadalmi átalakulások. Nicaraguában a Somoza-diktatúra megdöntése a hazafiak: által megerősítette azt, hogy feltartóztathatatlanul bekövetkezik „a második felszabadítás" La tin-Amerika ban is, annak ellenére, hogy még nemrég úgy tűnt, mintha az mnperialistaellenes harc ott valamelyest gyengülne. A konferencia figyelmét ugyanakkor azonban bizonyára nem kerüli el a neokoIonializmus és a maóisták globális katonai-politikai aktivitása, amely megnyilvánul a Vietnam elleni nyílt agresszióban és a feszültség kiéleződésében Ázsiában, továbbá azokban a kísérletekben, hogy a Közel-Keleten mielőbb kialakítsák az amerikai —izraeli—egyiptomi szövetséget, megnyilvánul továbbá a dél-afrikai fajgyűlölő rezsimek támogatásában, az Atlanti- óceán déli térségében katonai paktum kialakítására irányuló tervekben, valamint az „Ame- rika-iközi békefenntartó erők“ létrehozására tett lépésekben is. A mozgalom szerepe és fejlődése Az el nem kötelezettség lényegében a fiatal független államok válasza volt az imperialista körök azon kísérleteire, hogy ezeket az országokat bevonják az agresszív katonai tömbökbe és szövetségekbe. Így akarták az imperialistáik a felszabadított országokban megőrizni saját politikai befolyásukat, gazdasági pozícióikat, valamint a katonai támaszpontok rendszere által katonai jelenlétüket is. Az el nem kötelezettséget első ízben Nehru volt indiai miniszterelnök emelte az állam- politika szintjére. Már 1947- ben kifejezte azt a meggyőződését, hogy ez a külpolitikai irányvonal nemcsak az indiai nép, hanem a fiatal független államok nemzetei érdekeinek is megfelel. 1955-ben Bandung- ban az ázsiai és afrikai országok egyértelműen támogatták a békés egymás mellett élés alapelveit és megfogalmazták azokat a fő elveiket, amelyek fokozatosan a fejlődő országok túlnyomó többsége külpolitikájának politikai és jogi alapjává váltak. A további években hosszas, szívós erőfeszítésekre és harcokra volt szükség, hogy az el nem kötelezettség koncepciója érvényesüljön a nemzetközi kapcsolatokban és szervezeti formáikat nyerjen. A mozgalom szervezett tevékenységének 18 éve alatt felölelte a fejlődő világ országainak csaknem kilenctizedét. Ezekben az országokban 1,7 milliárd ember él. Az első konferencia idején, amelyet 1961-ben Belgrádban tartottak meg, a mozgalom kötelékébe 25 tagállam tartozott, a havannai Vf. konferencia előtt pedig a tagok száma már 88. A tárgyalásokon továbbá részt vesz még húsz állam, felszabadító és nemzetközi szervezet. Az el nem kötelezettség politikája szorosan összefügg a nemzetközi felszabadító mozgalommal, a fejlődő országok társadalmi erőinek különös részvételi formáját jelenti az anti- imperialista harcban, s így tehát objektívan összhangban áll a forradalmi világfolyamat fejlődésével. A mozgalom tevékenységéneik első időszakát magának az el nem kötelezettség gondolatának a megérése, a célok és a feladatok meghatározása jellemezte, a következő években azonban a mozgalom a világ színterén aktív és befolyásos politikai erővé alakult és fejlődött. Téves volna azonban, ha a mozgalmat valamilyen egyöntetű szervezetnek tartanánk, és azt képzelnénk, hogy idillikus helyzet uralkodik benne. Ez nemcsak új, hanem igen bonyolult és sok mindenben ellentmondásos áramlat a jelenkori nemzetközit kapcsolatok rendszerében. Szüntelen küzdelem folyik benne az el nem kötelezettség elveinek magyarázatáért és érvényesítéséért, a mozgalom tevékenységének és továbbfejlesztésének a jellegéért. Ez mindenekelőtt abból következik, hogy összetétele meglehetősen sokrétű, tagjai különböző társadalmi rendszerű államok — a szocialista országoktól kezdve egészen félfeudális monarchiákig, különböző a társadalmi és gazdasági fejlettségűik színvonala, eltérő a szociális és politikai orientációjuk. A helyzetet bonyolulttá teszik továbbá vitás területi kérdések is és más problémák, amelyek a gyarmati múlt örökségeképpen maradtak vissza. Mindebből következik a kompromisszumok mértéke is a mozgalom alapelveinek teljesítése során. A résztvevőktől ez rendkívüli képességet igényel mindannak a leküzdésére, ami gátolja azt, hogy a fő feladatok megoldására összpontosít-' sák a figyelmet. A világpolitika jelentős tényezője Az el nem kötelezettség nem jelent közömbösséget, tétlenséget vagy lemondást a jelen égető problémáinak megoldásáról. Az el nem kötelezett országok már az első belgrádi konferencián elítélték az agresz- sziót a szocialista országok példája nyomán, „gaztettnek minősítették az emberiség ellen“, kijelentették, hogy a békés egymás mellett élés „a nukleáris világkatasztrófa egyedüli alternatívája“, elítélték a hidegháborút, s a nemzetiközi együttműködés megteremtésére és kibővítésére tettek felhívást. Ugyanígy a kairói, a lusakai és az algíri konferenciákon is tá-i mogatták a jelentős békés kezdeményezéseket. Hasonlóképpen, mint a szocialista közösség országai lépéseket tesznek, hogy a feszültség enyhülési folyamata elmélyüljön, hogy kiterjedjen az egész földkerekségre, és hogy azt kiegészítse a katonai enyhülés. A Colombóban metartott V. konferencián kijelentették, hogy támogatják a helsinki európai biztonsági és együttműködési értekezletet, és kifejezték reményüket, hogy az értéikezlet határozatai teljes mértékben megvalósulnak. Síkraszállnak a fegyverkezési hajsza megszüntetéséért, a haladás elérésére a leszerelési tárgyalásokon, a termonukleáris fegyverek betiltásáért és főiként atomfegyvermentes és békeövezetek kialakításáért a világ különböző ré-
