Új Szó, 1979. július (32. évfolyam, 153-178. szám)
1979-07-27 / 175. szám, péntek
A S ZOCIALISTA MUNKA HŐSE Alois Konas őszibarackjai — Rossz idők járnak Csehországban a gyümölcstermesztésre. Dióban talán nem jogunk szűkölködni, de a baracknak és az őszibaracknak három éve nem kedvez az időjárás — mondja Alois Kofías, a Roudnicei Állami Gazdaság Igazgatója. A 400 hektáros gyümölcsös megalapítójának a neve nemcsak a szakemberek, a nagyüzemi termesztők körében ismert. A keze alól kikerült gyümölcsöt a fogyasztók is nagyra becsülik. — Az irodánk falát díszítő számos emlékérem, elismerés és diploma azonban nemcsak engem illet meg — figyelmeztet szerényen 12 tagú szocialista munkabrigádja érdemeire, — mert bármilyen ügyes a munkavezető, semmit sem érhet el megbízható, lelkiismeretes munkatársai nélkül. Egyikük a fia — Miloslav, a közeli kalesovi gyümölcstermesztő központ vezetője. Miután befejezte Mélníkben a kertészeti iskolát, a főiskolán levelező hallgatóként folytatja tanulmányait. Alois Kofías nagy szerencséjének tartja, hogy szakmája a családban apáról fiúra száll. Az édesapja is kertész volt. Ő szerettette meg vele ezt a mesterséget, s az ö kívánságára végezte el Ruzyneben a szakiskolát. Onnan került Roudnicébe, ahol az állami gazdaság megalakulása, 1951 óta gyümölcsfái nemesítésének szenteli az életét. Nagy tervekkel látott munkához, és céljairól az évek során sem mondott le. A gyümölcskertészet intenzifikálásához az első lépést az úgynevezett almafalak jelentették. — Tíz évig is eltart ugyanis — magyarázza — amíg a magas almafák gyümölcsöt teremnek. Ottörő munkánkkal bebizonyítottuk, hogy ez az idő lényegesen lerövidíthető. A tudomány és a kutatások legújabb eredményeit a gyakorlatban érvényesítve a körtefalakkal is megpróbálkozott. És nem bánta meg. A falak termése három év elteltével hektáronként az 500 mázsát is eléri. A szakember véleménye szerint azonban ez nem tekinthető véletlennek. Roudnice ugyanis gyümölcstermő vidék, különösen a körte termesztésére alkalmas. — A legfontosabb, hogy kihasználjuk az éghajlat és a tal(tj adta lehetőségeket, hogy kiválasszuk a termesztésre legalkalmasabb gyümölcsfajtákat — mondja. Nem csodálkozom, hogy ezzel a megállapításával kapcsolatban az őszibarackra tereli a szót. Köztudott ugyanis, hogy ez a nemes gyümölcs eredetileg csak Dél-Morvaországban Kísérletek a szívizom működésével kapcsolatban volt meghonosítható. A fákat ősszel ültették el, hogy télen gyökeret eresszenek. Többnyire azonban kifagytak. A roudnicei gyiimölcsészetben Alois Kofías — évekig tartó kísérletezés után — munkatársaival együtt bebizonyította, hogy megfelelő talajban, bizonyos feltételek között Csehországban is eredményesen termeszthető az őszibarack. Tapasztalatuk szerint a fák csak tavasszal ültethetők el, mégpedig közvetlenül a faiskolából kell a gyümölcsészet földjébe kerülniük. A fák metszése tavasszal a legalkalmasabb. E gondolat mosolyra készteti a szakembert. Emlékezetében ugyanis felelevenednek azok az idők, amikor tavasszal a gazdaság látogatóit a virágjuktól roskadozó őszibarackfa ágaival ajándékozták meg. — Vendégeink között akadtak olyanok is, akik ezért elítéltek, és vandáloknak neveztek bennünket — mondja. — Tévedésüket csak akkor látták be, amikor meggyőződtek róla, hogy a legallyazott fák hektáronként legalább 300 mázsa gyümölcsöt adtak. Mi ennek a magyarázata? — A koronájuktól megfosztott fákról a nedvesség nem párolog el oly gyorsan — hangzik a válasz. Éppen ezért az őszszel elültetett fák sem fagytak ki a téli hónapokban — amint azt sokan tévesen hitték — hanem kiszáradtak. Az őszibaracknak legalább 120 fajtája ismeretes. A legújabb egyikének, a simabőrű „nektarinkának" a termesztésével is javában folynak már a kísérletek Roudnicében, csakúgy, mint a köztársaság többi részében. A kísérleti módszerek különbözők ugyan, ,de Alois Konas főleg az újabbakat részesíti előnyben, mert — amint mondja — ami tegnap elegendőnek bizonyult, azzal ma már nem érhetjük be. Ezért is tűrte a fia első beavatkozását, aki az iskolában tanultak alapján kiásatta az ősszel beültetett őszibarackfákat. Igaz ugyan, hogy az apja nem tudta nézni ezt a romboló munkát, és gyorsan hátat fordított a gyümölcsösnek, de azután megbékült, mert eszébe jutott, hogyan dobta ki őt az édesapja a kertből, amikor a fák metszésére készült. Elgondolkodva így folytatja: — Hiába minden, a fejlődés feltartóztathatatlan. Hiszen az évek során én magam is háromszor megváltoztattam az intenzifikálással kapcsolatos nézeteimet. A szakembereknek nagy gondot jelent a gyümölcs betakarítása is, és ki tudja, hogyan lehetne megoldani ezt a problémát a nyugdíjasok, valamint a roudnicei mezőgazdasági-műszaki kertészeti szakközépiskola és a litoméricei kertészeti tanintézet tanulóinak a segítsége nélkül. Arra törekszenek ugyanis, hogy a kitűnő minőségű, érett, zamatos, gondosan becsomagolt gyümölcs mielőbb az üzletekbe. Alois Kofías tavasszal és nyáron a gyümölcsfái között található. Télén lekötik az előkészületekkel kapcsolatos munkák és az állami gazdaság vezetésével járó gondok. De azért szakít Időt arra is, hogy a városi nemzeti bizottság képviselőjeként és az üzemi pártbizottság propagandistájaként tevékenykedjen, és tagja az üzemi szakszervezeti bizottságnak és a Cseh Tudományos Műszaki Társaságnak. Gazdag tapasztalatait a gyümölcsészeti kutatóintézet munkatársaként is érvényesíti. Amikor 1964-ben' kimagasló eredményei elismeréseként átvette a Munkaérdemrendet, kijelentette, hogy ez a magas állami kitüntetés még behatóbb kísérletekre kötelez. És hogy Alois Kofías megtartotta a szavát, arról az illatos, jóízű alma-, körte-, barack- és őszibaracktermésen kívül szocialista társadalmunk legnagyobb elismerése — a Szocialista Munka Hősének címe tanúskodik, amelyet az idén májusban vett át Gustáv Husák elvtárstól. KARDOS MARTA Kommentáljuk Együtt — egymásért Városaink az utóbbi két évtizedben sokat fejlődtek, lakosaik száma kétszeresére növekedett. Kassának (Koiice) ma már 200 000, Nyitrának (Nitra) több mint 71000, Banská Bystricának pedig 63 000 lakosa van. A feltételezések szerint a következő években tovább gyarapodik a városi lakosok száma. Ez nem is lenne baj, sokkal inkább az, hogy az új lakótelepek lakói elzárkóznak, nem ismerik a polgári bizottságok tagjait, lakóhelyük képviselőit, de még jóformán a szomszédjaikat sem. Ennek következtében a közösségi életből, a társadalmi munkából sem veszik ki részüket olyan mértékben, mint a kisebb települések lakói. Ennek a jelenségnek az okait elemezte az a felmérés, amelyet a közelmúltban az említett városokban valósítottak meg, és amelyet az SZSZK kormánya is megvitatott. A felmérés szerint a lakosok passzivitásának egyik oka az, hogy a nyilvános gyűlésekre a meghívás a lakóházakban kifüggesztett meghívóval történik. Ezeket nem mindenki veszi észre, tehát a meghívásnak ez a módja nem a legmegfelelőbb. A nemzeti bizottságoknak sokkal több segítőtársa akadna, ha szervezőmunkájuk jobb lenne. Minden nagyobb házban van lakóbizottság, körzetenként polgári bizottságok működnek, az agitációs központokban pedig agitátorok dolgoznak. Ha ezek a szervek a lakókkal személyes kapcsolatot tartanának fenn, akkor nemcsak a nyilvános gyűléseken, hanem a társadalmi munkában való részvétel is jobb lenne. A felmérés megállapította például, hogy Banská Bystricán a képviselők 98 alkalommal találkoztak választóikkal, de ezen az összejövetelen csak 4300 lakos vett részt. Kassán városkerületenként eltérő a helyzet. Az északi városkerületben egy nyilvános beszélgetésen átlagosan 74-en, az óvárosiban pedig 126-an vettek részt. Figyelmeztető az a megállapítás is, hogy a nemzeti bizottságok — és nemcsak az említett három városban — a nyilvános gyűléseket nem készítik jól elő. A képviselők rendszerint az egész város eredményeiről számolnak be, jóllehet a lakosokat elsősorban az érdekli, mi történik lakótelepükön, városkerületükben, s a nemzeti bizottság hogyan akarja az ott előforduló fogyatékosságokat kiküszöbölni. Egyszóval közelebb kell kerülni a mindennapi élethez. Kassán az utóbbi időben felmérték ennek a jelentőségét, nemcsak pontos nyilvántartást vezetnek a lakosok észrevételeiről, hanem igyekeznek ezeket a lehetőségek szerint megoldani, orvosolni. Az elkövetkező időszakban a városokban többet kell foglalkozni a képviselők tevékenységével is. Gyakran tévesen azt a képviselőt tartják aktívnak, aki rendszeresen részt vesz az üléseken. Ez nem lehet az egyedüli mérce a tevékenység értékeléséhez. Banská Bystrieán például a városi nemzeti bizottság képviselőinek 54 százaléka a megbízatási időszak első felében egyszer sem szólalt fel az üléseken. Ez arról tanúskodik, hogy ezeknek a képviselőknek nincs jó kapcsolatuk a választókkal, nem ismerik mélyrehatóan választókörzetük, városuk problémáit. Sajnos, a tisztségviselők elmulasztották, hogy elbeszélgessenek a passzív képviselőkkel, és jobb munkára serkentsék őket. 16 tSmegpolitikai munkát a városokban is lehet és kell is végezni. Igaz, itt mások a feltételek, mint a községekben, ahol mindenki ismeri egymást, de ezzel nem magyarázhatók a fogyatékosságok. A városi és a városkerületi nemzeti bizottságoknak a jövőben jobban kell a lakosságra s nem utolsósorban az utcai pártszervezetekre támaszkodniuk. A nyilvános gyűléseken a képviselőknek a városkerület eredményeiről, nehézségeiről kell beszámolniuk és egyúttal felvázolniuk, hogy milyen segítséget várnak a lakosoktól. Az „Együtt — egymásért" jelsiló szem előtt tartásával el kell érni, hogy a városok, lakótelepek lakosai jobban érdeklődjenek a jövőben a közügyek iránt. NÉMETH JÁNOS Gazdaságosabb termelésre, esszeriibb beruházókra van szükség Folytatás a 3. oldalról] Az első félévben a beruházások révén 39,6 milliárd korona értékű állóeszközhöz jutottunk, 17,9 százalékkal többhöz, mint a múlt év azonos időszakában. Az első félévben a következő fontos kapacitásokat adták át: a II. Jifí Bánya első üzeme, a podbrezovai Sverma Vasmű csőnyomóüzeme, a Kunöicei Központi Oxigéntelep első része, a tlmaöei Szlovák Energetikai Gépgyár 4. szeparátorgyArtó csarnoka, a kopfivnicei Tatra Vállalat ipari vasútja, a Klement Gottwald Vasmű samotozójának rekonstrukciója, a Horice—Humpolec autópálya szakasz. A Csehszlovák Tudományos Akadémia prágai fiziológiai intézete kísérleti kardiológiai laboratóriumának munkatársai értékes megfigyeléseket és kísérleteket végeznek a szívizom működésével és a szívinfarktus keletkezésével kapcsolatban. Több ízben jártak már a Kaukázusban is, itt szovjet szakemberekkel együttműködve a hegyvidéken élő állatok szívműködését is megfigyelhették. A képen: Jifí Vesely a hoszszabb ideig oxigénhiánynak kitett kísérleti patkányok szívizmából fehérjemintát vesz (Felvétel: J. Vrabec — CTKJ Külgazdasági kapcsolatainknak továbbra is stabilizáló tényezője Csehszlovákia részvétele a nemzetközi szocialista munkamegosztásban. A KGSTtagállamokkal leibonyolított árucsere-forgalom a múlt év első feléhez képest 6,7 százalékkal, ezen belül a Szovjetunióval lebonyolított árucsereforgalom 13,4 százalékkal nőtt. Az export és az import növekedési üteme, a szocialista és a nem szocialista országok viszonylatéiban egyaránt, nem érte el az idei tervben kitűzött szintet. Az év hátralevő részében is elsőrendű feladat marad ezért a termékeik minőségének javítása, és műszaki színvonalának emelése, valamint a csehszlovák népgazdaság exportképességéneik növelése. Életszínvonal 1979. első felében a foglalkoztatottság gyorsabb ütemben növekedett az állami terv előirányzatánál. A népgazdaság szocialista szektorában (az efsz-ek nélkül} dolgozók száma a múlt év azonos időszakához képest 65 000-rel, vagyis egy százalékkal nőtt (nein számítva beile a szülési és gyermekgondozási szabadságon levő nőket.) A foglalkoztatottság a leggyorsabban a közoktatásban, az egészségügyben a kiskereskedelemben, valamint a tudomány és a kutatás területén növekedett. Csökkent a munkaerőállomány az állami erdőgazdaságban és a vasúti közlekedésben. A szülési és gyermekgondozási szabadságon levő nők száma kb. a tavalyi szinten maradt. A lakosság pénzbevételei az idei első félévben 4,4 milliárd koronával, vagyis 2,8 százalékkal voltak nagyobbak, mint a múlt év azonos időszakában. Á pénzbevételek növekedésének üteme nem érte el a tervezett szintet, de legfontosabb tényezőjük, a bérekből származó bevétel — főként a foglalkoztatottság nagyobb arányú növekedése miatt — túllépte a tervezett szintet. Az összes pénzbevételek az első félévben 364,1 milliárd koronát tettek ki. A népgazdaság szocialista szektorában dolgozók (az efsz-tagok nélkül) havi átlagbér© a múlt év azonos időszakához képest 2,7 százalékkal nőtt, és elérte a 2542 koronát. A munkatermelékenység és az ipari dolgozók átlagbére növekedésének az éves állami tervből kiszámított arányát az idei első félévben nem sikerült elérni, a munkateirmelékeinység lassúbb növekedése miatt. A lemaradás a munkatermelékenység növekedésében 1,9, az ipari átlagbérek növekedése pedig a tervezettnél 0,4 ponttal magasabb volt. Ugyanígy az építőiparban sem sikerült megtartani a munkatermelékenység és az átlagbérek növekedésének tervezett arányát, a munkatermelékenység lassúbb növekedése következtében. A 1 akosság takarékbetéteinek és készpénzének összege 9,5 milliárd korona volt. A takarékpénztárak 4,5 milliárd korona kölcsönt folyósítottak, ezen belül az ifjúházaskölcsönök összegé 1,3 milliárd korona volt. A kiskereskedelmi forgalom az elmúlt hat hónapban 113,8 milliárd korona volt, 0,1 százalékkal több, mint a múlt év azonos időszakában. Az élelmiszer-ellátás egészében véve kiegyensúlyozott volt, kivéve a húst, a húsipari termékeket és a tejtermékeket. Az első félévben a tejtermelés csökkenése miatt szabályozni kellett a tejtermék-ellátást. Hasonló problémák voltak <a húsipari termékekkel való ellátás terén is. Baromfihús volt elegendő, és ez hozzájárult a hús iránti kereslet fedezéséhez. A zöldség- és a gyümöles• ellátás megfelel a jelenlegi lehetőségeknek, s nagyjából a múlt évi szinten maradt. Bonyolultabb volt a helyzet az iparcikkellátás területén. A lakossági keresletét nem sikerült egyes termékekből teljesen kielégíteni, főként gyermekruhákból, egyes textilipari árucikkekből, kerékpárokból, hordozható és színes tévékészülékekből. Januártól júniusig 37 300 lakás építését fejezték be, 9000rel kevesebbet, mint a múlt év azonos időszakában. 8300 új lakás közüzemi formában, 11800 szövetkezeti formában, 4200 vállalati formában épült, magánépítkezésként pedig 13 000 lakás készült el. 48 200 lakás építését kezdték el, ezerrel kevesebbét, mint a múlt év első feliben. Januártól májusig 2,3 millió személy utazott külföldre', ugyanebben az időszakban hazánkba 4,4 millió külföldi érkezett. A múlt év azonos időszakához képest az idei első félévben a népesedés üteme lelassult. 142 000 gyermek született élve, 2000-rel kevesebb, mint 1978-ban. A halálozások száma nagyjából a múlt év szintjén maradt. 88 000 ember hunyt el. A természetes népszaporu'at 54 000 fő volt.-. 1979. júniusának végén Csehszlovákiának 15 239 000 lakosa volt. 1979. VII. 27.