Új Szó, 1979. augusztus (32. évfolyam, 179-205. szám)

1979-08-03 / 181. szám, péntek

Öregbítik hírnevüket

Látogatóban a Szlovák Nemzeti Felkelés nevű katonai egységnél

A Felső-Garam mentén 1944 nyarán egyre több partizáncsoport tevékenykedett. A szlovák allam vezetői nem is sejtették, hogy az ottani alakulat partizán befolyás alatt áll, tavasz óta készülnek a leszámolásra. Titkos fegyver- és élelmiszer- raktárt létesítettek. A katonák szorgalmasan gyakorlatoztak, tüzelőállásokat ástak. A tisztek egy része tudta, a katonák pedig sejtették, mire készülnek. A helyőrség parancsnoka Samuel Sekuris őrnagy rendszeres kapcsolatot tartott fenn Je- gorovval, Ernest Bielikkel és Összehangolták tevékenységüket. Augusztus 26-án. már az egész helyőrség átállt. Négy nappal később tíz tiszt es altiszt Jegorov kezébe letette a partizánesküt.

— Gyerek voltam még akkor, de jól emlékszem, hogy a mozgósításkor a környékről behívott katonák ebben a helyőrségben kaptak fegyvert — mondja Štefan Greguš őrnagy. Az én édesapám is innét ment a frontra. A feljegyzések szerint a gyalogos egységeken kívül ebben a helyőrségben 14 tüzérüteget szereltek fel, és küldtek a harcokba.

Az egység forradalmi hagyományok emlékszobájában mindezt korabeli dokumentumok hitelesítik. Ott találkozhattunk Martin Lác hadnagy nevével is, aki a legaktívabb szervezők közé tartozott. A helyőrség katonái a laktanyába akkor sem tértek vissza, amikor nehézre fordult a soruk, legnagyobb részük a partizánokhoz csatlakozott.

— Forradalmi hagyományainkat hűen ápoljuk annál is inkább, mivel 1970-ben megkaptuk a Szlovák Nemzeti Felkelés Egysége elnevezést — folytatja az őrnagy. — A 30. évforduló évében sikerült egységünknek elsőízben kiváló eredményt elérnie.

Nézem a forradalmi eseményekről szóló dokumentumokat, de felfigyelek az egység mai életéről tanúskodó feljegyzésekre is. 1972-ben megkapták a fegyverbarátság érdemrend harmadik fokozatát, 1976-ban a Vörös Csillag Érdemrendet és két évvel később a Népi Milícia kitüntetést.

— A Szlovák Nemzeti Felkelés évfordulójára minden évben több akciót is rendezünk. Eljárunk a pionírtáborokba, turistaszakkörünk tagjai rendbe teszik a bunkerokat, a partizánok sírjait, a partizánösvényeket — tájékoztat Greguš elvtárs.

Milyenek is a most itt szol- gáló katonák, mit tudnak a dicső napokról, ez a kérdés foglalkoztat, amíg az egység tartalékos tiszti iskolájáig az utat megteszem. Az első benyomás; a körletben takaros rend. Tomáš Brtva tisztjelölt őrvezető Bratislavából került ide, már megkapta a Példás katona jelvényt.

— SZISZ-alapszervezetiink az évforduló napján különböző vetélkedőket rendez. Ezek keretében megismerjük a laktanyában és a Felső-Garam mentén 35 évvel ezelőtt lezajlott eseményeket, — mondja Brtva tisztjelölt. Egy év alatt többet megtudtam a Szlovák Nemzeti Felkelésről, mint eddigi életem során.

— A kelet-csehországi kerületből kerültem az egységhez — veszi át a szót Jaroslav Marek tisztjelölt őrvezető, a szakasz agitátora, párttagjelölt. — Számomra nagy élmény, hogy ellátogathattam az egykori harcok színhelyére, hogy megismerkedhettem a vidékkel. Iskolánk hétszer kapott kiváló osztályzatot, most, a jubileumi évben mindent megteszünk azért, hogy ez nyolcadszor is sikerüljön.

Az egyik alegység az udvaron sorakozik. Két szőke fiún akad meg a tekintetem, Mesz- sziről ikreknek néztem őket,

amikor megszólaltak, azon nyomban rájöttem, hogy tévedtem. Miroslav Cellar szlovák, Jan PaleCek tisztjelölt őrvezető ceeh nyelven válaszolt,

— Mirko ezen a vidéken született, én Karlovy Varyban. Ikrek ugyan nem vagyunk, de sok közös vonásunk van — mondja Paleček örvezető. — Ö SZISZ-funkcionárius, én pedig párttag vagyok. Gyakran vagyunk együtt. Ö ismeri a Felső-Garam mentét, múltját és jelenét, én pedig örülök, ha erről beszél. Együtt voltunk Svidníken és a duklai szabadtéri múzeumban is.

Vezényszó hangzik. A tisztjelöltek felülnek a gépjárműre, amely páncéltörő löveget vontat maga után. Velük tartok. Amikor a lőtéri eligazítás után Miroslav Cellár, mint lövegpa- rancsnok meghatározza a cél koordinátáit, és a .tűzkészség jelentése után eldördül a lövés, a távcsövőn látom, hogy az első lövéssel megsemmisítette az „ellenség tűzfészkeit“.

Hazafelé tartva Cellár tisztjelölt őrvezető elújságolja:

— Egységünk könyvtárában több mint 5000 kötet könyv van, közülük sok a Szlovák Nemzeti Felkelés témakörével foglalkozik. Ezek a legolvasottabb könyvek. Tizenhat kilométerre lakom a szolgálati helyemtől, de nem vágyom haza. Jó kollektívába kerültem, és a szórakozásra is megvan minden lehetőség.

A mindennapi gyakorlaton, a kiképzésen a Szlovák Nemzeti Felkelés egység minden egyes katonája szem előtt tartja, hogy az évforduló tiszteletére tett kötelezettségvállalást hiánytalanul teljesítsék, vagyis kiváló eredményeket érjenek el a harcászati és politikai felkészítésben.

— A harci hagyományok emlékszobájában az egység katonáin kívül a környező iskolák tanulói, a közeli pionírtábor lakói is megfordulnak — jegyzi meg Greguš elvtárs. — A jövőben szeretnénk felkutatni a laktanya egykori forradalmár tisztjeit, magnetofonszalagra rögzíteni visszaemlékezéseiket, hogy az elkövetkező időszakban a nevelésben ezt is felhasználhassuk. Mindent megteszünk azért, hogy megszerezzünk minden olyan ismeretet, amely összefügg egységünk múltjával, harcaival.

A takarodó után egymás után sötétednek el a szobák. Csupán az őrszolgálatot teljesítő katona léptei visszhangzanak az éjszakában. Holnap újra minden megélénkül, ki-ki teljesíti feladatát, hogy tovább öregbítsék egységük 35 évvel ezelőtt megalapozott hírnevét.

NÉMETH JÁNOS

Tüzelöállásban

(Milan Susta felvétele)

\ Kommentáljuk

if* c » >■ i ^ i * ■

Elő szülök arvai

Gyermekotthonainkban 2532 állami gondozásra szoruló gyermeket tudunk elhelyezni. A férőhelyek száma nem elégíti ki a szükségleteket, évente mintegy 500 kérvény elintézetlen marad.

Ez az a szám, melyről hivatalosan is kénytelenek vagyunk tudomást venni, amely bekerül a statisztikai évkönyvekbe. Korántsem hangulatrontó szándékkal tesszük, mégis rá kell mutatnunk: e szám birtokába a nem mindig rugalmas ügyintézés (bejelentés, iktatás, helyszíni szemle stb.) után jutottunk. Hány olyan eset van még, amelyre nem terjed ki a nemzeti bizottságok figyelme, amelyre senki sem figyelmeztette őket (a gyermek ugyanis nem ír kérvényt, nem iinti hivatalos formába a panaszát). A nemzeti bizottságok elé már csak a legkirívóbb, a kürnye-* zetet is felháborító gyermekügyek kerülnek.

A probléma tehát nagyobb 500 elintézetlen kérvény ügyénél. Ez az adat az SZNT legutóbbi, az anyáról és gyermekről való gondoskodásban elért eredményeinkkel és legközelebbi feladatainkkal foglalkozó ülésén elhangzott jelentésben szerepelt. A kérdést egyrészt újabb gyermekotthonok építésével kívánják megoldani. Erre ugyanis a kerületi nemzeti bizottságok és a Bratislavai Fővárosi Nemzeti Bizottság az utóbbi időben nem fordított kellő gondot. A B. ötéves tervidőszakban egyetlen gyermekotthon sem épült Szlovákiában.

Annak tudatában, hogy a gyermekotthonok kis lakóinak jelenős hányada élő szülők „árvája“, megdöbbentő és figyelmeztető az SZNT adata. Ezért nem hanyagolható el a probléma másik része sem, melyet az ülés is sürgető társadalmi igényként vetett fel: a nevelés. Nem szükséges magyarázni, hogy miért, de anyagi lehetőségeink korlátozottak, s nem építhetjük vég nélkül az újabb és újabb gyermekotthonokat. A szocialista állam feladatának tekinti ugyan az elhagyott gyermekekről való gondoskodást, s erre egyre tökéletesebb formákat is keres, de ez mégis csak szükségmegoldás, mert a társadalom nem vállalhatja s nem is akarja magára vállalni a család szerepét.

A nevelés alatt nem is a sokszor bírált kioktatást értjük, hanem a megfontolt tanácsadást, ami sok esetben megelőzheti a bajokat. Bár pontos statisztikai adatok nincsenek birtokunkban, tény az, hogy a családalapítás a fiatalok életkorát tekintve jelentősen előretolódott. Már a XV. párt- kongresszus is célul tűzte ki, hogy 1980-ban egyetlen járásból sem hiányozhat a házassági és a házasság előtti tanácsadó. 1978 végén Szlovákiában 34 járási és 3 kerületi tanácsadó működött. Örvendetes, hogy a munkájuk iránti érdeklődés is fokozódik. Bár távolról sem állíthatjuk, hogy a probléma megoldásának kulcsát jelentik, hatékonyabb útmutatással, tanácsadással, bizonyos fokig hozzájárulhatnak többek között például a válások számának csökkentéséhez. A válások száma Szlovákiában 1975-ig évente emelkedett, 1978—77-ben valamelyest csökkent, tavaly azonban ismét elérte az 1975-ös 6154-et.

Egyoldalú szemlélet lenne azonban csak a válásokat okolni a nehéz sorsú gyermekek helyzetéért. Az elmondottakat mérlegelve azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a fiatalokat fokozott igényességgel kell felkészíteni a házasságra. Félreértés ne essék, itt nem a családi élet intimitásaira gondolunk, hanem a szülői hivatásra, az azzal járó felelősségérzetre. A mai fiatalok felszabadultak a társadalmi előítéletek alól. A társadalmi korlátok megszűnése után annak a szemléletnek is véget kell vetni, hogy csak a jogainkat tudatosítjuk, kötelességeinket pedig nem. Ilyen kötelesség — e túl hivatalos szó nem a legkifejezőbb — a gyermeknevelés is.

FLÓRIAN MARTA

ORVOSI TANÁCSADÓ

Konfliktusok — neurózisok

Mosatlan gyümölcs — hasmenés, diétahiba — eperoham, stressz, idegeskedés — magas vérnyomás. Ezeket, és a hasonló összefüggéseket saját tapasztalataink alapján ismerjük, esetleg hallottunk róluk. Hányán tudatosítják azonban, hogy egy meggondolatlan szó, helytelen állásfoglalás, az ellentmondásos Utasítások, a rossz munkaszervezés, a családi konfliktus és még egyetek hozzájárulhatnak a testi, illetve szellemi rendellenességek vagy betegségek kialakulásához. Ez elsősorban a neurózisokra vonatkozik. Tudni kell, hogy a konfliktusos helyzetekben, melyeket a mindennapi élet hoz magával, magatartásunkkal gyakran meggátolhatjuk a saját és embertársaink egészségére gyakorolt káros hatásukat.

A neurózis általában a megromlott emberközi kapcsolatok eredménye. A neurotikus ember általában az élet értékeihez is helytelenül viszonyul. A helyzeteket gyakran rosszul ítéli meg, ami miatt feleslegesen konfliktusokba keveredik, s ez romboló hatással van egészségére, rontja munkaeredményeit. A neurózis kísérő tünetei, pl. vérkeringési zavarok, vérnyomás-ingadozás,

emésztési zavarok, fejfájások, alvási zavarok, és egyebek annyira súlyosbodhatnak, hogy a neurotikus egyén munkaképtelenné válik.

A neurotikus konfliktusokhoz a következő helyzetek vezetnek: olyan munka végzése hosszú időn keresztül; gyakran éveken át, melyhez se kedvünk, se tehetségünk nincs; ha erővel akarunk elérni olyan célt, amelyhez nincs erőnk; el nem érhető célok kitűzése; két egyformán fontos dolog közötti választás; ha célunk elérésében gátolnak. Ilyen esetekben a neu- rolabilis egyéneknél neurózis fejlődik ki, az erős egyének pedig agresszívvá válnak.

A neurózis gyökerei a gyermekkorba nyúlnak vissza. Az állandóan aggódó, gyermekét túlságosan féltő anyának a gyermeke Is neurotikus. A neurózis betegség, és orvosi kezelést igényel.

A kifejlett neurózison kívül átmeneti állapotokat is ismerünk, mikor az egyébként egészséges egyének bizonyos feszélyezett, idegesítő helyzetekben elvesztik fejüket. Pl. ha

valamit venni akarunk, és nem lehet kapni, vagy a munka rossz szervezése, a felettesünk lebecsülő magatartása, a sérelmek miatt. Az ilyen átmeneti idegállapotok a konfliktusok rendezésével, vagy az egyén egyensúlyának a helyrebillen- tésével maguktól elmúlnak.

Ismerünk olyan lelki kríziseket is, melyek még nem sorolhatók a lelki betegségek közé. Ha azonban hosszan tartók, azzá válhatnak. A lelki krízis legyőzésének az alapfeltétele az általános kiegyensúlyozottság. Sokat segít a vigasztalás, a jó tanács, az együttérző meghallgatás. Mérges embernek jót tesz a céltudatos testi munka, pl. hétvégi ház építése, favágás, sportolás stb.

A mérget le lehet vezetni úgy is, hogy másokat szidunk, szekálunk, becsmérelünk. Ez azonban már ártalmas, mivel ezzel a munkatársakat, családtagokat neurotizálják. Ilyen módszerrel pl. a férj hozzájárulhat felesége emelkedő vérnyomásához, vagy gyomorfekélye kialakulásához, ill. a feleség férjének infarktusát, szexuális neurózisát idézheti elő. Az ilyen szülő gyermekénél bevizelés, dadogás, rossz iskolai előmenetel fordulhat elő. Az ilyen egyének a bacilusgazdákhoz hasonlítanak, nem baktériumokat, hanem neurózisokat terjesztenek, anélkül, hogy maguk megbeteped nének. Saját kiegyensúlyozottságukat épnen ennek a „leve*- zetésnek“ köszönhetik.

Az egészségtelen viszonyok között élő családból származó fiatalok családalapításkor az

új környezetbe is konfliktusokat visznek, melyek azután elrontják a házastársak közötti jó viszonyt. A nehézségek leküzdésében segítséget nyújt a különböző természetek jó kombinációja. Minél érettebb, kiegyensúlyozottabb a fiatal szülő, annál jobban tud másokkal törődni, családi kötelességeket teljesíteni.

Ismerünk ún. építő veszekedéseket (eszmecseréket) is, mind a házastársak, mind a munkatársak között, ezek elősegítik a hibás nézet vagy állásfoglalás korrigálását. Veszélyesek a romboló-destruktív veszekedések, melyekre jellemző az agresszivitás, és célja a másik fél megsebzése, sértése.

Végezetül meg kell még említeni az aktivitás fontos szerepét. A neurotikus egyénnek ne igyekezzünk „melegházi“ feltételeket teremteni, naponta meg kell küzdenie az egészse- ges szokások megalapozásáért és rögzítéséért. Még a beteges gondolatok és nézetek is át- dolgozhatók egészségesekké és hasznosakká. A „csend gyógyít“ jelszó a neurotikus emberre nem vonatkozik. Tétlenü’ nézni, hogy embertársunk idegileg összeroppan, Illetve arra vár, hogy az orvos elintézi a bajt, a . beteg hozzájárulása nélkül, helytelen. Pszichikailag egészségtelen környezetben a lelkileg ép ember is megbetegedhet. A neurolnbilis egyén |[í pedig a jó, megértő környezetben (család, kollektíva) egészségesnek bizonyulhat, a mun 1.979, kában jó teljesítményt érhet el, és a társadalom részére vili. hasznos lehet.

Dr. ĽUDOVÍT ENTNER íi