Új Szó, 1979. augusztus (32. évfolyam, 179-205. szám)
1979-08-17 / 193. szám, péntek
Jaroslav Šuondrk: Az aratásban kommunista kötelességemet teljesítettem RANGOS HELYEN HARMINCÉVES A BAJCSI ÁLLAMI GAZDASÁG # KOMMUNISTÁK A KEZDEMÉNYEZŐK $ KIEMELKEDŐ SIKEREK Jelentős ünnepet tartanak Bajcson [BajcJ. Az állami gazdaság dolgozói az új kenyér hagyományos ünnepével együtt ma emlékeznek meg gazdaságuk megalakulásának harmincadik évfordulójáról. Jó alkalom ez a kettős ünnep arra is, hogy az egykori cselédek életén keresztül lemérjük a gazdaság fejlődésének három évtj- ssedes eredményeit. — Hajdanában ez a nagy kiterjedésű birtok — magyarázta Bartos János veterán kommunista újtagi majorbeli otthonában — az esztergomi hercegprímás uradalmához tartozott. De állíthatom, hogy egy évszázad alatt sem fejlődött annyit, miint az állami gazdaság a fel- szabadulást követő évtizedekben. Ez a táj sohasem kényeztette el a népet. Hét major ságra terjedő határunkban sok a laza, homokos talaj. Megtanultuk, hogy a nehéz megélhetésért is keménven dolgozni kell. A nyomor, nélkülözés és a m unikané lk üli s ég sem volt ismeretlen fogalom, de a harcos munkásmozgalmi hagyomány apáról fiúra szállt. Az állami gazdaság a kezdeti nehézségek leküzdése után a falu szocialista átépítésében, a mezőgazdaság kollektivizálásé - ban és a környékbeli sző veľké- zetek fejlődésében is nagyon sokat segített. Neve fogalom lett a járásban. Miért éppen a baicsiak vitték ilyen sokra? Nem könnyű erre a válasz, Ez kiderül akkor is, amikor a nyugdíjas Gregor János bacsóval, az érdemes kommunistával erről beszélgettünk. Sok mindent átélt a gazdaság dolgozóival együtt. Ismeri, szereti otthonát és beesüli, tiszteli az emberek nagy szorgalmát, élni akarását, ö is a múlttal kezdte: — Én kommemciós cseléd voltam az uradalomban. De sokan voltak olyanok, akik csak napidíjért, jobbik esetben havi- díjért dolgoztak. Persze, mi, kommunistáik mindig mellettük álltunk, buzdítottuk őket, mert közös veit a sorsunk. És ez eggyé kovácsolt bennünket. A féil szabadul ás új korszakot nyitót nálunk is. Az állami gazdaság mindemből négyszer any- nylt termel, mint harminc esztendővel ezelőtt. S ehhez nemcsak több műtrágya, nemcsak fejlett gépi technika kellett, hanem az emberi szorgalom, hozzáértés is. — Ha már itt tartunk — vette át a szót Hajtman Ernő. a gépesítési központ pártáié p- szervezetének elnöke és műhelyvezetője — akkor arról sem feledkezhetünk meg, hogv az állami gazdaságban az eredményekkel együtt az emberek is fejlődtek. Még most is büszkék vagyunk arra, hogy az ötvenes évek elején Szeifert Ferenc és Borsányi Miklós szeméi yében két országos hírű, Munkáé r denniremddel kitüntetett ko b m á j n őst g ép m ű hel y ü nk be n készítettük fel hivatása mesteri teljesítéséhez. Ugyanitt szereztek szakiké pest t és t és gyak orlatot azok is. akik ma az igazgatóság gazdasági és politikai él étében fontos vezető tisztségekben dolgoznak. A közös munka a Baj esi Állami Gazdaságban is a legnagyobb em-berformáló, jellemformátló erő. Bizonyítéka ennek Švondrk Jaroslav gépszerelő traktoros péidá'ja, aki az SZK—5-ös kombájn nyergében ezndén immár harmadszor vett részt a gabonabetakarításban. — Az aratás csak amolyan előjáték volt szánta helyrer igazításnak. — Ettől nagyobb erőpróbát jelent a kukorica betakarítása. ami nádunk rendszerint decemberig húzódik. Hogy minek vállalom el ezt a feladatot? Szívemhez nőtt a kombájn. Azonkívül fiatal párttag is vagyok, s véleményem szerint a kombájnon tudom bizonyítani legjobban képességeimet. Mielőtt azonban kasza alá érne a kukorica, Otrokovicéra megyünk', hogy morva barátainknak visszafizessük az aratásban nyújtott segítségüket. Az állami gazdaságban a mostoha időjárási viszonyok következtében ezidén és a korábbi éveikben a várakozásokon alul fizetett a gabona. De a kukoricájuk ígéretesen fejlődik, bíznak tehát abban, hogy ebből jelentősen pótolni tudják a veszteségeket. A termést vámoló és a mezőgazdaság számára kedvezőtlen év járások azonban semmit sem vonnak le a gazdaság d oil gőz óinak eredményeiből. Árutermelési tervüket az első félévben — 178 mázsa sertéshús hiányában — minden mutatóban túlteljesítették, s csak 0,27 kg szemes takarmányt használtak fel egy liter tel és 3 .69 kg-ot a sertéshús k i 1 oiga rmmj á n ak el őá M í fására. Az eredmények félévi értékeléseikor Márton István kommunista fejőgulyás 11,5 literes fe- jéshozammal vitte el a pálmát, aki feleségével, a takaros Ilonka asszonnyal több mint harminc tehenet gondoz. Reggel hat óra előtt leptük meg őket a távolról sem korszerű istállóban, ám a frissen kifejt tejből már több mint ötven litert öntöttek a híítőedénybe. — A pontosságot itt igazán be kell tartani — válaszolták egyértelműen. — Mert fegyelem és pontosság nélkül aligha érhetnénk el eredményeket. Ezt az alapvető követelményt érvényesíti a mihályvári majorban Zácsek László telepvezető zootechnikus is, akinek sokéves szakmai tapasztalata gyümölcsözően kamatozik a ma-lacnevedé sben. — Ezen a falutól és a város zajától távoleső településen — mondotta — kilenc család él és zömmel a kocákkal, a ma1 a cet vá la s z tássa 1 f oglala tosk od - nalk. — Milyen eredménnyel? — Ha osztályozni kellene tel jesítmén yeáket, bizonyítványukba minden bizonnyal csillagos egyest írnék. Igazgatósági viszonylatban az első félévben az előirányzottal szemben 2 183 darabbal léptük túl a mala cél választási átlagot. S ebl>en oroszlánrészük van a mihály- vári seriésgond o z óknak. A falu, amely a majorságokat és az üzemrészlegeket magáihoz öleli, ezer szállal kötődik az ál la mii gazdasághoz. A legtöbbem otthon, a gazdaságban találtak kenyérkereső foglalkozást. — De azokra sem lehet panaszunk — tájékoztatott Belan Anna, a gazdaság haraszti részlégének könyvelője, s egyben a HNB polgári ügyeket végző testületének tagja — akik a faluból máshová járnak dolgozni. Mert ha a gazdaság munkára szólítja őket, szívesen segíte nek. — Férje is a gazdaságban dolgozik? — Igen, a műhelyben, harminc éve esztergályos. — Tehát ő is azok közé tartozik, akik munkával, helytállással, jóban-rosszban egyaránt kitartottak az állami gazdaság mellett? — Ez az igazság. Sajnos, érettségizett lányomnak máshol kellett keresni munkát... Olajozott gépezethez hasonlít ma a Bajcsl Állami Gazdaság. A kommunisták és a velük egy célért küzdő pártonkívüliek. a törzsgárda derék tagjai emelték rangos helyre tekintélyét. Ok fogják öregbíteni jó hírnevét az elkövetkezendő évtize deik hétköznapjain is. SZOMBATI* AMBRUS ESZMEI ESZKÖZÖKKEL:.. A vallás elhalásának perspektivikus útja 1979. VIII, 17. A Márton-liázaspár: Sokáig tartott az út az élre L enin „A munkáspárt és a vallás“ c. cikkében mulatott rá arra a tényre, hogy a „vallás elleni harcot nem szabad elvont ideológiai agitá- cióra korlátozni.., ezt a harcot össze kell kapcsolni a vallás társadalmi gyökereinek eltávolítására irányuló 'osztálymozgalom konkrét gyakorlatával." A harcos ateizmus Lenin eme kijelentése határozott állásfoglalást jeleni a vallásnak a kizsákmányoló osztály társadalmon belüli meg szüntethetetlemsége és a harcos ateizmusnak a szocialista mozgalommal való összefonódása mellett. Túlmutat a fraii: cia felvilágosodás filozófusainak radikális vaľláskritikáján azzal, hogy a vallás meglétét és megszüntet he tőségét nemcsak az ember tudatlanságával, illetve felvilágosításával kapcsolja össze, hanem leás annak társadalmi gyökereihez: a létbizonytalansághoz, a kizsákmányoláshoz, az embertől elidegenedett hatalmi szervek meglétéhez. Ha tehát a vallás elhalásának perspektíváit kívánjuk felvázolni, az aktuális társadalmi körülmények leírásánál kell kezdenünk. Ebből a szempontból megállapíthatjuk, hogy a reális szocializmus belső viszonyai nagyon gyenge alapul szolgálnak a vallás reprodukálásához; a felépítményen belül a bürokratizmus némely megnyilvánulási formája mellett inkább a nemzetközi viszonyokban, főként az imperialista hatalmak által szított feszültség keltette létbizonytalanságban tál ál ha tóik meg a vallási hiedelmek, a mi szti ci zm us konzerválódásának okai. Ezek szerint tehát, ha korunk szocializmusának gazdasági és politikai élete a vallás meglélét tekintve már nem létmeghatározó erejű, fel kell tárnunk azokat a társadalmi tudatban működő mecha nizmusokat, amelyek kiválthatják a vallás reprodukálását. A társadalmi tudat fényeire történő összpontosulás nem jelenti a probléma leszűkítését, hanem csak olyan sarkítoltságot, amely lehetővé teszi a vallás szocializmusban való továbbélése kiváltó okainak feltárását. Gondolkoznsi ..panel“ A vallás megnyilvánulási formái első megközelítésire is sok hasonlóságot mutatnak a társadalmi tudat azon síkjával, amelyet mindennapi gondolkodásként, józan észként szokás jellemezni. A józan ész a valóság tükre ződésének olyan módja és rendszere, amely az érzéki, közvetlen megismerés bázisán alakítja ki világnézetét, tehát mindenkor az éppen adotthoz kötődik, és meghatározó módon alakítja az egyén viselkedésformáit. Amíg nem hagyja el mozgásterületét, a mindennapi cselekvés szféráiét, addig nem is kerül összeütközésbe a valóság feltárásánek elméleti- tudományos módjával. A találkozás köztük azonban elkerülhetetlen. mivel mindkét megismerés és gondol kodásmód ob- jektivizálódik. eredményei a hagyományok szintjén megvalósulnak és fennmaradnak. Az ellentmondás én non itt' jelenik meg legtisztább formájában: a tudományos eredmények ugyanis változó jellegűek, mobilitásukat az áMondó kritikai reflexió és a megismerés kinyilvánítottan végtelen útia biztosíta. ezzel szemben a mindennapi gondolkodás tradícióinak legfőbb jellemzője a korven- cionalitás, a meglevőhöz való érzelmi, tehát nagyon szoros kötődés, valamint bizonyos elő ítéleteik, gondolatai ,,panelek" és babonák megléte, amely általában a megszokás és az „apáinknak jó volt, nekünk nem?"-féle megítélések nvo- mán eszmei kövületek formájában determináMa a cselekvést. A hit — amely a gondolat bizonyossá "át és n cselekvés eredményességének, célszerűségének tudatát biztosítja — itt pozitív jelentőséggel bírhat, eltérően a vallásos tudattól, ahol éppen az irrealitáshoz, a természet- és emberfelettiséghez, a cselekvés által el nem érhető. szférához köti az embert. A hamis tudat és így a vallás leküzdésének is első lépcsőfoka, a hit túlhaladása, az ember lehetőségeinek, valós tulajdonságainak, elért eredményeinek tudatosítása, az emberbe vetett hit megalapozása nélkül nem jöhet létre. A metafizikai hitet fel kell hogy váltsa a tudás, és ha a vallási tradíciók gondolatai részéről l»o- *■ szélünk, megállapíthatjuk, hogy egyes kivételes esetektől eltekintve éppen ebben a megnyilvánulási formájában szenvedte el a vallás a legtöbb vereséget. A természettudományi felfedezések, a tudományos-technikai gyakorlat eredményei leromboltak a vallás objektív idealista érvelését; a ma emberében nem él a hagyományos istenkép, a vallási tanításokat általában már kutekizimusf ormában sem ismerjük. Ez azonban bizonyos veszélyt is rejteget, azt tudniillik, hogy el- veszíthetjük kapcsolatunkat a keresztény mitológia azon részével, amely a klasszikus európai műveltség, képzőművészet és irodalom állandó hátteréül és illusztrációs példatárául szolgált. Gyakran előfordul, hogy a vallási tradíciók gondolati részének nemismeré- se vulgarizált történelemszemléletet eredményez; ezt kell a |övől>en leküzdeni© az ateista p ropa gawdá nak. A „tradíciók' A gondolatoknál a társadalmi valóságban erősebb gyökereket eresztenek a kultikus, szertar tási és erkölcsi tradíciók. Nemcsak a vallási szertartások és a liturgia különböző formáira gondolunk, hanem főleg azokra a s zertart á s vá 1 to z a t ok ra, amelyeket az egyház azért teremtett, hogy eleget tegyen a társadalmi élet „szertartásigény ének“, nem kevésbé azonban azért is, hogy a saját képére formálja a „pogány* rítusokat. Az emberi élet bizonyos fordulópontjai sohasem nélkülözhetnek bizonyos szertárt áseleme- ket, amelyek formálisak ugyan, de mindig meghatározzák a hétköznapoktól eltérő időpontban különlegesen érzékeny emberi pszichikumot. A polgári névadás, házasságkötés és temetés szertartásainak ünnepeink új tartalommal és formával való feltöltése az a feladat, amelynek megvalósítása *61 függ. mennyire tudunk megszabadulni a vallás új természetű társadalma gyakorlatot gátló hatásától. A felépítmény szerepe Az egyház mint szervezet biztosítja a vallás mint tudatforma és mint cselekvési mi d létezésének intézményes kereteút. Meglétét a vallás gondolatai és kulturális hagyományai, nem kevésbé a felépítményben betöltött szerepe határozzák meg. Lenin instruktív megállapítása nyomán az egyház társadalmi, politikai és tudati előfeltételei megszűntével szintén elhal. A vallásos és a tudománvos v i 1 á gnézet el lemtmo n d á sa nemcsak az ismeretszerzés területén, hanem az ideológiában is megnyilvánul, ezért a vallás ellen nemcsak mint hamis tudat, hanem mint reakciós világnézet ellen is harcolni kell. Ez azonban nem zárja ki a klérus lojális rétegével való együttműködés lehetőségét, még kevésbé a szocializmust énítő emberek vallásosságával szembeni türelmes magatartást, hiszen az adminisztratív eszközökhöz folyamodó propaganda csak vallási fanatizmust eredményez: A vallás elhalását a szocializmusban eszmei eszközökkel stiei*tetiük. MÉSZÁROS ANDRÁS
