Új Szó, 1979. augusztus (32. évfolyam, 179-205. szám)
1979-08-28 / 202. szám, kedd
Helytörténet és néprajz | FIGYELEMRE MÉLTÓ KIADVÁNY A történelmi események és a néphagyományok az életben együtt jelentkeznek. Helytörténet és néprajz nem választható el egymástól. Szükségszerű tehát, hogy a helytörténet kutatói néprajzzal is foglalkozzanak, mert ez hozzátartozik az élet helyes szemléletéhez. Elsősorban a műit és a jelen nagy változásai iránt érdeklődő tanároknak, középiskolás diákifjúságnak nyújt gyakorlati segítséget Timaffy László; A néprajzi anyag felhasználása a lörténelemszakkörben című munkája (Tankönyvkiadó, Budapest), de bátran ajánlom az egyéni feldolgozást végző helytörténetkutatóknak is, ukiknek a száma Szlovákiában is növekszik. A kötet részletesen és igen érdekesen ismerteti a néprajzi anyag gyűjtésének és felhasználásának különféle módjait. A bemutatott anyag talán túlságosán is részletezőnek tűnik, de ez a néprajzi gyűjtőmódszer sajátosságából fakad. Egyes tájak jellegzetességei ugyanis csak a részletekkel ismerhetők fel. Másrészt azok is jó hasznát vehetik a részletes útmutatásnak, akik az érdeklődésüknek és a helyi adottságoknak megfelelő témát behatóan akarják tanulmányozni. A szerző nem bontja anyagat külön tárgyi és szellemi néprajzi anyagra, mert ezek az élet valóságában egymásba fonódnak (például a lakodalmas népszokások szorosan összefüggnek a használati tárgyak kai, eszközökkel stb.). Az élvezetes stílusban megírt munkában a táj, a település, a népi gazdálkodás, a viselet, a táplálkozás, a mesterségek és a népművészet sajátos kérdései mellett a népszokások és a munkáshagyományok is helyet kapnak. A nép életének természeti alapját képező táj más-más életformát alakított ki a vizek között, a síkságokon, a dombvidékeken vagy a hegyekben. Ezért az életforma vizsgálatánál fontos a táj beható ismerete. Timaffy a tájjal kapcsolatos gyűjtés fő szempontjának a környező táj, vidék népi nevét és a benne előforduló apró- tajak, tájrészek népi elnevezését tekinti, de felhívja a gyűjtők figyelmét a természeti táj kultúrtájjá alakulásának nyomon követésére is, hisz velük kapcsolatban az életforma is változott (például régi foglalkozások tűntek el és újak keletkeztek). A település, a telkek, házak, gazdasági épületek kutatásához, felméréséhez nyújtott útmutatásban fontosnak tartja a szerző a ház berendezési tárgyainak megismerését is, mert egyrészt ezek között zajlik az emberek élete, másrészt nagyon régi történelmi korok emlékeit őrzik. A népi gazdálkodás gyűjtése nagyon fontos gazdaságtörténeti adatokhoz juttat bennünket. Timaffy a gyűjtögető gazdálkodás mellett a földművelés, kert- és erdőgazdálkodás, állattartás, valamint a közlekedés néprajzi kutatásának főbb szempontjait ismerteti. Rámutat a múlt század második felének nagy gazdaságtörténeti változásaira, melyek a népi gazdálkodásnak is fordulópontját képezték. Ekkor tértek át a nyomásos gazdálkodásról a forgórendszerre, s ennek megfelelően a rendszeres trágyázásra, takarmányozásra. Ennek a nagy változásnak nyomon követése egyaránt fontos feladata a történésznek és a néprajzi kutatónak. A népi gazdálkodással szorosan összefügg a viselet és a táplálkozás vizsgálata is. Régen, a gyáripar térhódítása előtt a nép önellátó volt; nemcsak élelmét termesztette meg, hanem ruházkodásának alapanyagait is (len, kender, gyapjú, bőr), és belőlük a szükséges holmikat is maga készítette el, illetve az ízlése szerint dolgozó kisiparosok. A viselet és a táplálkozás kutatásánál Timaffy az alapanyagok és a munkafolyamatok összegyűjtését emeli ki, mert ősi hagyományokat őriznek s az egyes történelmi korokra jellemzők. A népi mesterségek, művészkedések széles körű kutatási területére hívja fel a figyelmet a szerző és felsorolja a gyűjtési lehetőségeket, de nem feledkezik meg a hozzájuk tartozó ünnepi és babonás szokásokról, hiedelmekről sem. Mivel népünk régen maga gondoskodott szórakozásáról is, ünnepeit, pihenéseit, a munka befejezésének örömét igyekezett változatossá, széppé, színessé tenni. Az így kialakult szokások vé- jl gigkísérték az ember életét ^ a bölcsőtől a sírig és az esz- ! tendőnek minden jeles napját. P A szórakozásokon túlmenően jj nagyon sok ősi hagyományt is megőriztek, ezért gyűjtésük kultúrtörténetileg is fontos. A néprajzi kutatóknak azt is feladatul tűzi ki a szerző, hogy a néprajz kutatási módszereivel, a munkásosztály kialakulásának, harcainak, életmódjának, szokásainak, kultúrájának hagyományait összegyűjtsék, s velük segítsék megvilágítani a munkásság történelmi múltját. A történelem és a néprajz feladata sehol sem kapcsolódik oly szorosan egymásba, mint ezen a téren, mert a szájhagyomány kiegészíti, sőt pótolja a sokszor hiányzó vagy az uralkodó osztályérdekek miatt hamis beállítású írásos forrásokat. Timaffy a munkáshagyományok gyűjtését két fő kérdés köré csoportosítja. Első csoportban a munkásmozgalom és a munkahely hagyományait, másodikban a munkáscsalád életét tárgyalja. Az egyes témákat úgy igyekezett csoportosítani, hogy gyakorlati segítséget nyújtson a néprajzi gyűjtő-kutató munkához. Az ezen túlmenő, részletesebb érdeklődés kielégítésére tárgyköri bontásban közli a felhasználható szakirodalmat. FEHÉRVÄRY MAGDA Az élet iskolájában Hazafiasság és internacionalizmus — két fogalom, rneily meghatározta a Szlovák Nemzeti Felkelés jellegét. E páratlan történelmi esemény a hazafiasságra és proletár nemzetköziségre nevelésnak kiapadhatatlan forrása. A szlovákiai fiatalok már a polgári köztársaságban széles ikörü forradalmi tevékenységeit fejtettek ki. Csehszlovákia Kommunista Pártja a V.TÍ. kongresszus után a német fasizmus elleni küzdelem legkövetkezetesebb harcosa volt. A kongresszus hangsúlyozta, hogy a dolgozó ifjúságot a népi! frontba kell tömöríteni; az ifjúság a legnehezebb időkben Is helytállt, nem okozott csalódást: a párt fasizmus elleni harcának hű segítője lett. Egyetlen forradalmi megmozdulás sem zajlott le az ifjúság nélkül. A fiatalok megtagadták az engedőimet azokban az időkben, amiikoi a Lengyelország, vagy a Szovjetunió elleni háborúba akarták őket toborozni. A szabadság és a haladás eszimá i felt a r t ó z ta tba t atla n u 1 terjedtek körűikben. Szlovákia önállóságának kikiáltása után a szlovák kormány betiltotta a Fiatalok Szövetségének tevékenységét. A szövetség létrejöttét az ifjúsági kommunista Internacionálé VI. k ong rés sz usa ke z domén y e z te, mely határozatot hozott, hogy a kommunista ifjúsági szövetségeket fasisztaellenes és demokratikus tömegszervezeteikké kell átalakítani. A Fiatalok Szövetsége tevékenységének betiltása után az ifjúság az idősebb elvtársak példájára illegális ifjúsági szervezeteket alapított. Munkájuk eleinte röpcédulák terjesztésére korlátozódott, később fasíi szta ellenes p r o p ag a n da te vé kenységet folytattak, majd a Nyári motívum {Miroslav .Vodéra felvétele) front közeledtével fegyveres miegmozd u 1 á s oka t szerveztek. Milyen leleményességről, bátorságról, tettirekészségről tettek tanúbizonyságot azok a 16—22 éves fiatalemberek, akik élet- tapasztalat híján államellenes röpcédulákat és felhívásokat nyomtattak Liptovský Mikuláson 1941—43 között, letartóztatásukig. A Szlovák Nemzeti Felkelésben az ember két jellegzetes tulajdonsága domborodott ki: az idősebbek tapasztalata és megfontoltsága, valamint a fiatalok bátorsága és merészsége. Csaknem valamennyi partizán- osztag és csoport élén idősebb, tapasztaltabb harcosok álltak, az ifjúság vezetésük alatt harcolt. így például a Jan Zižka partizánbrigád tagjainak 80 százaléka, a Csapajev-brigád- nak 60 százaléka, a Klement Gottwald brigádnak több mint 50 százalékká fiatal emberekből állt. Életkoruk 16—25 év. A fiatalabbak is segítették a partizánokat, főleg összekötőkként, felderítőikként működtek, vagy élelmet hordtak. Közülük említsük meg a 7 éves Janko Giertlit, aki a partizánoiknak segítséget hívott, amikor azok Krámot védelmezték. Említési érdemel a 34 éves Stefan Kra- márik és Ivan Rndrna neve Is. A felkelés egyik vezetője, Alekszej Ősz,molov vezérőrnagy mondta: Amikor a harcokra emlékezem, eszembe jutnak a szlovák gyermekek, fiatalok, akik velünk, felnőttekkel együtt küzdöttek. Szeretettel gondolok Ivan Bcdrnára, a bátor és rettenthetetlen fiúra, aki két felnőtt partizánnal fedezte a brigádot visszavonulása ideijén, nem szánva fiatal életét sem. A súlyos harcokban a fiú komoly sérüléseiket szenvedett. S így sorolhatnánk tovább a neveket. Ezek a fiatalok még nem járták ki az élet iskoláját, talán azt sem tudták, mi a fasizmus. De megérezték, mit }é- lent, (un) Ünnepre készül az ország: a Szlovák Nemzeti Felkelés 35. évfordulójának megünneplésé re, annak a történelmi eseménynek a jubileumára, amikor a szlovák nép élethalálharcot vívott a fasizmus elten. E jelentős évfordulót gazdag filmprogram;mai köszönti a Szlovák folytatja a szlovák repülő pilóta mozgalmas éledének bemutatását, izgalmasan köpetve azt az utat, melyen a rettenthetetlen harcos eljutott az ellenállási mozgalomba, majd a Csapajev partizán ősz tag élére. Az alkotás főszereplője Milan Kňalko, A legújabb szlovák film, Levelibéka egyik jelenete; középen Jirl Bartoska cseh színész, az alkotás jőszereplöje Filmkölcsönző Vállalat: országszerte filmbemutatókat, vetítéseket rendez. A jubileum alkalmából díszelőadáson mutatják be a koli- bai stúdió két legfrissebb termését, a Levelibékái, Ľudovít Filan munkáját és a Menj már, ne búcsúzz címűt, Jvzef Retu- cha alkotását. Mindkét film sorsdöntő eseményeket idéz; a Levelibéka cselekménye 1947- ben, azokban az időikben játszódik, amikor hazánkban a hatalom, a „ki kit győz le“ kérdése került előtérbe, amikor a demokraták éles politikai harcot folytattak a kommunisták ellen, s minden eszközzel meg akarták akadályozni a munkásosztály győzelmét. Bár a Levelibéka politikai film, az alkotók a történelmi eseményekéit mégsem dokumentumigé- nyű filmkrónikaként örökítették meg, hanem a mű középpontjába az embert állították, s azt vizsgálták, milyen hatást váltott ki az egyénekben egyA Szlovák Nemzeti Felkelés Internacionál ista jellegét, az európai népek és nemzetek összefogását a közös ellenség ellen egy nagyszabású retrospektív sorozattal érzékelteti a rendezőség. A szabadsághoz ve zető út sorozatban régebbi és újabb alkotásokat, a szocialista országok felkelési, vagy háborús témájú filmtermésének egy egy reprezentatív darabját láthatjuk. Ismét műsorra tűzik a fiám történeti szempontból ma már klasszikusnak számító Farkasodúkat, Paľo Bielik fe* lejthetetlen művét, mely a Szlovák Nemzeti Felkelést vetíti vissza, mégpedig az események mélyebb összefüggéseit is vizsgálva; František Cáp feszült légkörű Fehér homályát; a Valahol Európában című klasszikus értékű magyar pro^ dukciót, Radványi Géza világ' szerte méltán elismert filmjét; a varsói felkelésről szóló tragikus alaphangú Csatornát, Andrzej Wajda nagy erejű ab Menj már, ne búcsúzz — jelenet a filmből; a képen Éva Jakoub- ková, a női főszereplő (Z. Arvayová felv.) egy politikai megmozdulás, milyen körülmények között bontakoztak ki azok az emberi magatartásformák, amelyek a politikai küzdelemben meghatározták az egyén cselekvését. A mű az emberi sors magyarázatait keresi a történetem menetében, a személyiség és a közösség kapcsolatát, szereplehetőségeit kutatja. S teszi ezt egy kommunista érzelmű színész — akit ellenfelei hálójukba akarnak keríteni — magatartását, emberi arculatát, egyéni vívódásait elénk tárva. A főbb szerepeket Jirí BartoS- ka, Anna Wetlinská, Jaroslav Satoranskŕj, Ivan Romantík és Marie Drahokoupilová játsszák. Négy évvel ezelőtt láthattuk A szökevény élete című szlovák filmet, mely Ľudovít Ku- korellínek, a legendás partizán- hősnek állított emléket. Jozef Režucha a Menj már, ne búcsúzz című művében szabadon kotását. Műsoron szerepel 4 Legenda (szovjet), a Mama, én élek (NDK-beli) és a szovjet—szlovák koprodukcióban készült Holnap már késő. Az érdeklődők ismét megnézhetik Vladimír Bahna nemzeti művész utolsó munkáját, a Poéma a becsületről című filmet, mely nagyszabású freskó a Szlovák Nemzeti Felkelést megelőző eseményeikről, magáról a feilkelésről és a partizánok hősies harcáról. Az alkotás történelmi személyiségeket felvonultatva tárja elénk az illegális kommunista párt harcát a megszállók ellen. Vetítik újból A szabadság katonái című monumentális szovjet filmeposzt is, Jurij Ozerov művét,, mely külön fejezetet szentel a Szlovák Nemzeti Felkelésinek, P. A. Velicsko szovjet partizán- parancsnok szlovákiai akcióinak, az illegális kommunista párt harcosainak. —ym-~ űf SZÓ 1979. VIII. 28. A FELKELÉS - FILMVÁSZNON
