Új Szó, 1979. július (32. évfolyam, 153-178. szám)

1979-07-21 / 170. szám, szombat

Néphadseregünk harci hagyományainak gazdag forrása Az SZNF megszilárdította népünk és a szovjet nép barátságát A politikai platform kidolgo- zásán, a íasisztaellenes Nem­zeti Front egyesítésén kívül a felkelés előkészítései során kü­lön figyelmet kellett szentelni a fegyveres erőknek — a par­tizánoknak és hadseregnek. Az SZLKP illegális vezetői a meg­szállás kezdetétől szüntelenül gondoskodtak a partizánmoz­galom fejlődéséről. 1944 nya­rán, elsősorban a partizánegy­ségek bevetése után a mozga­lom széleskörűen kibontako­zott. Ez elsősorban a CSKP moszkvai vezetőségének és az Ukrajnai Kommunista Párt Központi Bizottságának érde­me. A párt azért teljesíthette eredményesem küldatését a nemzeti felszabadító harcban, mert politikája a Szovjetunió­val való szövetségen alapult. A fasisztaellenes harcot úgy szervezte, mint* a nemzetközi fasizmus elleni küzdelem ré­szét. Kezdettől tudatosította, hogy a Hitler ellenes harc ki­menetele elsősorban a keleti fronton dől el. Indokoltan a A Szlovák Nemzeti Felkelés nagy hatással volt országunk életének alakulására, sorsdön­tő eseményként került be tör­ténelmünkbe. A felkelés terü­letén felszámolta a klerofasisz- ta rendszert és egész Szlová­kiában meggyorsította annak bomlását. A szlovák hadsere­get és a szlovák állam egy ré­szét kiragadta a fasizmus tá­borából, több mint 60 000 fel­kelő katonát és csaknem 20 000 partizánt vont be a fa­sizmus elleni háborúba. A Szlovák Nemzeti Felkelés­sel megkezdődött a nemzeti és demokratikus forradalom. A Szlovák Nemzeti Tanács, a for­radalmi nemzeti bizottságok, az üzemi bizottságok és a for­radalmi szakszervezeti bizott* ságok, a forradalmi milícia, a felkelő hadsereg és főleg a Szovjetunióra orientálódó irányzat példaképül szolgált az egész köztársaság számára. Ahhoz, hogy megértsük je­lentőségét, tudatosítanunk kell, hogy az uralkodó cseh és a vele szövetkező szlovák burzsoázia kizsákmányoló osz- tályérdekeiért elárulta a bur­zsoá demokráciát, a csehszlo­vák államot. Ennek az árulás­elleni harc élén. Küzdelmüket München után is folytatták. Az illegális kommunista szer­veretek a CSKP vezetőitől ka­pott utasításra a hortysták ál­tal megszállt területeken be>- kapcsolódtak az illegális Ma­gyar Kommunista Párt tevf kenységébe. Különösen igénye? faladat, a Szlovák Nemzet. Felkelés előkészítése és veze­tése, hárult az SZLKP V. ille­gális vezetőségére (Smidke, Husák és Novomeský elvtár­sak.) Az V. illegális pártvezetőség fokozatosan egyesítette a kle- mfasizmus aktív ellenfeleinek jelentős részét, és 1943 végén megalakította a Szlovák Nem­zeti Tanácsot, amely magáévá tette a fasizmus ellen és a Csehszlovák Köztársaság meg­alapításáért folytatott harc kö­zös platformját. A Szlovák Nemzeti Tanács a helyi párt- szervezetek segítségével meg­szervezte a helyi nemzeti bi­zottságokat és a partizánegy­ségeket. Fasisztaellemes küzdelmünk sikerének további feltétele volt, hogy az V. illegális párt- vezetőség a moszkvai pártveze^ tőséggel egységben járt el. Az első szlovákiai partizánegységek egyike nak volt a következménye München és Csehszlovákia szétdarabolása. A nyugati tőkések nem tilta­koztak a szabadság korlátozá­sa, az emberi jogok és a szu­verenitás megsértése miatt. Szemlélet'ük a mai napig nem változott meg, most sem til­takoznak Pinochet chilei gaz­tettei, a. dél-afrikai fajüldözők barbársága, Izrael libanoni és Kína indokínai intervenciója, vagy Somoza volt diktátor ni- caraguai gaztettei miatt, de ugyanakkor fellépnek; a hala­dás ellen Angolában, Etiópiá­ban, Iránban, Afganisztánban és mindenütt, ahol veszélybe kerülnek gyarmatosító érde>- keik. A dolgozók osztály-, szociá­lis és nemzeti érdekeiért csak­is a CSKP harcolt következe­tesen, amely elv hű politikájá­val, a kommunisták hősiessé­gével és áldozatkészségével ki­vívta a vezető politikai erő po­zícióját. Ezzel párhuzamosan növekedett a Szovjetunió te­kintélye, elmélyült nemzeteink bizalma és szeretete a szovjet nép iránt, amely München ide­jében Csehszlovákia egyedüli hű szövetségese volt. A Szlovák Nemzeti Felkelés 35. évfordulója alkalmából el kell gondolkoznunk afölött, mi tette lehetővé, hogy a kom­munista párt kiragadja nemze­teinket a német fasiszták és csatlósaik karmai közül. Az alapvető feltétel az volt, hogy a kommunista párt foko­zatosan kidolgozta és elfogad­ta azt a programot, amely ki­fejezte népünk igazságos vá­gyait, és a kommunista inter­nacionálé segítségével helyes stratégiát és taktikát válasz- tott. Elvhűségével, helytállásá- Ijval, határtalan áldozatvállalá­sával politikai és erkölcsi te- 1979 kintélyt szerzett a legszéle­sebb néptömegekben, és elis­VII. 21. mert vezetője lett a nemzeti szabadságért, a közös cseh­5 szlovák állam felújításáért folytatott küzdelemben. A kommunisták álltak a fasizmus leghatékonyabb segítséget a Szovjetuniótól várta. A partizánmozgalom ukraj­nai vezérkara Csehszlovákia, Románia és Magyarország Kommunista Pártja vezetőinek kérésére az Ukrajnai Kommu­nista irt Központi Bizottságá­nak megbízásából intézkedése­ket foganatosított a partizán­mozgalom fejlesztésére. ’ M4. augusztus 10-én tizen­két partizán csoportot juttat­tak el Csehszlovákiába, me­lyekkel állandó rádióösszeköt­tetésben áľtak. (Velicsko, Ka­lina, Bielik, Sagát, Jegorov, Póla, Ušiak stb.) Ezen az úton kapott segítséget a fasiszlael- lenes mozgalom a megszállt dél-szlovákiai területeken és Magyarországon is. A Szovjetunió nagy segítsé­get nyújtott hadianyagok, fegyverek és haditechnika szállításával is. A legjelentő­sebb azonban a Vörös Hadse­reg kelet-kárpáti hadművelete volt, amelyet a szovjet hadve­zetés nagyon rövid idő alatt a Szlovák Nemzeti Felkelés megsegítésére hajtott végre. A hadműveletben részt vettek az 1. és a 4. ukrán front hadse­regei, elsősorban a 38. és a 18. hadsereg, az I. gárda hadsereg és a 17. önálló gárdahadtest. A Szlovák Nemzeti Felkelés megsegítésére indított harcok­ba bekapcsolódott az I. cseh­szlovák hadtest is, és Szlová­kia területére vezényelték át a II. csehszlovák ejtőernyős brigádot és a Szovjetunió 1. vadászrepülő ezredét. A Szlovák Nemzeti Felkelés számos nemzeti internaciona­lista megmozdulásának példa­képe. A harcokban 30 nemzet fiai vettek részt. A szlovákok, a csehek és a szovjet partizá­nok oldalán magyarok is har­coltak. A Szlovák Nemzeti Felkelés néphadseregünk harci hagyo­mányainak egyik alapvető for­rása. Népünk, a partizánok és a felkelő katonák, a szovjet hadsereg s az 1. csehszlovák hadtest segítségére támaszkod­va áldozatkészen a társadalmi haladás, a csehszlovák dolgo­zók érdekeinek védelmére kel­tek. A párt vezető szerepe a döntő feltétele annak, hogy hazánk és a csehszlovák nép­hadsereg mindig ezeket az ér­dekeket fogja védelmezni. A Szlovák Nemzeti Felkelés ugyanúgy, mint a csehszlovák nép egész fasisztaellenes küz­delme tanúsította, hogy a Szovjetunióval való szövetsé­günk, a csehszlovák néphadse’- reg és a szovjet hadsereg test­véri szövetsége létérdekünk. A harcok során megszilárdult népünk rokonszenve és szere­tete a szovjet nép iránt. Az a segítség, amelyet a Szovjetunió a felszabadulás után, 1948 feb­ruárjában, 1968—69-ben nyúj­tott, valamint a békéért, a de- mokárciáért és a szocializmu­sért folytatott közös harcunk tovább mélyítette barátságun­kat és szövetségünket. E ha­gyományok ápolása társadal­munk, államunk, pártunk és hadseregünk kulcsfontosságú feladata. Jozef Fraňo vezérőrnagy A felkelés kalóriái tiizelóállásban (Archívumi felvételek] Megkezdték a gabona felvásárlását a mezőgazdasági üzemektől a Mezőgazdasági Felvásárló- és Ellátó Vállalat michniovcei üzemé­ben. Képünkön: mintát vesznek a tehergépkocsin beszállított ga­bonából (Felvétel: A. Haščák — ČSTK) Ä pártmunka terve A siker feltétele a céltudatos tevékenység tQs A sajátos feladatok meghatározása A partszervezetek szervező, tömegpolitikai és eszmei­nevelő munkája igen bonyolult társadalmi tevékenység, mely befolyásolja mind a kommunis­ták részvételét a pártéletben, mind a politikai életet műkö­désük helyén. A pártszerveze­teknek ez a tevékenysége csak akkor lehet hatékony, ha rend­szeres és főként céltudatos, ha az alapvető feladatok tel­jesítésére, bizonyos célok el­érésiére irányul. Vagyis a párt- szervezeteknek tudniuk kell, mit akarnak bizonyos időszak­ban elérni. Ez abból ered, hogy a pártmunka céltudatos­ságának alapvető feltétele a tervszerűség, amely biztosítéka annak, hogy a pártszervezet tevékenységéinek bizonyos táv­lata, koncepciója legyen. A losonci (Lučenec) járás­ban a pártszervezetek nagy többsége ezt az alapvető kö­vetelményt nemcsak hogy el­sajátította, hanem tevékenysé­gében következetesein megvaló­sítja. A pártszervezetek, néhány kivételével, összhangban a fel­sőbb pártszervek határozatai­val, kidolgozták a tömegpoli- tikai munka és a politikai agi­táció fő feladatait a CSKP XVI. kongresszusáig. Fő fel­adatnak tekintik az agitációs központok, és az agitációs kol­lektívák kiépítését, munka- rendszerük állandósítását, a szemléltető, de főleg a szemé­lyes agitáció színvonalának emelését, hatásosságának növe­lését. Ez azt követeli meg a pártszervezetektől, hogy a CSKP XVI. kongresszusáig min­den párta lapszervezet mellett jól működő agitációs kollektí­va alakuljon. E feladatot a párt sz e r ve ze te k ké tha r m a da már teljesítette, ami azonban nem jelenti azt, hogy "ezekben a pártszervezeteikben az agitá- eiós és tömegpolitikai munka területén minden rendben van. Több pártszervezetben még mindig hiányzik a rendszeres­ség a személyes agitáció barn és az időszerűség a szemléltető agitáció területén, aminek ki­küszöbölésére időről időre konkrét intézkedéseket fogana­tosítanak és teljesítésüket el­lenőrzik. A kommunisták konk­rét mindennapi munkájának is céltudatosnak, távlatinak kell lennie, tehát a pártszerveze­teiknek, a pártcsoportok segít­ségével ki kell tűzniük mind­azokat a célokat, amelyeket a tevékenységük területén el akarnak érni. A munkaterv a céltudatos | tevékenység feltétele, főleg akkor, ha azt jól és átgondol­tan készítik el. A következe­tesen kidolgozott munkaterv megteremti a feltételét annak, hogy minden kommunista ak­tívan részt vehessen a párt- I politika megvalósításában. En. I nek a szükségességét hangsú- i lyozzuk a pártszervezetek el- 1 nöikeinek rendszeresen megtar­tott aktívaértekezletein. Arra összpontosítjuk a tisztségvise­lők figyelmét, hogy a pártmun- ka tervének kidolgozásakor vegyék figyelembe a helyzet, a módszerek és a munkastílus mélyreható ismereteit, a kom­munisták tevékenységének eredményeit. A tapasztalatok azt igazol­ják, hogy a pártmunka terve, zésekor az a lap szervezetek hasznát vették annak, hogy jól ismerik a CSKP KB 11. és 12. ülésének határozatait a párt­munka minőségéinek emelésé­ről. Ugyanakkor tájékoztattak azokról az időszerű feladatok­ról, amelyeket ebben az évben következetesen kell megvalósí­taniuk. A párlmunka terveinek összeállításához járási pártbi­zottságunk konkrét segítséget nyújtott a pártszervezeteknek az aktivisták és az apparátus dolgozói révén. Azonban ügyeit arra, hogy a pártmunka terve ne csupán a felsőbb pártszer­vek határozatainak lemásolt téziseit tartalmazza, hanem a bíráló és önbírálő elemzésből kiindulva kifejezze az adott pártszervezet sajátos feladatait. Az említett feltételek meg­tartásával és konkrét segítség, nyújtással elértük azt, hogy a pártmunka tervei tartalmilag és időszerűségükben is össz­hangban állnak a pártszerve­zetek szerepével, tevékenysé­gük területi alapelveivel. Az általános, ugyanakkor szüksé­ges feladatok biztosításán kí­vül a pártszervezetek sajátos problémáik orvoslásáról sem feledkeznek meg, s nagy súlyt helyeznek hatáskörűik bein az ellenőrzési jog gyakorlására, elsősorban a termelő üzemek­ben. A pártszervezetek nagy több­ségében kellő fontosságot tu­lajdonítanak a munka tervezé­sének, fölként a konkrét tar­talmi célok megfogalmazásá­nak. A pártszervezetek döntő többségének jó ipártmunka- és egységes eljárási tervei vannak. A terveket nem tartják meg- v á 1 to z ta tha ta t la n do g m á nak, •hanem kiegészítik őket a Köz­ponti Bizottság tárgyalásaiból eredő feladatokkal. így jártak el a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban működő párt- szervezetek, amelyek terveikbe bevették a központi bizottsá­gok márciusi üléseinek határo­zatait. A pártmunka terveit a má­sodik félévre is időben elkészítették a pártszervezetek. Elemezték az első félévre ki­tűzött feladatok teljesítését, és meghatározták tennivalóikat a második félévre annak tuda­tában, hogy a pártmunka és az egységes eljárási terv feltétele lesz céltudatos tevékenységük­nek, ami egyúttal záloga is a kitűzött célok elérésének. TANKINA ISTVÄN, a járási pártbizottság titkára

Next

/
Thumbnails
Contents