Új Szó, 1979. augusztus (32. évfolyam, 179-205. szám)

1979-08-23 / 198. szám, csütörtök

JÁRÁSUNK DINAMIKUSAN FEILODIK Beszélgetés Mikiós Istvánnal, o Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Jnb elnökével 1979. ■* Az utóbbi évtizedben a x • járás az iparosodás útjá­ra lépett. Milyen eredménye­ket értek el az 5. ötéves terv­időszakban? — A járás ipari termelése 47.8 százalékkal növekedett és értéke 1975-ben elérte a 984 millió koronát. A 6. ötéves tervidőszak első három évében az ipari termelés további 31 százalékkal növekedett. Ezt a növekedést döntő mértékben a munkatermelékenység növelé­sével éltük el. Jelentős hatást gyakorolt az is, hogy több vál­lalat épült. A járás fejlődésében nagy szerepe van a Járási Építő­ipari Vállalat bővítésének és az újonnan alakított Magas­építő Vállalatnak, kibővült a Tesla üzem, Dunászerdahelyen új nehézgépipari üzem, az Űj Életben (Nový Zivot} a Nem­zetközi Nőnap Üzem részlege, Somorján (Samorín) a Koža- tex és a Borgazdasági Üzem, Dunaszerdahelyen csomagoló­anyag-üzem, mezőgazdasági építőipari üzem épült, kibőví­tették a nagymegyeri (Calovo) Teslát, újjáépítették a Slovli- kot és új, korszerű baromfifel­dolgozó üzem épült. Üzembe helyezték Dunaszerdahelyen a korszerű pékipari üzemet, meg­kezdték a húsfeldolgozó építé­sét, amelyet 1981-ben adnak át rendeltetésének. Az említett lé­tesítmények felépítése megerő­sítette a járás ipari jellegét és hozzájárult a lakosság fog­lalkoztatottságának megoldásán hoz. Az ipari foglalkoztatottak száma az elmúlt ötéves terv­időszakban 1700-zal, 1976— 1978-ban 790-nel növekedett. A helyi gazdálkodás fejlesz­tése, a kongresszusi határoza­tokkal összhangban, elsősorban a szolgáltatásokra, ennek ke­retében a gépkocsijavításra, a villanyfogyasztók javítására, a bútorgyártásra irányult. Rend­kívüli figyelmet szenteltünk a tisztítók, mosodák hálózata bő­vítésének. A helyi gazdálkodási válla­latok 1978-ban 107,2 millió ko­rona értékű szolgáltatást nyúj­tottak a lakosságnak, ami 1975- höz viszonyítva 28,6 százalékos növekedés. 2 A mezőgazdaság terüle- • tén sikerült e tovább öregbíteni jó hírnevüket?. — A XIV. és a XV. pártkong­resszus határozatait járásunk mezőgazdasági dolgozói túl­teljesítették. A bruttó terme­lés 25,9 százalékkal, a mező- gazdasági árutermelés pedig 42.8 százalékkal növekedett az 5. ötéves tervidőszakban. 1978- ban a bruttó mezőgazdasági termelés értéke 1738 millió ko­rona volt, ami 11,6 százalék­kal több, mint 1975-ben. Első­sorban a gabonatermelésben értünk el figyelemre méltó eredményeket. 1978-ban a búza hektárhozama 58,5 mázsa, az árpáé 4S,1 mázsa, a kukoricáé 52,5 mázsa, a cukorrépáé pe­dig 358,9 mázsa volt. A gyü­mölcs- és zöldségtermelésben is előrehaladást értünk el. A nemzeti bizottságok, annak ellenére, hogy nem irányítják közvetlenül a mezőgazdasági termelést, hozzájárulnak a to­vábbi fejlődés feltételeinek megteremtéséhez. Fontos fel­adat a mezőgazdasági föld vé­delme. A párt- és állami szer­vek erre vonatkozó határoza­tai értelmében különös figyel­met szentelünk a legjobb mi­nőségű szántóterületek védel­mének. További feladatunk a talaj termővé tétele. A 6. öt­éves tervidőszak éveiben 3146 hektár rekultivációját végez­zük el. Az életkörnyezet vé­delme keretében 49 000 facse­metét ültetünk el, ami 78 hek­tárnak felel meg. q Milyen eredményeket ér­ni • nek el a választási prog­ram teljesítésében? — Az elmúlt években elért eredményeket pozitívan érté­kelhetjük. A felmerülő nehéz­ségek ellenére folyamatosan fejlődik a nemzeti bizottságok gazdálkodásának valamennyi területe. Az elért eredmények­hez nagymértékben hozzájá­rult a dolgozók kezdeménye­zése, a szocialista felajánlások teljesítése. Az irányító szervek követke­zetesen lebontották a CSKP KB 11. és 12. ülésének határozatait, a hatékonyság növelésére, « nyersanyagok, az anyagok, a tüzelőanyagok és az energia gazdaságosabb felhasználására törekednek. Feltárják a tarta­lékokat az irányító és szerve­ző munka minőségének javítá­sára, a munkatermelékenység további növelésére. A gazdasági feladatok telje­sítését elősegítette a nemzeti bizottságok szerveinek jó po­litikai, szervező, nevelő és el­lenőrző tevékenysége, a tár­sadalmi szervezetek és az egész lakosság aktivitása. Ta­valy gazdasági szervezeteink teljesítmény tervüket 106 száza­lékra teljesítették, ami az el­múlt évhez viszonyítva 6,8 szá­zalékos növekedés. Nem sike­rült viszont teljesítenünk a lakossági szolgáltatások bevé­teli tervét, elsősorban az anya­gi-műszaki ellátottság terén felmerülő problémák miatt. En­nek ellenére a helyi gazdálko­dási vállalatok a szolgáltatások javítására törekedtek, több üj szolgáltatást vezettek be, így pl az automata mosógépek ja­vítását. Pozitívak az eredményeink a terciáris szférában is. Az óvo­dai helyek száma 296-tal bő­vült és 1978 végén mar a 3—5 éves gyerekek 75 százaléka járt óvodába. A bölcsődékben 115-tei több gyereket tudtunk elhelyezni, és ezzel a tervfel­adatokat túlteljesítettük. A terv legfontosabb felada­tai közé tartozik a lakásépítés, 952 lakást adtak át rendelteté­sének, ami 29-cel kevesebb a tervezettnél. A járási szervek elemzik a terv nem teljesíté­sének okait és intézkedéseket tesznek a lemaradás mielőbbi pótlására. A választási programok tel­jesítéséhez nagymértékben hozzájárul a Z-akció. 1976— 1978-ban a Z-akciőban 436,5 millió korona értéket hoztak létre, ebből 117,5 milliót a Z- akció beruházási részében és 319 milliót a nem beruházási részében. Többek között 14 óvo­da, egy alapiskola, két iskolai étterem, 11 üzlethelyiség, két kulturális létesítmény, 23 km vízvezeték, hat gyermekjátszó­tér, hat autóbuszmegálló és további 146 létesítmény épült a lakosság segítségével. a Hogyan teljesítik a járás ~t • lakosai és dolgozói az SZNF 35. évfordulója tisztele­tére tett kötelezettségvállalá­saikat? — Járásunk lakosai 63 391940 korona értékű felajánlást tet­tek a Szlovák Nemzeti Felke­lés 35. évfordulója tiszteleté­re. Többek között vállalták, hogy csaknem négymillió órát dolgoznak társadalmi munká­ban. Az első félévben a felajánlá­sok 75 százalékát teljesítették, a Z-akcióban 47 728 000 korona értéket hoztak létre. így töb­bek között átadták Patason (Pastúchy) az új művelődési házat, Doborgazon (Dobrohošť) felújították a hangosanbeszé­lő hálózatát, Dunaszerdahelyen bővítették a húsboltot, Bakán a vízvezetékhálózatot stb. A Z-akciő nem beruházási részében csaknem 27 000 négy­zetméter utat portalanítottak, 6900 négyzetméter gyalogjárót és több gyermekjátszóteret építettek, díszfákat, bokrokat, virágokat ültettek. összegezésképp azt mondha­tom: minden jel arra vall, hogy a dolgozók kezdeményezésé­nek felkarolásával és tartalé­kaink mozgósításával, felhasz­nálásával, sikerül nemcsak tel­jesítenünk, hanem túlteljesíte­nünk is a 6. ötéves terv és a Nemzeti Front, választási programja feladatait. ÁTADTÁK AZ ELSŐ- ARATÓK0SZ0RŰKAT Szlovákiaszerte számos mezőgazdasági üzemben átadták az aratók vezetőiknek az idei kalászokból font színpompás ko­szorúkat. A verőfényes időben sokhelyütt szabadtéri ünnepé­lyeken halgatták a dolgozók a gabonatermesztés eredményei­ről szóló beszámolókat. Elégedettség látszott arcukon, annak ellenére, hogy nem mindenütt termeltek annyi gabonát, amennyit terveztek, mégis örültek, hogy raktárakba került a mag, nem veszélyezteti többé a szeszélyes időjárás. Jókedv fakadt ezeken a múlt hét végi ünnepélyeken az eredményes munka végzése után. Jó minőségű sör ár pót adnak el A Sókszelőcei (Selice) Efsz- ben már a délelőtti órákban lázasan készülődtek az arató­ünnepélyre. A tagok és a ve­zetők a legszükségesebb mun­kákat a kora délutáni órákig még elvégezték. Ahol szüksé­ges volt, dolgoztak, és csak az ünnepély megkezdése előtt öl­tötték fel az ünneplőt. Munká­ban találtuk IVagy Ferencet, a szárítóüzem vezetőjét és a szo­cialista munkabrigád többi tag­ját is, mert minden nap három műszakban dolgoznak, és ha­bár százkilencvennégy vagon takarmánylisztet készítettek, még sokat kell dolgozniuk, hogy a tervet teljesítsék. Úgy nyilatkoztak, hogy Ka lesz elég „nyersanyag“, akkor még vál­lalásukat túl is akarják telje­síteni. Csuba Veronika és Fe­hér Mária a tyúkfarmon telje­sített szolgálatot. Nem hagyhat­ták felügyelet nélkül az álla­tokat. Várták a váltást, hogy legalább az esti mulatságon szórakozhassanak. Jól dolgoz­nak ezen a munkaszakaszon, és ezért sikerült a tervezettnél jóval több tojást eladniuk. Végre elérkezett a várva várt pillanat, és Tamaskovics Károly, az efsz elnöke a művelődési ott­honban megtartott beszámolójá­ban köszönetét mondott minda­zoknak, akik részt vettek a beta­karítási munkában és hozzájá­rultak a félévi bevételi terv teljesítéséhez. A tagok elége­detten hallgatták a feldíszített teremben, hogy mind a növény- termesztés, mind az állatte­nyésztés túlteljesítette tervét. Grécz Tibor üzemgazdász han­goztatta, hogy rendkívül gyor­san növekedett a munka ter­melékenysége és a félévi tisz­ta haszon meghaladja a hat­millió koronát. Kubicskó István főagronómus arról szólt, hogy nehéz volt az aratás, ennek ellenére elég sok gabonát si­került betakarítaniuk. A búza átlagos hektárhozama negyven- kettő, az árpáé negyvenhárom mázsa volt. Sikerült jó minő­Egy család voltunk már akkor is A szövetkezet megalakulásá­nak 30. évfordulója jegyében tartották meg Nádszegen (Trs- ticén) az aratóünnepélyt, amely a látottak alapján valóban ün­nepet jelentett a jól működő helyi szövetkezet tagjainak és hozzátartozóinak. Népünnepély volt a javából, mentes minden­féle erőltetettségtől és szerve­zési sablontól, mert kevés olyan szövetkezetről szólha­tunk, ahol a tagság, a falu — fiatalok és idősek egyaránt — egy jó családot alkotnak a szövetkezetben, s ezt az évek óta elért kiváló eredményeik is bizonyítják. Ünnepi ruhába öltözött idős emberek, túl a hatvanon, né- hányan még a hetvenen is. Ülnek egy csoportban a hosz- szú asztal körül, kalapban, előttük poharakban gyöngyözik a fehér nedű. Beszélgetnek. Közben koccintanak, kortyol­gatnak a pohárból. Bemutatkozunk egymásnak. — Huszár József, Huszár Ist­ván, Boros Rudolf, Sándor Vil­mos, Sárkány Lajos, Sándor Ferenc, Juhos Nándor. Parasz­ti munkától darabos, kérges kéz valamennyi. — Ez a csoport együtt in­dult, egybe tartunk most is — mondja Huszár József, aki a csoport egyik szóvivőjének lát­szik. Az alakulás, a munkában eltelt harminc év kerül szóba. Derűs arccal, nagy gesztusok­kal, elevenen emlékeznek a nagyrészt nyugdíjas szövetke­zeti tagok. — Az alakulásról sokat le­hetne beszélni — mondja Bo­ros Rudolf. — Mintha most történt vol­na — derül fel Huszár István arca. Véleményt formálnak, bó­logatnak a többiek is. — Volt egy nyomorúságos irodánk, ott, ahol most a sar­ki bolt van, ott beszéltünk meg mindent — emlékezik Huszár József. — Az első elnök Sárkány Maxi volt. Ügyes gye­rek volt, jól tudott irányítani. — 1949-ben három lóval kezdtük. Később aztán már lett több is — teszi hozzá Hu­szár István, a József bátyja. — Egy család vollunk már akkor is — mondja szerényen Sárkány Lajos. — Amikor a szövetkezet talpra állt, volt lehetőség, hogy átléphessen a „szilárd“ fizetésre — veszi át a szót Sán­dor Ferenc. — De addig bizony nem volt könnyű — szól közbe ismét Huszár József. — Mondjuk meg őszintén, gyengék voltunk. Az ipar volt a fontosabb és erő­sebb, s olyan kevésért vásárol­ták az állatainkat, meg a ga­bonát, hogy őszre nem maradt pénzünk. Volt, mikor kölcsönt kellett kérni. Huszár József széke mellett két mankó fekszik. Látja, hogy megakadt rajta a tekintetem. — Mint agronómus működ­tem két évig. Aztán jött a De­zső, a Juhos Dezső. Hiszen is­merheti. No hallja, úgy tud ő irányítani, hogy a Nyitrától ki­került mérnökök csak tanul­hatnak tőle. Nos, engem meg­tettek raktárosnak. Ezt 62-ig csináltam. Altkor az orvosok el­tanácsoltak a munkától. A lá­bam miatt. Pedig dolgozni akar­tam. Húztam vagy tíz évig, aztán kimordták: nincs segít­ség, le kell vágni a lábát. Ér­elmeszesedés. Hiába könyörög­tem, hogy dolgozni akarok, még nem vagyok hatvanöt... — — Nehezen járok. Feleségem­mel együtt elégedettek va­gyunk. Tisztelet a szövetkezet­nek, mert kapok tőle plusz két­százat. Most aztán ismét emel­ték. Nincs semmi panaszom. — Józsi bácsi, mi volt szép ebben a harminc esztendőben? — Mi voJt benne szép? Az összefogás. A régi világból magunkkal vittük a szövetke­zetbe a munkaszeretetet. És aki kitartott, az élvezi a javát. Akik akkor itthagyták, azt mondták, kevés a tejföl. Most már fené­kig az. Jutalom ez nekem az élettől, hogy ezt is megértem. Már csak négyen vagyunk az alapítók közül: Sárkány Maxi, Bartalos Szilveszter, az öcsém meg én. A négy alapítótag nem sok­kal később az elsők között ve­hette át a szövetkezet elnöké­től a megérdemelt kitüntetést. FODOR RUDOLF ségben a raktárakba szállíta­niuk és az eladott mennyisé­gért járó árat kaptak a felvá­sárló üzemtől. Számítása sze­rint mintegy száztíz vagon sörárpát adnak el. Mészáros József gépesítő, di­csérte a kombájnosok munká­ját. Szinte mindannyiukat meg akarta említeni. Mégis Tóth Miklóst és Csicsman Károlyt emelte ki, akik a legnagyobb teljesítményt érték el. Továb­bá Balha Gyulát és Kubicskó Istvánt, akik a versenyben a második helyre kerültek. Habár az ünnepélyen egyes ágazatok dolgozóival szemben hangzottak el bírálatok, mégis jó volt a hangulat és a tagság vidáman szórakozott. Díszemelvény fölött 02 aratókoszorú A dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Dukla Efsz tagságának aratókoszorúja a hodosi (Vyd­rany} futballpályán függött a díszemelvény fölött. Körülötte hatalmas táblákon díszelegtek a legjobb dolgozók fényképei, és a féléves fejlődést mutató grafikonok, adatok. Szinte tel­jesen bemutatták, hogyan gaz­dálkodott eddig a szövetkezet, és milyenek a kilátások az év végéig. Piver Dezsőnek, az efsz elnökének alig kellett beszélnie az eredményekről. Ezért beszá­molójában csak nagy vonalak­ban vázolta a szövetkezet hely­zetét és a betakarítást végző dolgozók sikereit. Megállapítot­ta, hogy a vezetők és a beosz­tottak egyaránt helytálltak az idei nehéz aratásban. A vidám szövetkezeti tagok között Farkas Imre mérnök­kel, a szövetkezet főagronómu- sóval beszélgettünk arról, hogy az egyes gabonafélék mennyi termést adtak. Többször is megemlítette: nehéz most meg­állapítani, hogy melyik búza­fajta felel meg a legjobban, mert szinte parcellánként vál­tozott a hozam. Az összegezés után papírra vethették, hogy a búza negyvenhat, az árpa pedig negyvenöt mázsát ter­mett hektáronként. Szerinte az ilyen eredménnyel is meg kell elégedni, habár a múlt évben jóval nagyobbak voltak a hoza­mok. Amikor Cucz Sándor kombáj- nos fényképét nézegettük, egy­szer csak megjelent a propa- gációs tábla előtt. Kérdezget­tük, mi a titka, hogy Hodossy Dezsővel együtt a szovjet Nyi- va kombájnnal a legkevesebb veszteséggel a legtöbb gabonát gyűjtötték be. Elmosolyodva felelte: — Rendszeresen karbantar­tottuk a gépet, és azokon a napokon, amelyeken dolgozni lehetett, már reggel öt óra előtt a határban voltunk. Meg­bízható, jó géppel dolgoztunk, hosszabb Időre sohasem ha­gyott cserben. Már harmadik éve tartjuk a versenyben az elsőséget. Hétszázezer korona az SZNF tiszteletére A következő tábláról leolvas­tuk, hogy a szövetkezet tagjai a Szlovák Nemzeti Felkelés tiszteletére közel hétszázezer korona értékű kötelezettséget vállaltak. František Fuchs üzemgazdász pedig a szomszé­dos tábla előtt arra hívta fel a figyelmet, hogy sikerült tel­jesíteniük a félévi bevételi ter­vet és a tiszta haszon tizenhat millió korona. Az ünnepélyen több. tagnak ott díszelgett a mellén a nem­rég kapott kitüntetés. Horváth Sándor, az üzemi pártszervezet elnöke és Rácz Péter alelnök elmondotta, hogy az aratóün­nepély előestéjén kitüntették és megjutalmazták a szövet­kezet alapító tagjait és a leg­jobb dolgozókat. BALLA JÓZSEF Szorgos emberek laknak a dunaszerdahelyi járásban. Mun­kájuk gyümölcseként egyre növekedik az ipari és a mező- gazdasági termelés, épülnek, szépülnek a községek. Hogy az utóbbi években milyen eredményeket értek el, ezzel kapcso­latban MIKLÓS ISTVÁNNAK, a jnb elnökének tett fel mun­katársunk, NÉMETH JÁNOS, néhány kérdést,

Next

/
Thumbnails
Contents