Új Szó, 1979. július (32. évfolyam, 153-178. szám)

1979-07-07 / 158. szám, szombat

Cél: a veszteségmentes betakarítás ARATÁSI ELŐKÉSZÜLETEK A NYUGAT-SZLOVÁKIAI KERÜLETBEN A nyári csúcsmunkák előtti időszakban a nyugat-szlovákiai kerület mezőgazdasági dolgo zóinak is alapvető feladata a gabonabetakarításra való ala pos felkészülés. Agrotechnikai határidőn belül és jó minőség­ben csak úgy lehet elvégezni ezt a munkát, ha jól megszer vezik, s a gépeket is maximál! san kihasználják. — Milyen feladatok várnak a nyugat-szlovákiai kerület me zőgazdasági üzemeire a2. idei . aratásban, és milyen intfczke déseket foganatosítottak a zök­kenésmentes betakarítás érde­kében — kérdeztük Anton Ju nášt, a kerületi mezőgazdasági igazgatóság termelési igazgató­ját. — Kerületünkben 324 ezer 649 hektár gabona vár ieara tásra. A betakarítás azonban nemcsak az aratásból 611. En­nek szoros tartozéka a szalma begyűjtés, a tarlóhántás és. a gabona utókezelése is. Anton Jonáš arról is tájékoz­tatott bennünket, hogy az őszi búza lényegesen rosszabbul te­lelt át, mint az előző években, és nagy területeken ki kellett szántani. A tél a legtöbb kárt az őszi repcében tette. Mintegy 90 százaléka kifagyott. A he­lyébe kukoricát, napraforgót, mustárt vetettek. Jobban átte lelt a rozs és az árpa. Mindez azt jelenti,' hogy a betakarítás idején fokozottan kell töreked­ni a veszteségmentes betakarí­tásra, hogy ami megtermett, abból semmi se vesszen kárba. Annál inkább is, mert egy szá­zaléknyi veszteség kerületi vi­szonylatiéin körülbelül 15 000 tonnával kevesebb gabonát je­lentene. A nyugat-szlovákiai kerület ben 4292 kombájnt állítanak be az aratásba. Ez annyit jelent, hogy egy kombájnra 72,4 hek­tár gabona vágása jut. Az ara­tásra a cseh országrészekből 1863 veaidégkombájn érkezik. A tavaszi, árpával alávetett őszi búzát két fázisos eljárással ta­karítják be. Erre a célra 228 rendrakót javítottak meg. A mezőgazdasági üzemeknek a gabona utókezeléséhez 490 tisz títóberendezés és 311 szárító áll rendelkezésükre. Az aratás ideje alatt a szárítók megsza­kítás nélkül üzemelnek majd. Jelenleg még folynak a gépja­vítási munkák. Ezen a területen némi lemaradás észlelhető, melynek okát az alkatrész- hiányban kell keresni. A zavar­talan üzemanyagellátásra meg­állapodást kötöttek a Benzinol nemzeti vállalattal, mely arra kötelezte magát, hogy a gabo­nabetakarítás ideje alatt hiány­talanul ellátja .a mezőgazdasá­gi üzemeket. (CSTK felvétele) Munkához láttak a kombájnok Az előző évekhez hasonlóan az idén is megszervezték a szervizszolgálatot. Például az Agrotechnika Bratislava— Rača-i 01-es üzemének E—5iti-os kom­bájnok javítására szakosított javítóműhelye július elsejétől augusztus 31-ig megszakítás nélkül az aratók rendelkezésére áll. Raktáraiban mindennap reggel 6-tól 20 óráig lehet al­katrészt vételezni. Hogy az aratókat élelmiszer­rel és üdítőitalokkal elláthas­sák, ha szükséges, módosítják az üzletek nyitvatartási Idejét is. A nemzeti bizottságok pedig gondoskodnak társadalmi mun­kásokról. Segítségre elsősorban a szalmabetakarításban és a ga­bona utókezelésében lesz szük­ség. A mezőgazdasági üzemekben nagy figyelmet fordítanak a munkák menetére, midenek- előtt a kombájnosok, gépkocsi­vezetők, traktorosok teljesítmé­nyét, a felvásárló szervek és raktárak dolgozóinak munkáját kísérik figyelemmel. Az idei aratásban is jelentős szerepet játszik a szocialista munkaver­seny, éppen ezért ennek ered­ményei ismertetésére is nagy gondot fordítunk. Mindennap tájékoztatjuk az aratásban résztvevőket, a mezőgazdasági üzemek és a felvásárló szervek dolgozóit a legfrissebb eredmé­nyekről. Feltételezzük, hogy a hatvanasok mozgalma is lénye­ges feladatot kap az idei ara­tásban, s a szocialista munka- verseny többi formájával együtt hozzájárul ahhoz, hogy a meg­termett gabona a lehető leg­gyorsabban a magtárba kerül­jön. JOZEF SLUKA Ne vesszen kárba, ami megtermett ... - Károsodtak a termelők $ Változtatni kellene a zöldségtermesztés szerkezeti összetételén >(} Nincs elég zöldhagyma A komáromi (Komárno) ja rásban rendkívül kedvezőek az éghajlati viszonyok a zöld ségtermesztésre, s a talaj szer­kezeti összetétele is megfele­lő. Dunamocson (Mocaj, Rad- ványon (Radvaň nad Duna jóm}, illetve Marcelházán (Marcelová) a könnyű homo­kos talajon gyorsan lejlődik a karalábé, a paprika és inás zöldség, de ez a vidék a fű­szerpaprika hazája is. Amikor a mezőgazdasági üze­mek és a kistermelők fóliasát­ras és szabadföldi kertészeteit szemlélgetem, úgy gondoltam, hogy ebből a járásból — ki­használva a jó termelési felté­teleket — évről évre több zöld­séget szállítanak. Július Bieiik, az Őgyallai (Hurbanovo) Ko­operációs Zöldségtermesztő Vállalat igazgatója legnagyobb meglepetésemre azonban kije­lentette, hogy járásukban csök­ken a zöldségtermesztés. Sze­rinte elsősorban azért, mert a Zelenina és más felvásárló szerv nem elég rugalmasan vá­sárolja fel a zöldséget a me­zőgazdasági üzemektől és a kistermelőktől. Megemlítette, habár két-három millió darab karalábéval kevesebbet termel­tek, mint más években, egy ré­szét mégis be kellett szántani, jelentős mennyiség pedig a lá­dákban rothadt meg. Jó pár ezer fej káposzta sem került a fogyasztóhoz. Az ilyen ked­vezőtlen adásvételi kapcsola­tok miatt a termelőknek el­megy a kedvük a zöldségter­mesztéstől. Az igazgató szerint az el­múlt években nem volt ennyi nehézség a zöldség ielvásáiiá- sáltati ős elszállításában. Virten évente hatmillió darab kara­lábét termesztettek — most a járásban mindössze tizenkét millió darabot —, és mégis mind eladták. Mikor már Szlo­vákiában nem kértek karalábét, elszállították a cseh országré­szekbe. Az ottani felvásárló szervek és vállalatok minden mennyiségben átvették az árut. Az adásvételi kapcsolatokról tömören fejti ki a véleményét: — Országos méretben egysé­gesíteni kellene a zöldség fel­vásárlását. Hasonlóan vélekedik Bosák Károly mérnök, a Marcelházi Efsz üzemgazdásza is. — Valamit tenni kéne. Ügy látom, nincs összhang a ter­melés és a felvásárlás között. Értékesítési nehézségek miatt szövetkezetünk számításom szerint elég jelentős kárt szen­vedett. Előszedi a szükséges irato­kat és kimutatja, hogy a Zele- ninával egymillió kétszázezer darab karalábé eladására kö­töttek szerződést. Ezzel szem­ben csak 674 ezer darabot vet­tek át tőlük. Többször is meg­kérdezem, mire használták fel a többit. Az arca elborul, és mérgelődve mondja: — Meg sem merem monda­ni. Beszantottuk a földbe, zöld­trágya lett belőle. Pedig jól jött volna, ha azon a területen lucernát vagy más takarmány- félét termesztünk. A kél nyilatkozat után keres­tem fel Ján Mechurát, a Zele­nina komáromi kirendeltségé­nek vezetőjét. Közlöm vele ész­revételeimet, amelyekre igyek­szik válaszolni. Egyrészt a ter­melőket okolja, másrészt elis­meri, hogy a felvásárlás sem eléggé rugalmas. — Más évekhez viszonyítva az idén egy héttel korábban kínálták eladásra a termelők a karalábét. Az első napokban nem győztük a szállítást. Egyébként a felvásárlási tervet teljesítettük, és az át nem vett zöldségért kártérítést fizettünk. A marcelházi szövetkezet mint­egy háromszázezer koronát kap. Elismeri, hogy ez nem a leg­jobb megoldás, inert bár a ká­rosultakat némileg kielégítet­ték, a fogyasztók nem kaptak elegendő zöldséget. Azt is fej­tegeti, hogy a zöldségtermesz­tés szerkezeti összetételét a szükségletekhez kellene szab­ni. Nyomban bizonyítja állítá­sának helyességét. Jelenleg az üzletekben kevés a káposzta, a zöldhagyma, az uborka és a zöldpaprika. Máról holnapra elégítik ki az igényeket. , A járásban szerzett több ta­pasztalat után a kooperációs zöldségtermesztő vállalat igaz­gatója több javaslatot is elő­terjeszt. A jövőben a zöldség- termesztő szövetkezetek nevé­ben a vállalat kötné meg az eladási szerződéseket a Zeleni- nával. Jótállna azért, hogy a felvásárlók idejében megkap­ják a zöldséget. A gútai (Kolá­rovo) és az őgyallai raktárak mellé még újakat kellene .épí­teni. A gyökér- és más nem romlandó zöldséget a gútaihoz, a romlandó zöldséget pedig az ógyallai raktárhoz hasonló, kli- matizációs berendezéssel ellá­tott raktárban kellene tárolni. A gyorsított tehervonatokon kívül kamionokkal is kellene szállítani a zöldséget a cseh országrészekbe. Egyetérthetünk az igazgató ja­vaslataival, és hozzáfűzhetjük, hogy tenni kellene valamit a zöldségfelvásárlás rugalmasab­bá tételéért. Nem engedhetjük meg, hogy a fogyasztóknak szánt zöldség jelentős része rak­tárokban menjen tönkre, vagy zöldtrágyának szántsák le. BALLA JÖZSEE NAPOK, HETEK, HÓNAPOK Az ember a hétköznapokkal váltakozó ünnepek révén színesebbé, örömtelibbé teszi életét. Az egyes időszakokat arra is fölhasználja, hogy velük következetesen társítva hangsúlyozza bizonyos események, tevékenységek fontossá­gát. Például május utolsó vasárnapja a gyermeknap, rend szeresek a filmhetek. a békeharc folytonosságát szolgálja a szolidaritási év. Újabban mintha sokasodtak volna az ilyen nevezetes időpontok. Nem is baj ez, ha segítségükkel fontos rendez­vényeikre, lényeges folyamatokra összpontosul a közönség figyelme. Az viszont már kevésbé örvendetes, hogy nevük — főleg írásban — a legkülöiiféleképpen szerepel. Például a jeles napok kezdőbetűi hol nagyok (Költészet Napja, Anyák napja, a Sajtó Napja), hol vegyesek, úgy, hogy rendszerint a második szótól minden kezdőbetű kicsi (Egészségügyi világnap, a Fegyveres erők napja, Finn kul­turális napok), hol pedig végig a kisbetűs kezdés érvénye­sül (nemzetközi nőnap, környezetvédelmi világnap, a fia tulok napja). Ez utóbi írásmód a jó; a nyelvszokásra épülő, a normát a nyelvhasználati zűrzavar megelőzéséért rögzítő helyes írási szabályzatunk — érthetően — ehhez az egyszerűbb formához ragaszkodik. Kis kezdőbetűvel írjuk az ünnepek nevét is (karácsony, újév, húsvét, a felszabadulás évfordu­lója stb.}. Semmit sem von le az elnevezés ünnepélyessé­géből, ugyanakkor egységes írásképet ad a kis kezdőbetű: a költészet napja, anyák napja, a sajtó napja, egészségügyi világnap, a fegyveres erők napja, finn kulturális napok; továbbá: pedagógusnap, az űrhajózás napja, takarékossági világnap, nemzetközi tejnap stb. Ezért a Filmnapok Falun rendezvénysorozatot is célszerű a filmnapok falun for mával (vagy ha így kissé nehézkes, akkor a falusi film napok, a falvak filmnapjai), netán egyéb változattal meg­jelölni. Nyilvánvaló, hogy ha nem folyamatos szövegbe, hanem mondat élére kerül a megnevezés, vagy ha címként közlik, abban az esetben az első szónok jogos a nagy kez­dőbetűje: „Zenés szombatok néven indul a város könnyű­zenei műsora“; „Színházi napok“. A névnapokéval azonos a nagyobb időszakok nevének helyzete is. A híres hetek körében a Magyar Nyelv Hete helyesen: a magyar nyelv hete; az ideiével kezdve még he­lyesebben: az anyanyelv hete. Az Ünnepi Könyvhét, a Era tislavai Zenei Ünnepségek, a Zselízi Országos Népművésze­ti Fesztivál, Idősek hete, helyére pedig az ünnepi könyvhét, a bratislavai zenei ünnepségek, a zselízi országos népmű vészeli fesztivál, az idősek hete való. Neves hónapra utal­va a béke és barátság hónapja, 1979-et tekintve a nemzet­közi gyermekév, az Í900-as évekről szólva a technika év­százada, jelenünk távolibb előzményeire is gondolva a ci­vilizáció évezrede megoldás a kifogástalan. Folytathatnánk a példasort a napnál nemcsak nagyobb, hanem kisebb időszakok felé indulva: egervári esték, mese- délutánok. Sőt egyéb egységek, például az évszakok (pieš- tanyi nyár, nyírségi ősz stb.) is segítségünkre lennének. De a fentebb idézett kifejezéseknek talán van elég erejük a kisbetűs írásmód létjogosultságának bizonyításához. At tói, hogy nem tartoznak a maguk kelletően tolakodóan nagybetűvel kezdődők, pl. a helyenkénti hibás írásukat tán éppen okozó intézménynevek közé, még emlékezetesek, él ményszerűek maradhatnak számunkra. MOLNÁR ZOLTÁN MIKLÓS Ft „POZITÍV EREDMÉNYEINK A pozitív szó manapság nélkülözhetetlen kellékévé tett a semmitmondó kapcsolatok alkotásának. Bármely szóhoz hozzáfűzhető, mindig biztosítja megnyilatkozásunk „hiva­talos komolyságát“. Nincs értekezlet, melynek beszámolója nélkülözni tudná, s ä vitában felszólalók is élnek vele, ahányszor csak lehet. Mert milyen jó is az, ha pozitívan értékelhetjük a pozitív erdeményeket, amelyeket a mun kához való pozitív hozzáállásnak és a feladatokhoz való pozitív viszonyulásnak köszönhetünk. Nem véletlen tehát, hogy újságainkban majdnem minden cikkben olvashatunk ilyen mondatokat: „A pártmunka a prágai Hydroprojekt brnói üzemében bevezetett rendszeres pozitív eredményeket hozott“; „Nagyon pozitívan értékel­jük, hogy igényesebben és konkrétabb felelősségtudattal foglalkoztak a terv teljesítésével...“; hogy a terme­lési kooperáció, a koncentráció és a szakosítás terén elért pozitív eredményeket általánosítsuk ...“; „Beszámolónkban a szlovákiai gazdaság általános pozitív fejlődése ellené­re ...“ Mellőzve az idézetekben előforduló egyéb kifogásolni­valókat, a következő magyar szavakkal helyettesíthetnénk a pozitív jelzőt: az eredmény lehet nagy, jó, megfelelő, ki tűnő, a vártnál jobb stb. A másodikként idézett részmondat­ban pedig nem is értékelésről, hanem nagyra becsülésről, méltányolásról van szó. Ami pedig a fejlődést illeti, az is lehet: gyors, jó ütemű, nagy, kielégítő stb. Nem szándékom, hogy hangulatot keltsek egy közhasz­nálatú idegen szavunk ellen. Csupán arra szeretnék rá­mutatni, hogy ha minden eredmény, fejlődés csak pozitív lesz, akkor elmosódik a különbség, a nagy, nagyobb, és legnagyobb, vagyis a fokozatok között, s ez semmiképp sem tesz szolgálatot a pontos gondolatközlésnek. MORVAY GÄBOR HOGY IS MONDJUK? nosné rozvojové programy központi fejlesztési progra­mok výrobno-hospodárska jednotka — termelési gazdasági egy­ség dodávateľsko-odberateľské vzťahy — szállítói megrendelői kapcsolatok diferencovaný rozvoj priemyslu — szelektív iparfejlesztés prestavba výrobnej štruktúry — termelési szerkezetátala­kítás inovácia výrobkov — gyártmányfejlesztés riadenie efektívnosti a kvality — hatékonyság- és minőség­szabályozás stavebné investície — építési beruházások rozostavanosť — befejezetlen építkezések terjedelme generálny dodávate! Stavby — az építés fő kivitelezője občianska výstavba — járulékos beruházások paneláreň — házgyár prefabrikácie — előregyártóit elemek 1979. VII. 7. Anton Jonáš

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents