Új Szó, 1979. július (32. évfolyam, 153-178. szám)
1979-07-30 / 177. szám, hétfő
A kereskedelmen is múlí Az idei Libereci Árumintavásáron a Slovakotex termelési gazdasági eggség keretében kiáliító vállalatok bemutatott, illetve a versenybe benevezett termékeikkel kettővel több dijat nyertek el, mint tavaly. Összesen 31 díjat szereztek, s így a hazai ruha , textil-, cipő és bőripari vállalatok közül ez a termelési gazdasági egység szerezte meg az első helyet ezen a rendezvényen. Nem véletlen tehát az a nagy érdeklődés sem, amelyet a látogatók tanúsítanak a Slova kot ex által kiállított termékek, s nem különben divatbemutatói iránt. A manökenek által bemutatott modellek szinte kivétel nélkül nagy tetszést aratnak a jelentős létszámú kö zönség körében.- Kétségkívül elégedett le hét — kezelt cm a beszélgetésünket Michal ľábryval, a Slovakotex trenčíni vezérigazgató sága kereskedelem politikai vszt ál y vezetőjével. ■— Természetesen örülök en onek az eredménynek. A díja s:ott termékek számát illetően legsikeresebb vállalatunk a •Banská Bystrica i Slovenka. Ugyancsak kimagasló eredmé nyékét ért el a púchovi Maky- ?ta, amely vállalataink közül a legaktívabb a divattervezők számára rendezett versenyben. Az egy órányi divatbemutató műsorunk keretében 106 modellt mutatunk be az érdeklő dóknak, a C! pavilonban. Naponta 6 alkalommal kerül sor divatbemutatóinkra, amelyek tiűen tükrözik termelési prog ramunkat, pontosabban a jövő évre szánt termelési programunkat. A vásár kezdeten Iá lógatta meg a rendezvényt a párt és kormányküldöttség is, amely ugyancsak a Slovakotex kiállítási anyagát értékelte a legjobban, helyezte az első helyre. — Miben látja e jelentős sí kér titkát? — Mindenekelőtt kiállítási koncepciónkban, amelyet néhány vállalatunk tiltakozása ellenére úgy állítottunk fel, hogy nem az egyes szakágazatok bemutatására törekedtünk, hanem az egész kiállítási anyag ízléses összehangolására. Nem a megszokott módon válogattuk össze és rendeztük el az anyagot, hanem egyfajta „ízlés iskoláját“ akartunk és talán sikerült is létrehozni. Az egész kiállítási anyaggal akarunk hatást elérni a látogatók körében, s ezt a célt szolgálják a divatbemutatóink is. Tény, hogy nagyon sokat köszönhettünk az ágazat többi termelési gazdasági egységének, vállalatának is. A „textilesek“ tiagy családja nem zárkózik el és nem is zárkózhat el egymás előtt. hiszen egymás termékeivel teszik teljessé az emberek öltözködését. Kiállítási részlegünk sikerességében nagy szerepe van annak, hogy együtt működtünk többek között a Moravská Tŕebová i Hedva tex tilipari vállalattal, a Jablonex bizsuipari vállalattal, a partizánskej cipőipari termelési gaz dasági egységgel, a prágai Kotva nagyáruházzal stb. — Tehát vezérigazgatóságuk ideálisnak mondható? — Ezt éppen nem monda nám. Számos helyen szorít bennünket is a cipő. Ilyenek például a kiegészítő termékek, szinte niár állandó hiánycikknek számítanak a villámzárak, a gombok és a különböző díszítő kellékek. Ha ezekből elegendő lenne hazai piacunkon, akkor sokkal előbbre juthat nánk a gyártmányfejlesztésben is, tehát jobban lépést tarthatnánk a divattal. — Valamennyi bemutatott modell, amelyek mint mondotta jövő évi termelési programjuk darabjai, kapható lesz az üzletekben? — A jövő évre összeállított kollekciónkban már kilencven tormák szerepel, éppen ezért most csupán a kereskedelmen múlik, hogy mit rendel meg belőle. Egyetlen alkalmi ruha modell, amelyet a Prágai Öltözködési és Lakberendezési Kutatóintézet fejlesztett ki, s amelynek anyaga még a fejlesztés stádiumában van, nem szerepel kollekciónkban. Egyébként is nagyon körülményes a kimondottan alkalmi ruhák sorozatgyártása. Még a legszebb női estélyi ruha is az elfekvő készletek nagyságát gyarapítaná. A nők már csak ilyenek, nem szívesen viselnek ugyanolyan ruhát mint a barátnőjük. — Hogy a kereskedelem lépést tart az újjal, a divatossal — ezt általánosságban értette? — Nem. Ellenkezőleg, ^ólyan tapasztalataink vannak, hogy a7. egyes kerületekben a divat újdonságokat más és inas mér tékl>en vásárolják. Csakis a választékot meghatározó kerü leti dolgozókon, azok bátorrá gáti múlik, hogy milyen árukí nálatot állít össze. Tapasztala taink szerint a legdivatosab ban Brnóbau és Bratislavában öltöznek. — Képzeljünk el tehát egy nagyon bátor, vállalkozó szel lemü választékot meghatározó dolgozót. Mit tudna az ilyen ember kínálni a vásárlóknak a jövő évre? — A Tatrasvit vállalatból nagyon divatos és kényelmes sport és szabadidő ruhákat rendelhetnek, a Slovenka lényegesen nagyobb választék ban kínálja a kötöttáru-termé keiket — hazai viszonylatban a legbővebb a kötöttáru-skálája — a ružomberoki pamutipari vállalatból a már ismert indiai zsugorított vásznat vásárolhatják meg, s már nem csupán a hagyományos, hanem annak módosított, színesebb változa tait is. A púchovi Makyta val lalat nagyon divatos kabáto kát, a presovi ruhagyár ugyan csak divatos szabású fiú és férfi öltönyöket kínál a vásár lóknak. A prešovi ruhagyár dolgozói ugyanakkor a nem zetközi gyermekév alkalmából a közkedvelt és divatos kord- bársony-zakőból is összeáll! tott egy kollekcióra valót. To vá'bibá a Piéta kötöttárut kínál nagy választékban, a textilipa runk a kékfestő kelmékkel sem fukarkodik. A Trenčíni Ru hagyár a férfiak számára l»é leletlen öltönyöket, a fiúknak pedig diszkó öltönyöket készít elő a jövő évre. Az ingek és blúzok nagy választékát pedig a divatot nagyon gyorsan kö vető vrbovéi Trikota kínálja továbbra is a belkereskedelem nek. — Elárulná nekünk, hogy tnilyen lesz a jövő évi divat irányzat? — Bő, lágy vonalak, s e kényelemnek megfelelő ruhaanyag. Általában kevert alapanyagból készítjük a ruhákat, amelyek azon túl, hogy bírnak a természetes alapanyagú kelmék kellemes tulajdonságaival, lehetővé teszik a könnyű ke zelésüket és formatartóak. HELGARD SPILOVÁ 1979. VII. 30. Teljes ütemben folyik a burgonya szedése a sliači Béke Efsz-ben. A földmüvesszövetkezet 190 hektáron termeszt burgonyát, ebből 25 hektáron korai burgonyát. Átlagos hektárhozamuk meghaladja a 125 métermázsát. A képen a szövetkezet tagjai az Őst ara burgonyafajta szedése közben (Felvétel: T. Babjak — CSTK) Hétvége az utókezelő részlegen Szombat vasárnap is szárítják, tisztítják a gabonát A hét két utolsó napja a legtöbb ember számára a pihe nés, a kikapcsolódás ideje. Az elmúlt hétvégeken azonban olyan emberekkel ismerkedtem meg, akiknek a keze aznap is tele volt munkával, de ez egyáltalán nem szegte kedvii két. Állami gazdaság dolgozói ról lóvén szó, akik nagyon is tudatában vannak munkájuk jelentőségének, amelyre a ga bonabetakarítás idejen meg nagyobb szükség van, mint az év más időszakában. Kiss Sándor, Czéferi Tibor Kiss Jenő, Fitos László, Len gyei Jenő, Kállay Kiara, Kállay Éva, Prónay Erzsébet a Gombai (Hubice) Állami Gazdaság szá rító és utókezelő részlegéin tisztította, forgatta a gabonát S tették dolgukat azzal a meg nyugvással, hogy már vaila mennyi itt van, jó helyen van Ugyanis a szóban forgó mező gazdasági üzemben ekkorra már befejezték az aratást. Tudtuk, hallottuk s ezért nem nagyon reménykedtünk abban, hogy valakit is a mun kahelyén találunk. A növény termesztési részleg Csallóköz csütörtöki (Štvrtok na Ostro ve) központjának udvarán azonban még három kombá j nos is tartózkodott. Gépeiket javítgatták, olajozták Lengyel konfekcióáru a Szovjetuniónak A Szovjetunió 26 államól exportál konfekcióipari termékeket, a legnagyobb szállítója viszont már évek óta a Lengyel Népköztársaság. A Szovjetunió a ruhaipari importjának negyed részét Lengyelországból fedezi. Az idén a lengyel ruhaipari üzemek 760 millió zlotyi értékű árut szállítanak a szovjet vásárlók számára. Magyar—szovjet együttműködés A Miagyar Népköztársaság fő gazdasági partnere a Szovjetunió. Magyarország szovjet importból fedezi energetikai szükségleteinek túlnyomó részét. Csupán ez idén 7,3 millió tonna kőolajat, 6 milliárd kilowattóra elektromos energiát és számos fontos ipari nyersanyagot k<ap a magyar ipar a Szovjetunióból, jelentős tételű hengerelt áru, papírgyári termék és személygépkocsi is érkezik. Magyarország elsősorban autóbuszokat, gyógyszereket, friss gyümölcsöt és egész sor további terméket exportál a Szovjetunióba. A két ország együttműködését egyre inkább jellemzi a szakosítás és koope1- ráció, amely részét képezi a KGST-tagországok gazdasági integrációjáról szóló Komplex programnak. A Szovjetunió és Magyarország között mintegy 30 különböző megállapodás van érvényben, közülük nagyon sok 10 sőt 15 évre is megszabja a két ország együttműködésének fő irányvonalát. Á két ország közötti szakoso dás elsősorban a gépiparban, a vegyiparban és a mezőgazdaságban haladt előre. Az érvényben levő megállapodások értelmében Magyarország például 1976 és 1980 között mintegy 32 000 autóbuszt és a legmodernebb híradástechnikai berendezéseket szállít a Szovjetuniónak, körülbelül 300 millió rubel értékben. Ezzel szemben mintegy 30 000 szovjet tehergépkocsi és 200 000 személygépkocsi — túlnyomórészt Zsiguli — kerül Magyarországra, a szükséges pótalkatrészekkel együtt. A vegyipari együttműködés lehetővé tette a korszerű magyar petrolkémia megalapozását. Széles körű az együttműködés a gyógyszer- iparban, a mezőgazdasági gépgyártásban és egész sor további ágazatban. Oj titánlelöhely Jugoszláviában Jugoszláviában Belgrád közelében új titánlelőhelyre bukkantak. A becslések szerint a lelőhely titánkészlete 1 millió tonna körül mozog. A lelőhely világviszonylatban egyedülálló, mert a titán nem homokkal, hanem kővel keveredik. A jö- vesztési feltételek kedvezőek, mert a fém a felszínhez közel található. — A többiek ma már a szomszéd községben aratnak — mondotta Vincent Kolarik agronómus. — A vendégkom- bájnosok is útrakeltek. Az ötezer hektáros Gombai Állami Gazdaságban az Idén több mint kétezer hektáron termesztettek gabonát. A hosz- szan tartó szárazság a kavicsos talajú földeken 'korán megérlelte a szemet, fgy a betakarítást is korábban kezdték meg. Ezzel ma gyár árba tó, hogy ma már több mint egy hete végeztek is vele. Kolarik agronómus most úgy érzi magát, mint akinek nagy kő esett le a szívéről. Ámbár sok gabonán kell még elvégezni az utókezelést, ami szintén nagy körültekintést igényel azoktól, aikik ezen a munkaszakaszon dolgoznak. Kiss Sándort, a szárító- és utókezelő részleg vezetőjét traktorosok gyűrőjében találjuk Épp most közit velük, hogy aznap már nem lesz szállítás, a felvásárló üzem nem győzi az átvételt. S bár aznap vasárnap reggel van, egyáltalán nem örülnek, hogy haza mehetnek. Fitos László traktoros aizonban marad. Neki az a feladata, hogy a raktáraikban tornyosuló búzát hordja a tisztítóberendezés garatjához. Kiss Jenő és Czéferi Tibor is folytatja a munkát az a I um ín i u ml em ez bor í tású t i sztí tóban, melynek berendezése különválasztja a gabonát a gyommagvaktól és egyéb szennyeződéstől. A tiszta szem szállítószalagon a berendezés tőszomszédságában levő raktárba kerül, a szennyeződés pedig zsákokba, melyet az asz- szonyok hordanak ki az épületből. Persze, a pelyva—gyom- mag-keverék nem olyan nehéz, mint egy zsák búza, ezért könnyen boldogulnak az elszállításával. Lengyei Jenő a kitisztított és a tisztításra váró gabonát gondozza. Mind a kettőnek magasabb a nedvességtartalma a kívántnál, ezért állandóan forgatni kell, nehogy befülledjen., Traktorra szerelt forgatószerkezettel mozgatja a gabonát. Ottjártunkkor még vagy 300 vagon volt a raktárban, vagyis a megtermett mennyiségnek a' fele. Ezt még mind-mind meg kell tisztítani. Ha három műszakban üzemel a tisztítóberendezés, akkor 30—35 vagont gyommentesítenek 24 óra alatt. A szárítóberendezésük kapacitása kisebb, csak 18 vagont győznek rajta átereszteni naponta. Tisztítatlan gabonát nem vesz át a felvásárló üzem, de nedves gabonát szállíthatnak, mert szárítójuk nekik is van. Viszont mindent csak korlátozott mennyiségben. Ezért feltételezhetően még ma is van az állami gazdaság raktáraiban' gabona, amelyre — ha már az utómunkálatokat el is végezték rajta — még vigyázni kell. Különösen azért óvják a szokásosnál is nagyobb gonddal, mert az időjárás elvett belőle, s a betakarított szemet mind biztosítani akarják. KOVÁCS ELVIRA A tardoskeddí (Tvrdošovce/ Jövő Efsz-ben jövőre több mint kétezer hektáron akarnak búzát termeszteni A jó termés megalapozását már most elkezdték, a talajhántást és a közép szántást már több mint 50 hektáron elvegezték. Mészáros Gyula (a felvételen/ naponta körülbelül 15 hektárnyi területet szánt meg (Felvétel: CSTK — B. PalkoviC)
