Új Szó, 1979. augusztus (32. évfolyam, 179-205. szám)

1979-08-02 / 180. szám, csütörtök

Ve rsenyíutás az idővel LIPTÓI KOfWSBÄJNOSOK A TOPOĽČANY! JÄRÄS GABONATÁBLÁIM Palócföldön az alföldi kombájnosok (A szerző felvétele] — Meg kell mondanom, el­ső ízben ma nem kergetett be bennünket az eső a határból — válaszolta Anton Minaroviö, a Krásno növénytermesztési rész­legének vezetője arra a kérdé­sünkre, hogyan haladnak a ga­bonabetakarítással és a szál* mabegyűjtéssel. A Brodzanyi Efsz határának egyik dűlőjében találkoztunk vele, ahol éppen a szalmabe- gyűjtést irányította. — A szalmabegyűjtés szer­ves része az aratásnak — foly­tatta. — Ha ezt a munkát idő­ben elvégezzük, akkor a larló- hántással is idejében végzünk, agrotechnikai határidőn belül elvethetjük a takarmánykeve­rékeket is, s hozzáfoghatunk a talajelőkészíléshez a jövő évi termés alá. A szalma begyűj­tésére továbbá azért is nagy súlyt helyezünk, mert az ara­tásnak erre a mellékterméké­re nagy szüksége van az állat- tenyésztésnek. A dűlőben valódi aratási han­gulat uralkodott. Ahol még lá­bon állott a gabona, ott öt SZK-5-ös kombájn , dolgozott. A nagy teljesítményű gépeket Stefan Olaj, Jozef Hoss, Pavol Kneibel, Jaroslav Janöek és Pa­vol Lanko kormányozta, vala­mennyien a Krasno részleg dol­gozói, A parcella másik felé­ben, amelyről a termést már betakarították, a szalmabegyűj- tők dolgoztak. Pavol Halrno lánctalpas traktorra szerelt tolószerkezettel nagy halom szalmát görgetett maga előtt a kazalhoz. Volt mit tennie, hogy győzze összetolni azt, amit La­dislav Varačka, Peter Grach, Anton Kušnier, Anton Mordá- ček, Ľudovít Mazáček az önfel­szedő kocsikkal összeszedtek, — Ebben az évben úgy szer­veztük meg a munkát, hogy a termésbetakarítást 11, a szal- mabegyűjtést 21, a tarlóhán­tást 23 nap alatt elvégezzük — tájékoztatott bennünket La­dislav Pavlik szocialista muri- kaversenyfelelős, aki éppen a munka minőségét ellenőrizte. Sajnos azonban az aratásnak nem kedvez az időjárás. Erről győződtünk meg az aratási munkálatokról készült kimutatás megtekintése során is. A napi teljesítmény a gya­kori esőzések miatt kisebb volt a tervezettnél. De látogatásunk napjáig a búza es az árpa egy- harmadát már így is betakarí­tották. A Klatovä Nová Ves-i Vyöo- ma Csehszlovák-Szovjet Ba­rátság Egységes Földművesszö­vetkezet a topofčanýi járás legnagyobb közös gazdaságai közé tartozik. Ebben az évben 2145 hektáron termesztettek kalászosokat. Ekkora területről betakarítani a termést, komoly feladat. Megerősítette ezt La­dislav Pavlik is. Ezért az idén is — mint minden évben — meghirdették a szocialista munkaversenyt, amely a beta­karítási veszteségek megelőzé­sét, az üzemanyagpkkal való takarékoskodást irányozta elő. — A versenybe a kombájno- sokon kívül a traktorosok és a gépjavítók is bekapcsolódtak — mondotta Pavlík elvtárs. Vladimír Kolárik főagronő- must ezekben a napokban meg­találni majdnem lehetetlen. Kora reggeltől késő estig az egyes részlegek és dűlők kö­Jozef Deviatka, Ladislav Pavlík, Dušan Dafio, Anton fíenko mér­nök áttekintik a teljesítmény­ről készült kimutatást JA szerző felvételeiJ zött „szaladgál“. Hosszas ke­resés után az egyik őszi árpa táblában találtunk rá. Anton Benko és Ivan Spišiak mérnök­kel, az aratási csoportok ve­zetőivel a további teendőket beszélte meg — Tudja, azért ez a nagy sietség, mert versenyt futunk az idővel. Nem tudhatjuk, mi­lyen lesz az időjárás egy óra múlva ... Ez idáig nem va­gyunk elégedettek a betakarí­tás ütemével. A mai időt ma­ximálisan szeretnénk kihasz­nálni. Ezért nekilátunk az őszi árpa aratásának is, amelyet 11 hektáron termesztettünk. A ven- dégkombájnosokat irányítottuk ide. A gabona betakarításához 20 saját és 11 vendégkombájn áll a rendelkezésünkre. Segítséget a Trstenái Gép- és Traktorál­lomástól, a Liptovský Ondre­jov-!, a Lies kovái, a Liptovský Mikuláš-i és a Brtovi Efsz-ek- től kaptak. ■ A kombájnosok igyekeznek maximális teljesítményt nyúj­tani, hogy naponta minél több gabonát takarítsanak be Igaz, a teljesítményüket nagyban be­folyásolja az időjárás A be­takarításhoz kellő mennyiségű gép áll a rendelkezésükre, a gabonaszállításhoz elegendő szállítóeszközük van. A kom­bájnoktól 32 traktor és teher­gépkocsi hordja el a magot. Ebből 21 máshonnét érkezett. Többek között a Bošanyi Hnb- től és a Járási Agrokémiai Vál­lalattól kaptak segítséget. A szalmabegyfijtést két munka- csoport végzi, hat hat önfelsze­dő géppel és egy-egy lánctal­pas traktorral. A tarlóhántással nyolc traktoros van megbízva. A takarmánykeverékeket 190 Jiektáron vetették már el. Sőt megkezdték az Istállótárgya szórását is. A Šarina dűlőt Benko és Spi­šiak mérnök kétfelé osztotta. Az egyik felébe 6 hazai kom­bájnt irányítottak, a másik fe­lében pedig 7 liptói kombájnos kezdte meg az aratást. A hazai csoportnak Dušan Daňo és Jozef Mravec is tag­ja volt, akik a szocialista mun­kaversenyben az elsők. De ta­lálkoztunk Jozef Deviatkával és Leopold Halmával is, akik a járás legjobbjai közé tartoz­nak. A vendégkombájnosok ve­zetője Ján Baník, ,akit az itte­ni szövetkezetben már jól is­mernek. Már hetedik éve segít a klatoviaknak az aratásban. Stefan Duraj az idén hatodszor tölti a nyár egy részét az it­teni szövetkezetben. Megtekintettük az őszi búza betakarítását is Bošany hatá­rában. Hat E-512-es kombájn vágta, csépelte a Priesik elne­vezésű dűlőben. A munkát hát­ráltatta, hogy a talaj felszíne hepe hupás, és ezért a kések közé föld keveredik. Emiatt gyakran félbe kellett szakítani a munkát, s megtisztítani a vá­gószerkezetet. — Az egyenetlen talajon ne­héz az aratás — mondja mind- annyiuk nevében Jozef Petro- viő. — Aki még nem aratott ilyen helyen, annak nehéz a dolga... Űjra elindulnak a kombájnok. Beleharapnak az álJé gaboná­ba. A fényszórókat bekapcsol­va jelzik, ha megtelt a tartály. A dombos terepen való nehéz „manőverezés“ nem szegi ked­vüket, arcukról nem hervad le a mosoly, az elégedettség. Ki ne örülne, amikor munkájának gyümölcsét takaríthatja be ... JOZEF SLUKA ~ Központ hívja Hosszútáb­lát, központ hívja Hosszútáb­lát. Vétel! — hallom, amint belépek a mikszáthfalvi (Skla- biná) Győzelmes Február Efsz irodájába. Kis szünet után még kétszer ismétli meg a hívást rövidhullámú adó-vevőjével Bo- huš Chovančik mérnök, a szö­vetkezet főagronómusa. — Itt Hosszútábla. Vételi — hangzik kis szünet után a ké­szülékből. — Mi a helyzet, hogy halad a munka? — kérdezi az agro­nóm us a „vonalban“ levő cso­portvezetőt. — A gépek eredményesen dolgoznak, igaz, egy kombájn kisebb üzemzavar miatt leállt, javítjuk. — El tudjátok távolítani a hibát? — Igen, pár perc és indul­hat is. — Más probléma, vagy kérés nincs? — Minden rendben, a szem­hordás is zavartalan. — Akkor további jó munkát! Vége. — Sokfelé kellene mostaná­ban szaladni, de mindenütt nem lehet ott az ember, ezért vezettük be a kapcsolattartás­nak ezt a formáját — mondja a főagronómus,'- és hellyel ki nál. — Látom, egymás után ér­keznek a gabonaszállító jár­művek, gondolom, ez azt iga­zolja, hogy jól halad a gabo­na betakarítás — kezdem a be szélgetést. — Csupán az időjárásra le­het j>anaszunk, amiatt gyakran kell megszakítani a munkát. Az aratást július 9-én kezdtük a búza vágásával, amelyből 628 hektár volt. Ezenkívül még 140 hektár árpa is kaszára várt. A búza, a szokásosnál 10—12 nappal korábban, érett be amit főleg a forró májusi napok idéztek elő. Az aratás menete jó, a 15 kombájn sokat el tud végezni egy nap alatt is. Pár nap és végzünk. — Mind a 15 kombájn a sa­játjuk? — Mindössze hat a mienk, kettő a baráti sklabiňai szövet­kezetből érkezett, kettő a mar­tini Géip- és Traktorállomásról, őt pedig Magyarországról, a nagyrévi „Tiszazugából. Ök a mi segítségünket viszonozzák, ugyanis egy hétig mi is kise­gítettük őket négy kombájnnal és két teherautóval. A kom­bájnosok egyike volt Ján Tóth szerelő, aki hosszú évek óta vesz részt az aratásban, s min­dig egyedül egy kombájnon. Jelentős érdeme van abban, hogy eredményesen folyik a gabohab eta k a rí tás. * * * A Szolnok megyéből érkezett kombájnosok, Víg Sándor, Szí­jártó Ferenc, Szíjártó Zoltán, Tóth András és Ferencz Imre a Hosszútáblán dolgoztak. — öt kombájnos, öt kom­bájn, nem fárasztó így <-• ara­tás? — kérdeztem Szilágyi Il­lés főágazatvezetőt, aki Vincze Sándor üzemeltetési ágazatve­zetővel gondoskodik kombájn­jaik folyamatos munkájáról. — Kombájnosaink hozzá van­nak szokva ehhez a megter­heléshez, hiszen odahaza is így aratnak. Igaz, kitartó férfi kell a gépre, mert naponta 12 órán át megfeszített figyelem­mel irányítani az aratócséplőt nem könnyű feladat. Az el­használt energiájukat kalória­dús ételied kell pótolni. Azon­kívül kávét is szolgálunk fel komibájnosainkmik, ami ellen súlyozza a zúgó gép és tűző nap okozta fáradtságot. Persze, az igénybevételt az is lénye­gesen csökkenti, hogy kombáj­nosaink, légkondicionált, por­mentesen zárt vezetőfülkében ülnek. Nálunk ugyanis fülke nélkül kombájn nem mehet a gabonái öldre. — Az alföldi kombájnosok hogyan szokták meg a palóc- föld domboldalait? — Bizony, ez kezdetben szó katlan volt, de tapasztalt kom- bájnosatnk hamar megbarátkoz tak a lejtőkkel. Bizonyos érte­lemben élmény is számukra ilyen terepen aratni, persze, fokozottabb figyelmet is igé­nyel tőlük. Igaz viszotit, hogy a szövetkezet számunkra a ke-- vésbé veszélyes táblákat jelöl­te ki. —- Nyáridőben rövid az éj­szaka, kevés idő jut a pihe­nésre. Mire használják az adó­dó szabad időt? — Ismerkedünk az emberek­kel, a vidékkel. Szeretnénk mi­nél gazdagabb élményekkel ha­zatérni. Itt tartózkodásunk alatt feltétlenül megnézzük a Mikszáth-házat, amelyben az író gyermek- és ifjúkorát töl - töttq’ Úgy tudjuk, a közelmúlt­ban tatarozták és műemlékké nyilvánították. Aztán szeret­nénk elmenni Stregovára is, megnézni a Madáeh-múzeumot. A járási székhelyet. Nagykür­töst és a közelében levő Kékkő várát, Balassi Bálint emlékét idézni. — Ha itt befejezik az ara­tást. mennek-e még valahová segíteni? — Egyelőre csak ide jöttünk, de ha valamelyik közeli szö­vetkezetnek szüksége ' lesz ránk, segítünk. Hiszen mind­annyiunk érdeke, hogy a meg­termett kenyérgabona minél kisebb veszteséggel, mielőbb be legyen takarítva. BÖJTÖS JÁNOS Csökkentették a javítás tervezett idejét A Zlaté Moravce-i Nyitramenti Téglagyár pre- seíanyi üzeme a korszerűsítés óta két műszak­ban termel. Itt gyártják a TCDMx3,5, a CDK 32 típusú téglát, a tömör téglát és az LNT eleme­ket. A beruházásiéul esztési program keretében bevezették az Atlas kerámia csempe és a krizo lit födémszigetelő lemezek, valamint a pillérek gyártását. Amint Július Kuna, az tizem igaz gatója elmondotta, a hatodik ötéves tervidőszak első három évében teljesítették feladataikat, sőt, az árutermelési tervüket 735 ezer koronával túl is szárnyalták. Az elért eredményekhez jelentős mértékben hozzájárultak a üzem kommunistái, valamint a szocialista munkabrigádok tagjai. Kezdeménye­zésükkel, példás munkájukkal mozgósították az üzem többi dolgozóját is, s részben ez tette le­hetővé feladataik túlszárnyalását. Termékeik minőségével azonban nem lehet­nek elégedettek teljes mértékben. Főleg a tél*, időszakban kedvezőtlenül hatott a minőségre az a tény, hogy nincs elegendő szárítóhelyiségük, ami egyébként az üzem egyik legfájóbb pontja. A helyzeten .jobb szervezéssel és hatékonyabb ellenőrzéssel, a termékszerkezet operatív változ­tatásával, s a műszakok nyújtásával akarnak változtatni. Gondot okoz számukra továbbá a pótalkatrészek hiánya, főleg az emelőtargoncák esetében. Űj targoncáik nincsenek, a régiek pe­dig már elhasználódtak. Az év elején ebben az üzemben is megérezték a kedvezőtlen energiaellátás következményeit, csaknem 14 napon keresztül szünetelt a terme­lésük. A kényszerszünetet a dolgozók a gépek és berendezések javítására használták fel, néhá- nyan pedig szabadságra mentek. Az üzem veze­tősége az összes dolgozó bevonásával tárgyalta meg a kiesés pótlásának módjait, lehetőségeit. Az üzemrészlegeik gyűlésein és termelési érte­kezletein — amelyeken részt vettek a pártszer­vezet és a szakszervezet, valamint az üzem ve zetőségének képviselői is — a dolgozókat meg­ismertették rendkívüli feladataikkal. Az intézke­dések tervezete szerint azonnal hozzákezdtek a kiesés pótlásához. Az intézikedések hatékonysá­ga már februárban észlelhető volt, ekkor ugyan­is az árutermelési tervüket már 120 000 koroná­val sikerült túlteljesíteniük. Márciusban az áru- termelési feladatokat 80 000 koronával, április­ban pedig 173 000 koronával teljesítették túl. A gépek és berendezések általános javítását májusban végezték el. A javítási munkák elő készítésének és lebonyolításának egyaránt rend kívüli figyelmet szenteltek. A javításokat végz* dolgozók munkaszüneti napokon is dolgoztak, s ha szükség volt rá, nyújtott műszakokat is szerveztek. A gépeket javító dolgozók magas fokú erkölcsi aktivitásával lényegesen csökkent­hették a javítás tervezett idejét, s 0 termelést is az eredetileg meghatározott határidő előtt 12 nappal korábban kezdhették meg. A preselanyi téglagyár dolgozói májusi tervük teljesítésével, illetve annak túlszárnyalásával egyidőben eleget tettek a Szlovák Nemzeti Fel­kelés 35. évfordulója tiszteletére tett kötelezett ségvállalásuk egyik pontjának is, mégpedig an­nak, hogy május 20-ig pótolják 0 januári terme- lésikiesést. Feladataikat pedig nem csupán az egyes hónapokban, hanem az egész első félév­ben teljesítették, sőt túlteljesítették. M1KULÄŠ MAŤAŠEJK ján Baník és Štefan Ďuraj liptói kombájnosok már ismerősöknek számítanak a Klatová Nová Ves-i Efsz-ben Tiszazugból Palócföldre

Next

/
Thumbnails
Contents