Új Szó, 1979. július (32. évfolyam, 153-178. szám)

1979-07-27 / 175. szám, péntek

Bővítik tudásukat, többet termeinek BESZÉLGETÉS JÁN MAJO ELVTÁRSSAL, A DUNASZERDAHELYI (DUNAJSKÁ STREDA) POLITIKAI NEVELÉS HÁZA IGAZGATÓJÁVAL A dunaszerdahelyi (Dunajs­ká Streda) járásra a nagy­üzemi mezőgazdasági termelés jellemző annak ellenére, hogy az utóbbi időszakban az ipari termelés ágazatai is gyors ütemben fejlődtek. A XV. párt­kongresszus határozataiból eredően jelentős feladatokat kell megoldania annak érde­kében, hogy az élelmiszerter­melésben önellátók legyünk. Az igényes társadalmi, gazda­ságpolitikai feladatot a járás keretein belül csaknem 9000 szövetkezeti földműves bizto­sítja, akik 26 egységes föld­művesszövetkezetben dolgoz­nak. A közös gazdaságok ke­retében 4 üzemi pártbizottság és 41 szövetkezeti pártalap­szervezet, s a tagjelöltekkel együtt mintegy 1297 kommu­nitsa fejt kl aktív tevékeny­séget. Ahhoz, hogy a mezőgazda­ságban dolgozó párttagok a társadalmi elvárások szintjén teljesíthessék feladataikat, szakmailag és politikailag egy­aránt bővíteni kell tudásukat. A szövetkezetben és az állami gazdaságokban dolgozó kommu­nisták eszmei-politikai nevelés séről Ján Majo elvtárssal, a já­rási pártbizottság Politikai Ne­velési Háza igazgatójával be­szélgettünk. 0 Szeretném, ha elöljáró­ban elmondaná, hogy milyen oktatási formák érvényesülnek a mezőgazdaság szakaszán dol­gozó kommunisták eszmei és politikai nevelésében? — Munkánk ezen a téren sem lehet sablonszerű, megkü­lönböztetett módon és céltu­datosan közelítjük meg a fel­adatokat. Köztudomású, hogy a múltban a párttagok az ága­zatra jellemzően kevés lét­számmal vettek részt az igé­nyesebb tanulmányi formákban. A múlt pártoktatási évtől kezdve azonban sikerült elér­nünk,, hogy a közép- és a fel­sőbb fokú tanulmányi körökbe Jelentkezők számának növelé­sével ebben az ágazatban is sikerült kiegyenlíteni a járási átlagot. Hogy pontos legyek: a nemrég befejeződött pártok­tatási év középfokú köreiben és tanfolyamain 466-an, az es­ti egyetemen pedig 77-en sa­játították el az eszmei-politikai isimereteket. Az igényesebb képzési formákban tehát ösz­szesen 543 párttag, a szövet­kezetekben szervezett kommu­nisták mintegy 41,9 százaléka tanult. 0 És a többiek? — Jóllehet az ágazat párt­tagságának döntő többsége jnég az alapfok^ tanulmányi körökben bővíti ismereteit, a kommunisták eszmei-politikai nevelését a szervezett pártok­tatáson belül pozitívan, minő­ségileg is magasabb fokon ér­tékelhetem. Az alapfokú okta­tásban 754 párttag és tagje­lölt vett részt, akiknek 54 szá­zaléka a közgazdaságismeretek alapjait és a párt gazdaságpo­litikáját tanulmányozó alakula­tokban bővítette tudását. 0 A pártonkívüli szövetke­leti tagok eszmei-politikai ne­veléséről hogyan gondoskod­nak? — A pártalapszervezetek és az üzemi pártbizottságok a pártonkívüliek eszmei-politikai és szakmai képzésére ls ko­moly gondot fordítanak. En­nek tulajdonítható, hogy a szö­vetkezeti tagság, mindenek­előtt a társadalmi szervezetek és a gazdasági vezetők közül mind többen vesznek részt a pártoktatásban. A most zárult oktatási évben az alapfokú Ján Majo körökben 175-en, a középfokú alakulatokban pedig 128-an részesültek a pártonkívüli szö­vetkezeti tagok közül eszmei­politikai képzésben. # A dunaszerdahelyi járás példamutatóan teljesíti nép­gazdasági jeladatait. Követke­zetesen váltja valóra a XV. pártkongresszus határozatait. Nyilvánvaló, hogi/ ebben jelen­tős szerepe van az egyre ja­vuló pártmunkának és az ideológiai, politikai nevelésnek is. — Határozottan. Hiszen a szövetkezeti parasztság eszmei­politikai nevelésének tartalmi összetételéből adódóan a tag­ság 51 százaléka rendszeresen tanulmányozza a párt mező­gazdasági politikájának alap­vető kérdéseit. A járási párt­szervek és az alapszervezetek nagy gondot fordítanak arra, hogy az ágazat dolgozói helye­sen értelmezzék szocialista közgazdaságunk alapvető kér­déseit a mezőgazdaságban, ami végeredményben a hatodik öt­éves tervidőszak sikeres telje­sítésének is záloga. # A Politikai Nevelés Háza milyen módon segíti a szövet­kezeti parasztság eszmei-poli­tikai nevelését? — Küldetésünknek megfele­lően gondoskodunk az előadók és a propagandisták rendsze­res felkészítéséről. A pártok­tatás programja szerint az időszerű eszmei-politikai kér­désekről járási szemináriumo­kat, előadásokat szervezünk. A propagandistákat ezenkívül a szükséges politikai irodalom­mal is felfegyverezzük, a já­rási előadótéstület pedig a leg­beváltabb politikai előadóit küldi a pártalapszervezetek keretén belül szervezett párt­öktatás egyes témáinak elő­adására. 0 A pártoktatás hatékony­ságának fokozása és színvona­lának emelése jelentős mérték­ben függ a számszerűleg ki­197a II. 27. építet-t és állandó propagan­dista-előadótestület létesítésé­től, minőségétől. Ha erről az oldalról közelítjük meg a kér­dést, milyen minősítést kap­hatnak a mezőgazdasági sza­kaszon működő propagandis­ták? — A mezőgazdasági üzemek pártalapszervezeteiben a pro­pagandista-előadótestület ösz­szetételét tekintve kevésbé kedvező a helyzet. A tisztséget betöltők jelentős többsége nem rendelkezik kellő politikai fel­készültséggel, s a pártoktatás módszertanát, mint az elméleti és gyakorlati ismeretek össze­kötését, az alkalmas és a té­nyeken alapuló helyi anyagok felhasználását, a szemináriu­mok, gyakorlatok és viták ve­zetését sem eléggé ismerik. Éppen ezért napjaink legfon­tosabb teendői közé soroljuk, hogy ezen az állapoton belát­ható időn belül változtassunk. Segítségünk egyik ilyen for­mája, hogy a propagandistá­kat, előadókat a pártoktatás módszertanát tanulmányozó be­vált tanfolyamok keretében felvértezzük a tisztségük be­töltéséhez elengedhetetlenül szükséges ismeretekkel. A to­vábbiakban pedig az az eljá­rás mutatkozik célravezetőnek, ha ebbe a tevékenységbe be­vonjuk az esti egyetemek azon végzett hallgatóit, akik eddig nem teljesítenek propa­, gandista megbízatást. # Kérem, vázolja, hogy mi­lyen szerepe van általában a pártoktatásnak a fiatal tagje­löltek eszmei-politikai felkészí­tésében? — Járási pártbizottságunk különös figyelmet fordít a me­zőgazdaságban dolgozó fiatal párttagok és tagjelöltek neve­lésére. Az új tagjelöltek ré­szére egyhetes bentlakásos politikai előkészítő tanfolya­mot szervezünk. Ez a bevezető politikai oktatás lehetővé te­szi számukra, hogy cselekvő módon bekapcsolódjanak párt­alapszervezetük életébe. A tag­jelöltek ezt követően a járási pártbizottság Politikai Nevelés Háza által szervezett kétéves pártoktatási alakulatban isme­rik meg a pártpolitika alap­vető kérdéseit. Az az eljárás, amit a Politikai Nevelés Háza rendszeresített a tagjelöltek nevelésére, beváltotta a hoz­záfűzött reményeket, felké­szülten és öntudatosan tehet­nek eleget megbízatásuknak a pártalapszervezetekben. SZOMBATH AMBRUS Akcióban a partizánok... (Archívumi felvétel] Puskalövés nélkül A mit itt most elmondok, 1945. január 31-én, éjsza­ka történt. Csöndesen ültünk a föld alatti fedezékünkben. Kint koromsötétség volt. Bajtársaim az imént tértek vissza az őr­járatból. Még le se tették a fegyverüket, amikor a „Byst­ricka" fedőnevet viselő parti­zánosztag összekötője, Skorvá­nek Jano belép a fedezékünk­be, és kifulladt hangon jelenti a parancsnokunknak; — TreboStovóban 20 magyar katona tartózkodik. Holnap reggel öt órakor német teher­autókkal Vrútky irányába vo­nulnak. Van köztük három szlovák katona is. A többségük hozzánk akar csatlakozni. Van fegyverük, lőszerük, élelmük, cigarettájuk és orvosságuk. Szálláshelyük a falu szélén, az iskolában van. Parancsnokuk őrnagy, ő a kastélyban szállt meg. Aztán leült, hogy kifújja ma­gát. A parancsnok, Kriger Fer­ko, egy darabig némán állt, s gondolkozott. Majd kiadta a parancsot: — Megyünk a magyarokért! Öt perc se telt el, amikor golyószóróval, géppisztollyal, kézigránátokkal felfegyverkez­ve elindultunk Trebostovo felé. Elől a parancsnok haladt. Éj­fél után, egy órakor értünk a faluba. A losonci származású Garaj Jano és Hatala István előre ment, hogy felderítsék, milyen a helyzet a faluban. Mi addig óvatosan megközelítet­tük az iskolát. Fegyverünket ki­biztosítottuk, hogy szükség ese­tén azonnal tüzelhessünk. Ami­kor körülzártok az iskolát, a házak mögül három magyar egyenruhás ember lépett elő. Szótlanul üdvözöltek minket, és elmondták, örülnek, hogy eljöttünk. Később a nevüket is megtudtuk, Druga Károly ér­sekújvári (Nővé Zámky), Du­bány László perbetel (Pribita), VaSkoviö Ferko pedig Cerníki születésű, ök voltak az akció előkészítői. Aztán közös erővel felkészültünk a harci feladat végrehajtására. Egy bajtársunk, a faluba vezető utat ellenőriz­te, Ziák JoSko és Novotnij Pa­vol a telefonösszeköttetést sem­misítették meg. Mi pedig kö­rülzártuk az iskolát. Voltak velünk szovjet partizánok is. Egy kijtülük a parancsnokkal bement' az iskolába. Közölték a magyarokkal, hogy a partizá­nok segítségével a szovjet ka­tonák körülzárták a falut. Az ellenállás értelmetlen, jobb, ha megadják magukat. Mire ők csodálkozva kérdezték: — Hol vannak az oroszok? — Jönnek — felelték rövi­den. Kint mély csend honolt, egy fegyverdörrenés se hallatszotta Kíváncsiságukat ez még jobban felcsigázta, de magyarázkodás­ra nem volt időnk. Gyorsan le­fegyvereztük őket, és libasor­ban elindultunk a Turatin völgy felé. A hegy alatt a me­net kétfelé vált. Parancsnok­helyettesünk, Garaj Jano . és Hatala István a szomszéd völgy felé vették az irányt, ml pedig a zsákmányolt fegyve­rekkel, lőszerekkel tovább bak­tattunk fel a hegyre. Másnap a németek a teher­autóval megérkeztek Trebostó­ba. Amikor beléptek az iskolá­ba, sejtették, mi történt. Azon­nal a nyomunkba eredtek. Ml harcra készen figyeltük őket. Egy darabig jöttek, de úgy lát­szik hamar elszállt a bátorsá­guk, mert visszafordultak. Másnap a faluban mindenkit kihallgattak, de nem tudtak meg semmit. Aztán félve az újabb partizán-rajtaütéstől, jobbnak látták, ha kereket ol­danak. Mi a harci feladatunkat pus­kalövés nélkül teljesítettük* Magyar barátaink lassan meg­szokták a szlovák hegyeket, és örültek, hogy nem kellett a németekkel visszavonulniuk. B ennem ez a történet örök szimbólumként él. S azért írtam meg, hogy ezzel is tanú­sítsam az utókor előtt a Szlo­vák Nemzeti Felkelés interna­cionalista jellegét. PAVOL SlPOS, a vrútkyí múzeum igazgatója A BESZÉLGETÉSEK TAPASZTALATA A jó felkészülés meghozta a várt sikert Az unicovi Gépgyár dolgozói az idei első félévben 51,18 százalékra teljesítették évi tervüket és több mint 435 millió korona értékű árut gyártottak. Nagy gondot fordítottak a KU-800 és a KÜ-300 típusú bányagépek pótalkatrészeinek gyártására. A képen: Svato­pluk Cech műszaki rajzoló a KU-300 típusú kerekes földmozgató­gép hátsó részét rajzolja meg. (Felvétel: V. Galgonek — CTKJ A modranyi Sigma, amelyet még a közelmúltban Modranyi Gépgyár héven ismertünk, a je. lentős gépipari vállalatok so­rába tartoziik. Nagy nyomású szerelvényeket gyárt energeti­kai iparunknak, az atomerőmű­vek számára pedig csővezeté­keket és egyéb gyártmányokat, termelésének csaknem 80 szá­zalékát exportálja. A dolgozókra nagy gazdasági feladatok várnak, mivel a vál­lalat termelésének évi terjedel­me 480 millió korona. A fel­adatok idejekorán és kifogás­talan minőségben való teljesí­tésére irányuló törekvésük — a pártszervezet hatékony hozzá­járulásával — a pártbizottsá­gok tevékenységének és a párt­alapszervezetek valamennyi tagja tevékenységének legfőbb tartalmát képezi a tagkönyv­cserére való felkészülés idősza­kában. Az elvtársak által szer­zett tapasztalatokról Jaroslav Ci­sarovskytól, a modranyi Sigma üzemi pártbizottságának alel­nökétől érdeklődtünk, aki töb­bek között a következőket mondta: — Nem csupán szervezetünk tagjait, hanem a többi dolgo­zót is sikerült aktivizálnunk a gazdasági feladatok példás teljesítésére. Ebben látjuk a tagkönyvcserére való felkészü­lés legfőbb küldetését. A fél évi termelési tervet 52 száza­lékra teljesítettük, noha nem minden akadály nélkül. — Hol találhatók véleménye szerint gyenge pontok? — Sikerült érvényre juttat­nunk a gazdasági vezetőségben a pártszervezet vezető szere­pét. Ez hatékony. A felelős dolgozók rendszeresen az üze­mi pártszervezet bizottsága elé terjesztik a vállalat gazdasági tevékenységének elemzését, eh­hez csatolva az intézkedésekre vonatkozó javaslataikat is. Az üzemi pártbizottság elnöke ope­ratívan megvitatja a vállalat igazgatójával az időszerű ter­melési kérdéseket, valamint a pártcsoportokban, a termelési értekezleteken és az egyes dol­gozók részéről elhangzó meg­jegyzéseket és javaslatokat. A gyenge pontok az irányítás ala­csonyabb fokán, a mesterek, művezetők hatáskörében talál­hatók. Noha minden műhely­ben legalább egy mester kom­munista, befolyásuk egybevéve nem éri el a kívánt színvo­nalat. A mesterek munkája nem könnyű, a velük szemben tá­masztott elvárás is igényes. Fő­leg a politika! érvelés tekin­tetében van mit behozniuk: szinte minden műszakban hang­súlyozni kell a dolgozók befo­lyásolását célzó mindennapi agitáció fontosságát. — Milyen konkrét javaslatok születtek az eddigi beszélgeté­seken saját munkájuk elemzé­sekor, amit az üzemi pártbizott-' sággal és a júniusi taggyűlésen is megvitattak? — A beszélgetéseket elvtársi légkörben tartjuk. Kitérünk minden fogyatékosságra, a munka javítására és hatékony­ságára vonatkozó minden egyes javaslatra. Arra törekszünk, hogy a tisztségeket egyenlő mértékben osszuk szét a szer­vezet tagjai között, a konkrét személyes felelősségvállalásra, minden párttag s egyben az egész szervezet akcióképessé­gének fokozására törekszünk. — A megbeszélések során, amelyeket szeptember végéig be szeretnénk fejezni, intézke­déseket foganatosítunk a párt­oktatás hatékonyabbá tételére. Megállapítjuk, mi az oka, hogy néhány hallgató nem vesz részt minden előadáson. Hogy ennek alapján helyesen dönt­hessünk, és jő propagandistáké kai lássuk el az egyes alakula­tokat, jobban ki szeretnénk használni a hatékony nevelési módszereket. — Az alapszervezetek bizott-> ságainak meghagytuk, hogy a tagjelölteket az eddigieknél is igényesebb, konkrét feladatok­kal bízzák meg. Kiderült, hogy néhol nem készülnek fel min* dig megfelelően a taggyűlésre. A problémákkal a pártcsopor­tokban foglalkozunk. HANA KRAHULÍKCKV.'

Next

/
Thumbnails
Contents