Új Szó, 1979. augusztus (32. évfolyam, 179-205. szám)
1979-08-29 / 203. szám, szerda
Múltban gyökerező jelen Polomka, a 3800 lakosú FelsÖ-Ga- r ,m menti község a feljegyzések sze- r.at több évszázados múltra lékint vissza. Lakosai a felszabadulásig löbb rosszat éltek át, mint jót. A kisparaszt és favágó családokban mindennapos volt a nélkülözés, a nyomorúság. Sokan kivándoroltak a tengerentúlra. Az itthon maradiakat tovább sanyargatták a végrehajtók, míg 1932. november 12 én a lakosság elkergette őket. A lázongókíit megbüntető csendőrkülönítmény két halottal hagyott maga után. A forradalmi érzés azonban ott maradt a néma ajkú, kérges tenyerű emberek szívében. Négy év múlva a Felső- Garam menti favágók, fuvarosok több mint 3000 embert mozgósítottak. Ez a megmozdulás, amelyet a párt szervezett, meghozta a gyümölcsét. Ezekre az eseményekre már csak az idősebb korosztály emlékszik. S hogy az utókor se felejtse el, a művelődési otthon előtt egy favágó szobrát állították fel. Az emlékszobában, amely a forradalmi múltat mutatja be, a kiállított anyag közt ott találhatók azok a tárgyak és fényképek is, amelyek a Szlovák Nemzeti Felkelés eseményeit elevenítik fel. A polomkaiak akkor is tudták, hol a helyük. Több mint ezren fogtak fegyvert. Közülük sokan nem tértek vissza. Amikor a felkelők a hegyekbe szorultak vissza, a falu lakosai mindenben segítették őket. /öze/ Ambróz gabonát őrölt, Rudolf Kaštan kenyeret sütött. Mária Lupákévá egy sebesült grúz partizánt ápolt és rejtegetett. Štefan Mesiarkín és Jozel SkaloS a felkelők megsegítésére. sieitő, a Szovjetunióban megalakult csehszlovák hadtest katonáinak soraiban harcolt a Kárpátokban. S hogy a polomkaiak valóban jól harcoltak a fasiszták ellen, arról az 4s tanúskodik, hogy a községet az SZNF-ben való helytállásáért a Vörös Csillag Érdemrenddel, a Szlovák Nemzeti Felkelés Érdemrend II. fokozatával és a Klement Gottwald partizándandár jelvényével tüntették ki. Az elmúlt 35 év alatt sok víz lefolyt a Garamon. Ezalatt az idő alatt a község arculata teljesen megváltozott. A faházakat, amelyekben egykor 4—5 család is lakott, átépít tették. Mindenkinek van munkája, biztosított örömteli élete. — Az elmúlt három évtizedben közel 700 családi ház épült fel, — tájékoztat František Durčenka, a hnb titkára. — S végre két évvel ezelőtt sikerült pontot tenni a falu kollektivizálása után. Az utolsó mezsgye is eltűnt. Járjuk a csaknem 80 hektárnyi területen fekvő községet. A változás, a fejlődés nyomait keressük. Keressük? Minden lépésen belebotlunk, korszerű összkomfortos családi házakat, személygépkocsikat látunk. — Első középületünket, az egészségügyi központot az ötvenes évek elején avattuk fel — jegyzi meg a titkár. —• A vele szemben levő művelődési otthon is társadalmi mun* kában épült fel. A régi iskolához 3962-ben 12 tantermet hozzáépítettünk, de ma már ez is kicsinek bizonyul. Ojabb pavilonnal akarjuk bővíteni. Négy évvel később korszerűsítettük a vasútállomást. Olyan változáson ment át a község, hogy akik a tengerentúlról hazalátogatnak, nem akarnak hinni a szemüknek. A polomkaiak tehát nemcsak harcolni tudtak, hanem építeni is. A munkáskezek, amelyek 35 évvel ezelőtt a fegyvert szorították, a szerszámot is ügyesen forgatták. Nőttek az igények, és mielőbb be akarták hozni a több évtizedes lemaradást. — Az Idegen el sem hiszi, hogy ma 17 üzletünk van — mondja a titkár. — A régi világban elég volt 2—3, hiszen azokban is legtöbb esetben hitelben vásároltak apáink, nagyapáink. Az új bevásárlóközpontot a hatvanas évek elején adtuk át rendeltetésének. Az állomás mellett üzletet és vendéglőt a Jednota fogyasztási szövetkezet épített. Társadalmi munkában készült el a tűzollószertár, a szolgáltatóház, amelyben megtalálni a borbély-, a fodrász-, asztalos- és üvegező műhelyt. Padlását 90 nap alatt takaros ülésteremmé alakították át. Kiszélesítették a vízvezeték-hálózatot és felépítettek két 400 köbméteres víz tárolót. Ma már csaknem az egész községben vezetékes ivóvizet isznak. Van helyi autóbuszjáratuk is. A fiatalok a régi kocsma pincéjét ifjúsági klubbá alakították át. Egyszóval a polomkaiak az elmúlt 35 év alatt nem ültek ölbe tett kézzel. Tavaly például a nemzeti bizottságok versenyében a Banská Bystrica-i járásban az első helyet szerezték meg. Ezért az SZSZK kormányától elismerő oklevelet és 50 000 korona pénzjutalmat kaptak. — Amire a legbüszkébbek vagyunk, az a háromtantermes óvodánk, ennek építését a múlt évben fejezték ba A régit jelenleg tatarozzuk. Ha az is elkészül, 150 gyerek járhat m*ijd óvodába, — folytatja a felsorolást Durčenka elvtárs. — Olyan elképzeléseink is vannak, hogy ha az új iskolai pavilon elkészül, akkor a régi épületekben napközit és további óvodai osztályokat rendezünk be. A régi óvodából pedig bölcsődét csinálunk — újságolja örömmel. Az iskola szomszédságában sportpályát létesítettek, a művelődési otthon mellett pedig gyermekjátszóteret. Az utak egész sorát portalaní- tották és megkezdték a község szenn y csa tóm a-hálózatának építését is. —- Egy családi házat megvásároltunk, ott gyűjtjük össze a tisztítandó ruhát és a meghibásodott háztartási gépeket, valamint szabóműhelyt is nyitottunk. Így oldjuk meg a még hiányzó szolgáltatásokat — vélekedik a titkár, majd hozzáteszi. — A választási program szerint ravatalozó építését kellett volna elkezdenünk, mi azonban úgy döntöttünk, hogy a sporttelep fontosabb. A munkálatokat már elkezdtük. A harmadik negyedévben egy sífelvonót adunk át a sportolóknak. S mivel több mint 700 nyugdíjas van a községben, részükre mielőbb klubot szeretnénk létesíteni. A főúton autó autó után halad. Sok köztük a külföldi rendszámú kocsi. Nehéz megmondani, hová tartanak: a Dobšinai Jégbarlanghoz-e, vagy talán a Magas Tátrába. Nagy itt az áthaladó idegenforgalom, a kis vendéglőben naponta több mint 150 ebéd is elfogy, még több is elkelne, ha erre jobban be volnánk rendezkedve. A járás illetékesei támogatják a falu vezetőségének azt a javaslatát, hogy a község határában autókempinget létesítenek. — Községünk lakosai az SZNF tiszteletére tett kötelezettségvállalásukat az első félévben 140 százalékra teljesítették. Megvan az előfeltétele annak, hogy az év végéig adott szavunkat magasan túlszárnyaljuk — mondja búcsúzóul a titkár. Múltban gyökerező jelen. Ez jellemző erre a községre. Mintegy szimbóluma ennek az is, hogy a 150 embernek munkát adó fűrésztelep helyett fafeldolgozó kombinát épül, amelynek első részét jövőre helyezik üzembe. A hatalmas létesítmény több mint 1200 dolgozót foglalkoztat majd, főleg nőket. Olyan asszonyok lépnek munkába, akik eddig csak a háztartás vezetésével foglalatoskodtak. NÉMETH JÄNOS Békeidőben is harc Az óvoda építésénél Mosolygós arc, katonás testtartás. Ez ötlik először szemembe Rudolf Húrban tartalékos mérnökezredessel való találkozásomkor. A szobában asztalra terített katonai térkép, harcászati vázlatok. A házigazda ezeken ellenőrzi a 35 évvel ezelőtti harcokban megtett utat. — Nem készültem katonai pályára — ismerteti életútját. — Losoncon (Lučenec) végeztem el a tanítóképzőt. Néhány évig tanítottam, maid 1937-ben tényleges katonai szolgálatra hívtak be. A tartalékos gyalogostiszti iskolát jó eredménnyel végeztem el. Mint a skalicai vasutas fia, hozzászoktam a szorgalomhoz. A háború szele egyre erősödött Európában. Tisztjelölt szakvezetőként került ki egységével a nyugati határra. Ott élte át először az árulást, másodszor Zilinán, amikor a laktanyájukba halálfejes katonákat szállásoltak be. Húszéves fejjel az eseményeket felfogni, megérteni nehéz volt. Egy ideig műszaki szolgálatot teljesített, majd 1943-ban letette a pilótavizsgát. — Az 1944-es év derekán sokat hallottunk a partizánokról. Sejtettük, hogy valami készül. Az" ezredparancsnok segédtisztje voltam. így tudtam a fasiszták sorozatos vereségéről — folytatja. — Az eseményekre azonban csak akkor kezdtem odafigyelni, amikor Haluzický százados, a röptér parancsnoka augusztus második felében naponta riadót rendelt el. Augusztus 29-én autókra ültünk és a százados útközben mondta meg, hogy a felkelőkhöz megyünk. A Tri duby-i repülőtéren örömmel fogadták őket, bár egy kicsit csalódtak, amiért nem repülőgéppel érkeztek. Az idő azonban sürgetett. Hamar megtörtént a beosztás; Húrban pilóta, főhadnagy a 3. század parancsnoka lett. Aztán újra kocsira ültek és siettek, hogy Zlaté Moravce térségében megállítsák az ellenséget. Egy újabb parancs Ceremosné térségébe irányította őket. — Itt találkoztam fegorovval, a legendás hírű partizánparancsnokkal — mondja. — Tőle tudtuk meg, hogy Martin térségében nagy szükség van ránk. Másnap már ott is voltunk. Szeptember 10-től 21-ig keményen tartottuk magunkat. Később a Ceremošnénél készített állásainkat is kihasználtuk. Innét vezényelték el a Szovjetunióba a pilótákat. Én is velük szerettem volna tartani, de maradnom kellett. Átvettem a zászlóalj parancsnokságát. Biztatta a csüggedőket akkor is, amikor már visszavonultak. A havas eső elől holtfáradtan egy pásztorkunyhóban húzódtak meg, sajnos, vesztükre. Fogságba kerültek. Csak 1945. június 6-án tért haza. Rossz egészségi állapota ellenére szolgálatra jelentkezett. A körzeti katonai param osztást. S léptették 1946—1949 iskolát. Ot ken és fel — Amik Műszaki í ott tanítót tanszékvez alább öt-lx> új repülőt nált belől keserűsége kát is vá lett. Amil többek k Felkelés Hadikeres ben szer; pedig az Itt pon tének ism tovább d Televízió — Azt is, de le gozhatom A nyug mára tét! Nemrég kerületbe őrzését, j tékosságc amíg azo Békeidŕ mm A társadalmi munkából a nők is kiveszik részüket (Archív felv.) G anammente falvai, közöttük az a hét Kálnia lKalná nad Hronom), Üjbars (Nový Tekov), Várad (Tekovský Hrádok), Bajika, Kis Koszinál y (Nové Kozmálovce), Mohii (Mochovce), Marosfalva (Marušová) — melyek határában az Augusztus 29 Egységes Földművesszövetkezet gazdálkodik, nagy változáson menteik keresztül .a felszabadulás óta. E falvak külseje lakóinak általános jólétéről tanúskodik. A vidék arculatának vonzóvá, kellemessé formálásából a jó szövetkezeti gazdálkodás is alaposan kivette részét. A szövetkezeti gazdálkodás eredményessé tétedéhez Ehn Béla, az efsz pártalap- szervezetének elnöke is nagyban hozzájárult. Mielőtt a mostani eredményekről szólna, a múltat ecseteli. — Ez a táj nem kényeztette el lakóit. A falvaik határában sok az agyagos, kötött talaj. A legszegényebbeknek ilyen földjük volt. A vidék múltja bővelkedik a nép nyomoráról, a szegénység elszánt harcáról szóló emlékeikben. Történelmileg kimutatható, hogy mdnd a hét község lakói hatékonyan kivették részüket az egyszerű földművelő parasztok jogaiért vívott harcból. E harcok szervezői és irányítói jobbára az első világháborúban vöröskatonává lett személyek voltak. A háború vérziivafarában tovább fokozódott a nyomor. Kálna utolsó házában berendezett múzeumban fényképek dokumentálják, hogyan nézett ki a vidék az 1944 decembere és 1945 márciusa között itt lefolyt csatározások után. Nem maradt épségben egy ház sem a környéken. — Partizánharcok nem voltak a mi vidékünkön, de élnek községeinlkben olyan polgárok, akik részt vettek a felkelésben — mondja a pártelnök. — Ők a háborút követő éveikben kerülteik ide. De a párt- munkában minidig Is nagy súlyt helyez- tünik arra, hogy megismertessük az emA NÉV KÖTELEZ berekkel a Szlovák Nemzeti Felkelés jelentősségét. Ennek következtében az embereik tudatába ez mélyen bevésődött. Ezt bizonyítja az, hogy amikor közös gazdaságúinknak nevet választottunk, mindenki helyeselte az Augusztus 29 elnevezést. A háború okozta károkat hamar helyrehozták, de aztán megrekedt a fejlődés, előbbrelépni nem tudtak. A lakosság földművelésből élt, a magánkézen levő gazdaságok fejlődésképtelenek voltak. Itt is felmerült tehát olyan gazdasági szervezet igénye, melynek keretei között fejleszthető a mezőgazdasági termelés, de csaik 1952-ben tértek rá az itteni falvakban a közös gazdálkodás útjára. — S bizony jó nyolc esztendőnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a szövetkezeti gazdálkodás előnyei megmutatkozzanak — mondja Éhn Béla. 1960-ra már mind a hét község szövetkezete anyagilag megszilárdult. Ezután már egyre több húst, tejet, tojást, gabonát termeltek. A közös gazdaságok tagjaikat és a falvakat egyaránt gyarapították, mígnem ismét kimerültek a fejlesztés tartalékai — az egyesülés szüksegessége egyre nyilvánvalóbb lett. Erre 1975. január elsején került sor. A hét egykori — egyenként néhányszáz hektáros — törpegazdaság egyesüléséből jött létre a mai Augusztus 29 Efsz, amely már 4300 hektáron gazdálkodik, s tagjainak létszáma 660. Mialatt a mezőgazdaságban ezek a változások végbementek, a lévai (Levice) járás nagy lépést tett előre az iparosodás útján. Sokan az üzemekben, gyáraikban találtak Jó munka lehetőséget, s így a munkaképes lakosság nak ma már csa'k kisebb hányada dolgozik a szövetkezetben. De bírnaik a nagy földterület megművelésével, sok-sok jószág gondozásával, mert a m u nika zömét — különösen a növénytermesztésben — gépeikkel végzik. S éppen ennek a nagyarányú gépesítésnek köszönhetik, hogy nem csábított el mindenkit az ipar Elvégre Kirovec, Zetor Crystal traktoron, E—512-es, E—516os kombájnnal dolgozni, a korszerű gépjavítóműhely szerelőjének lenni öröm és elismerésre méltó. A további korszerű kö- rülményekneik köszönhető az is, hogy a rossz időjárási viszonyok közepette az idén kalászosokból közel negyven méter- mázsás hektárhozamokat értek el. Ok is eljutottak odáig, hogy ma már az ember által befolyásolható tényezőkön több mű lik, mint bármikor eddig; a jó termések elérésében nagy szerep jut a szalkmai színvonalnak, a gondosan megtartott technológiáknak, műszaki eljárásoknak. I ^gy lehetséges csupán, hogy a Szlovák Nemzeti Felkelés 35. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen — melyre a múzeum térségében kerül sor — szép eredményekről adhatnak számot a környék lakossága előtt. A sok-sok adat közül, amivel a jelenlevők megismerkedhetnek, — különösen figyelemre méltó, hogy 1979 első felében 1 millió 309 ezer liter tejet adtak el a közélelmezés céljaira, hogy az év elején visszaesett tejtermelés színvonalát sikerült a kívánt szintre emelni, hogy a hízómarhák napi súlygyarapodása 89 dekát tesz ki, ami a takarmányozásban végrehajtott változtatások eredménye stb. Az el'következendő évekl>en az állattartási sor. néhí. sora; hogy latte nál állor keze kezd lak. építi dolg a m seti ban mun igén ben lóba újba rőbe ban mim köri sekl A ehh< szül hízö A s szöv kép nek' pon egy. szei lés J<w** jöví
