Új Szó, 1979. augusztus (32. évfolyam, 179-205. szám)
1979-08-02 / 180. szám, csütörtök
k gyermek érdeke a mérvadó Emberi sorsok ismerője 0 Érvényesíti o CSKP XV. kongresszusának a határozatát ak negyedszer i látogatásig som alkalmával tud időt szakítani a beszélgetésre, s ez már egymagában is jelzi elfoglaltságát. Dr. Mária Ce- chovičová, a Bratislava IV. vá- poskarületl bíróság szenátusa nak elnöke tagja a Nemzeti Front városkerületi plénumá- na,k, a negyedik városkerülst nemzeti bizottsága gyermekgondozási komisszi ójának, ezenkívül munkahelyén a Cseh szlovák—Szovjet Baráti Szövetség helyi szervezetének Bin ft ke. — A Nemzeti Front gyermek gondozási komissziójában ;é nyeglében hasonló kérdésekkel foglalkozunk, mint itt a bíró ságon, ahol gyámsági ügyeket tárgyalunk — mondotta. Irodáját Bratislava központjában, a IV. város kér ül éti bíráság épületének második emeletén helyezték el. A hét első két napján és csütörtökön ebben a helyiségben található, szerdán és pénteken pedig a tárgyalóteremben, mely ugyanabban az épületben van. Nemrégen még az ismert Kertész utcai bírósá gi palotában dolgozott. Tanulmányai befejeztével nem azonnal foglalkozott gyámság! ügyekkel. Ezen a területen öt éve dolgozik. Amikor azt kér dezem tőle, hogyan lett bíró, így válaszod: — Egyetemista koromban a bírósági palotában voltunk gyakorlaton. A tárgyalást egy mostani kolléganőm vezette, s fellépésével úgy megnyert, hogy elhatároztam, én is bíró leszek. Nem bántam meg: nemcsak azé-rt végzem kedvvel a munkámat, mert szeretek dolgozni, hanem azért is, mert ez a pálya gyönyörű hivatás. Nagyszerű érzés gyerekeknek segítem. Nem véletlenül mondja ezt, hiszen az általa vezetett tárgyalásoknak gyermekek állnak a középpontjában. Mégpedig olyan gyermekek, akiknek a szülei válófélben vannak, vagy nem élnek együtt. — Szenátusom feladata a kiskorú gyermekek védelme, s ezért hatósági beavatkozásra indítvány nélküli eljárásokra is sor kerül. Például iskolakerü lök esetében, vagy ha a gyerekek rossz társaságiba keveredtek, esetleg rabjai a kábító hatású vegyszereknek. Az ilyen eseteket az iskolák, a nemzeti bizottságok jelzik. Mivel a válások száma emelkedik, e^yre több az olyan ügyünk, amely Kiskorú gyermekeket érint. Havonta átlagosan mintegy 60— 70 ügyet tárgyalunk. A legnagyobb tragédia azoknak a gyermekeknek a szerencsétlensége. akiknek a válás miatt szenvedniük keli. A gyermekek viszonya mindkét szülőhöz jó. Az anyák a válás után sokszor indokolatlanul akadályozzák, hogy a gyerekek találkozzanak apjukkal. Ilyen esetben szenátusunk módosítja az apa érintkezését a gyerekekkel. A válás a gyerek számára nagy veszteség. Tapaszta la tokra h i va t koz va elmondja, hogy az apák a beavatkozás után rendszerint törődnek a gyerekekkel. Persze a nagy vásáriások (mikor a szülők egymáson akarnak túltenni) azt eredményezik, hogy a gyerekek egyik szüiőnek sem fogadnak szót. Az elvált, vagy rendezetlen családi életű szülők gyermekei olykor különböző rossz társaságokba keverednek. Ez különösen veszélyes a lányok esetében. A rossz útra tévedt kiskorúak olykor a rendezett családi életet élő szülő gyermekeit is magukkal sodor- llk FIATALOK — NYÁRON A kysaki pionírtáborban több mint 90 gyermek nyaral. A természetben eltöltött két hétre a kassai (Košice) Pionír- és Ifjúsági Ház gazdag programot készített a gyerekeknek. ' A fiatalok kirándulásra járnak, sport és kulturális vetélkedőket szerveznek. A szabad időt hasznosan töltik. A táborozást élet alatt emlékezetes élményt szereznek. A fenti képen a pionírok egyik kötelezettségüknek tesznek eleget: levelet írnak szüleiknek (A. Haščák — ČSTK felvétele) — Ha intézeti nevelést rendelünk el, a tárgyaláson a szülők nemegyszer így véle kednek: „Bezzeg, ha nem ba rátkozott volna ezzel, meg ezzel a gyermekünk, akkor nem jutott volna ide“. Mi általában ismerjük az emlegetett gyerekeket, mivel már volt velük dolgunk. — Hogyan viselkednek <i tár gyaláson a gyerekekV — érdeklődöm. — Az idősebbeket, a 15 körülieket beidézzük a tárgyalásra. Bizony némelyik még akkor ts, mikor figyelmeztet jük, hogy intézetbe megy, csak vállat von. Esetleg ennyit mond: „Na és?“ Persze sok esetben már az is elegendő ha tásit vált ki. hogy beidéztük. Nem tudom megállni, hogy meg ne kérdezzem, vajon mit érez a tárgyaláson, az ítélethozatalkor? — Szerintem az a bíró tudja legjobban megérteni a gyerekeket, aki maga is szülő. Van egy tizenhárom éves lányom, s bizony tudat alatt a saját gyermekemre is gondolok a tárgyalóteremben. A gyerekeket mindig sajnálom. Azzal, hogy az ő érdeküket védjük, a szülők közül az egyik általában úgy vé li, a másik fél oldalán állunk. Persze bármilyen igazságosan ítélkezünk is, az anyát és az apát sohasem tudjuk pótolni. Ezért azokban a házasságokban, ahol gyerekek is vannak, a házastársaiknak elnézőbbeknek kellene lenniük egymással szemben. Körzetembe Bratislava olyan részei tartoznak — Petržalka, Kútiky, Záluhy — ahol sok fiatal házas él. A fiatalok életútját nemcsak mint bíró, hanem mint ember is érdeklődéssel figyeli. Ahol tud, segít. A CSKP XV. kongresszusán a Gustáv Husák elvtárs által előterjesztett beszámoló többek között kiemelte: „Törvényeink kifejezik a nép akaratát és a szocialista társadalom szükségleteit... Fontos, hogy az embereket törvénytiszteletre, a szocialista együttélés törvényeinek és szabályainak megtartására neveljük és harcoljunk a törvénysértések ellen.“ Dr. Mária Čechovičová és szenátusa a törvényt képviseli, a gyermek érdekében ítélkezik. Az említett irányvonalat érvényesíti a gyakorlatban. FÜLÖP IMRE Kommentáljuk Vita és egység Egyre több alapszervezet jelenti, hogy a pártbizottságuk megkezdték a tagkönvvcsere alkalmából rendezendő beszélgetéseket. A jelentések arról is beszámolnak, hogy az akció az irányelvnek megfelelően zajlik le. A bes'zélgeté- *ek sehol sem képeznek adminisztrációs ügyet, rideg káde- rezést, hanem azok, amire hivatottak: elvtársi, baráti esz meeserék, a párttag munkahelyi, politikai és társadalmi tevékenységének a mérlegelései. Sajátosságuk: a vita és az egység. Az utóbbit azért tartjuk különösen fontosnak, é& azért hívjuk fel rá a figyelmet, mert még ma is akadnak olya nők. akik képtelenek a vitát és az egységet dialektikus összefüggéseiben szemlélni, megérteni, helyesen kezelni. A mereven gondolkozók szemléletében a kettő elkülönül egymástól; gyakorlatában a vita is, az egység is eltorzul. Am téved, aki azt véli, hogy a vita és az egység „nem egyeztethető“ össze, a két tényező ellentétben áll egymással, a vita ,az egység hiánya“., A vita és az egység valóban szemben álló elemek. Sok tekintetben azonban — elsősorban döntések és a helyes gyakorlat esetében — feltételezik is egymást. Egy közös ügyért csak azok dolgozhatnak eredményesen, akik körében az egység valóságos. Ilyen, azaz valóságos egységet azonban csak a nézeteket tisztázó és a helytelen nézeteket legyőző vita eredményez. A beszélgetéseken az tapasztalható, hogy az indulatoktól és a szélsőséges megnyilatkozásoktól mentes vita általában a nézetek, a véleménykülönbségek egybevetését, ütköztetését, harcát jelenti. Leginkább azért hasznos és szükséges, mert elősegíti a különböző nézetek felszínre kerülését. megismerését, tisztázását, és ezzel — közvetve is, közvetlenül is — az egység erősítését. Számos gyakorlati példa bizonyítja azt is, hogy miként az ellentmondások nem azáltal idéznek elő konfliktusokat, mert feltárjuk őket, a különböző nézetek kifejezésre juttatása és megvitatása sem veszélyezteti az egységet. A tényleges veszélyt nem a vita, hanem a vélemények elfojtása. az eltérő nézetek elhallgatása és felhalmozódása rejti magában. A beszélgetéseket végző bizottságok tudják és tudatosítják: ahogy az egység hangoztatása vagy az ellenvélemények hiánya még nem valóságos egység, ügy a párttag munkájának mérlegelésekor kibontakozó vita sem jelenti az egység hiányát, vagy az egység ellen elkövetett „vétséget“. Ellenkezőleg. A nézeteket felszínre hozó és tisztázó vita az eredményes munkához, a feladatok következetes teljesítéséhez nélkülözhetetlenül szükséges valóságos egység feltétele, az egység biztosításának egyik eszköze. Mindenütt vannak kiválóan képzett emberek, vezetők, de sehol sincs olyan ember, aki egy személyben mindent azonnal felismer és a leghelyesebben megválaszol. Egy- egy helyes döntéshez a tényleges helyzet sokoldalú ismerete, a legkülönbözőbb érdekek és ellentmondások felszínre hozása szükséges. Mindez azonban csak alapos vizsgálat, tartalmas eszmecsere révén lehetséges. Egy-egy probléma megoldása is több lehetőséget kínálhat. A vitában elhangzó nézetek összevetése és a tanulságok levonása rendszerint a leghelyesebb megoldási formát kínálja. A fentebb említett téves nézettel szemben nyugodtan állítható: a vita és az egység között dialektikus a kapcso lat, a vita és az egység feltételezi egymást. A jó vita elő segíti a valóságos egységet, a valóságos egység jó vitára nyújt lehetőséget. A beszélgetésekkor kibontakozó elvi politikai alapon folyó vitában nincs és nem lehet helye az intrikának, az elvtelen személyeskedésnek, a kérdések cimboraság alapján történő megbeszélésének és lezárásának. Helye van ví szent a dicséretnek és a bírálatnak, a különböző vélemények és nézetek szabad kifejtésének, helye van a nyílt beszédnek, az őszinte szónak. BALÁZS BÉLA A kEubfanács intézkedett Otthont kaptak a szakkörök 10 Naplót vezetnek Hasznosan töltik a szabad időt E gy évvel ezelőtt adták áí rendeltetésének Rozsnyón .(Rožňava) az építők klubját. A járási és a városi építőipari vállalat közösen vásárolt egy lakóiházat, a két vállalat dolgozói társadalmi munkával átépítették, 1,2 millió koronás költséggel berendezték. Egyik levelezőnk annak idején részletesen beszámolt róla, hogy Balázs László mérnök ve zetésével mit készül tenni a szakszervezeti üzemi bizottság a klubélet megteremtése érdekében. — A klubélet jelenleg már virágzó, sokrétű. Kezdetben egyesek kocsmának vélték a klubot, magyarázza Ján Byst- ren elvtárs, a klub vezetője. — Mások meg olyan helyiségnek, ahol az autóbuszra várva melegedhetnek, időzhetnek. A jelenlegi klubtanács öttagú. František Olbricht az elnök, Veronika Lentovská, Ján Dórt in, Fogas Erzsébet, Peter Hvidzák mérnök a tagjai. Amikor a klubtanács megalakult, nyomban intézkedett. Megszabta a nyitvatartási időt. Hétfő, csütörtök kivételével most minden délután, este 9 óráig minden helyiség, a játékterem, a gyűlésterem, a könyvtárszoba, de még az asztaliteniszezők számára épített sportterem, a kertben található játszótér is a látogatók rendelkezésére fill. — Más napokon tanfolyamokat, gyűléseket szoktunk rendezni — magyarázza a klubvezető, — hiszen ez a klub kicsit olyan is, mint a valamikori munkásotthon. Nemcsak a művelődés és a szórakozás ügyét szolgálja, hanem a mozgalomét is. A klubtanács másik fontos intézkedése az volt, hogy otthont adott a szakköröknek. Tizenhét szakkör tagjai, a sakkozók, az asztaliteniszezők, a fi- ľatelisták, a sportolók, az íro- dalombarátok, a vöröskeresztesek, meg a többiek kaptak a számukra kijelölt napokon szabad helyiséget. Nem kell külön megkérdeznem, hogy a fiatalok mennyire, milyen mértékben érzik magukénak a klubot, mert beszélgetés közben kér kulcsot a klub- verzető'ől az ifjúsági zenekar vezetője, magnetofont az ifjú szov jetbará tok csoportvezetője. Fontos és jelentős intézkedése volt a klubtanácsnak, hogy minden akció szerepét, tartalmát, a résztvevők számát feltüntetve, be kell írni a naplóba. — Ez kezdetben bürokráciának, felesleges hivatalnokosko- dásnak tűnt — magyarázza a klubvezető, — de nem az. Aki belenéz a naplóba, mint- valami krónikából, hű képet kap a klubéletről, és adatokat kap a tevékenység értékeléséhez. .Nem nehéz visszafelé lapozva, egy évre visszamenőleg azonnal megállapítani, hogy havonta átlagosan 38 különféle akciót rendeztek az építők klubjában. Többet, mint ahány nap van egy hónapban. — Jártam a könyvtárszobában is — mondom a klubvezetőnek — és láttam, hogy alig néhány könyv található a könyvszekrényeikben. — így igaz — válaszol, — de én tudom, hogy ebben az ügyben is intézkedni fog hamarosan a klubtanács. Lesz nekünk igazi könyvtárunk is. Jöjjön el máskor is, meglátja majd. Szokványos kérdés, de azért felteszem: — Mi tetszik, és mi nem tetszik a klubvezetőnek? Válaszában elmondta, hogy leginkább az tetszik, hogy Vojtech Bradovka elvtárs, a Járási Építőipari Vállalat igazgatója is rendszeresen, szinte hetente ellátogat a klubba, s mindig megkérdezi: Van-e szükség valamire? A klubvezetőnek nem tetszik, ha olyan unatko- zókra talál a helyiségek valamelyikében, akik kártyázva próbálnak szórakozni. De bízik abban, hogy a klubtanács ennek is megtalálja az ellensze- vili. 2. rét, és olyan tevékenységet szervez, amely mindenkinek felkelti az érdeklődését. HAJDÚ ANDRÁS 1979. Dr. Mária Čechovičová szenátusi elnök tárgyaláskor (Gyökeres György felvétele)
