Új Szó, 1979. augusztus (32. évfolyam, 179-205. szám)
1979-08-03 / 181. szám, péntek
i IRÁN VÁLASZTÁSOK AZ ÜJ ALKOTMÁNYT ELŐKÉSZÍT® SZAKÉRTŐK TESTÜLETÉBE Megállapodás született a kurdok és a kormány között (ČSTK) — Mehdi Bazargán iráni kormányfő figyelmeztette a lakosságot .az iráni forrada lom ellenségeinek „visszafize itő, megtorló“ próbálkozásaira, 'Hangsúlyozta, hogy az ellen ség aktivitása nem meglepő, mivel az iráni forradalom nagy károkat okozott nekik Szerdai televíziós beszédében e,zt is közölte, hogy egyes* „népéi lenes és iszlám el Lem es csoportok“, amelyek politikai programja különböző, újabb megmozdulásoka t terveznek, amelyek célja az iráni forradalom megkárosítása. Egyes megfigyelők úgy vélik, Bazargan megjegyzése azok ellen irányult, akik úgy-döntöttek 'hogy bojikottálják « pénteki választásúikat az új iráni alkot mányi. előkészítő szakértők testületébe. Az új alkotmányt népszavazáson hagyják majd jóvá. Khomeini ajatoliah. az iráni síiták vezetője felszólított minden politikai pártot, hogy vegyen reszt a választásokon. A PARS iráni hírügynökség tegnap közölte, hogy az északnyugatai rám i Mari vau város közel 30 ezer lakosa visszatért otthonába, miután a kiírd felkéiők egyezséget kötöttek a kormánymisszióval. A kormánymisszió és a kurdok között létrejött megállapodás állítólag garantálja, hogy a helyi lakosok városi ,tanácsot választhatnak. A PARS jelentése éilenére újságírók azt ál- lítják, hogy a város környékén még vagy 8 ezer személy tartózkodik, és egész Kurdisztám- ból -a kurdok ezrei tartanak Mari van felé, hogy támogassák annak lakosságát. Az iráni rádió közölte, hogy a kurdok és a kormány meg - állapadása értelmében a hadseregnek együtt kell működnie a Kurd Forradalmi Tanáccsal mindaddig, míg a mari vani rendőrség nem kezdi meg működését. A megállapodás szerint Marivanból kivonják az odarendelt forradalmi gárdát. (ČSTK) — Filippo Maria Pandolfi olasz kincstárügyi mi nisztier, akit Pertini köztársasági elnök kormányalakítással bízott meg, szerdán délután megalakította kormányát. A kereszténydemokrata politikus már be is nyújtotta a kabinet névsorát, majd később — korábbi be je len tésé t v issza von va — közölte, hogy visszaadta a kormányalakítási megbízást Bert in,i elnöknek. Az tör tént ugyanis, hogy miiközben Pandolfi az államfőnél járt, hogy bemutassa megalakítandó kormányának névsorát, az Olasz Szocialista Párt Központi Bizottsága egyidejűleg megtartott ülésén úgy határozott, hogy a parlamentben Pandolfi kormánya ellen fog szavazni. Pando Lf i kereszténydemokratákból, republikánusokból és szocia 1 clem o k ra tá k bő 1, va lám i nt néhány pártom kívüli technokratából alakította volna meg kormányát, és így a parlamentben csalk a kommunisták és a szocialisták tartózkodása esetén kapott volna bizalmat. A Hanoitól délre fekvő Yen So falu termeié szővetkezete elsősorban zöldségtermesztéssel foglalkozik, s ä látja el a vietnami fővárost. A szövetkezet 450 hektáron terül el. E terliletuek csaknem felén rizst termesztenek. Az Yen So-i mezőgazdasági termelő- szövetkezetet 1959 ben alapították meg és ma 2200 tagja van. Képünkön a szövetkezet elnökét láthatjuk a tagok gyermekeivel. (ČSTK felv.) \ SALT — II vitája A SZENÁTOROK TÖBBSÉGE A SZERZŐDÉS ELFOGADÁSA MELLETT FOGLAL ÁLLÁST LEONYID BREZSNYEV ÉS NICOLAE CEAUSESCU í TALÁLKOZÓJA A KRÍMBEN Véleménycsere a kétoldalú kapcsolatokról és nemzetközi kérdésekről (ČSTK) — Leonyid Brezsnyev. az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke csütör* tökön a Krímben találkozott Nicolae Ceausescuval, az RKP tutitkárával, az RSZK elnökével. A tárgyalásmi részt vett Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, szovjet külügyminiszter, valamint Štefan Andrei, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, román külügyminiszter is. Annak eiiüiK.re, iiogy a nyár a szezonmunkák ideje, a munkanélküliek száma Nagy-Bri- ta urnában tovább nő. Hivatalos adatok szerint i'áliusban 1 millió 483 ezer ember volt munka nélkül, ami a munkaképes lakosságnak 6,1 százaléka. A munkanélküliség elsősorban Nagy-Britannia színes bőrű lakosait sújtja. Képünkön: a munkaközvetítő irodákban nagy a forgalom — nem csoda, hogy néhány közülük már önkiszolgáló (ČSTK felv.) (ČSTK) — Az amerikai szenátus bizottságailian folyó vita a szovjet—amerikai SALT—II. szerződés ratifikálásáról azt mutatja, hogy a szenátorok többsége a szerződés elfogadása mellett foglal állást, és hogy „teljesen lehetséges“, hogy sikerül több mint kétharmados többséget szerezni — jelentette ki Alan Cranston demokratapárti szenátor szerda esti sajtókonferenciáján. A szenátus hadügyi és külügyi bizottságában a vita folytatódik. A külügyi bizottságban felszólal Alexander Haig tábornok, a hadügyi bizottságban pedig Henry Kissinger. A legnagyobb valószínűséggel mindketten megerősítik korábbi álláspontjukat. Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszter nyilatkozata a SALT—II. szerződéssel kapcsolatban Washingtonban nagy visszhangot váltott ki. Az amerikai sajtó egyöntetű véleménye, hogy a szerződés ellenfeleinek érvei napról napra kevésbé meggyőzőek és hogy ezt a jelentős dokumentumot az amerikai politikusok egyre nagyobb része támogatja. Kissinger elemzésének visszhangja azonban nem volt egyöntetű, ugyanúgy mint maga Kissinger sem fejezte ki magát egyértelműen. Míg a szerződés hívei Kissingernek azo kát a szavait hangsúlyozzák, amelyekben a hadászati fegyverek korlátozásának szükségességéről és a Szovjetunióval való együttműködés jelentőségéről beszélt, addig a SALT—II. ellenfelei megelégedéssel nyugtázták Kissinger felhívását, hogy azokon a területéken, amelyeket a dokumentum nem korlátoz, a fegyverkezés még nagyobb mértékben fokozódjon. Kissinger felhívása feltámasztotta az amerikai fegyver- gyártók reményét, ugyanis a SALT—II. szerződésben az eddigi fegyverkezési konjunktúra legfőbb ellenségét látták. Leonyid Brezsnyev és Nicolae Ceausescu kö leső nősen tá jé kozta tta egymást a kommunizmus és a szocializmus épi léséről a Szovjetunióban, va la mint a Romá n Szocia lista Köztársaságban. Szóba kerültök a szovjet—román kapcsolatok fejlesztésének időszerű kérdései, valamint az SZKP és az RKP együttműködéséinek megszi lárdítása. Egyetértettek abbain,« hogy foiytatini kell a 'két ország ötéves terveinek koordinálását, a gazdasági együttműködés és a termelési kooperác ió tóvá b bfe j lesz tésé t mind a KGST keretében, mind pedig a kétoldalú szerződések alapján. A találkozón véleményt cseréltek a nemzetközi .kérdések kel, kapcsolatban. Leonyid Brezsnyev és Nicolae Ceausescu úgy vé'ite, hogy halaszthatatlanul intézkedéseket kell tenni a lázas fegyverkezés csökkentése érdekében, hogy az enyhülés következetes, egyre dinamikusabb folyamattá mélyüljön. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozták a közelgő mad ridi találkozó jelentőségét. Megállapították, hogy a bé-i c;\i szovjet—amerikai talá lko- zó, s mindenekelőtt a SALT-II. szerződés aláírása a nemzetkö.- zí politika jelentős és pozitív eseménye volt. A találkozó nyfit, elvtársi légkörben zajlott. Leonyid Brezsnyev ezt követően átnyújtotta Nicolae Ceau-: se se u nak a Leniin-rendet, aime-: lyet a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa 1978-ban 60. születésnapja alkalmából adományozott neki. Leonyid Brezsnyev ebből az alkalomból kijelentette, hogy a szovjet nép nagyra becsüli a román néphez fűződő barát-! ságot és az együttműködést. Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, államfő befejezte szovjet unióbeli látogatását, és tegnap visszatért Bukarestbe. Kommentárunk 1979. VIII. 3. A megszállt arab területeken majdnem száz tele. . pülést létesített eddig Izrae'i. A Sinai sivatagban, Ciszjordániá ban, a Gázai-övezetben és a Golan-fennsíkon valamivel több mint tízezer ember él a mesterséges falvakban, amelyek felépítésére egymilliárd dollárnál is többet költött a kormányzat. A hevenyészett falvak inkább politikai szempontoknak köszönhetik az alapítólevelet, semmint a gazdasági érdekeknek. A telepesek önmaguk számára is politikai érveléssel próbálják igazolni részvétélüket ebben a kétes értékű, hamis pionírromantikával övezett kalandban. „Az istiem adta nekünk ezt a földet, nem Mena- hem Begin vagy valaki más, így senki sem veheti el tőlünk az ő ajándékát“ — jelentették ki. az egyik friss település lakói, amikor az izraeli kormányfő — amerikai noszogatásra — ideiglenesen nem csu. pán leállította a telepítéseket, hanem bírálni is kezdte az állítólag hivatalos engedéllyel nem rendelkező honalapítókat. A bírálatot az érintettek természetesen nem vették komolyan, — miért is vették volna? Hiszen a hivatalos Izrael nyíltan bátorítja, sőt ösztönzi azokat a kísérleteket, amelyek a megszállt területek etnikai ö ssze té t e lé ne k meg v á'i to z ta tá sát célozzák. Palesztina arab jellege az ®űjkor folyamán ugyanis akkor kezdett megváltozni, amikor a cionista mozgalom népszerfísí térni kezdte az izraeliek őshazájába való visszatérés gondolatát. A több évtizedes bevándorlás — be- vándoroltatás — 'lassan, de folyamatosan módosította az arab és az izraeli népesség a.rányát az egyes területeken, — s végeredményben erre a mesterségesen létrehozott status quora hivalikoztak akikor lyek az öntudatos telepeseiket az arabellenes nacionalizmus é r ze'im i - po 1 i t i k a i ta r ta lé k á na k tekintették. A békésnek mondott településeiket ért arab támadásokra hivatkozva köny- nyen jutott munícióhoz az izraeli propaganda, amely természetesen fel sem vetette sem a telepesek egyémi felelősséIzraeli lelepek — előretolt erődök is, amikor kialakították az izraeli államhatárokat. A megosztott a rabság — akkor török, később pedig brit— francia befolyás alatt állt az érintett térség — erőtlenül és következetlenül szállt szembe a leplezetlen invázióval. Most sem tud egységesen fellépni az erőszakolt honfoglalássa'i szemben. Annál jobbam aggasztja viszont az a nyílt izraeli törekvés, amellyel a kormány folytatja az „új realitások“, más szóval a kész tények kialakításának arrogáns politikáját. A települések lakói —, a gyalog szerepét töltik be az izraeli politikai-katonai sakkjátszmában. Hiszen ők az arab tömegek és mozgalmak ellenszenvének hivalkodó célpontjai: a megszállt területeken kezdeményezett gerillaakciók tetemes része éppen ellenük irányul. Cinikusan számot vetettek ezzel a mindenkori izraeli kormányok, amegét, sem a kormány általánosabb, nagyobb arányú felelősségének kérdését. A településekkel Izrael állandóan izgalomban tartja arab környezetét. Az utóbbi idők — mondhatnánk: hónapok — telepesengedélyei és ikonná n ymeg n y i la t kozása i a zo n. ban azt sejtetik: ez a településpolitika újabb, az eddigiektől eltérő célokat is követ. Tel Aviv tisztában van azza'i, hogy az arab világ akár áldozatokra is kész, hogy megakadályozza a népességarányok további átformálódását. És — izraeli elgondolások szerint — miért ne lehetne ezt az aggodalmat is felhasználni a kü- lönalku kiterjesztésére? Vagyis: a települések inváziója miatt aggódó arab kormányokra miért ne lehetne ezen a módon is nyomást gyakorolmi a „békeműhöz“ való csatlakoz, tatás érdekében. Minden bizonnyal ez az oka annak is, hogy a már kellően megpuhított Egyiptom érzékenységét .nagyjából kímélik az izraeli illetékesek, a külöma'ikuval szembehelyezkedő Szíria és Jordánia megszállt területein annál lendületesebben folytatják ezt a politikát. Ez ad új vonást a hetven- kilences év vitáinak, döntéseinek és — f a’t ua la p í t á s a imá k. Kérdés azonban, hogy az et mikai térkép önhatalmú átrajzolásával nem éppen saját érdekei és reményei ellenében cselekszik-e Tel Aviv. Magyarán: a te le p ü lése k -ke l te t te félelemmel ugyan táiáin „puhítja“ valamelyest az arab ellenfeleket, ám ez a rettegés ugyanakkor meg is keményítheti a remélt partnerek álláspontját. A Camp David-i különalku és az egyezség végrehajtása Izraeit néhány település felszámolására kényszerítette. A telepesek figyelme most nyíl* tan Ciszjordámia, a Golan- fennsík és a Gázai-övezet felé fordult. A hetvenes évek végének, a nyolcvanas évek elejének ko loná tusa it tehát a Szíriával, Jordániával szemben — esetlegesen a PFSZ e'ileni játszmában — alkudozásban? — kívánja majd felhasználni. A telepesek további sorsa — másodrangú kérdés a hivatalos Izrael számára. A felszámolt falvak lakói előtt egy pil'ianat alatt értelmetlenné válhat eddigi áldozatvállalásuk, sajátos helytállásuk. Keserűen ébrednek rá, hogy a* játszma nem értük, hanem az ő felhasználásukkal folyik. KRAJCZÄR IMRE Brit kormányhatározat: A körzeti egészségügyi hivatal dolgozóit megfosztjuk minden joguktól, mivel nem értenek egyet a betegekről való gondoskodás csökkentésével a kórházakban. Aláírás: Patrick Jenkin szociálisügyi miniszter, London, augusztus 1. Ez a hír a tegnapi londoni sajtó első oldalára került. Nem kuriózumról van szó, nem is nyomdai hibáról, hanem a konzervatív kormány immár mindennapossá vált bejelentéseinek egyikéről, azaz a közkiadások csökkentéséről és a „rebellisek“ elleni intézkedésekről. Lambeth, Sauthwark és Lewisham londoni körzetek egészség- ügyi hivatalainak dolgozói az úgynevezett lázadók, akik elutasították a kormánynak azt a döntését, hogy 5,5 millió fonttal csökkentik a hivatal költségvetését. Azzal érvelnek, hogy az egészség- ügyi gondoskodás költségvetésének drasztikus csökkentése egyes körzetekben egész kórházi részlegek bezárásához vezet, s korlátozni kell az operációk számát is. Tiltakozásuknak a kormány nem adott helyt, és Patrick Jenkin miniszter a tévében kijelentette: nem hagyja magát megzsarolni. A „megbüntetett“ hivatal irányítása' alá tartozik a Dulwich körzetében levő királyi kórház, amely a májbetegek gyógyítására szakosodott. Dr. Roger Williams főorvos kijelentette. hogy a költségvetés csökkentése miatt 87 beteget nem kezelhetnek a megfelelő módon speciális osztályukon, majd hozzáfűzte: olyan haldokló betegeink lesznek, akiket egyébként megtudnánk menteni. (ČSTK) OLASZORSZÁG Pandolfi visszaadta megbízatását Pertini elnöknek
