Új Szó, 1979. július (32. évfolyam, 153-178. szám)

1979-07-19 / 168. szám, csütörtök

A kommunizmus építésében szerzett érdemekért (ČSTK J — Moszkva — Az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa Elnöksége és a Szovjetunió Minisztertanácsa 70. születés­napján jókívánságait fejezte ki Andrej Gromikónak, a párt és a szovjet állam neves képvise­lőjének. A jókívánságok töb­bek között hangsúlyozták, hogy Gromiko minden párt és álla­mi tisztségében erejét és ta­pasztalatait a kommunizmus építésének, a marxizmus—leni­nizmus eszméinek szolgálatába állítja. Hetvenedik születésnap­ja alkalmából a szovjet külügy­miniszternek már másodízben adományozták a Szocialista Munka Hőse kitüntetést. Budapest — A Magyar Nép köztársaság Elnöki Tanácsa Andrej Gromikót 70. születés­napja alkalmából a Béke és Barátság Érdemrenddel tüntet­te ki. Berlin — Andrej Gromikót, ífc NSZEP és az SZKP, az NDK és a Szovjetunió közti testvéri kapcsolatok elmélyítésében szerzett érdemeiért, a szocia­lizmus és a béke érdekében kifejtett tevékenységéért a Marx Károly Érdemrenddel tüntették ki. Carter a tekintélyét félti? Benyújtotta lemondását az USA kormánya (ČSTK) — A Fehér Házban szerdára virradó éjszaka beje­lentették, hogy az amerikai kormány tagjai és az elnök tanácsadói benyújtották lemon­dásukat. Ilyen lépésre Amerika modern történelmében nem volt példa. A hírügynökségek egybehangzó véleménye sze­rint a vezető politikusok le­mondása lehetővé kívánja ten­ni Carter elnöknek, hogy meg­szilárdítsa az 1980-as elnökvá­lasztások előtt megingott po- li ti kai tekintélyét. Jody Powell, a Fehér Ház sajtótitkára kijelentette, hogy az elnök néhány napon belül dönt a kormány átszervezésé­ről. Jól értesült források sze­rint nem vitás, hogy néhány miniszter lemondását Carter elfogadja. A Reuter hírügynök­ség „igen bizonytalannak“ íté­li meg azoknak a miniszterek­nek a további sorsát, akik a belső ügyekért — az energia- válságért, a belpolitikai és gaz­dasági nehézségekért — fele­lősek. A hírügynökségek többnyire azt jósolják, hogy az amerikai elnök meghagyja „nemzetbiz­tonsági tanácsadóinak mag­vát“, tehát Cyrus Vance kül- ügy-, Harold Brown hadügyiül-1 nisztert és Zbygniew Brzezins- ki nemzetbiztonsági tanács­adót. Viszont minden bizony­nyal távozik a kormányból Ja­mes Schlesinger energiaügyi miniszter. Mind ez ideig nem világos, hogy a tömeges lemondásokra az elnök kezdeményezése nyo­mán került sor, vagy többé-ke- vésbé spontán akció volt az elégedetlen miniszterek és a Fehér Ház más vezető szemé­lyiségeinek részéről. Egy azon­ban biztos: mint azt a TASZSZ hírügynökség jól értesült wa­shingtoni megfigyelők vélemé­nyére hivatkozva megállapítja, az új helyzet a kormány gaz­daság- és energiapolitikájának sikertelenségét tükrözi, s azt bizonyítja, hogy kormánykö­rökben a bel- és a külpolitikai irányvonalat illetően nézetel­térések mutatkoznak. Az USA-ban legutóbb végre­hajtott közvéleménykutatások azt jelzik, hogy Carter népsze­rűsége 30 hónapos tevékeny­sége alatt a legalacsonyabbra csökkent az előző elnökökhöz viszonyítva. Az energiaválság megoldását célzó új program nyilvánosságra hozatalát köve­tően a kormány átszervezése újabb lépésnek tekinthető Car­ter politikai tekintélyének visz- szaszerzése felé. A nagy nemzetközi tőzsdék a dollár árfolyamának újabb csökkentésével reagáltak az amerikai kormány várható át­szervezésére. Frankfurtban egy dollár értéke 1,806 nyugatné­met márka (az utóbbi fél év­ben ez a legalacsonyabb árfo­lyam), Tokióban pedig az ed­digi 216,8 jen helyett 215,7 jen. A kínai—‘Vietnami tárgyalások újabb fordulója (ČSTK) — Pekingben tegnap újabb megbeszélésekre ült ősz* sze Dinh Nho Liem vietnami és Han Nien-lung kínai kíi lügyminiszter-helyettes, hogy a februári Vietnam ellenes kí­nai agresszió után megromlott kínai—vietnami kapcsolatok normalizálásáról tárgyaljon. A találkozón a két küldött*- ségvezető beszédet mondott. A kínai képviselő ismét azt han­goztatta: Peking a tárgyaláso­kon szeretné elérni azt, amit a közvetlen agresszió útján nem sikerült. A vietnami képviselő rámu­tatott, hogy az ún. menekül­tek problémája annak a követ­kezménye, hogy Kína fokozza a feszültséget a vietnami ha­tárokon. Ez a Vietnamban élő Folytatódik az AESZ 16. csúcskonferenciája A FAJÜLDÖZŐ REZSINEK VESZÉLYEZTETIK DEL AFRIKA BIZTONSÁGÁT (ČSTK) — Monroviában, Li­béria fővárosában folytatódik az Afrikai Egységszervezet (AESZ) 16. csúcskonferenciá­ja. Kedden megnyitó beszédé­ben William Tolbert libéria! elnök felhívta az AESZ tagál­lamait, hogy a legnagyobb mértékben támogassák a Zim­babwei Hazafias Frontot, amely az ország valódi függetlensé­géért és szabadságáért harcol. Tolbert továbbá a szervezet tá­mogatásáról biztosította a Dél­nyugat-afrikai Népi Szerveze­tet (SWAPO), és a Dél-afrikai Köztársaság elleni határozott szankciók érvényesítésére szó­lított fel. A Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának Elnöksége és Minisz­tertanácsa levélben üdvözölte az AESZ csúcskonferenciájá­nak résztvevőit. A Szovjetunió támogatja a szervezetek tevé­kenységét, amely arra irányul,, hogy felszámolja az afrikai kontinensen a gyarmatosítás és a fajüldözés gócpontjait. A jelenlegi namíbiai és zim­babwei rezsimek komolyan ve­szélyeztetik az Afrika déli ré­szén fekvő államok biztonsá­gát — jelentette ki Kurt Wald­heim, az ENSZ főtitkára az Af­rikai Egységszervezet csúcs- konferenciáján. kínai nemzetiség körében nyugtalanságot kelt, s egyre többen hagyják el közülük az országot. A vietnami képviselő ismét követelte: hogy a két fél kö­telezze magát, hogy tartózko­dik a fegyveres provokációk­tól. Ezt azonban Peking egye­lőre elutasítja. A VNA vietnami hírügynök­ség kommentárjában rámutat: ha a kínai félt valóban a jó­szándék vezérelné, akkor haj­landó lenne tárgyalni a fegy­veres provokációk beszünteté­sét célzó hárompontos vietna­mi szerződéstervezetről. Tüntetések Pekingben (ČSTK) — Pekingben több mint 100 afrikai diák tüntetést rendezett az ellen, hogy rosz- szul bánnak velük. A Reuter hírügynökség szerint a tünte­tésekre azután került sor, hogy Sanghajban több afrikai diákot bántalmaztak. A tüntetés végén a pekingi diplomáciai testülethez petíciót intéztek, amelyben tiltakoztak a sanghaji incidens és az afri­kai diákokkal való bánásmód ellen. Felhívták az afrikai kor­mányokat, hogy ne küldjenek több diákot Kínába. A tüntetők továbbá azt követelték, hogy az incidens áldozatainak enge­délyezzék a Sanghajból való távozást. A Reuter hírügynökség sze­rint Kína több főiskoláján fe­szültség uralkodik a kínai és az afrikai diákok között, amely a nyelvi különbségekkel és a két kultúra jelentős eltérései­vel tovább mélyül. MERRE TART A KÍNAI GAZDASÁGPOLITIKA? Kínában az Országos Népi Gyűlés legutóbbi ülésén olyan törvényt fogadtak el, amely le­hetővé teszi a külföldi, főleg a nyugati és japán vállalatok­nak, gazdasági szervezeteknek és magánszemélyeknek, hogy Kínában úgynevezett vegyes társaságokat hozzanak létre. Miért fogadták el ezt a tör­vényt? Mao Ce-tung szélsőséges avanturista gazdaságpolitikája nemcsak lefékezte a gazdasági és a tudományos-műszaki fej­lődést, hanem — a kínai veze*1 tők is beismerik — a szakadék szélére sodorta az országot. Mao halála óta három év telt! el, s az ország gazdasági hely­zete továbbra is rendkívül boJ nyolult. Az egy lakosra jutó gabonatermelés ugyanazon a szinten van, mint húsz észtén-* dővel ezelőtt volt. A kevés vilJ lamosenergia következtében az ipari kapacitásoknak kb. a 20 százaléka kihasználatlan ma­radt. Az Ipari üzemek egynen gyede veszteséggel termel. Hia vatalos kínai személyiségek szerint az országban legkeve­sebb 20 millió a munkanélkü­liek száma. A pekingi vezetés nem taka­rékoskodik az ígéretekkel, amikor „a gazdasági rend l>e- vezetéséről“, a gazdaság kor­szerűsítéséről van szó, az érem másik oldalát tekintve azonban semmilyen egységes, megalapozott állami program nem született e célok megva­lósítása érdekében. Tehát' amint a tények mutatják, á külföldi tőkére alapoznak. Tér-* veket dolgoznak ki arra, mi­ként szerezhetnének egyre több nyugati tőkét. Kína már több kapitalista országnak fel­ajánlotta, hogy közösen tér-* meljék ki a nyersanyagokat: szenet, volfrámot, cinket, bau- xitot, rezet, olajat, s ugyan­csak javaslatot tett a kohók és más ipari üzemek közös lé­tesítésére. Jelenleg az úgyne­vezett „szabad kereskedelmi övezet“ létrehozásának lehető­ségét keresik. Az említett törJ vény — a külföldi tőke Kíná­ban történő befektetéséről — célja az, hogy hivatalos állami alapokat teremtsen e gazda­ságpolitikához. Megfigyelők véleménye szerint a jelenlegi pekingi vezetés egyértelműen a kapitalista országok felé irá­nyítja gazdaságpolitikáját, s ezzel egyre inkább bekapcso­lódik a kapitalista gazdasági rendszerbe. Ha tekintetbe vesszük a kínai gazdaság el-' maradottságát, gyengeségét', teljesen világos, hogy ez az irányvonal Kínát törvényszerű­en a külföldi tőkétől valfi füg« gőviszonyba sodorja. (ČSTK) ÚJ szó 1979 VII. 19. gazdasági és tudományos-mű­szaki színvonala kiegyenlítésé­vel kapcsolatos problémáiknak. Ezen a téren jelentős és pótol­hatatlan szerepe van a KGST- nek, amint ezt a tanács ez év júniusában Moszkvában meg­tartott 33. ülésszaka is tanúsí­totta. Továbbra is szét kell zúz­ni a burzsoá antikommunista (központok minden elméletét az országok állítólagos „nem egyenjogú helyzetéről a KGST- ben“. A KGST a legprogresszí- vabb gazdasági csoportosulás, amely megfelel az egyes or­szágok népei és az egész kö­zösség legsajátabb érdekeinek. A nemzetközi életben, amint a tanácskozás megállapította, szüntelenül nő a szocialista közösség befolyása és tekinté­lye. Oj pozitív változások kö­vetkeztek be a nemzetközi erő­viszonyokban, aminek mérhe­tetlen jelentősége van a világ­háború elhárítása, valamint a népeknek a társadalmi haladá­sért vívott harca szempontjá­ból. A szocialista közösség or­szágai aktív, kezdeményező, kö­vetkezetes és elvhű nemzetiközi politikájának eredményeképpen folytatódik az enyhülés, és ál­landó folyamatként a nemzet­közi fejlődés fontos pozitív té­nyezőjeként erősödik meg. Ezen a téren rendkívül nagy jelentő­ségű Leonyid Ujics Brezsnyev­nek, az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa Elnöksége elnökének és fames Carternek, az Egyesült Államok elnökének lefolyt ta­lálkozója és tárgyalásai, vala­mint a SALT—íl. szerződés alá­írása. A szovjet békepolitiká­nak e nagy sikerét nagy elis­meréssel fogadták a tanácsko­zás összes résztvevői, amit a közösen elfogadott közlemény is tükröz. A SALT—II. szerződés a le­szerelés egész épületpiramisá­nak egyik alapkövét alkotja. Kedvező légkört teremt ahhoz, hogy az enyhülési folyamat to­vábbi pozitív lépéseiket is ered­ményezhessen akár a közép- európai haderő- és fegyverzet- csökkentési bécsi tárgyaláso­kon, akár más tanácskozáso­kon és az ENSZ keretében foly­tatott tárgyalásokon. A tanács­kozás megállapította, hogy e kedvező légkört fel kell hasz­nálni ahhoz, hogy kiharcolják a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testülete moszkvai nyilatikozatában kifej­tett egyéb békejavaslatok való­ra váltását. Ehhez szükséges az, hogy minden rendelkezésre álló úton és eszközzel megvilá­gítsuk békejavaslatainkat a tő­kés országokban, hogy ígv még erősebben és nyomatékosabban érvényesüljön e világ közvéle­ménye a béke megszilárdítása és az atomháború veszélyének elhárítása során. At kell törni a hallgatás falát, amelyet a burzsoá tájékoztatási eszközök igyekeznek legfontosabb kezde­ményezéseink és javaslataink köré vonni. Ugyanakkor a világ közvéleménye előtt mind hatá­rozottabban le kell lepleznünk azokat az USA-ban, a NATO- ban és Pekingben levő erőket, amelyek a háború veszélyét je­lentik, és a világot további el­lenőrizhetetlen fegyverkezésbe hajszolják. Ez az imperialista politika igen szorosan össze­függ a fanatikus antiikommu- nizmussal, antiszovjetizmussal, a reális szocializmus, a hala­dás és a békeszeretet elleni támadásokkal. Ezzel összefüggésben a ta­nácskozás hangsúlyozta e fo­lyamat másik oldalát is. Ez olyan indokolatlan illúzióikhoz vezethetne, hogy a SALT—11. szerződés aláírása után a to­vábbi harc már könnyű lesz. Helytelen volna nem látni azt, hogy a szocialista országok ja­vaslataival, leszerelési prog­ramjukkal szemben áll a NATO kemény realitása, amely hosszú távú programjaiban a fegyver­kezési kiadások további növelé­sével számol. E terveikről nem­csak hogy nem mondtak le, ha­nem tovább tökéletesítik és bő­vítik őket. Ez megköveteli — amint a központi bizottsági tit­károk tanácskozása megállapí­totta —, hogy javaslataink be­kerüljenek a tőkés országok dolgozói legszélesebb rétegei­nek a tudatába is, hogy így áttörjük a burzsoá propaganda által terjesztett dezinformációk falát. A jelenlegi időszakban a pro­pagandatevékenységben első­rendű feladatnak kell tekinte­ni — amint a tanácskozás hangsúlyozta — a világ széles közvéleményének, az összes realista erőnek megnyerését a SALT—II, szovjet—amerikai szerződés ratifikálásáért és ha­tályba léptetéséért, továbbra is meg kell teremteni a feltéte­leiket a fegyverkezési hajsza megszüntetéséhez, és ezáltal ki kell alakítani a nemzetközi feszültség enyhülésének bizto­sabb feltételeit is. A kialakult kedvező helyzet lehetővé teszi, hogy még aktí­vabban és meggyőzőbben zúz­zuk szét és leplezzük le az antikommunista központok, az imperializmus agresszív és reakciós erőinek különféle ko­holmányait a „szovjet veszély­ről“, a Varsói Szerződés álla­mainak agresszivitásáról stb. A rágalmazó burzsoá propagan­da elleni harcban a szocialista országok békepolitikájának megvilágítására, a „szovjet ve­szélyről“ hangoztatott rágalmaik elleni harcban fel kell használ­ni a második világháború ki­törésének 40. évfordulóját és a fasizmus feletti győzelem 35. évfordulóját. E hazugság a fő politikai fegyvere, a burzsoá­ziával együtt a kínai hivatalos propagandának is. ígv akarják leplezni az imperializmus és főként a NATO agresszivitását. Ez a szocialista országok, a nemzetközi kommunista moz­galom, de a nemzeti felszaba­dító mozgalom ellen is irányul. Mindennek az a célja, hogy fé­lelmet és bizonytalanságot kelt­sen a tőkés országok lako*oága körében, megzavarja az összes haladó erő, a fiatal független államok és a szocialista orszá­gok szoros szövetségét. Ezt hí­vatott szolgálni a „szocialista országok ázsiai és afrikai ex- panzivitásáról“ hangoztatott té­zis Is. Itt arról a törekvésről van sző, hogy elnyomják a for­radalmi folyamatot, a nemzeti felszabadító mozgalmat. Ugyan-> akkor a jobboldali erők meg' erősítését célozza a tőkés or- szágokban. A tanácskozás, mint: ismeretes, internacionalista szo-i lidaritását nyilvánította Viet« nam, Laosz, Kambodzsa, Nica­ragua és más országok népei-, nek harcával. Az imperializmus elleni harc* ban legjobb fegyverünk a kö­zös egybehangolt eljárás. Amint a berlini tanácskozás is megmu­tatta, az elmúlt Időszakban' pártjaink gazdag tapasztalato­kat szereztek, és új még ked« vezőbb feltételek alakultak ki« Ez megköveteli, hogy rendszer resen foglalkozzunk a jelenle-t gi sürgető problémákkal a bé« ke megszilárdítása, a szocializ­mus erejének és hatalmának további kiszélesítése végett az egész világon, jótékony békés befolyásának kiszélesítése cél­jából, amely egyre nagyobb erővel nyilvánult meg a nem­zetközi porondon. Ugyanakkor feladatunk mindazok szétzúzá­sa és leleplezése, akik meg akarják zavarni vagy aláássák: a nemzetközi feszültség enyhül lését. Ez a mi politikai és pro­pagandatevékenységünk fő tar­talma. amint azt a CSKP KB Elnöksége is megállapította a' saocia lista országok testvér-* pártjai központi bizottsági tit« kárai berlini tanácskozása ered* ményelnek megtárgyalása so­rán. MICHAL ŠTEFANA* Neio Yorkban az elmúlt napokban tüntetést rendeztek az egyipto­mi—izraeli különbéke ellen. A tüntetők — néhány haladó ifjúsági szervezet tagjai — elítélték az Izraelnek nyújtott amerikai tárrio, gatást (ČSTK-f elvétel)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents