Új Szó, 1979. június (32. évfolyam, 127-152. szám)
1979-06-11 / 135. szám, hétfő
1979. VI. U. 3 Csehszlovák geológusok kisüli Tadoraanvas-miiszaki eivitnikUís ikMUüMü A geológiai térkép fehér foltjainak láttán joggal hihetnénk, hogy a geológusokra már nem sok munka vár. Ez azonban csak látszat. A jelenlegi helyzet ugyanis ennek az ellenkezőjéről tanúskodik. A népgazdaságnak egyre több nyersanyagra van szüksége, s a megnövekedőt kereslettel egyenes arányban emelkedik a nyersanyagok világpiaci ára. Ez a természetes, számunkra azonban kedvezőtlen jelenség készteti a geológusokat arra, hogy kutatásaikat az eddig elhanyagolt, vagy tüzetesebb vizsgálatnak alá nem vetett terepekre is kiterjesszék. — Köztudott ugyanis, hogy « gazdasági szempontból fontos ásványi kincsek nagy része hazankhan is megtalálható, csak általában kis mennyiségben, s ezért a nyersanyagok túlnyomó részének behozatalára vagyunk utalva — mondotta a prágai újságírókkal beszélgetve dr. Jaroslav Vacek, a Központi Geológiai Intézet igazgatója. Különösen a színesfémekre '(rézre, ólomra, ónraj tartunk igényt nagy mennyiségben, amelynek a bányászása az ismert lelőhelyeken, — például Jeseníky környékén — folyamatban van ugyan, de nem tekinthető hatékonynak. További erőtelepek feltárására pedig — a szekemberek véleménye szerint — belátható időn belül hazánkban nincs kilátás. A legtöbb nyersanyagot a szocialista országokból, elsősorban a Szovjetunióból hozzuk be. így például bauxit-, illetve alumínium-szükségletünket teljes egészében a KGST- tagországnkból és Jugoszláviából fedezzük, ahonnan réz- és ólomszükségletünk 70, illetve 55 százalékát, nikkel- és horganyszükségletünk 90, illetve 60 százalékát importáljuk. A szocialista országok együttműködése azonban nem korlátozódhat csupán a nyersanyagok kölcsönös behozatalára, illetve kivitelére. Ugyanilyen fontosságot tulajdonítunk a közös geológiai kutatásoknak, a lelőhelyek együttes feltárásának valamint a kitermelő és feldolgozó üzemek felépítésének. A szocialista országok geológusainak eddig legnagyobb — a maga nemében egyedülálló — akciója a KGST keretében létesített nemzetközi geológiai expedíció, amely a Mongol Népköztársaságban már három éve fejt ki tudományos tevékenységet. A közös munkában a mongol és a szovjet szakembereken kívül az idén 28 csehszlovák, valamint több NDK- beli, magyar, lengyel és bolgár geológus is részt vesz. Ez utóbbi három ország munkacsoportjai a chenteji ajmakban (kerületben) Ulánbátortól keletre a színesfémek lelőhelyei után kutatnak. A csehszlovák csoport az idén a Szerven környékén remélt fluorit-telepek feltárásán fáradozik. A Mongol Népköztársaságban azonban a nemzetközi expedícióban való részvételétől függetlenül egy másik csehszlovák geológiai expedíció is működik, amely Csulut Cagan Del környékén a már ismert fluorittelepek feltárásával foglalkozik. A nemzetközi geológiai expedíció a számítások szerint a jövő évben már ugyan befejezi munkáját, a chenteji ajmakban azonban az elkövetkező években sem szenved majd hiányt tennivalóban. így például a szocialista országok a közös terv szerint főleg Dél-Mongó- lia kevéssé ismert területeire, mindenekelőtt a Góbi-sivatagra összpontosítják figyelmüket. És ha már az ásványi kincsekben bővelkedő Mongol Népköztársaságról beszélünk, amelyet joggal neveznek a geológusok mesebeli országának, mondjuk meg azt is, hogy kutatásaik nem szorítkoznak kizárólag a fluorit és a színesfémek keresésére. Tekintettel az egyre fokozódó szénfogyasztásra, a KGST- tagországok szakemberei távlati együttműködési tervük keretében — a szénbányászat kiterjesztésének lehetőségeit mérlegelve, a Mongol Népköz- társaság területén Tavan-Tol- goj gazdag széntelepeire is rámutattak. Egyúttal az előzetes geológiai és laboratóriumi vizsgálatok alapján a KGST szén- iparral foglalkozó Állandó Bizottsága a szocialista országok sokoldalú együttműködését tá-' mogatva, még a múlt év végén javaslatot dolgozott ki egy szénbánya és szénfeldolgozó kombinát létesítésére Tavan- Tolgoj vidékén. De ezzel a Góbi-sivatag déli részén tervezett szénbányával egyidőben a szakemberek a réz és molibdén telepek feltárására irányuló komplex geológiai kutatásokra is készülnek. * • • A szocialista országok két- és sokoldalú együttműködésére további lehetőségek is kínálkoznak. A Kubában, valamint az Északi-tenger környékén folyó kutatásokon kívül a bulgáriai Dobrudzsa gazdag kőszéntelepeinek kiaknázását is tervbe vették. Előreláthatólag itt még nagy munka vár a geológusokra. A problémát a nagy mélységben fekvő széntelep megközelítése jelenti majd, ami a bonyolult tektonikus feltételek miatt igényes feladat. További példákat is felhozhatnánk, olyanokat, amelyek közös sikereinken kívül nyersanyagbázisunk gyarapításának távlati lehetőségeire is rámutatnak.-kinA szocialista gazdasági közösség országai, a KGST fej lődése legutóbbi szakaszában, többek között meghatározták a gazdasági és tudományosműszaki együttműködés továb bi tökéletesítésének irányait. Az együttműködést minőségileg új alapon, a nemzetközi szocialista gazdasági integráció alapján szorgalmazták, melynek irányelveit a KGST-tagor- szágok Budapesten 1971 júliusában megtartott ülésén elfogadott és jóváhagyott Komplex Programban rögzítették. Ez a dokumentum képezi az alapját a szocialista gazdasági közösséghez tartozó tagországok nemzetközi gazdasági kapcsolatainak. Erről beszélgettünk Emil Polický mérnökkel, az SZSZK Fejlesztési és Műszaki Minisztériumának munkatársával is. — Közismert, hogy népgazdaságunk fejlődése jelentős g mértékben függ a nemzetközi % Szocialista integrációba való bekapcsolódásunk mértékétől, s mindenekelőtt a tudományosműszaki egyötttműködés hatékonyságától — válaszolta Emi! Polický mérnök. — Hazánkban pedig, amely nyersanyagokban szegény ország, rendkívüli nagy szerep jut a tudományos- műszaki együttműködésnek. — Tulajdonképpen hány fejlesztési és kutatási munkahelyünk kapcsnlódik be jelenleg a KGST-tagországok tudományos- műszaki együttműködésébe? — Körülbelül 2200 kutatási és fejlesztési, illetve főiskolai kutatási munkahelyről van szó. Ebből megközelítőleg 1600 szervezet kutatási és fejlesztési dolgozói csaknem 800 tudományos-műszaki feladatkör megoldásába kapcsolódnak be. Az utóbbi időszakban közösen megoldott feladatok eredményei népgazdaságunk számára is sokat jelentenek. Az 1976- os év például a KGST-tagorszá- gok tudományos-műszaki együttműködésében azzal vált jelentőssé, hogy kezdete volt az 1976—1980-as évre megszabott tudományos-műszaki együttműködés sokoldalú integrációs intézkedései és terve gyakorlati megvalósításának. Ugyanakkor ez az év jelentette az együtt-! működés magasabb formái alkalmazásának kezdetét is. — Megemlítene néhány ku* tatási-fejlesztési intézetet, Oj vasútvonalat építenek Mongóliában Baga—Hangáj— Baganur között. A 82 (kilométer hosszú új vasútvonal bekapcsolja a hálózatba Baganurt, ahol jelentős szénkincs — évi hatmillió tonna — kiaknázására létesítenek bányaüzemet. Közelében — a terv szerint — „ZÖLD G Románia területének 27 százalékát erdő borítja, s ez joggal nevezhető az ország legfőbb természeti kincsé nek. A Román Szocialista Köztársaság gazdasági érdeke, hogy növelje a nemzeti ipar 901k ágazata számára szükséges faanyag- szállításait. A „zöld gyáraik“ munkásai a A „BEL AZOK" A szovjet gépkocsigyártók egyik feladata a X. ötéves tervben a nagy teljesítményű teherautók gyártásának növelése. Emnieik központja a Minszik közelében levő Zsogyino városisán működő Belorusz Autógyár. Több miint húsz esztendeje itt (készült el az első nagy teljesítményű „Belaz“. Az üzem 27, 40 és 75 tonnás gépkocsikat gyárt. A 110 tonna teherbírású, legújabb óriás amely bekapcsolódik a KGST- tagországok komplex program^ jának megvalósításába? — Ebben az együttműködés* ben nagy jelentőségűek a hra-’ ttslavai kutatási és fejlesztési munkahelyek, központok, ami részben annak a következménye, hogy a fővárosban van a legtöbb ilyen jellegű intéz- mény, illetve munkahely. Je- lenleg Bratislavában 17 000-en dolgoznak a kutatásban és a fejlesztésben, ami a szlovákiai kutatási kapacitásnak 42,5 százalékát képezi. A legjelentősebb kutatóintézetek közé tartozik többek között az Állami Faipari Kutatóintézet, a Kábel- és Szigetelőanyag-gyártási Kutatóintézet, a Hegesztési Kutatóintézet, a Papír- és Cellulózgyártási Kutatóintézet, a Fa-és Bútoripari Kutatóintézet és számos további jelentős kutatóintézet. Több mezőgazdasági és élelmiszeripari kutatómunkát végző intézet is működik szlovákiai viszonylatban, olyanok, amelyek tevékenységükkel lényegesen elősegítik a KGST* tagországok szóban forgó ága* zatainak fejlődését is. Ezek közé tartozik többek között: az Élelmiszeripari Kutatóintézet, a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet, a Vízgazdálkodási Kutatóintézet, a Talajtani Kutatóintézet stb. Ezzel csupán a bratislavában találhatókat soroltam fel, s persze, korántsem valamennyit. A Komplex Program megvalósításából jelentős mértékben kiveszi részét a Szlovák Tudományos Akadémia is. — Milyen feladatok megöl“ dúsában vesznek részt például a mezőgazdasági és vfzgazdál* kodási kutatóintézetek? ■ Gondolom, nem szükséges valamennyit felsorolnom, hi« szén a skála nagyon széles. Az Élelmiszeripari Kutatóintézet jelenleg a következő témakö* rökön belüli feladatok megöl-* dásába kapcsolódik be a KGST-n belül: a meglevő hfi-i tő- és mélyhűtőberendezések, illetve technológiai berendezé* sek tökéletesítése és fejlesztés se szerepel napirenden. E fel-* adat végrehajtását Csehszlovák kia irányítja a KGST-n belül. A Szőlészeti és Borászati Km tatóintézet két feladat megol-i dásába kapcsolódik be, a Ta-* lajtani Kutatóintézet szintén két feladat nemzetközi megoldásában vesz részt, a Vízgazdálkodási Kutatóintézet pedig a KGST keretében pillanatnyilag 6 alapvető feladat megol-> dásán dolgozik. Köszönöm a tájékoztatást. JOZEF SLUKA 50 ezer lakosú város fejlődik ki a (következő éveikben. Az ipar- és városfejlesztést szolgáló vasútvonal egyben lehetővé teszi majd, hogy az ország középső részeit is elláthassák e fontos fűtőanyaggal. (BUDAPRESS — MONCAME) YÄRAK“ „Ha kivágtál egy fát, ültess kettőt“, jelszó jegyében dolgoz, nak. Az ország száimos körzetében új erdők ültetése folyik. Csupán 1978-ban több mint 56 ezer hektárral növekedett az erdőségeik területe. Különös figyelmet fordítanak az értékes és gyorsain növő fafajtáikra. (BUDAPRESS — APN) MA ÉS HOLNAP gépkocsi kísérleti példánya is elkészült. E rendkívül tekimté- lyes méretű, önkiürítő tehergépkocsi igen mozgékony és óránkénti 50 kilométeres sebességgel szállítja a különböző kőzeteket. Már folyik egy még nagyobb teljesítményű teherautó gyártásának előkészítése — ez egyetlen út alkalmával 180 tonna rakományt szállíthat majd. (BUDAPRESS — APN) Folyamatosan teljesítik a tervfeladatokat (Tudósítónktól) — Büszkeség töltheti el a Gömör- horkai (Gemerská Hôrka) Cellulóz és Papírgyár dolgozóit, hogy mint a múltban nehéz körülmények között, az idén is folyamatosan teljesítik termelési tervüket. Már január 4-én bevezették, hogy az egyműszaikban dolgozók reggel 8-kor kezdjék meg a munkát. Enmek és más egyéb intézkedéseiknek köszönhetik, hogy az év öt hónapja alatt termelési tervüket 103,8 százalékra teljesítették és ugyanakkor 87 000 kilowattóra villanyáramot megtakarítottak. A munkatermelékenység tervét 103,1 százalékra teljesítették, míg az átlagbérét 100,3 százalékra. — Gátszakadás miatt 24 órára teljesen leállt a termelés — tájékoztatott Volcs- kó Gyula, az üzem gazdasági és kereskedelmi igazgatóhelyettese. A gépek jó kihasználásával, a tervezett munkaszüneti napokon is dolgozva behoztuk a lemaradást. Ha minden jól megy, az évi tervünket nemcsak teljesítjük, hanem azt túl is szárnyaljuk. Mindezt a dolgozóink önfeláldozó munkájának és kezdeményezésének köszönhetjük, akik az SZNF 35. évfordulóját 1 732 000 korona értékű kötelezettségvállalással köszöntötték és az 5 hónapra eső részét becsülettel teljesítették is. Az üzemben nincs egyetlen üzem részleg sem, amely ne teljesítené tervfeladatait. Ami gondot okoz, az az önköltség terveinek túllépése, amit részben külső tényezők okoznak, de amint Volcskó elvtárs mondotta, vannak még belső tartalékok is. Az elkövetkező időszakban ezek feltárására összpontosítják figyelmüket. Nem érdektelen megemlíteni azt sem, hogy a folyamatos termelés mellett 15 hektár olyan területen le kaszálják és begyűjtik a szénát, ahol a pelsőci (Ple- šivec) szövetkezet gépeket nem alkalmazhat. Tegnap 5 hók táron már rendre is vágták a szénát. —nj— VASÚTÉPÍTÉS MONGÓLIÁBAN A fúróberendezés a geológusok elengedhetetlen munkaeszköze (Felvételek. Archív)
