Új Szó, 1979. július (32. évfolyam, 153-178. szám)
1979-07-05 / 156. szám, csütörtök
EGYIK FELTÉTEL A GYORSASÁG TÁMOGATÁSRA, SEGÍTSÉGRE LESZ SZÜKSÉG Aratásra készenKét járásban Jártam határ szemlén. Amikor elindultam, azon tűnődtem: vajon kiknek lesz igazuk az idei termést illetően,' a borúlátóknak, vagy a derülátóknak? Hiszen a téli fagyok, majd a negyven napig tartó kánikula nagyon megviselte a: ga- : bonaféléket is. Elöljáróban csupán annyit: a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) és a komáromi (Komárno) járásban á termés általában jónak ígérkezik. Aratunk már? — kérdezték az utóbbi napokban többen, hiszen újságokban, rádióban, tévében rövid hírek arról számolnak be, hogy Szlovákia déli részén néhány mezőgazdasági üzem elindította kombájnjait. Ennek alapján így igennel is válaszolhatnánk, de tulajdonképpen ez még nem volt az igazi. Több éves kihagyás után déli járásainkban az elmúlt évben ismét vetettek őszi árpát, efct kezdték vágni, Öt-tíz nappal korábban, mint eredetileg tervezték. A májusi szárazság, hőség következménye ez, s persze, nemcsak az őszi árpa, hanem valamennyi sűrűn vetett kalászos előbb érik a szokásosnál, így pár nap és Dél-Szlovákia mezőgazdasági üzemeiben mű-: ködésbe lép a gabonabetakarítás hatalmas gépezete; kezdem tét veszi az év immár hagyó-* mányosan legnagyobb figyelemnek örvendő mezőgazdasági munkája, az aratás. % vetéstől a betakarításig Annyi már most bizonyos, hogy az aratás — végső eredményével — a korábbi évekhez viszonyítva valamivel kisebb örömet szerez a földművesek^ nak. Annak ellenére, hogy any* nyi munkát talán még egyszer sem fektettek a kalászosokba, mint ezúttal. Gondoljunk csak az őszi nehéz talajművelésre, és a lassú kelés okozta gon-* dókra. A téli fagyok következtében tavasszal az őszi repcéd nek 57,7, a búzának 19,6, a rozsnak pedig 2,9 százalékát kellett leszántani. Ez összesen közel 92 ezer hektárt jelentett, amit tavaszi gabonával, szemes kukoricával, illetve tavaszi olajosokkal vetettek be. További ötvenezer hektár búzaterületen áí’pa-rávetéssel pótolták a ki- fagyott növényt, így végeredményben az ősszel elvetett 431,8 hektár búzából a kifagyott és az árpával pótolt területeket leszámítva tisztán mintegy 300 ezer hektár maradt meg. A kellemetlenségek sora sajnos még ezzel sem ért véget, hiszen következett a májusi aszály, s ezt — a sűrűn vetett gabonák szempontjából —• már öt perccel tizenkettő után váltotta fel az eső. Akkor, amikor a búza és árpa már túl volt a virágzáson. így az előző évhez viszonyítva kevesebb a kalász, és elsősorban az árpa kalászaiban található szemek száma is kevesebb. Az eső ugyanakkor pozitívan befolyásolta a szemek növekedését, tehát a hektoliter súlyt, ami a hozam alakulásának lényeges alakítója. Gyorsan, de nem elsietve Tény és bizonyos, hogy a kalászok és bennük a szemek száma már véglegesen adott. Két dolog viszont annál jobban változó. Az egyik, hogy a kalászban levő szemekből mennyi kerül a magtárakba, illetve hogy ezeknek milyen lesz a hektoliter súlyuk. S ez elsősorban már nem a természettől, hanem az arató emberektől függ. A jó munka egyik feltétele a gyorsaság. Az aratóknak követniük kell az érést, hogy 8— 10 munkanap alatt végezhessenek az adott területen a gabona betakarításával. Köztudomású ugyanis, hogy egy-egy fajta legkedvezőbb aratási ideje még akkor is csak 4—5 nap, ha vágását a teljes érés legelején kezdik. Nem véletlen, hogy. á próbavágás alatt általában 5 mázsával is nagyobb a hektárhozam, mint 4—5 nappal később. A gyorsasággal egyenrangú követelmény a minőség. Elsősorban a cséplés minősége, amelynek elsődleges mutatója az a mennyiség, amelyet a kombájnok szórnak el. Az idei, a szokásosnál alacsonyabb és ritkább gabonák kimondottan ösztönözni fogják a kombájno- sokat a learatott hektárok halmozására. Ezért valamennyi mezőgazdasági üzemben nagyon kell ügyelni arra, hogy a gabonatáblát a versenypályával összetévesztő kombájnvezetőket még idejében szólítsák le a nyeregből. És ugyanez vonatkor zik azokra a veszteségellen-! őrökre is, akik munkájukat csak formálisan végzik. Felelőtlenül mutatnak ki tizednyi veszteségeket, s azokat, még felelőtlenebből, a mezőgazda- sági üzemek vezetői elfogad- ják. A szemveszteség veszélyeit persze ezzel még nem merítettük ki, Itt kell megemlíteni például a szállítókocsik béile* .* lését is. Sehol és senki se adjon ' rá alkalmat, hogy valaki seprő- • vei „arathasson", persze nem w gabonaföldön, hanem az utak • szélén, amerre a gabona,szőllí-; tók járnak, A gyors és jó munka még az elmondottaknál is összetettebb kérdés, s úgy igaz, hogy a veszteségek nagyságát azok is befolyásolják, akik csak közvetve részesei az aratásnak. Gondoljunk csak az aratás ütemét, s így a veszteség nagyságát is meghatározó folyamatos munkára. A nagy teljesítményű gépeknél már az is sokat jelent, ha percekig kell várniuk a magelhordó autókra, ha nem rugalmas a javító szolgálat, de az is rossz hatással van az emberekre és munkájukra, ha nem rendszeres az ellátás, későn kapják az ebédet, vagy az üdítőt. Sokrétűek az időszerű feladatok Sokan talán meglepetéssel tapasztalják majd, hogy az idén kevesebb szó esik a közvetlen aratásról, minden korábbinál nagyobb figyelmet kapnak viszont a gabona betakarítását követő, illetve az aratással egybeeső munkák. Törvényszerűen, hiszen a gondos aratás mellett minden lehetőséget ki kell használni az időjárás kedvezőtlen hatásainak csökkentésére. ilyen vonatkozásban elengedhetetlen követelmény a szalag- szerű aratás. A tervek szerint 70 ezer hektárt kell bevetni másodnövényekkel, a lehető legrövidebb időn belül, ezért fontos és szükséges, hogy legkésőbb a cséplést követő heteSzlovákia hegyvidéki körzeteit kivéve a mezőgazdasági üzemek már végeztek a szántók és rétek pillangós virágú takarmánynövényeinek első kaszálásával. Az elkövetkező napokban a legtöbb gondot mindenképpen a gabona aratása adja majd, hetek múltán pedig időszerűvé lesz a talajművelés- sel, trágyázással, és az őszi vetések előkészítésével járó munka, de párhuzamosan el kell végezni a szántóföldeken és a réteken termő szálas takarmánynövények második kaszálását is. Az idei első kaszálás eredményeit mérlegelve elmondhatjuk, hogy bár a májusi és a június elejei szárazságot a tadik napon már kazalba rakják a szalmát. Azért Js, mivel ennek mennyisége alig fele lesz a tavalyinak, és elsősorban takarmányozási célokat fog szolgálni. A június második felében lehullott csapadék jót tett az évelő takarmányoknak, így az aratással egyenrangú munkaként napirenden marad a lucerna második kaszálása, és a figyelem központjában lesznek a takarmányszárítók is. A feladatot, miszerint 300 ezer tonna takarmánylisztet kell készíteni, mindenképpen teljesíteni kell. Még akkor is, ha tavaly ilyenkor — kisebb éves feladat mellett — már több volt a takarmányliszt. Az állattenyésztésben dolgozóknak az aratás idején elsősorban a nem mezőgazdasági területeken termő fű lekaszálására és begyűjtésére kell összpontosítaniuk a figyelmüket. Ahol ez megoldható, ott a füvet legeltetéssel ajánlatos • hasznosítani. Időszerű feladat marad a kapásnövények sorközi művelése, az öntözés, és a zöldségkertészetekben sem érnek rá unatkozni, mivel a Kiesések ellensúlyozására Szlovákiában 220 hektár uborkát és 370 hektár zöldbabot kell má- sodveteményként termeszteni. Nem vitás, ennyi munka, feladat elvégzésére a földművesek erejéből aligha futja. A tervek szerint a néphadsereg egyes alakulatai tehergépko csikkal és katonákkal, köztük 1058 a traktorvezetésre is jogosulttal, sietnek a földművé sek megsegítésére. Fontos és szükséges, hogy hasonlóan cselekedjenek a patronáló ipari üzemek egyes kollektívái, valamint a helyi lakosság, köztük a szünidejüket odahaza töltő és egy két hétre munkát vállalni tudó közép-, valamint főiskolások is. Közvetve, például az elhasználódott alkatrészek felújításával, illetve közvetlenül, a szalma kazalba rakásában, az öntözésben tár- . sadalmi jelentőségű segítséget nyújthatnak. EGRí FERENC karmánynövények is megsínylették, a termés nem volt a legrosszabb, és abból a betakarításra kedvező időben jó minőségű szénát, szenázst sikerült készíteni. E tény a szarvasmarha-állomány szempontjából nagyon lényeges dolog. Nem kétséges, hogy a tej és hústermelés meny- nyiségi és minőségi növeléséhez elengedhetetlenül fontos a jó tömegtakarmányalap, amely a nélkülözhetetlen fehérje könnyen hozzáférhető forrása. A fehérje szerepét nem véletlenül emlegeti a szakirodalom az első helyen. Az állati test fő tömege belőle ered, s mivel az állatok, szervezetük nitro- génmentes szerves anyagaiból Morva József mérnök, a Nagymegyeri (Calovo) Egységes Földművesszövetkezet fő- agronómusa éppen ottjürtamkor fejezte be a búza és az árpa ellenőrzését. — Bár az idén májusban ml sem kaptunk egy szemet sem az aranyat érő májusi esőből, de az 520 hektár búza és a 250 hektár árpa így is nagyon szép. A szemek duzzadtak, fejlettek, igaz, még egy kicsit tejesek. Ha aratásig nem jön valamilyen rendkívüli hőség, aminek következtében besülhet a szem, akkor elérjük a tervezett hektárhozamokat. — És az mennyi? — Árpából 52 mázsa, búzából pedig 60 mázsa. — Tavaly mennyi volt? — Búzából átlagosan hatvankét mázsás hektárhozamot értünk el. Tudni kell azt is, hogy a mi határunk többnyire kötött talajú, így jól tartja a nedvességet. Az esőt pedig éppen búzavirágzás előtt kaptuk, tehát a legjobbkor. Az azóta hullott csapadékot pedig főleg a kukorica hálálja meg. Eddig az is szépen fejlődik, reméljük, hogy az idén kukoricából rekordtermést takarítunk be, — Az aratáshoz szükséges gépek üzemképesek? — Igen, valamennyi készen várja az aratást. Tizenhárom kombájnnal kezdjük a 12 napra tervezett gabonabetakarítást. Egyébként az aratással az idén két okból is igyekeznünk kell, elsősorban, hogy a hirtelen megérett kalászokból ki ne peregjen a szem, de másrészt sürgeti a betakarítást a másodnövények vetése is. Ez pedig különösen fontos az állattenyésztés szempontjából. # # # Szemerkélő eső áztatja a du- naradványi (Radvaň nad Dunajom ) határt. — Ez is aranyat ér — mondja Takács András mérnök, az itteni földművesszövetkezet elnöke. Az őszi búzatáblák sárgazöld színárnyalatban tarkáll- nak. A téli fagy és a májusi kánikula itt jobban látszanak. A homokos területeken már kasza alá érett a termény. ' Az őszi árpa már raktárban van. A laposabb, kötött talajú dűlőkben még haragoszöld a szár, de a kalász már szőkiil. — Hány hektár búza vár az. idén aratásra? — A fagy következtében tavasszal több mint száz hektár búzát kiszántottunk, így 692 hektárt kell learatnunk. — Milyen termés ígérkezik? — Erre még nehéz válaszolni. Mindenesetre a tavalyinál kisebb hektárhozamra számítunk. Persze, még sok függ az éréstől. Megvallom, a májusi verőfényben igen elkomorod- tunk. Azt hittük, hogy még a húsz mázsát sem érjük el hektáronként. Az eső sok mindent helyrehozott. Kivált a laposabb területeken tért egészen magához a búza. Igaz, mi sem ültünk tétlenül a száraz, aszályos napokon; ahol csak tudtunk, öntöztünk, és öntözünk most is. Annyi bizonyos, hogy ma már derűlátóbbak vagyunk, mint pár héttel ezelőtt. Nőm nem képesek fehérjét termelni, a sejtek helyreállításához elsősorban a takarmányban levő fehérjék adják az alapot. Lényeges, hogy a szálas és más tömegtakarmányokban a lehető legtöbb fehérje legyen. Ennek egyik feltétele az'idejében történő kaszálás, amit, mint fontos munkát már jó előre társadalmi dolgozókkal kell biztosítani. Fontos megjegyezni, hogy jó szervezéssel és gondos munkával még sokat lehet javítani a takarmánymérlegen. Persze, kellő szaktudással és munkakedvvel, amelyek lényeges feltételei a végső sikernek. KMOSKŰ LÁSZLÖ agrármérnök akarok felelőtlenül szamokkal dobálózni, de negyven mázsánál biztos... többet takarítunk be hektáronként. — Mikojr kezdik a búza ara- l tását? . ,;r íj ; — Július ötödikére tervezzük. i Éppen ezekben a napokban került sor egy újabb közös meg- ? beszélésre az aratás további . menetéről. Hogy időben és gyorsan folyjon a kalászosok betakarítása, három kölcsön- kombájnt is beállítunk, így kilenc kombájn vágja majd a terményt. Tíz napra terveztük az aratást. — A szalmafelszedők? — E téren most igazán nem lesz gondunk, rövid a búza szára, kevés a szalma, egyébként is elegendő préselő és szalmafelszedő áll rendelkezésünkre. Gondoskodtunk a munka- és tűzvédelemről is. És természetesen hagyományainkhoz híven gondoskodunk az aratók ellátásáról is. A Marcelházi (Marcelová J Efsz gépparkjának udvarán katonás sorrendben állnak a kombájnok, készen az aratásra. Az eredeti terv szerint itt is július ötödikén kezdik a 650 hektár búza aratását. Zsidek Géza műhelyvezető-helyettes kíséretében tartjuk a gépszena- lét. Megállunk egy E-512 es kombájn mellett. Két szerelő, Gál István és Varga István motorpróbát tart. — Talán valamilyen komolyabb hiba van? — Dehogy, csak rutinszerű ellenőrzést tartunk. — Ök aratnak majd ezzel a kombájnnal — siet segítségemre Zsidek Géza. — Volt-e a javításhoz elegendő alkatrész? — Ezekhez a kombájnokhoz sajnos nem. De azért mindig összeszedtünk annyit, amennyi kell. Ezt a kombájnt egyébként mi javítottuk. A dobot az idén szűkebbre állítottuk, mert apróbb a búzaszem, ezzel is kevesebb szem vész kárba. — Mennyi a tervezett szemveszteség az idén? — Másfél százalék, de mi ennél is kevesebbet akarunk elérni. Ez a szocialista munkabrigádunk vállalása. Ezt már Varga Vilmos, a brigád vezetője mondotta. — Mióta van együtt a brigád? — Nyolc éve aratunk együtt. Már háromszor elnyertük a járás aratási vándorzászlaját. Jelenleg is a mi birtokunkban van. Szeretnénk megtartani. — Hányán vannak? — Hét kombájnhoz 14-en. Mind fiatal, én vagyok a legidősebb. — Mikor kezdte? — Tizenhét éve. — Emlékszik-e hasonló száraz májusra? — Ilyen május még sohasem volt, de arattunk már rosszabb termést is. Az idei búza nem is a legrosszabb. — Látta-e már a határban a búzát? — Természetesen. Mi minden aratás előtt szemlét tartunk a határban, hogy saját szemünkkel győződjünk meg, hol milyen a talaj és a termény. Ez feltétlenül szükséges ahhoz, hogy pontos, jó munkát végezhes síink. —- Hány napra tervezték az Idei aratást? — Ott kezdem, hogy a kombájnjaink jók, a brigád tagjai nagyon lelkiismeretes kombáj- nosok, így ezekkel a gépekkel határidőre, sőt a tervezett tíz napnál hamarabb kell végeznünk az aratással. Annál is inkább, mart az idén nincsen dőlt termény, a szár is alacsony. Ha végzünk, készen áliunk arra is, hogy más járások szövetkezeteinek segítsünk az aratásban. Tehát a két járás három szövetkezetében a látottak és hallottak alapján a kép megnyugtató. S minden feltétel adott ahhoz, hogy e rendkívüli gondokkal terhes mezőgazdasági évben az aratás eredményesen záruljon. TŐRÜK ELEMÉR A púchovi (Považská Bystrica-i járás) Május 9. Efsz tag/ai az elmúlt hét végén a takarmány betakarításán fáradoztak. A szénát eddig 1150 hektárról, az évelő takarmányokat pedig 229 hektárról gyűjtötték be (Képtávírón érkezett: V. Gabčo — CSTK) MÉG JAVÍTHATÓ A TAICARMÁNYMÉRLEG
