Új Szó, 1979. július (32. évfolyam, 153-178. szám)

1979-07-27 / 175. szám, péntek

GAZDASÁGOSABB TERMELESRE, ÉSSZERŰBB BERUHAZASOKRA VAN SZÜKSÉG (Folytatás az 1. oldalrólJ 1979 első hat hónapjában 37 ezer 300 lakást építettünk fel, ami kevesebb, mint a múlt év hasonló időszakában volt. Az állami terv valamennyi mutatójának teljesítésében, a minőség nagyobb ütemű )avításában és a gazdaságosabb termelésben, valamint a gazdaságosabb beruházásokban rejlenek azok a nagy lehetőségek, amelyek ikíakmázásával leküzdhetnénk a bonyolult bel- és az egyre rosszabbá váló külgazdasági feltételeket, amelyek befolyásolják népgazdaságunk további fejlődését. Az alapvető termelőágazatok IPAR Az 1979-es év első felében a (központilag irányított ipar termelésének terjedelme elérte a 299,3 milliárd korona értéket (az 1977-es összehasonlítható árakban számolva). Az elmúlt év ugyanezen időszakához viszonyítva az ipari termelés terjedelme 2,8 százalékkal nőtt, vagyis 1,8 ponttal volt kisebb, mint az éves tervben előirányzott. Az átlagos napi termelés az 1978-as év első feléhez viszonyíva 3,2 százalékkal növekedett. A januári feszült energiaellátás csaknem háromnapi termeléskiesést okozott. Az ipari vál. lalatokban dolgozók rendikívüli erőfeszítésével elértük, hogy a 6,5 milliárd korona értékű termeléskiesést az első félév végére 2,0 milliárd koronára csökkentettük. A bruttó termelési tervet a vállalatok az első félévben 99,3 százalékra teljesítették. A legnagyobb lemaradás a feladatok teljesítésében az általános gépiparban, a papír, és cellulóziparban, az üveg-, fafeldolgozó és az építőanyagiparban volt. A kiemelt szerkezeti és minőségi mutatók viszonylatában, amelyek az idei évben döntő fontosságúak a tervteljesítés értékelése szempontjából, megmutatkozott, hogy az é'V első felében számos vállalat nem tett eleget ezeknek a feladatoknak. Erről győznek meg bennünket az ipari produkció felhasználása szerinti tervteljesítések eredményei is. A belkereskedelem számára 1,1 százalékkal több terméket szállítottunk, a kivitelre 1,6 százalékkal növeltük a termelést. Ebből a szocialista országok számára 2,3 százalékkal, a nem szocialista országokba 0,5 százalékkal. A beruházásokra szánt gépek és berendezések szállítási tervét 94,8 százalékra teljesítettük, ami nincs összhangban a tervszándékkal. A szállítói-megrendelői kapcsolatok folyamatosságát megakadályozta a termelési feladatok egyenlőtlen teljesítése, s ily módon nem sikerült kielégíteni a bel- és külkereskedelem igényeit. A múlt év hasonló időszakához viszonyítva a termelés minden ipari ágazatban növekedett, kivéve a hő- és villamosenergia-termelést. Az egyes ágazatokban az első félévben a következő eredményeket érték el. A szénbányászatban 62 millió 156 ezer tonna szenet és lignitet jövesztettek, ami 389 ezer tonnával több, mint 1978 első felében. A barnaszénből és a lignitből 47 millió 718 ezpr tonnát termeltek ki, kőszénből pedig 14 millió 438 ezer tonnát. Az állami szénkitermelési tervet 99,7 százalékra teljesítettük, s míg a barnaszén és lignit kitermelése nem felelt meg a tervezett színvonalnak (99,4 százalék), a kőszén jövesztését a tervezetthez viszonyítva 0,8 százalékkal túlteljesítettük. A barnaszén kitermelését kedvezőtlenül befolyásolta a januári rossz időjárás és az, hogy a földeitakarítási VII. 27. munkákban már hosszabb ideje lemaradtak. Ezen a területen 3

a tervet csupán 94,6 százalékra teljesítették. Az első félévben 33,5 milli1979. árd kilowattóra villamos energiát termeltünk, ami 1,9 százalékkal kevesebb, mint a múlt év hasonló időszakában. Ebből a Szövetségi Fűtőanyag és Energiaipari Minisztériumhoz tartozó hőerőművekben 6,4 százalékos volt a csökkenés, a-ví. zi erőmüvekben pedig 10,3 százalékos növekedést értek el. A Jaslovské Bohunice-i V—l-es atomerőműben 975 millió kilowattóra villamos energiát termeltek, ami megközelítőleg 1 millió tonna barnaszén megtakarítását jelenti. A hőerőművek csökkenő energiatermelését az év első hónapjaiban az okozta, hogy nem volt elegendő tüzelőanyag, és a villanyerőmüvek alapvető berendezéseinek meghibásodása nagyobb mértékű volt a szokottnál, s ugyanakkor a továb. bi hónapokban csökkent a villamosenergia-szükséglet. Például a márciustól júniusig terjedő időszakban, amikor már nem volt érvényben a villamosenergia-fogyasztás szabályozása, az említett hőerőművekben az áramtermelés 95,6 százalékos volt. Az ilyen arányú tervteljesítés a hő. és vízi erőmüvekben, valamint a V—l-es atomerőműben kedvezően hatott a villamosművek tüzelőanyag-készle. teinek növekedésére. A barnaszénkészletek ez év június végére elérték a 2 millió 387 ezer tonnát (index 194,1), a kőszénkészletek pedig a 869 ezer tonnát (index 154,1). A kohóiparban a termelés 2,1 százalékkal növekedett, ennek kepetéten a fémkitermelés 2,4 százalék volt, a vaskohászat termelése 2,3 százalékra és a színesfémkohászat termelése 1,3 százalékkal növekedett. Az említett időszakban 7,6 millió tonna acélt termeltünk, ami 0,3 százalékkal kevesebb, mint a múlt év hasonló időszakában. A nemesacélból készült hengerelt áru termelése 5,2 százalékkal s a vékony acélle. mezek termelése 3,0 százalékkal, az acélcsövek termelése pedig 2,5 százalékkal növekedett. Az év első felében a gépipari termelés 4,7 százalékkal növekedett, ennek keretében a nehézgépiparban 5,6 százalékos, az általános gépiparban pedig 4,2 százalékos volt a növekedés. A bruttó termelés vállalati terveit a nehézgépiparban jobban teljesítették (100,5 százalékra), az általános gépiparban azonban csupán 98,5 százalékos volt a féléves terv teljesítése ezen a téren. Ez utóbbi ágazatban lassúbb volt a januári lemaradások pótlásának üteme is. A fejlesztési programokba tartozó ágazatok termelésében nagyobb ütemű volt a fejlődés: például az atomerőmű-berendezések termelése 121,5 százalékkal, a külszíni barnaszénjövesztésre szolgáló gépek termelése 61,3 százalékkal, a félvezető erős áramú technika gyártásában pedig 16,0 százalékkal növekedett a termelés. Az év első felében nagy figyelmet szenteltünk a barnaszén-kitermelésre szolgáló gépek pótalkatrészeinek gyártására. A kotrógépek és a rakodógépek pótalkatrészeinek gyártása 34,6 százalékkal növekedett. Ugyanakkor növekedett a személyautók pótalkatrészeinek termelése is (10,8 százalékkal), s növekedést értünk el az autóbusz-pótalkatrészek gyártásában (5,5 százalék). Ami viszont a pótalkatrészek szerkezeti összetételét Illeti, még mindig nem kielégítő. A vegyipar termelése 1,5 százalékkal növekedett, ebből a legnagyobb ütemű fejlődés a gumi- és a műanyag-feldolgozó Iparban volt, 3,5 százalékos. A műanyagok gyártása 4,9 százalékkal növekedett, a poliészter vágott szál 9,7 százalékkal, a gépkocsi-üzemanyag termelése 10,3 százalékkal, a motorés fűtőolaj termelése pedig 3,9 százalékkal növekedett. Az év első felében az építőanyag-ipar termelése a múlt év hasonló Időszakához képest 0,5 százalékkal növekedett. A kerámia burkolólapok gyártásában 8,5 százalékos növekedést érték el, az azbesztcementcsövek gvártása 4 5 százalékkal és az égetett mennyezetburkoló lapok gyártása 3,4 százalékkal növekedett. A közszükségleti ipar termelése 2,5 százalékkal növekedett. A legnagyobb ütemű növekedést — 3,4 százalékos — a ruhaiparban értek el, a textiliparban 2,8 százalékkal, a bútoriparban pedig 2,6 százalékkal növekedett a termelés. A kötöttáru-termelés 4,8 százalékkal, az ágynemű előállítása 4,5 százalékkal, a poromer lábbeli gyártása pedig 8,Ü százalékkal növekedett. - Az élelmiszeriparban az év első felében 1,8 százalékos növekedést értek el. A legnagyobb mértékben az olaj és zsírfélék termelése (5,5 százalékkal) és a húsipari termékek előállítása (3,2 százalékkal) növekedett. A központilag irányított iparban az év első felében átlagosan 2 millió 600 ezren dolgoztak, ami 18 ezerrel több, mint a "múlt év hasonló időszakában. Az év első felében a munkatermelékenység 1,9 százalékkal növekedett, ami 1,9 ponttal kisebb, mint a tervezett ütem. A munkatermelékenység növekedését mindenekelőtt az ipari termelés növekedése határozta meg. A központilag irányított iparban a dolgozók átlagbére az év első félében elérte a 2666 koronát, ami a múlt év hasonló időszakához viszonyítva 2,9 százalékos növekedést jelent. MEZŐGAZDASÁG, ERDÖÉS VÍZGAZDÁLKODÁS Az idei időjárási viszonyok nagymértékben nehezítették a mezőgazdasági tervteljesítést. A száraz ősz és a hideg tél után — amelynek következtében lényegesen növekedett a leszántott őszi vetemények területe — a helyzetet még tovább rontotta a rendkívüli májusi szárazság és meleg. Az idei tavaszon az őszi gabonafélék összterületének 9,5 százalékát' le kellett szántani, s újra be kellett vetni (a búza vetésterületének 10,0 százalékát, a rozs vetésterületének pedig 4,2 százalékát). A repce 29.5 százalékát s az évelő takarmányféléknek a 12,2 százalékát kellett leszántani és utólag bevetni. A leszántott területek összesen 224 ezer hektárt tettek ki, s az 1971—75-ös átlaghoz viszonyítva ez 122 000 hektárral többet jelentett. A gabonafélék összvetésterülete az idén 2677 ezer hektár volt (a tervezett 97,3 százaléka), hüvelyeseket 112 000 hektáron (97,3 százaléka a tervezettnek) vetettünk, burgonyát 216 ezer hektáron (a tervezett 98.6 százaléka) ültettünk, a cukorrépa vetésterülete pedig 219 ezer hektárt ért el (a tervezett terület 99,5 százaléka). Az elmúlt évhez viszonyítva az egyéves takarmányok és hüvelyesek vetésterületei növekedtek, míg a gabona, a burgonya és az olajosok vetésterülete csökkent. Az állattenyésztésben az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva növekedett a szarvasmarha-állomány, összesen 1,4 százalékkal, s elérte a 4 millió 992 ezer darabot. A sertés- és baromfiállomány nagyon kis mértékben csökkent, 1979. június elsejével bezárólag a mezőgazdaságban összesen 7 millió 648 darab sertés és közel 60 millió darab baromfi volt. Hasonlóan, mint a megelőző években a szarvasmarha-állomány növekedését a szocialista mezőgazdasági szektor biztosította, az egyéni állattenyésztésben a gazdasági állatok állománya tovább csökkent. Az év első felében a tehenenkénti napi fejési átlag 7,97 liter (tavaly 8,09 liter), az egy tojóra jutó évi tojáshozam 112,9 darab (tavaly 114,3 darab) volt. Az év első felében 2682 millió liter tejet termeltünk, ami a múlt év hasonló időszakához képest 40 millió literrel kevesebb. A tojástermelés elérte a 2399 millió darabot, ami 7 millió darabbal több, mint az elmúlt év első felében. A múlt év hasonló időszakához viszonyítva roszszabbodott a helyzet az állományok reprodukciójában. A szocialista szektorban ebben az évben növekedett az állatok elhullásából adódó veszteség, a borjak ese^Mw 5,0 százalék (tavaly 4,9 százalék), a malacelhullás pedig 7,4 százalék ltavaly 5,9 százalék) volt. A hízó szarvasmarha napi súlygyarapodása átlagosan 0,70 kilogramm volt, ami az elmúlt év színvonalához viszonyítva rosszabbodást jelent. A sertéshizlalásban és -előhizlalásban a súlygyarapodás megközelítőleg az előző év színvonalán volt, ami 0,50 kilogrammot jelent. A gyengébb eredmények ellenére az év első felében az állati eredetű termékek időarányos felvásárlási tervét — a tej- és a vágósertések kivételével — teljesítették, s a tejen kívül az elért színvonal ezen a téren magasabb volt, mint a múlt év első felében. Az év első felében az erdőgazdaságokban összesen 9,5 millió köbméter fát termeltek ki, ami az éves terv 51,8 százalékos teljesítését jelenti. Az erdőgazdaságok 8,3 millió köbméter haszonfát szállítottak, ami az éves tervnek a 49,2 százalékát képezi. A fakitermelés és a haszonfa szállítása kb. a múlt év hasonló időszakának szintjén van. Az év első hat hónapjában 34 ezer hektárnyi területet erdősítettek. Az első negyedév végi nagy hóviharok —- főleg Nyugat- és Dél-Csehországban — következtében 7,7 millió köbméter hulladékfa keletkezett, amiből 2,5 millió köbmétert a fafeldolgozás keretében használtak fel. A vízgazdálkodási szervek az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva 55 millió köbméterrel növelték az ivóvíztermelést, a víz össztermelése elérte a 725 millió köbmétert (tavaly 670 millió köbmétert). A nyilvános vízvezetékhálózatból a lakosság 69,0 százalékát láttuk el vízzel (tavaly 67,2 százalékát). A nyilvános vízvezetéket igénybe vevő lakosok száma a múlt év első felében 55,1 százalékról 56,1 százalékra növekedett. Az építőipari termelést az első félévben nagyon kedvezőtlenül érintette az év eleji rossz időjárás. Az építőipari vállalatok saját dolgozóikkal 38,6 milliárd korona értékű munkát végeztek el, ami a múlt év hasonló időszakához viszonyítva 2,9 százalékkal több. A munkák tervezett terjedelmét nem sikerült teljes mértékben elérniük. A február végi tervekhez viszonyítva a kiesés 1,2 milliárd korona volt, amit június végére csupán 0,8 milliárd korona értékre sikerült csökkentenünk. Hasonlóan, mint az iparban, ez az ágazat sem teljesítette az 1979-es tervteljesítés szempontjából a döntő feladatokat." Az elvégzett építőipari munkák szerkezete nincs összhangban az elképzelésekkel. A lemarat dások mindenekelőtt a beruházásokon észlelhetők, s ezek: közül is főleg a komplex lakásépítésben. Ugyanakkor a tervezettnél többet végeztek el a javítások és egyéb építőipari munkák terén. Az építőipari vállalatok dolgozóinak munkatermelékenysége a múlt év első hat hónapján hoz viszonyítva 2,4 százalékkal növekedett, az 1979-es állami tervben megszabott ütemhez viszonyítva viszont 2,2 ponttal alacsonyabb volt. Az építőipari munkák terjedelmének növekedéséből a munkatermelékenység 83 százalékkal vette ki a részét. Az év első felében az építőipari vállalatokban dolgozók száma 548,2 ezer volt, ami a múlt év hasonló időszakához viszonyítva 2,8 százalékkal több. Az újonnan felvett dolgozókat túlnyomórészt az építőipar kiegészítő ágazataiba összpontosították (ipari tevékenység, közlekedés és egyéb szol1 gáltató tevékenységek). Az építőipari vállalatok dolgozóinak átlagbére elérte a 2802 koronát, ami 56 koronával több, mint a múlt év első felében. KÖZLEKEDÉS ÉS TÁVKÖZLÉS A teherszállítás 1979 első félévében 297,7 millió tonna árut szállított, ebből a vasúti teherszállításra 137,5 millió tonna, a közútira pedig 156,8 millió tonna jut. A tavalyi első félévhez képest a vasúti áruátrakás terjedelme 1979 első felében 1,8 százalékkal csökkent, a legfontosabb nyersanyagok közül sikerült teljesíteni a kőolaj és a kőolajtermékek átrakásának tervét, a többi nyersanyag átrakásának tervét nem. A szénátrakás tervét 97,9 százalékra teljesítették, a deficit 902 000 korona. A vasúti közlekedés komoly üzemi nehézségei, elsősorban a balesetek, a műszaki hibák és a félreállított szerelvények nagy száma kedvezőtlenül befolyásolták a minőségi mutatók teljesítését. A múlt év azonos időszakához képest az idei első félévben meghosszabbodott a vagonok körforgást Ideje, és visszaesett az egy villany- és dieselmotorra jutó átlagos teljesítmény. A közútakon 156,8 millió tonna árut szállítottak, 1,9 millió tonnával kevesebbet, mint a tavalyi első félévben, főként a nehézgépjárművek és az átrakógépek gyakori meghibásodása miatt. A nyilvános közúti forgalomhoz képest gyorsabban fejlődött az üzemi szállítások terjedelme, amely szállítások azonban kevésbé gazdaságosak. Vízi űton 3,2 millió tonní "árut szállítotok. Az energiaipari feldolgozásra szánt szén szállításának tervét az év eleja óta 77 százalékra sikerült teljesíteni. A közlekedési eszközök által szállított utasok száma januártól júniusig 1229,5 millió volt, 18 5 millióval kevesebb, mint a múlt év azonos időszakában. Ezen belül a vasútak által szállított személyek száma 7,:L millióval, a Csehszlovák Autóközlekedési Vállalat által szállított személyek száma pedig 11,4 millióval csökkent. A prágai metró az első fél' évben 104,8 millió utast szállított. s az A szakasz átadását: követően a múlt év azonos időszakához kénest 1,9-szeresére növelte szállításainak terjedel' mét. A telefonállomások száma' 60 000-rel növekedett, jelenleg 100 lakosra 20 távbeszélő állo' más jut. Az első félévlien üzembe helvezték a második tévé műsor Modrtf Kameii-i adóállomását, valamint az első. és második tévéműsor Nővé Mesto nad Váhom-i adóállomását. A népgazdaságban januártól hiniusig 55,7 milliárd koronrf értékű beruházást és szállítást végeztek (a Z-akoió nélküli, 0,2 százalékkal többet, mint a múlt év azonos idősza' kában. Az építőinarl munkák értéke 31,4 milliárd korona volt, 0.9 százalékkal kevesebb, mint 1978 első felében, a eépek és berendezésiek szállításainak terjedelme 24,3 milliárd koronát tett ki, vagyis 1,7 százalékkal nőtt. Az Idei tervhez kénest á beruházások és a szállítások terjedelmének növekedési ütemé 2.4 ponttal "lassúbb volt. Ez alemaradás megmutatkozott az énítőioarl munkáknál, ezzel szemben á gépek és a berendezések szállítása terén a tei" vezett ütemet túlszárnyalták. A' tervtel iesítés beruházásonként eltérő volt az építkezé' •aek kategóriáit tekintve az állami tervet nagyobb áránvbari tel iecf tették a kiemelt naev beruházásokon és a kétmillió koronánál kisebb befektetési építkezéseken. Kedvezőtlenebb' volt a tervtellesítés a többi be' ruházáson, főként a kétmillió koronánál nagvobb költségve' tési kerettel létesülő építkezéseken. "Annak ellenére, hogy a ki' emelt nagy beruházásokon á korábbinál lobban teliesítették az összesített mutatókat, á munkák menete nem állt mindig összhangban az ütemtervekkel. néhány termelő üzemet nem sikerült batáridőn belül átadni. Ezev közé tartozik a Mtvlnovi Vegyiművek II. Petrolkémiai _ üzeme, « nrachovicei Cementgyár, a Martini Nebézeéoioarl Vállalat Zetor-traktormotorokat gvártn üz<»megvséee és a Vágmentl Oéoevár enereia- és vízgazdálkodási üzemegysége. (Folytatás a 3. oldalon/