Új Szó, 1979. július (32. évfolyam, 153-178. szám)

1979-07-19 / 168. szám, csütörtök

A gyógyító mosoly EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓK KÖRÉBEN $ VERSENY A MEGTISZTELŐ CÍMÉRT # 14 MUNKABRIGÁD BRONZFOKOZATÜ Tőketerebesen (Trebišov), araikor az új kórházban jár­tam. és dr. Mikuláš Bugata fő­orvossal, a szakszervezeti bi­zottság elnökével beszélgettem, majd együtt ellátogattunk né­hány kórterembe is, többször szóba került a gyógyító mo­soly. Először, amikor arról tájé­koztatott, hogy a járás egész­ségügyi dolgozóinak körében Igen népszerű a szocialista munkabrigád-mozgalom. El­mondta, hogy 412 dolgozó 23 munkakollektívába tömörülve versenyez a megtisztelő címért és 14 munkabrigád már bronz- fokozatú. És megjegyezte: — A kórházi munkabrigádok tevékenysége külön említést érdemel, mert programjukban nemcsak a hatékonyabb, minő­ségileg jobb munkaszervezés szerepel, hanem az is, hogy miként az üzemi dolgozók tö­rekednek a jó munkahelyi lég­kör kialakítására, úgy töreked­nek ők is a gyógyítást segítő, jó légkör megteremtésére. A gyógyító mosoly, meg egyel>ek alkalmazására gondolok. Arról szólva, hogy dr. Ján Frank vezetésével tíz csoport­ban szervezték meg szakszer­vezeti vonalon a munkabrlgá- dok tagjainak eszmei-politika! és szakmai továbbképzését, ki­fejtette véleményét a gyógyí­tást segítő jó légkörről, a gyó­gyító mosolyról is: — Különlegesen érzékeny a beteg ember — magyarázta, — hat rá a kórházi légkör, befo­lyásolja gyógyulási kedvét, elé­gedettségét. Ezért van szükség a magatartás, a pszichés fog­lalkozás külön oktatására és megtanulására az egészségügyi dolgozók és a betegek viszo­nyában. Igaz, semmiféle pszi­chés megnyilvánulás sem védi meg a beteget a betegségtől, de a mosoly, az idejében alkal­mazott, együttérzést, biztatást kifejező mosoly segíthet. Nem marad üresen A nyári szabadságok ideje alatt a dolgozók munkahelye nem marad üresen. Diákok ez­rei foglalják el azokat ideig­lenesen. Az Elektrosvit érsek- újvári (Nové Zámky) üzemé­ben a helyi, a komáromi (Ko­márno) és az ógyallai (Hurba­novo) középiskolák diákjai hoz­zájárulnak a tervteljesítéshez. A vállalat személyzeti osztályé­nak dolgozói elismeréssel nyi­latkoztak a diákok munkájáról. Az elektrotechnikai szakközép- iskola diákjai dicséretre méltó eredményt érnek el minden műszakban. Egymillió játékszer A nemzetközi gyermekév alkalmából egymillió áram- meghajtású és mechanikus játékszert szállít a belpiac­ra a Ceské Budéjovice-i Koh-i-noor vállalat Trhové Sviny-i 09 számú leányválla­lata. A játékok között komp­lett autópályák találhatók, pótalkatrészekkel ellátva, személygépkocsik és teher­autók villanymeghajtású modelljei, egyéb mechani­kus játékok, köztük egy ŠD-11 típusú távirányítású autóbusz is, melynek gyártá­sát tavaly kezdték meg. Fel­vételünkön: (balról) Zdenék Felenda és Zdenék Sálek az új IdtPkokat ellenőrzik. (Felvétel: ČSTK — P. Berger) A kórház igazgatója, dr. Ve­res László pedig így méltatta a szocialista munkabrigádok tagjai számára szervezett tan­folyamok jelentőségét: — Tettekre ösztönözte dol­gozóinkat. Megtanulták, hogy nem kell különös, emberfeletti embernek lenniük, de bírniuk kell azzal a képességgel, hogy jó kontaktusba kerüljenek a betegekkel. Megtanulták, hogy a jó légkörért személyesen is felelősek, a jó munkatársi vi­szonyért egyénileg is tenniük kell, és mindez éppúgy munka­helyi, mint politikai feladat. A tettek persze egészen konkrétan a vállalási mozga­lomban mutatkoztak meg: a já­rás 1085 egészségügyi dolgo­zója — köztük a kórházi mun­kabrigádok — 369 kollektív és 534 egyéni vállalás teljesítése során 21 952 órát dolgoztak társadalmi munkában egy év alatt, és 2,4 millió korona érté­kű villanyenergiát, fűtőanya­got, egyéb anyagot takarítot­tak meg. Másodszor akkor került szó­ba a gyógyító mosoly, amikor Andrej Murko elvtárs, a párt- bizottság elnöke, elmondta, hogy egy évvel ezelőtt költöz­tök be az újr modern kórház­ba, de a költözködés, a beren­dezkedés most is tart. Az iro­daházat még nem adták át rendeltetésének, s ez külön terheket ró a kórház dolgozói­ra. Hangsúlyozta: — Az említett gyógyító mo­soly, meg a pszichés foglalko­zások alkalmazását azonban csak akkor kívánhatjuk meg, ha jó munkahelyi feltételeket teremtünk alkalmazottaink szá­mára és megfelelő életkörül­ményeket. Arról is tájékoztatott, hogy miként, hogyan. Jelenleg 80 al­kalmazott gyermekének bölcső­dei, illetve óvodai elhelyezés iránti kérelme még elintézet­len. Viszont a szakszervezeti üzemi bizottság és a kórház igazgatósága rendelkezésére áll . az ésszerű megtakarítások ré­vén 1 millió korona. Ezt a jnb Illetékes szerveivel együttmű­ködve arra fordítják, hogy sa­ját, 150 férőhelyes bölcsődét és óvodát építsenek, a zemp­léni'tó, a Šírava mellett pedig állandó jellegű pionírtábort. Harmadszor akkor került szó­ba a gyógyító mosoly, amikor dr. Inczinger Béla főorvos, a megelőző gyógykezelést és egészségügyi gondozást szerve­ző osztály vezetője azt méltat­ta, hogy a legutóbbi választás­kor sok fiatal és nő került be a 17 tagú szakszervezeti üzemi bizottságba, s az 5 tagú reví­ziós és ellenőrző bizottságba. — Ennek a jó hatása többek között abban is megmutatko­zik — magyarázta —, hogy a pszichés foglalkozások, az oly sokszor hangoztatott gyógyító mosoly, meg egyebek, vagyis az egészségügyi szolgáltatások közelebb kerülnek a dolgozók­hoz, mert az új vezetőség ha­tározottan sürgeti ezt. Az állami gazdaság helyi te­lepén már működik három üze­mi orvos, közülük az egyik szakorvos, nőgyógyász. Hason­ló üzemorvosi rendelő megnyi­tását készítik elő most Bodrog- szerdahely (Streda nad Bodro­gom) községben. Negyedszer már nem került szóba a gyógyító mosoly, mert nagyon egyszerűen: láttam. A gyermekosztály 8. számú kórtermében, a háromágyas szobában dr. Mikuláš Bugata főorvos megvizsgálta az egyik kislányt. — Szépen gyógyulsz — mondta neki —, de azt ellen­őrizni kell vérvizsgálattal. Most a nővérke vérmintát vesz az ujjadból. Előrelépett a laboránsnő. A felé nyújtott kéz egyik ujját bal kezével megszorította, s mielőtt jobb kezének határo­zott mozdulatával beszúrta vol­na a tűt, megkérdezte: — Már szeretnél otthon len­ni, ugye? És amikor már szisszenni is elfelejtett a kislány, meg vá­laszolni is, de az ujjhegy pará­nyi sebe vérzett, jól begyako­rolt, biztos mozdulattal kene- tet készített a vérből az üveg­lemezre, közben mosolyogva felpillantott a kislányra: — Mondd meg Palkónak is, hogy ez csak olyan, mint a szúnyogcsípés. A többször szóba került mo­solyt, a pszichés foglalkozás egyik mozzanatát a gyakorlat­ban láttam ... HAJDÚ ANDRÄS NYÁRI TEVÉKENYSÉG Nálunk általában a nyár a pihenés, az évi szabadságok ideje. Dolgozóink nagy része ilyenkor a jól végzett munka tudatában — élve a szocialista társadalom nyújtotta le­hetőségekkel — megérdemelt pihenését tölti az üzemi, a szakszervezeti üdülőkben, ismerkedik hazánk csodálatosan szép tájaival, történelmi, kulturális értékeivel. Sokan kül­földön töltik szabadságukat. Számos üzemben, gyárban né­hány napra (az üzemi szabadság idejére) teljesen leállít­ják a termelést. Ilyenkor Végzik el a gépek és a beren­dezések nagyjavítását, karbantartását, hogy aztán a né­hány napos leállás után újból megindulhasson a zökkenő- mentes termelés. Mi tagadás, akadnak munkahelyek, ahol a nyári hóna­pokban — az említett okoknál fogva — nem kis gondot okoz nemcsak a társadalmi és tömegszervezetek munkájá­nak szervezése, hanem még a pártszervezetek munkájának aktivizálása is. Méghozzá nemcsak a pedagógusok párt- alapszervezeteire gondolunk, hanem némely termelőüzem párta lapszervezetére is. A taggyűlésekről a nyári szabad­ságok idején többen hiányoznak, mint máskor. Természe­tesen igazolt távolmaradásokról van szó. A kommunisták persze igyekeznek megtalálni a módját az úgynevezett uborkaszezon elkerülésének, azaz a folya­matos, aktív tevékenységnek. Ennek egyik formája a nyá­ri aktivitás tervének elkészítése és megvalósítása. A ga­lántai járás pártalapszervezeteinek elnökei és aktivistái például nemrég a járási pártbizottság által rendezett mun­kaértekezleten vehették át a nyári aktivitás kerettervét, mely minden egyes alapszervezet számára útmutatóul szol­gál a nyári tevékenységhez, illetve azt tartalmazza, mire kell ezekben a hetekben irányítani a fő figyelmet a párt­munkában. Ebben az évben természetesen a kommunis­ták nyári tevékenységét döntően befolyásolja a párttag- gokkal való beszélgetés, illetve a tagkönyvcsere. A pártmunka szervezésében nyáron is nagy feladatok hárulnak a pártcsoportokra, melyeknek tagjai egy-egy vá­ratlan probléma megoldásakor rugalmasan tudnak intéz­kedni. Mivel a pártcsoportok tagjai rendszerint ugyanazon munkahelyen dolgoznak, többnyire gondjaik is azonosak. Az üzemek, gyárak nagyjavítását végző brigádok kommu­nista tagjai is általában azonos pártcsoportba tartoznak, s már a pártcsoport gyűlésén megtárgyalják, melyik tagra milyen feladatok várnak majd a javítások minél gyorsabb és tökéletesebb elvégzésében. Az időnyerés pedig döntő tényező, hiszen a termelés megindulása nem késhet. Ugyancsak harcban állnak az idővel a mezőgazdaságban dolgozó kommunisták. A legfontosabb mezőgazdasági mun­kák idején, a gabona betakarításakor a földművesszövetke­zetek és az állami gazdaságok pártalapszervezeteinek tag­jai fokozzák a propagandatevékenységet. Népszerűsítik a kombájnotok, a szalmagyűjtők, a gabonahordók, a gépja­vítók és az aratás többi résztvevőjének szocialista munka- versenyét, megszervezik az aratás eredményeinek rendsze­res ismertetését. Mindezt igen változatos eszközökkel érik el: faliújságok, propaganda táblák, plakátok készítésével, villámújság szerkesztésével, a helyi rádióskörök aktivizá­lásával, az agitációs központok munkájának fellendítésével. Számos helyen, például az érsekújvári (Nové Zámky) já­rásban — szovjet példa nyomán — az aratás idejére rend­kívüli pártcsoportokat szerveznek. Tagjai kombájnosok, traktorosok, gépjavítók és az aratásban közvetlenül részt vevő más beosztású kommunisták. Az ideiglenes pártcso­portok keretében rendkívül rugalmas intézkedésre képe­sek. Tudják, hogy aktivitásuk mindig az egész év folyamán, de most. az aratáskor különösen szükséges. FÜLÖP IMRE Minden életkornak megvan a maga sajátossága. Nagyon ter­mészetes tehát, hogy sajátosan kell foglalkozni a fiatalok szellemi, fizikai fejlődésének problémáival. Hazánkban a má­sodik világháborút követő évek­ben dr. František Janda, mosti körzeti orvosként, komoly, tu­dományos vizsgálatba kezdett: a bányásztanulók egészségi ál­lapota, változása és a munka­helyi viszonyok közötti össze­függéseket tanulmányozta. Ké­sőbb bekapcsolódott annak az intézetnek a tevékenységébe, mely a foglalkozási ártalmak­kal, betegségekkel, a munkahe­lyi higiénia problémáival fog­lalkozik. Jelentős érdeme van abban, hogy Közép-Európában elsőként hazánkban szervezték meg az ifjúsági szakorvosok képzését. Ma ő áll az intézet élén. Munkatársainak zöme ifjúsági szakorvos. Az intézet jelentős orvostudományi kutatási prog­ramokkal foglalkozik. Legfon­tosabbnak azt tartja: megálla­pítani a fiatalok munkavállalá­sa nyomán jelentkező szellemi és fizikai változásokat, kidol­gozni olyan intézkedési javas­latot, melynek megvalósítása biztosítja a fiatalok egészséges szellemi és fizikai fejlődését. Ennek a programnak minden feladatát, minden megoldásra váró problémáját arra a kuta­tócsoportra bízta, melynek ve­zetője dr. Lumíra Komárka, aki maga is fiatal, és természete­sen, ifjúsági szakorvos. így te­hát a programot akár „Fiatalok a fiatalokért" akciónak is ne­vezhetjük. Még nem ért véget az akció, a kutatócsoport még nem dol­gozta ki javaslatát, de egyik, legjelentősebb felmérésükről, vizsgálatukról, melyet a Kotva áruházban végeztek, az ott szerzett tapasztalatokról, neve­lési szempontból is fontos kö­Fiatalok a fiatalokéit Védik a dolgozók egészségét || Felmérések, kutatások a KOTVA áruházban vetkeztetéseikről, szívesen tá­jékoztattak. Elmondták, hogy 27 elsőéves, 30 másodéves tanulót, textilfé­léket és háztartási .cikkeket árusító lányokat vizsgáltak .meg. Naponta többször is, te­hát nemcsak az iskolában, ha­nem szakmai gyakorlat, vagyis árusítás közben. Megállapítot­ták, hogy munkaidejük 60 szá­zaléka állást, 30 százaléka rö­vid távú járkálást jelent, 10 százalék a pihenő, de annak fele is azzal telik el, hogy sor- baállnak a büfében. Ezért fő­leg az alsóvégtagokban mutat­kozó változásokat vizsgálták 15 klinikai módszer alkalmazá­sával. Négyórás munka után már komoly változásokat ész­leltek, hatórás munka után ,pe- dig már kimondottan káros változásokat. Javaslatukra megváltoztatták a tanulólányok munkaritmusát. Mielőtt a pult mögé álltak vol­na, mozgásgyakorlatokat vé­geztek. Megtanították a lányo­kat olyan mozdulatok elvégzé­sére, melyet kiszolgálás közben észre sem vesznek a vevők, de lazítást jelentenek, fizikai köz­érzetükre előnyösen hatnak. Négyórás munka után pihenőt tartottak. Egészen új értelmű — és tartalmú pihenőt: vitát, beszélgetést rendeztek, újság­ban megjelent cikkekről, a tv műsorában látott híradóról, könyvekről, filmekről. Persze, sohasem sablonoson, de mindig ügyelve a politikai mondaniva­ló ismertetésére. Ilyen módon a fizikai tevékenység szellemi­vel való felváltása jelentett pi­henőt. Időtartama 20—25 perc volt. Utána a pult mögött foly­tatták a munkát. Még két órát különösebb megerőltetés nélkül dolgoztak. Sőt, egy későbbi, kiegészítő kí­sérlet és felmérés során az is bebizonyosodott, hogy az így megszervezett hatórás munka után a szakmai képzés problé­máival, tehát elméleti kérdé­sekkel Is sikeresen foglalkoz­tak az Ipari tanulók. A kutatócsoport szíves fi­gyelmébe ’ajánlja a munkahelyi gyakorlatvezetőknek, az ifjúsá­gi vezetőknek ezt a megállapí­tást.: A fiatal dolgozók szelle­mi és fizikai fejlődésének szempontjából a pihenőket úgy előnyös megszervezni, hogy azokat a politikai nevelés cél­jára használják fel. Egyébként ez a kutatócsoport a gépipari és építőipari tanu­lók körében is több felmérést végzett. Több olyan tényt álla­pítottak meg, melyek vélemé­nyük szerint figyelmeztetésül szolgál azoknak, akik a fiata­lok oktatásával, nevelésével foglalkoznak. Ilyen tény pél­dául, hogy az építőipari tanu­lók 70 százaléka átlagosan és naponként kevesebbet alszik 8 óránál, 5 százalékuk pedig még 6 óránál is kevesebbet. Az ét­kezésük sem rendszeres, 20 százalékuk a szakmai gyakor­lat Idején nem kap meleg ételt ebédre. Az elsőéves építőipari tanulók 30 százaléka dohány­zik, 7 százalékuk naponta 20— 70 cigarettát is elfüstöl. Csak egyetérthetünk a kuta­tócsoport vezetőjének ezzel a megállapításával: — Nem lehet, és nem sza­bad a fiatalok politikai neve­lését elválasztani az egészség- ügyi neveléstől. Sőt, egységbe kell fogni. Érdekes, és egyben figyel­meztető az a megállapításuk is, hogy az ipari tanulók 40 szá­zaléka egyáltalán nem sportol, az építőipari tanulók 25 száza­léka pedig nem foglalkozik szakköri tevékenységgel. Figyelmüket tehát nemcsak arra fordítják, hogy az ipari tanulók egészségének helyze­tét, változásait állapítsák meg, s abból következtessenek a tennivalókra, a helyes nevelési célok kialakítására, hanem ne­velésük jelenlegi helyzetét is felmérik. — Segíteni kívánunk azok­nak, akiknek szívügyük a fia­tal szakmunkások nevelése — magyarázza a csoport vezetője —, és ez megköveteli, hogy a nemkívánatos jelenségekre ide­jében figyelmeztessünk. Természetesen, ezzel még nem ér véget a munkájuk. Sőt, most következik a neheze: ki­dolgozni a javaslatokat, me­lyek megvalósításával az eddi­ginél hatékonyabb módon biz­tosítható a munkába lépő fia­talok szellemi és fizikai fejlő­dése. Ebbe a munkába a Szo­cialista Ifjúsági Szövetség, más tömegszervezetek fiatalokkal foglalkozó, illetékes vezetőit is bevonják. — Ahogyan a Kotva áruház­ban sikerült az ifjúság vezetői­vel egyetértve rátalálni a he­lyes módszerre — érvel a ku­tatócsoport vezetője —, remél­jük, sikerül majd együttmű­ködve jó javaslatokat kidolgoz­ni más téren is. A foglalkozási ártalmakkal, betegségekkel, a munkahelyi higiénia problémáival foglalko­zó intézet kutatócsoportja a program minden problémájával körültekintően, sokoldalúan foglalkozik, s mindent megtesz azért, hogy a „Fiatalok a fia­talokért" akció sikeres legyen. Tegyük azonban hozzá: igazi sikere nemcsak rajtuk múlik hanem az ifjúsňp£r+ fpioM': w zetőkön is. SZÁNTÓ GYÖRGY üj sii 1979. VII. 19.

Next

/
Thumbnails
Contents