Új Szó, 1979. augusztus (32. évfolyam, 179-205. szám)
1979-08-22 / 197. szám, szerda
Ml ELLEN HARCOtT A SZtOVSAK NEMZETI FELKELÉS A szlovák klerikális fasizmus ideológiája és politikája A Felkelés katonái A fasiszta szlovák állam megalakításához 193H. október fi a és 1939. március 14-e között jól átgondolt Ú1 vezetett. A szlovák burzsoázia legreakciósabb része a náci Németország támogatásával Szlovákiában magához ragadta a politikai hatalmat. Az ún. szlovák állam hatéves létezése a szlovák katolicizmus történetének kitörölhetetlen szégyenfoltja. Ez az „önálló1' szlovák állam a ná< i Németország és Hitler „védnöksége" alatt jött létre. Mi volt 01 „szlovák nemzeti szocializmus“? A fudák burzsoázia ugyan úgy kiszolgálta Hitlert, mint a kollaboráns cseh burzsoázia. Tiso állama a burzsoázia és az egyházi hierarchia klerikális fasiszta klikkjének népellenes diktatúrája volt. XIII. Leó és XI. Pius pápa szociális tanításán alapult, különösen a keresztény szocializmus elméletén, fűszerezve a német és az viasz fasizmus gyakorlatával. A ludákok lényegében háromfelé orientálódtak. Kezdetben klerikalizálták a szlovák nemzett életet, ezt követte a fasizálás. Nyílt rokonszenvvel szemlélték az olasz fasizmust és a pápai enciklikák szellemében történő korporatív rendszert, amely különösen XI. Pius pápa 1931. május 15-én kelt Quadragesimo anno című en- ciklikáján alapult. Később inkább a német példát követték, a nemzeti szocializmus elveit. Végezetül az „önálló“ szlovák állam korszakában a német fasiszták példája kerekedett felül, de a szlovák klerikális fasiz musban azért megragadták a pápai enciklikák felhasználásának jegyei. Ezért a klerikális fasizmus legreakciósabb modellje a tudok sovinizmus és nacionalizmus volt. A szlovák nemzeti szocializmus tanán alapult, megtűzdelve klerikális fasiszta ideológiával, keresztény tolalitarizmus- sal és szlovák állambölcselettel. Hlinka ľudák pártja egyedüli legális politikai pártként már az 1938 októberében megtartott Žilina! konferencia után, különösen azonban 1939. március 14-ét követően megkezdte a „keresztény társadalmi rendszer“ létrehozását,, a Hitlerrel 1940 júliusában folytatott salzburgi tanácskozás után pedig a „szlovák nemzeti szocializmus" létrehozásához fogott. A kettő között nem volt lényeges különbség. Mindkét irányzat totalitárius, klerikális fasiszta és autoritatív rendszer volt, olyan szlovák önállóság, amelyet Hitler példaként emlege tett a többi vazallus ország képviselői előtt. A jezsuita Štefan Polakovič, a szlovák klerikális fasizmus hivatalos ideológusa és filozófusa „A szlovák állam alapjai“ című könyvében kifejtette a „keresztény társadalmi rendszer" lé nyegét. Hangsúlyozta, hogy egybe kell kapcsolni a nacionalizmust a kereszténység programjával és autoritatív rendszerével, s ebben a szlovák ál lám az egész világnak példát mutathat. A „szlovák nemzeti szocializmus" lényegét a legtalálóbban Vojtech Tuka miniszterelnök és külügyminiszter fejtette ki. amikor Salzburgból való hazaérkezése után 1940. július 30-án kijelentette: „Salzburg a szlovákok számára új fénykor kezdetét Jelenti, mert most olyan korszakba lépünk, amelyben Szlovákiában a német példa alapján a szlovák nemzeti szocializmus kerül hatalomra“. Három héttel később, 1940. augusztus 24-én Nyitrán (Nitra) figyelmeztetett: „A nemzeti szocializmus ugyanazt jelenti, mint a nacionális szocializmus“. A „szlovák nemzeti szocializmus“ tartalmát így határozta meg: „A párt Hlinka szellemében fog működni, de alkalmazza a hitlerista módszereketNem sokkal később Trna- vában így: „A nemzeti szocializmus olyan nemzetközi áramlat, amely felemeli az őt követő népeket, de megsemmisíti azokat, amelyek nem ismerik és nem fogadják el.“ A tények tehát egyértelműen mutatják, hogy a „szlovák nemzeti szocializmus“ a nemzetközi fasizmus hazai változata volt. Gazdasági bázisa, ideológiája és politikai célja a német nemzeti szocialista párt 1920. évi programjának lemásolásával jött létre. F. Skyčák, fudák filozófus, fel is hívta a katolikusokat arra, hogy fogadják el a nemzeti szocializmus szellemét, amely szerinte a katolicizmus magasabb formája. A szlovák fasiszta vezetők a klerikális fasiszta, nemzeti szocialista rendszerben az emberi törekvések tetőfokát látták. Meg voltak győződve arról, hogy keresztény fasiszta állam megszűnése után az országban káosz lesz. Ez azt bizonyítja, hogy a reakciós klerikalizmusnak és a Ä Pórtelet 16. száma július 18-án Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkár.!, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke a Krímben találkozott Gustáv Húsúkkal, a CSKP főtitkárával, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökével, aki szabadságát a Szovjetunióban töltötte. A Pártélet 16. száma indulásként közli a baráti találkozóról kiadott közleményt. Vezércikket A koinmu '.isták élcsapat szerepe címmel közöl. Kiemeli, hogy „a kommunisták valamennyi országban a munkáspártok leghatározottabb, állandóan előretolt haladó részét képezik." A burzsoá Csehszlovák Köztársaságban a kommunisták élcsapatként küzdöttek a munkásosztály és a többi dolgozó harcának az élén. Csehszlovákia dicső szovjet hadsereg általi felszabadítását követően a kommunisták álltak a háború következtében feldúlt és megsemmisített gazdaság helyreállításának élére és következetesen küzdöttek a nemzeti és demokratikus forradalom szocialista forradalommá fejlesztéséért. A napjainkban végzett áldozatos munkával, a fejlett szocialista társadalom építésével a párt forradalmi hagyományaihoz, a nemzeti-fel- sz'ábadító harc és a dicső februári győzelem hagyományaihoz vagyunk hűek. Napjaink sikeres munkája a küzdelmes út következetes folytatását, a küzdelmek és győzelmek továbbfejlesztését jelenti. A szocialista országok kommunista és munkáspártjai központi bizottságai titkárainak az 1979. július 3-a és 5-e között. Berlinben tartott tanácskozásáról Michal Btefaňek tollából A reális szocializmus eredményeinek sokoldalúbb propagálásáért címmel közöl cikket. A mi feladatunk most az — írja —, hogy leleplezzük azokat, akik meg akarják akadályozni és alá akarják aknázni a nemzetközi feszültség enyhülését. Idézi Vasil Biľak szavait, aki az említett berlini tanácskozáson többek között kijelentette: „Nekünk kommunistáknak nem elegendő, ha csak lépést tartunk az idővel, nekünk az élen kell haladnunk és céltudatosan hatnunk kell a fejlődésre.“ A Pártélet legújabb száma a Szlovák Nemzeti Felkelés 35. évfordulóját A leigázott népek nemzeti felszabadító harcának alkotóeleme címmel köszönti. A Konzultáció című rovatban Miloslav Formánek A maóizmus filozófiája című elemző írásában leszögezi „A maóizmus eszmerendszerét nem jellemzi sem a mélység, sem a következetesség ... Ennek a politikának kiegészítő terméke a kaszárnyái kommunizmus“ A lap 16. száma több fontos írást közöl a tagkönyvcsere tapasztalatairól, valamint a pártmunka számos más elméleti és gyakorlati kérdéséről. (zsaj fasizmusnak azonos az osztály- jellege. A Tudák Hlinka párt története a reakciós klerikalizmus története. Ez már 1921- ben Megmutatkozott, amikor Tuka a párt vezetésének megbízásából kidolgozta a szlovák autonómiáról szóló törvény tervezetét. Valóra váltak R. Holland 1934. évi szavai: ,.A szabad gondolkodásnak a kleriká lis fasizmusnál borzalmasabb ellensége nincs.” A cél: oz ötök túlvilógi étet A szlovák klerikális fasizmus világnézete a keresztény totalitarizmus, a to mizmus, a neotomizmus, a blondelizmus, az irracionalizmus és az intuitivizmus, vagyis teológiai, idealista és tudománytalan világnézet volt. A Hlinka-párt ideológiájának és filozófiájának alapja a tiszta istenhit, az egyházba és a halhatatlanságba, az örök földöntúli életbe vetett hit volt. Polakovič ezzel kapcsolatban azt írta, hogy a szlovák állami ideológia a keresztény totalitarizmus lesz, ez teszi lehetővé az ember létproblémáinak megoldását. A keresztény totalitarizmus mindenekelőtt nemzetünk keresztény hagyományain alapul — állapította meg. Köztudott, hogy a ludákok a keresztény hagyomány fogalma alatt azt értették, ami a múltból reakciós, tudomány- ellenes, népellenes és haladásellenes volt. Ezekkel a teológiai frázisokkal leplezték az embertelen kizsákmányolást, valamint a fudák burzsoázia és az egyház gazdagodását. Az isten misztifikált eszméjének arról kellett meggyőznie az embereket, hogy ennek az eszmének az alapján a nemzet megszabadul a belső ellentétektől és konfliktusoktól. A klerikális fasiszták szociális elméleteiket főként az államról, a nemzetről és a hagyományokról szóló tanításokban propagálták. A nemzet és az állam fogalmának Tudák értelmezése e fasiszta nézeteknek és a katolikus egyház szociális tanításának egyvelege volt. „A szlovák állam küldetése az, hogy a keresztény nacionalizmus példáját adja és bizonyítsa, hogy a kereszténység és a nacionalizmus kiegészíti egymást“ — írja Polakovič. A ľudák állam küldetése tehát az volt, hogy minden hívő ľudák számára biztosítsa a halhatatlanságot. A könyörtelen antikommunizmus útján Az említett „keresztény ha- . gyományok" erőltetésének az volt a célja, hogy elterelje az egyszerű nép figyelmét az eseményekről, az osztályharcról, a sztrájkokról, az antifasiszta küzdelemről. Ezért a szocializálás, az arizálás és a földreform programja is a szocializmus és a kommunizmus eszméi ellen irányult. Az elkeseredett antikommunizmus és szovjetellenesség a szlovák keresztény totaliialista állam és a német nácizmus egyik összetartó fonala volt. Főként a szocialista és a kommunista társadalomról szóló marxista—leninista tanítást gyűlölték mély forradalmi tartalma és eszmei ereje miatt. Határozottan felléptek a kommunistákkal és az antifasisztákkal szemben, a szlovák nemzetnek azon növekvő rokon- szenvével szemben is, amelyet a harcoló szovjet nép iránt érzett, majd a partizánmozgalom kezdete után a felkelés résztvevői ellen is. íme dr. jozef Tisonnk, az ún. szlovák állam elnökének néhány kijelentése. Bratislava, 1941. október 12.: Az európai népek gigászi küzdelme az új Európáért folyik. Tökéletesen világos, hogy az üj Európa nem jön létre mindaddig, míg a bolsevizmus réme meg nem semmisül. Bratislava, 1942. június 2.: Nem eszem egy tálból cseresznyét bolsevikkai, még akkor sem, ha szlovák, sőt gyökerestől kiirtom őket. A Szlovák Nemzeti Felkelésben részt vett partizánok a téli harcok idején (Archívumi felvételek) Michalovce, 1942. július 7.: Nem orosz testvéreink ellen harcolunk, hanem a pokolból jött sátán ellen. Mindaddig küzdeni fogunk, míg a bolse- vizmust meg nem semmisítjük. Ezzel a civilizációt, az igazságot, a társadalom rendjét védelmezzük. Holíč, 1942. augusztus 16.: Ellenségeinktől megszabadulni keresztény cselekedet. Banská Bystrica, 1944. október 30.: A szlovákság mindig a bolsevizmus ellen volt és lesz. Utolsó csepp véréig harcolni fog ellene. A szlovák állam klerikális fasizmusa kifejezte a reakciós burzsoázia, a nagybirtokosok és a katolikus egyház osztály , politikai és gazdasági érdekeit. Támaszkodott a kis- és a középpolgárságra, az értelmiség egy részére, a kulákokra, a lumpenproletariátusra, a középparasztság nagyob részére és a nem öntudatos kisparasztság és munkásság jelentéktelen részére. Ezek a szlovák államtól rossz helyzetük javulását várták. Ezt a zsidóbirtokok elkobzásától, a földreformtól, az értelmiség pedig a cseh értelmiségiek távozása után a gyors karriertől várták. Csalódniuk kellett. Csak a ludákok vékony rétegének javult gazdasági és társadalmi helyzete. Harcos klerikalizmus középkori módszerekkel Milyen társadalmi rétegekből merítette követőit a szlovák klerikális fasizmus? Elsősorban a papok, főleg a katolikus papok soraiból. Ezek titkárok, elnökök, tisztségviselők, tanácsadók, katonai gondnokok és a Hlinka-párt aktivistái, a keresztény szakszervezetek tisztség- viselői és a szlovák fasiszta állam más emberei voltak. Ehhez még hozzá kell számolnunk az egyházi iskolák mintegy 4000 pedagógusát, további 4000 hivatásos agitátort, a klerikális fasiszta relmftszer apparátusát és a hadsereg tisztjeit. Kiegészítik a számot a fanatizált laikus hívők ezrei, akik az egyházi hierarchia eszközei voltak. A katolikus egyház az egész társadalmi, kulturális és közéletet uralta. Előjogai voltak a közoktatásban, a politikában és a gazdasági életben. Jellemző, hogy amikor a nácik Lengyelországban és Franciaországban üldözték a katolikus papokat, a szlovák papok Hitlerért imádkoztak, magasztalták a fajüldöző nürnbergi törvényeket és hozzájárultak a fasizáláshoz. Amint Gustáv Husák írja: Középkori módszereket alkalmazó harcos klerikalizmus volt ez, amely a keresztény totalitarizmus és a kor- porativizmus leplében jól szót értett a nácizmussal és elnyomott mindent, ami demokratikus és haladó volt. Dr. Jozef Tiso elnök gyakran hangsúlyozta, hogy mindent alá kell vetni a valláspolitikának. Ezt mondotta: A politikában a vallás ereje érvényesül, hogy az állam ne kerüljön téves ösvényekre. A vallás adja a politika lelkét, eszmélt és alap- elveit. XIII. Leó pápa Quod apostolid muneris kezdetű körlevelében elveti a népnek azt a jogát, hogy szembehelyezkedjen a világi hatalommal. Ugyanebben a szellemben a szlovák püspökök pásztorlevele 1943 októberében vak vallásos hitre szólította fel a hívőket és óvta őket attól, hogy bekapcsolódjanak az antifasiszta nemzeti felszabadító mozgalomba. A pásztorlevélnek az volt a célja, hogy elvegye a szlovák néptől az ellenállás jogát, a nemzeti felszabadító mozgalomban való részvétel jogát. Nemcsak a tőkés társadalmi rendszert, hanem legbrutáli- sabb formáját, a nyílt fasiszta diktatúrát is igazolni igyekezett. A szlovák nemzet döntő többsége nem értett egyet az „önálló“ szlovák állammal. A leghaladóbb erők az illegális kommunista párt vezetésével intenzív harcot kezdtek ellene, ez a küzdelem 1944 nyarán a Szlovák Nemzeti Felkelésben érte el tetőfokát. A szlovák nép fegyverrel a kezében szállt szembe a hazai fasisztákkal és a német megszállókkal, hogy megmeneküljön a szégyennek abból a szakadékéból, ahová Tisóék és Tukáék taszították. Bebizonyította, hogy számára drága a nemzeti szabadság, hogy békében és szoros együttműködésben akar élni a testvéri cseh nemzettel, vállvetve a többi szláv néppel. Dr. EMIL KARABA ti] sző 1979. VIII. 22.
