Új Szó, 1979. augusztus (32. évfolyam, 179-205. szám)

1979-08-22 / 197. szám, szerda

Teljesítjük a CSKP XV. kongresszusa határozatait ★ *★★***★ ★★★ EREDMÉNYEK ★★*★★★★* TAPASZTALATOK ★★★★★★★* VÉLEMÉNYEK ★★★★★★***** A komplex racionalizációs brigádok eredményei A nyersanyag: értékforrás Bőrfeldolgozó iparunk csaik nem felerészben importból fede­zi a nyersanyagszükségletét. Ez évemként 1,5 milliárd (korona 'kiadást jelent. Kiadást — devi­zában számítva. Ráadásul évről évre drágább is lesz a nyersa­nyag. A marhabőr ára már ma­gasabb a hús áránál. Nyilván való, hogy ilyen körülményeik között a nyersanyag maximális hasznosítására kell törekedni a termelésben. A C.SSZK Iparügyi Minisztériuma ezért már 1977 ben elrendelte, a termelési-gaz­dasági egységek a vállalati és minisztériumi dolgozóik bevoná­sával alakítsanak a kérdés ta­nulmányozására és a nyersa­nyag ga z dá 1 ikodás töké létesítésé­re komplex racionalizációs bri­gádokat. Az első eredmények A Hradec Králové-i termelé­si gazdasági egység, amely bőr- díszműáru gyártással foglalko­zik, vallóban komplex módon lá­tott hozzá a kérdés megoldásá­hoz. Magyarán szólva: a cser- zőműhelyeik, a bőrszabó-részle- gek, a modellkészítő munkahe­lyek és a szakemberképzés szín­vonalának fejlesztésiére egya­ránt nagy súlyt helyezett. A komplex racionalizációs brigá­dok munkájának eredménye­ként így 1978-ban 6 millió ko­rona értékű nyersanyagot sike­rült megtakarítani. Pontosítot­ták a műszaki-gazdasági szab­ványokat, szigorították a belé­pő ellenőrzés rendszerét és az anyagkiválasztást, valamint a műveletközi ellenőrzést. Ugyan* akkor azonban új technológiai eljárásokat is bevezettek, így a felhasználhatatlan hulladék mennyiségét lényegesen csök­kentették. A modellkészítő műhelyekben dolgozóiktól is sok függött. Egy­részt olyan bőrdíszműáru terve­zésére összpontosították a fi­gyelmüket, amelyeknél maxi­málisan kihasználható a nyers­anyag, másrészt pedig olyain termékek gyártásához iis hozzá­fogtak, amelyeknél hasznosít­hatták a hulladékot. A Kozák vállalat .így 6,2 százalékkal csökken tette a hulladékot, a Gala vállalat 6,7 száza léikkel, ü Kesztyflgyártó Vállalat pedig 4,6 szá za lékika 1. A k i m uta t hat6 megtakarítás így több mint 6 < millió koronát tett ki, a megta­karított anyagból gyártott tér mékek értéke pedig 9 millió korona. Nyilvánvaló, hogy így több termék került a belső pi­acra is, ami nem elhanyagol- tiató eredmény. További törekvések A termelési-gazdasági egység komplex racionalizációs brigád­ja felismerte, hogy az eredmé­nyek további javításához első­sorban a vállalatok munkahe­lyeinek dolgozói járulhatnak hozzá. Figyelmét ezért a brigád céljainak népszerűsítésére, az anyagkezelők anyagi érdekelt­ségi rendszerének tökéletesíté­sére. és a szakemberképzésre összpontosította. A brígádérte- kezleteket közvetlenül a munka­helyeiken szervezték meg, így gyakorlati anyagkezelési bemu­tatóikra is sort keríthettek, amelyeken bebizonyíthatták, hogy valóban jelentős mennyi­ségű anyag takarítható meg. A komplex racionalizációs brigád tagjai — a legképzettebb szak­emberek — így minden forma­lizmustól mentesen kapcsolatot teremthettek az anyagkezelő műhelyek munkásaival és mes­tereivel. A brigád tagok és a dolgozók felismerték, hogy az eredmé­nyek és az új munkamódszerek általános elterjesztéséhez je­lentősen hozzájárulhat a jól szervezett munka verseny. A bőripari szakszervezeti szövet­ség 1978-ban — a KGST-tagor­szágok élenjáró dolgozóinak bevonásával — nemzetközi ver­senyt is szervezett, amely je­lentősen hozzájárult a leghala­dóbb munkamódszerek népsze­rűsítéséhez. Nagy hiba lenne, ha az ország bőripari üzemel­ten nem hasznosítanák általá­nosan a legjobb hazai és kül­lőid i mesterek tapasztalatait, hiszen akár csak egyetlen anyagkezelő keze alatt is mil­liós értékek fordulnak meg minden esztendőben. A mo­dellkészítő műhelyekben, az anyagszabók munkahelyein és a bőrcserző részlegekben dől el elsősorban, hogy milyen haté­konysággal dolgozik a jelentős hagyományokkal büszkélkedő csehszlovák bőrfeldolgozó ipar. A tartalékok feltárása és hasz­nosítása a hatékonyság növelé­sét jelenti, és itt az emberi té­nyező — mindennél fontosabb. A brigádmozgalom tovább te­rebélyesedik, hiszen nemcsak a termelési-gazdaság i eg y ségek szintjén van ezekre szükség, hanem — és elsősorban — a vállalatoknál. A Kozák vállalat­nál már szép sikerek is szület­tek az ésszerűsítőik munkahe­lyein. Úgy tervezik, hogy az idén a konfekcióüzem további 2 százalékkal csökkenti a hul­ladékot, a bőrcserző részlegek pedig 0,2 százalékkal több hasz­nálható bőrt dolgoznak ki a nyersanyagból. KAREL ŠEDIVÝ ménök a CSSZK Iparügyi Minisztériu­mának dolgozója A feladatÉ ízesítéséért éréiéí felelős A mindennapi munka köze­pette az egyes munkahelyeken megtartott megbeszéléseken, va­lamint a vállalati párt- és gazdasági értekezleten értékel­tük a vállalati végrehajtási terv ez év első felére szóló felada­tainak teljesítését. Alaposan elemeztük az eredményeket, s ezek alapján nagyra értékeltük azoknak a munkáját, akik — tekintet nélkül személyes ér­dekeikre — minden tudásukat és képességüket a feladatok tel­jesítésére fordították. Pedig nem volt könnyű dolguk, hiszen a tervben előirányzott napi fel­adatokon kívül a januári terme­léskiesést is pótolni kellett. Ez utóbbi feladatot nem sikerült valamennyi részlegünkön telje­síteni, egy-néhány feladat vég­rehajtása eltolódott a második félévre. Dolgozóink azonban arra törekednek, hogy a nehéz­ségeken fokozatosan úrrá le­gyenek, s hogy az évi elképze­léseink, terveink valóra válja­nak. A feladatok mindenki szá­mára ismeretesek, ,s vállalatunk minden dolgozója számára kö­zösek, tehát megvalósításukért is mindenki felelős. Ez a tény megköveteli, hogy a feladatokat minden egyes dolgozóra lebont­suk, hogy saját munkaszaka­MEGGYORSÍTOTTÁK az ötlet megvalósítását 1979. VIII. 22. A Cígeľ Bánya konszernvál­lalatban az újító- és. feltaláló­mozgalom a munkatermelé­kenység és a hatékonyság nö­velésének állandó forrása. Eb­ben az évben az újítók már 230 újítási javaslatot nyújtottak be, s az ez idáig megvalósí­tott javaslatokból származó ha­szon közel 2,5 millió korona. A legértékesebbek azok a ja­vaslatok, amelyek a gépesítés­sel kapcsolatos problémák meg­oldására irányulnak. A Cígeľ Bányában az utóbbi időben egyre nagyobb mérték­ben alkalmazzák a lengyel gyártmányú KWB-3 RDU szén­fejtő kombájnokat, amelyek nagyobb teljesítményűek az ed­dig használatos KSV-200 típu­súaknál. Az itt kitermelt szén egyre tömörebb, nehezebben fejthető, s nehezebbek a lejtés geológiai feltételei is. A kom­bájn szerkezetét ezért némileg módosítani kellett. Nyilvánvaló, hogy itt főleg az újítók kaptak nagy szerepet. Az egyik prob­lémát Jozef Buzna oldotta meg. Kiderült ugyanis, hogy a több mint 100 kilowattos motorok által hajtott maróborendezést meg kell erősíteni, különben a hatalmas megterhelést hosz- szabb ideig nem bírná ki. Mun­ka közben a kések letöredez­tek, és a szén közé keveredtek. Az ilyen üzemzavar mindig je­lentős termeléskiesést okozott, és a bányakorríbájn élettartama sem alakult kedvezően. Az újí­tók később rájöttek, hogy a kések vágási szögét kell mó­dosítani. Jozef Buzna, aki a ja­vítóműhelyben dolgozik, nem egyszer javított ilyen meghibá­sodott gépet. Tapasztalatai alapján kidolgozott egy beren­dezést, amelynek segítségével szabályozhatóvá vált a kések vágásszöge, így a kombájnokat mindig az adott helyzetnek megfelelően lehet beállítani. Újításának alkalmazása előtt a beállítást, a kések felhegesz­tését szemmértékkel végezték. Jozef Buzna nemcsak a terve­ket készítette el, hanem mun­katársaival együtt a beállító berendezést is, így az ötlet— kivitelezés—alkalmazás időtar­tama alaposan lerövidült. Újí­tási javaslatának köszönhetően nemcsak a gépjavítók munkája vált könnyebbé, hanem a javí­tások minősége is javult, és jelentős számú szénkombájn- kést takaríthat meg az üzem. A berendezést ma már az egész bányaüzemben alkalmazzák, se­gítségével az újonnan érkezett réselő gépeket is megfelelően módosítják. PAVOL REMIAŠ, a Cígef Bánya dolgozója szán mindenki alaposan felké­szülhessen teljesítésükre. A feladatok mozgósító jellegűek, s csupán akikor érjük el a kí­vánt eredményt, ha valamennyi tervmutatónak eleget teszünk. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján elmondhatjuk, hogy a feladatok sikeres végrehajtásá­ban továbbra is nagy szerepe van a dolgozóik -kezdeményezé­sének. Ez, persze, csak akkor lehet valóban sikeres, ha jól irányítják és szervezik. Ez be­bizonyosodott az idei év első hónapjaiban is* Ha a dolgozóik széles táborának bekapcsolásá­val oldjuk meg a problémákat, akkor az minden esetben meg­hozza gyümölcsét. A nehézsé­geik és a problémák pedig a második félévben sem kerül­nek el bennünket, tehát szük­ség lesz a dolgozók jól irányí­tott és szervezett kezdeménye­zésére. Ismerjük, hogy hol szo­rít bennünket a legjobban a cipő, hol nem sikerül még csak megközelítően sem elérnünk a kitűzött célokat. Mindenesetre arra törekszünk, hogy ne le­gyen szükség a terv feladatok „lefelé“ történő módosítására, ami ellentétben lenne hagyo­mányainkkal. Űj tapasztalatokkal gazda­godva kiegyensúlyozottabban összpontosítjuk erőinket a to­vábbi feladatok megvalósításá­ra. Számos szocialista munka­brigád és egyén számára moz­gósító erőként hatott a Szlovák Nemzeti Felkelés 35. évforduló­ja. Olyan felajánlásokat tettek, amelyek tartalmilag megfelel­nek a hatodik ötéves tervidő­szak legfontosabb követelmé­nyének. Nem maradunk csupán a tények puszta megállapításá­nál, a nehézségek leküzdésébe vállalatunk minden dolgozója a legjobb tudását adja. Remél­jük, sikerül az 1979-es elképze­lések valóra váltása. MATUŠEK FERENC mérnök, a G. Dimitrov Vegyipari Művek szervezési és Irányítás.tehcnikai osztályának dolgozója A senicai Szlovák Műselyemgyárban az idei év első felében ésszerűsítési intézkedések révén csuknám 15 millió koronát takarítottak meg. Ez azonban a Szlovák Nemzeti Felkelés 35. évfordulója tiszteletére tett szocialista vállalásnak csu­pán az egyik része. A vállalat több mint 900 ezer koronával túlteljesítette a. saját áramtermelését, a tüzelőanyagokon három és fél millió koronát takarított meg. Ésszerűsítések­kel fokozta a megtakarításokat. A műselyemgyár nem csu­pán a mennyiségi, hanem a minőségi mutatókat is teljesíti. Gyártmányainak több mint 54 százaléka kiváló minőségű. Felvételünkön Františka Stefečkovd képviselőnő Jaroslava Valášková szakipari tanulóval foglalkozik IFelvétel: J. Kolenčik — CSTK) A javításéit ideiének lerSvIdttésére törekedtünk Hogyan teljesíti tervfelada­tait a vágsellyei (Šaľa) Duslo vállalat, lesz-e elegendő műtrá­gya, s egyéb olyan termék, melynek előállítására hivatott? — ezt a kérdést mostanában sokan felteszik. Rá válaszolva mindenekelőtt le kell szögezni, hogy az elmúlt évek termelési eredményei kimagaslóan jók voltak. 1977-ben vállalatunk el­nyerte a kormány és a Szak- szervezetek Központi Tanácsá­nak vörös vándorzászlaját, 1978-ban pedig eddigi tevé­kenysége elismeréséül megkap­ta „Az építésben szerzett érde­mekért“ állami kitüntetést. 1979 azonban rendkívülien kez­dődött. A kedvezőtlen energia­helyzethez kellett igazítani a termelést. A Duslo nagy ener­giafogyasztó, főleg a kevésbé korszerű részlegei emésztenek fel sok villamos áramot. Ezért az a határozat született, hogy a vállalat szabályozója lesz az energiafelhasználásnak. Ezzel lehetővé teszi a Slovchémia többi vállalata részére a na­gyobb fogyasztást, s egyúttal, a terv jobb teljesítését. Ez a megoldás százmillió korona értékű termeléskiesést idézett elő. A későbbi időszakban keres­tük a lemaradás pótlásának le­hetőségeit. Elsősorban növeltük a gépek és berendezések órán­kénti teljesítményét a techno­lógiai és munkafegyelem szigo­rú megtartásával, s a javítási és karbantartási munkák idejé­nek lerövidítésével. Szerelőink az utóbbi követelmények jegyé­ben láttak hozzá a hármas szá­mú ammónia-gyártó részleg berendezései javításához. A ja­vításban több mint ezer dol­gozó vett részt, közöttük Cseh­szlovákia más vállalatainak szakemberei is. A nagy feladat mielőbbi elvégzéséhez segítsé­get kaptunk az NDK-beli piete- rítzai baráti vállalattól, ahol hasonló berendezésekkel ter­melnek. A javítás megszakítás nélkül, éjjel-nappal folyt, s 11 nappal a határidő előtt elvé­gezték. A határidő lerövidítése 30 millió korona megtakarítást eredményezett. Egy újabb meghibásodás azonban ismételten termeléski­esést okozott. Bár a javításhoz nyomban hozzáláttak a hegesz­tők, a 16 napi megfeszített munka után mégsem örülhettek a jól végzett munkának, mert tűz ütött ki A tüzet ugyan gyorsan elfojtották, de a károk helyrehozása terén nagy mun­ka várt a villanyszerelőkre és más részlegek dolgozóira. ■ A januári és februári ener­giahiány, valamint a berende­zések meghibásodása veszélyez­tette az egész évi tervfelada­tok teljesítését. A helyzet meg­javítására hathatós intézkedé­sekre volt szükség. Részletes termelési és karbantartási ter­vet dolgoztunk ki, hónapokra, napokra lebontva. A tervek végrehajtóinak mindenekelőtt a javítási idő lerövidítésére kellett törekedniük. Ezt a ter­vet — mely pontosan meghatá­rozta minden dolgozó feladatát —, a vállalat párt- és gazdasá­gi vezetőinek és dolgozóinak értekezletén vitatták meg és hagyták jóvá. Ezek a határozatok a gya­korlatban fokozatosan megvaló­sultak, s kedvező eredményeket hoztak. Júliusban például tel­jesítettük a havi tervet, ekkor az évi feladatok 9 százalékát végeztük el. Most szintén rendkívüli hely­zet adódott elő, a raktárak ugyanis tele vannak késztermé­kekkel. Ezeknek a termékek­nek az elszállítása vagonhiány miatt akadozik. A mezőgazda- sági üzemek siettek a segítsé­günkre, és saját szállítóeszkö­zeikkel hordják el a műtrágyát. Bízunk abban, hogy ezen a té­ren rövid időn belül változás áll be, s a raktározási lehető­ség híján nem kell korlátozni a termelést. Viszont a jövőben is számol­nunk kell a berendezések eset­leges meghibásodásával. S bi­zony a legkisebb hiba is ter­meléskiesést okoz. Ezt bizo­nyítja az is, hogy júliusban mindössze tíz percig szünetelt a villanyáram-szolgáltatás, s emiatt még másnap sem volt folyamatos a termelés. Ezek a tapasztalatok arra késztetnek bennünket, hogy jobban szerel­jük fel vállalatunkat diagnosz­tikai berendezésekkel. Bár már van egy diagnosztikai részle­günk, mely arra hivatott, hogy az egész termelési-gazdasági egységet ellássa, de ez nem elegendő. Najijainkban az a feladatunk, hogy mindenáron biztosítsuk a berendezések állandó, zavarta­lan működését, mert csak így tudunk annyi műtrágyát ter­melni, amennyire a mezőgaz­dasági üzemeknek szükségük van. ŠTEFAN ŠŤASTNÝ mérnök, a Dusla n. v. gazdasági igazgatóhelyettese

Next

/
Thumbnails
Contents