Új Szó, 1979. július (32. évfolyam, 153-178. szám)

1979-07-09 / 159. szám, hétfő

MáMNYCIPŰ Amikor annakidején összeállították Hollandiában a 33-as keretet az argen­tínai világbajnokságra, a középcsatár helyén vették számításba, de csak a többiek árnyékában, Cruyff, Geels és Von dér Kuylen után következett. Kees Kist (felvételünkön) csak ennyit mon­dott ekkor dühösen: „Majd még meg­mutatom nektek, hogy milyen gólgyá­ros vagyok ...“ És a Mundial után rögtön bizonyí­tott. Olyan nagyszerűen, hogy letaszí­totta európai trónjáról az osztrák Kranklt (most a Barcelonában játszik) és 34 góljával Európa gólkirálya lett. Öt illeti tehát a France Football által adományozott Aranycipő. Csapata, az Alkmaar 83 gólt lőtt a holland bajnok­ságban, s Kist jócskán kivette részét a góltermésből. Ötödik éve játszik az Alkmaar színeiben és senki se tartja olyan csillagnak, min Cruyff és Nees- kens volt. Elsősorban a klubjában nyújt jó teljesítményt, kitűnő a fejjá­téka, nagyszerűen tud elrugaszkodni a földről. Ez a 26 esztendős labdarúgó azonban nem valami technikás játékos, inkább amolyan gürcölő, hajtó típus, aki sokat egyénieskedik és szinte be­tolja a labdát uz ellenfél kapujába. Nem őstehetség, a holland liga amo­lyan Berti Vogtsja, aki a tehetséges futballistákkal ellentétben mindent a gyötrelmes edzéseknek köszönhet. jimmy Connors, az amerikaiak első számú teniszt ~óje uranylag simán iutóit a wimbledoni torna elődöntőjébe, ahol a sors szeszé­lye folytán a svéd Björn borg volt az ellenjele Ez a találkozó döntőnek is beillett volna (CSTK-felv.) k isiKÉn diái íüEteSiisíÉ tanulmányaira összpontosított, mert 1980-ban be akarja ezeket fejezni a Pullman (Washington állam) egyetemén, ahol üzemi pszichológiát tanul. A sok ülés, a kiadós étkezés, de elsősorban a kevés mozgás következménye súlygyarapodás lett, s így első versenyein érthetőén nem gon­dolhatott világraszóló eredmé­nyekre. Ebből a szemszögből nézve áprilisban teljesített 8:22,9 perces ideje 3000 m aka­dályon nem is volt rossz. Kono nem szereti a sok hű­hót, a sportriportereket, annak örül, ha egyedül lehet, ha bé­kén nagyják. Edzője szerint egyszerű, komplikációktól men­tes ember. Életfelfogását kőny- nyen meg lehet érteni: ha fut, akkor fut, ha győz. elégedett, ha vereséget szenved, abból sem csinál nagy esetet. Győzel­mi trófeáit egy szekrényben őr­zi és sohasem veszi elő. Laká­sában nincs telefon és nem ad interjúkat, jelenleg nagyon lel­kiismeretesen foglalkozik ta­nulmányaival. A téli idényben ugyan rajtolt néhány fedettpályás versenyen, de ezekre külön nem készült. Pullmanban, a magasan fekvő egyetemi városban különben sem voltak megfelelő edzésfel­tételek. A sportpályákat tavasz közepéig hó borította, az egye­temi stadiont pedig tatarozás, felújítás miatt bezárták, hasz­nálhatatlan volt. A rendszeres edzéseket csak május közepén kezdhette el. Két jelentős ta­vaszi versenyen — San Jóséban és Los Angelesben — még nem indult. Az amerikai lapok egy kissé gunyoros hangvétellel kom­mentálták távolmaradását és elsősorban pocakját kifogásol­ták, pellengérezték ki. Rono ezekre a kirohanásokra nem reagált, hidegvérrel fogadta a kritikákat. Nem titkolta: egyet­len célja, hogy biztosítsa jövő­jét, s arra törekszik, ha abba­hagyja a versenyzést és vissza­tér hazájába, legyen becsüle­tes hivatása, ne kelljen a meg­élhetéstől félnie. Ebben a te­kintetben eltér a többiektől, ki­vételt képez, másképp gondol­kozik sok versenytársánál. Re- naldo Nehemiah viszont őszin­tén bevallotta: nála nem az egyetemi végzettség, hanem egy jó profi szerződés aláírása a fontos, mert aktív pályafutá­sa után az amerikai futballban szeretné kamatoztatni ráter­mettségét. Rono idei versenyprogramjá- ról edzője, John Chaplin nem volt hajlandó nyilatkozni. Fel­tételezhető azonban, hogy a ke­nyai kiválóság jövőre ott lesz az olimpián, így edzései a nagy eseményre történő felké­szülés jegyében zajlanak majd. Mindettől függetlenül az idén is várhatunk tőle néhány ki­magasló eredményt. (k) Oj név kerül az I. ligás lab­darúgó-csapatok listájára; a Rudá Hvézda Cheb. Ennek a 30 000 lakosú nyugat-csehorszá­gi határmenti városnak még sohasem volt képviselője a leg­magasabb osztályban. Most si­került. Teljesen váratlanul. A chebi labdarúgók tulajdon­képpen többszörös meglepetést okoztak. Először azzal hívták fel magukra a figyelmet, hogy a gyengén sikerült 1977/78-as idény után (a kiesőjelöltek kö­zött voltak) tavaly ősszel a Cseh Nemzeti Liga A-csoport- jának élcsapatai közé ékelőd­tek. De nemcsak ez: meg is nyerték csoportjukat, majd a sokkal esélyesebb VB Frýdek- Místek elleni osztályozol is si­kerrel vették. Annál is inkább nagy meglepetésnek számít a chebi siker, mivel a csapatot szinte teljesen ismeretlen futj ballisták alkotják. Ki hallott a ligaszurkolók közül, elsősorban Szlovákiában, valaha is Lin- denthalról, a Cseh Nemzeti Li­ga A csoportjának gólkirályá­ról, vagy Wünscliről, Levyről, Svojlkáról és a többiekről? Tu­lajdonképpen csak Bican (Ško­da Plzeň) játszott rendszeresen az I. ligában, további két bá­rom labdarúgó mindössze per­ceket volt pályán az I. ligás mérkőzésen. A Rudá Hvézda legtöbb játékosa Nyugat Cseh­országból való. Bicanon kívül a kapuš Lavička, Kafabtis és Kašpar plzefti, Lindenthal és Šulcek Sokolovbnn futballo­zott, a Wiinsch fivérek Ma- rianské Láznöban . .. Nem kis érdemeket szerzett a chebi sikerben Jirí Lopata edző, aki játékos korában a Plzeň gólerős csatára volt. Másfél évvel ezelőtt vette át a csapat irányítását, s akkor ke­rült Chebbe másodedzőnek egy másik volt plzeiíi futballista, a többszörös válogatott František Plass. Az osztályozó mérkőzé­seken a következő játékosokat szerepeltették az edzők: Lavič­ka, Charvát — Nezhyba, Kala- bus, Svojtka, Smolaga, Sedlá- ček, Bican, Konvalinka, Kašpar, Šulcek, Koukal, Lindenthal, Le­vy, J. Wünsch és Kutil. A keret kilenc játékosa állandó tagja az RH Chebnek, négyüktől azonban el kel búcsúzni: Nez- byba (Slovan Bratislava), Ka- labus (Škoda Plzeň), Levý (Me­teor Praha) és Kutil (Admira 8) leveti az egyenruhát. „Két olyan I. ligás játékossal sze­retnénk erősíteni, akik nálunk maradnának“ — mondotta Jirí Lopata edző. „Különösen a sor­kötelesek közül töltjük fel a csapatot.“ Hogy minek köszönhette si­kerét a nemzeti ligában az RH Cheb? Elsősorban lámadósorá- nak, amely messze a legtöbb gólt rúgta a mezőnyben. Az osztályozó első mérkőzésén is sok gondot okozott az ellenfél­nek a Lindenthal, Levy, Wünsch összetételű gyors, határozott, robbanékony csatársor. A kö­zéppályás sor karmestere a ta­pasztalt Bican, jól kiegészíti őt az agilis Kašpar és Konva­linka, aki előzőleg a Spariá- ban játszott. A csapat legna­gyobb fegyvere a gyorsaság, a küzdőképesség, a lelkesedés. „Első ligás mérkőzéseinket a tizenötezer férőhelyes Loko- motíva-pályán akarjuk játszani, mert a mi stadionunkban alig kilencezer ember fér el” — mondotta Jirí Lopata. „Szeret­nénk egy új stadiont is építe­ni, de ez még a jövő zenéje ...“ A chebi stadion és az RH első „megméretésére" augusztus 12- én kerül sor, amikor az újonc az 1979/80 as idénynyitó mér­kőzésen a bajnok Dukla Prahát fogadja. J TULAJDONOSA Gólgyáros és lázadó egy személyben. Az Európa-bajnoki selejtezők előtt kö­zölte Zwarkruis szövetségi kapitánnyal, hogy nem hajlandó állandóan a csere­padot melegíteni. Zwarkruis kénytelen volt végül is őt csatasorba állítani, mi­vel Geelset nem bocsátotta a váloga­tott rendelkezésére až Anderlecht. Kist végigjátszotta a 90 percet és gólt is lőtt. Később ismét kimaradt a váloga­tottból. Ezt nehezen viselte el és amer­re csak járt, mindenütt azt hangoztat­ta, hogy Zwarkruis nem ért a futball­hoz, ne is hívja őt többet a válogatott­ba. Sokáig nem is hívta. A Lengyelor­szág elleni EB-mérkőzésre azonban be­válogatta, Geels előtt kapott játéklehe­tőséget. Az újságok ugyanis nagy bűn­nek tartották volna, ha a leggólerő- sebb holland játékos kimarad a válo­gatottból. A lengyelek biztosan nyer­tek, Kist pedig csalódást okozott. Akár­csak Geels, aki cserejátékosként szere­pelt; egymás mellett játszott a két gól­gyáros, de nem tudták megakadályozni a vereséget. Kist meggyőződhetett róla: a fák nem nőnek az égig. a labadrúgásban sem. A mérkőzés után már csak arra koncentrált, hogy klubját segítse a jó helyezés elérésében. Ez sikerült is ne­ki, csapata negyedik lett, ő pedig Eu­rópa gólkirálya. Ha lehiggad, ősszel is­mét ott lehet a holland válogatottban. (t. v.) SH 1979 VII. 9. 5 Már most gondol jövőjére A tavalyi szabadtéri atlétikai Idény után a sorozatban világ­rekordokat javító kenyai Hen ry Rono személye körül külön­böző hírek keringtek, a titok­zatosság azonban a londoni verseny után egyszerre szerte­foszlott. Rono idei első rajtjá­nál ugyan csaknem 14 másod­perccel maradt el tavaly 3000 m- er világcsúcsá­tól, de bebizonyí­totta, hogy még mindig itt van, sőt az új évadban is számolni kell vele. Most azután kide­rült: a kósza hírek nem is voltak olyan kószák, mert Rono alig két hó­nappal korábban még bizony na­gyon rossz formá­ban volt. Télen minden idejét ta­nulmányainak szentelte, mivel ki­maradtak a napi 20—30 km körüli edzésadagok, étvá­gyát viszont ki­adós étkezésekkel, szomját sörözéssel csillapította, fel­szedett vagy tíz kilót. Micsoda for­dulat egy sportoló életébenl Rono két esztendővel ezelőtt az idény közepén teljesen összetört és rosszul táplált­ság miatt három héten át kórházi ápolásra szorult. Most sokan tették fel a kér­dést, vajon eléri-e tavalyi kitű­nő formáját, hiszen akkor alig három hónap leforgása alatt négy számban futott világcsú- . esőt (5000 m 13:08,4. 10 000 m 27:22,3, 3000 m 7:32,1, 3000 m akadály 8:05,4 perc}. A ke­nyaiak világklasszis atlétája nem is egy esztendővel ezelőtt ragyogó formában volt, most tavasszal viszont gyenge időt futott, ha egyáltalán rajthoz állt valamelyik versenyen. Va­jon mi történt a hallgatag af­rikai sportolóval, aki nemrég a londoni versenyen hívta fel magára ismét a figyelmet. Edzője. John Chaplin tájékoz­tatta az érdeklődőket, s sze­rinte Rono májusig alig tartott komoly edzési elsősorban a 1200 lóerővel az óceánon át Az amerikai 51 000 tonnás „United States“ nevű hajú uz Bszak- Amerikát a kontinensünkkel összekötő legrövidebb hajó utat az Atlanti Óceánon — „mindössze“ 5540 km —- 1952-ben 82 óra 40 perc alatt tette meg. Ez rekord időnek számít; vízi járművel ennél rövidebb idő alatt még senki sem keli út Európából a tengertúlra. Dr. Bob Magoon — az JJSA ban többször nyert motorcsónak ver­senyen — még ezen a nyáron meg akarja dönteni a 27 éve felállí tott csúcsot, méghozzá egy 13,7 m hosszú verseny csónakkal, amelyet hat, egyenként 200 lóerős Mercury motor röpít előre a hullámok hátán. Magoon a rekordjavítási kísérlet során 66 km/óra átlagsebességgel szeretné átszelni az Atlanti Óceánt! Mwíntár Ottó AZ t. L ŕ G A ÜJOÍVCAI

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents