Új Szó, 1979. június (32. évfolyam, 127-152. szám)

1979-06-11 / 135. szám, hétfő

Ľudovít Pezlár eivtárs ünnepi beszéde 'fFolytatás az 1. oldalról/ az új élet kezdete tartósan be­került népünk tudatába. Ez a felikelés nem csupán történe­lem, hanem állandóan élő és ösztönző erő. Forradalmi ha­gyatékához visszatérünk, és visszatérnek a jövő nemzedé­keik is, A Szlovák Nemzeti Felkelés 35. évfordulójával egyidőben további jelentős eseményre em­lékezünk — nevezetesen a szovjet hadsereg által a Szlo­vák Nemzeti Felkelés megsegí­tésére indított kárpát-duklai hadművelet 35. évfordulójára. Ezekkel a harcokkal kezdődött hazánk tulajdonképpeni felsza­badítása a gyűlölt fasiszta zsar­nokság alól. A hazánk felszabadítása óta eltelt időszak teljes mértékben igazolta, hogy helyes úton já­runk. Közismtertek az ipar, az építőipar, a közlekedés és a mezőgazdaság sikeres fejlődé­séről, továbbá a műveltség, a tudományos és kulturális élet szintjének és az életszínvonal­nak a rohamos emelkedéséről világosan beszélő tények. A dolgozók tudására, tehetségé- ve és forradalmiságára támasz­kodva, Csehszlovákia Kommu­nista Pártjának vezetésével si­keresen építjük a fejlett szo­cialista társadalmat. Történelmünkben különleges "helye van annak az időszak­nak, amely 1969 áprilisáén kezdődött, amikor Gustáv Hu­sák elvtárs irányításával új ve­zetőség került a párt élére. Az elmúlt évtizedben, a CSKP XIV. és XV. kongresszusa által ki­tűzött feladatok teljesítése so­rén elért sikereik híven tanúsít­ják, hogy az 1969. évi áprilisi ülés után helyes úton halad­tunk, s ez teljes mértékben megfelel népünk érdekeinek. A belpolitikához hasonlóan, bevált hazánk külpolitikájának irányvonala is. Szilárd szövet­ségünket és baráti együttmű­ködésünket a Szovjetunióval tovább erősítette a két ország közötti barátságról, együttmű­ködésről és kölcsönös segítség­nyújtásról szóló újonnan aláírt eevRzmény, mely záloga a köl- rs'nös politikai, gazdasági és kulmrális együttműködés fejlő­désének. Éppen ez a barátság és szövetség, mely a Szovjet­unión kívül a többi szocialista országhoz is köt bennünket — szilárd biztosítéka államunk függetlenségének, biztonságá­nak, béikéjének, a mi nemzedé­künk és a jövő nemzedékek nyugalmának, boldogságának. Teljes egészében megfelel a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom, a világ ha­ladó és békeszerető erői érde­keinek. Ezekben az évfordulókban kifejeződik az a mély kapcso­lat, mely a népi kultúra fejlő­dése és társadalmi haladásunk forradalmi határkövei között van. Ma ezeket azért említjük, mert hagyatékuk elevenen szól hozzánk, hatalmas ösztönző erőt jelent számunkra a felada­tok teljesítése során. Visszapil­lantásaink a múltba nem nosz­talgikus emlékezések, hanem alkalmak arra, hogy az előző fórra da 1 má r nemzedékek nek köszönetét mondjunk azokért az erőfeszítésekért és áldozato­kért, melyek árán alapot te­remtettek jelenünkhöz, és hogy kifejezzük elhatározásunkat: mindennapi építőmunkánkban tovább gyarapítjuk a szocialis­ta forradalom által biztosított vívmányokat. Jól tudjuk, hogy az önelé­gültség érzése nem uralkodhat el rajtunk, nem pihenhetünk babérjainkon. A feladatok egy­re igényesebbek. Dolgozó né­pünk figyelmének középpont­jában napjainkban a CSKP XV. kongresszusa által megszabott feladatok teljesítése áll. Ezek a feladatok a társadalmi ter­melés hatékonyságának növe­lésére és minden munka minő­ségének a javítására irányul­nak. A minőség és a haté­konyság korparancs társadalmi életünk valamennyi szférájá­ban. Az eddiginél sokkal kö­vetkezetesebben kell harcol­nunk a fogyatékosságok ellen, melyeik fékezik előrehaladá­sunkat. Az aktív munkával elért si­kereikben része van minden dolgozónak, nemzetiségre való tekintet nélkül. Szocialista ha­zánk minden egyes állampolgá­rának egyenlő jogokat adott, egyformák a kötelezettségek is. Ä nemzetiségi kérdést a mar-i sizmus—leninizmus, valamint a proletár és szocialista interna­cionalizmus elvei alapján ol­dottuk meg. A múltban elma­radott területek gyorsabb fej­lesztésével megindult az a fo­lyamat, melyben kiegyenlítőd­nek a lakosság gazdasági, kul­turális és életszínvonalában mutatkozó különbségek. Szlovákia általános és sokol­dalú fejlődésével párhuzamo­san alapvetően megváltozott a magyar nemzetiségű dolgozók helyzete is. A szocialista épí­tés éveiben Szlovákia déli és délkeleti részein — ott, ahol a magyar nemzetiség zöme él — új gépipari, energetikai, vegyi, élelmiszeripari és más üzemek kezdték meg a termelést. Az egykori grófi és egyházi nagy­birtokokon ma nagy termelé­kenységű mezőgazdasági nagy­üzemek — szövetkezetek és ál­lami gazdaságok — gazdálkod­nak. A CSKP XV. kongresszu­sán jóváhagyott program elő­irányozza ennek az országrész­nek további dinamikus tejlesz- tését. Nem szabad azonban fi­gyelmen kívül hagyni, hogy a múltban elmaradott Szlovákia legszegényebb és legelhanya­goltabb vidékei közé éppen a déli és délkeleti részek tartoz­tak. Tudjuk, még nem sikerült mindent megoldanunk. Az azonban nyilvánvaló, hogy a szocialista társadalmi rendszer sikeresen megoldotta és meg­oldja a nemzetiségi kérdést. Tapasztalataink azt bizonyít­ják, hogy valamennyi sike­rünk alapja a proletár és a szocialista internacionalizmus elveinek következetes érvénye­sítése, valamint az, hogy lakos­ságunkat a csehszlovák szocia­lista liazafiság szellemében ne­veljük, és határozott harcot ví­vunk a burzsoá nacionalizmus csökevényei ellen, amely a nemzeti felsőbbrendűség tév­eszméiből táplálkozik, és a dol­gozók között a nacionalizmus mérgét hinti el. Egy pillanatra sem téveszthetjük szem elől, hogy a mai imperialista körök a szocialista országok ellen folytatott ideológiai divízió­jukban éppen a nacionalista csökevényeket igyekeznek ki­használni saját terveikhez. A szocialista társadalmi rend­szer megfelelő feltételeket biz­tosított a nemzetek és nemze­tiségek kultúrája fejlődéséhez, egymás megismeréséhez és köl­csönös gazdagításához. Ezen az alapon formálódik és fejlődik a csehszlovákiai szocialista, tartalmában internacionalista kultúra. Ez a kultúra a mun­kások, a szövetkezeti parasz­tok és az értelmiségiek közös vagyona, amely tartós értéke­ket hoz létre, és pozitív érte­lemben befolyásolja szocialista jelenünket. Éppen kultúránk szocialista tartalma egyesíti a cseh és a szlovák, valamint a hazánkban élő nemzetiségek kultúráját. Ez a kultúra a mun­kásság, a szövetkezeti paraszt­ság, az értelmiség, valamint más dolgozók közös osztály ér­dekeit, céljait és távlatait fe­jezi ki. A magyar nemzetiségű polgá­rok teljes mértékben élnek azokkal a lehetőségekkel, ame­lyeket társadalmunk biztosított számukra nemzeti életük fej­lesztéséhez. Ezt olyan tények igazolják, mint a magyar tan­nyelvű iskolák hálózata, újsá­gok és folyóiratok, valamint a hivatásos színházi társulatok léte és munkája, továbbá több mint ötszáz hazai magyar ama­tőr művészeti csoport és szak­kör eredményes tevékenysége. A Szlovákiai írószövetségben mind tartalmasabb munkát vé­gez a szlovákiai magyar írók szekciója. Az ő alkotásaik szo­cialista irodalmunk szerves részét képezik. Nagyra értékeljük a CSEMA­DOK kulturáli-népművelő tevé­kenységét is. A kulturális szö­vetséget és a tagságot jelentős rész illeti meg társadalmunk sikereiben- a csemadok há­ro mév tized es ku 11 ú r po 1 i ti kai, népművelői és nevelői munká­jával nagymértékben hozzájá­rult társadalmunk kultúrpoliti­kai céljainak megvalósításához, a dolgozók szocialista és inter­nacionalista tudatának megszi­lárdításához, valamint a ma­gyar nemzetiségű állampolgá­rok műveltségi szintjének szün­telen emeléséhez. Elismerésünket és köszöne- tiinket fejezzük ki valamennyi magyar népművészeti csoport­nak, táncegyüttesnek, énekkar­nak s azoknak a magyar nem­zetiségű dolgozóknak és fiata­loknak, akik aktív tagjai és irányítói ezeknek az együtte­seknek. Pártunk marxista—leninista nemzetiségi politikája lehetővé teszi, hogy nemzetiségeink nemzeti öntudatukkal és érzel­meikkel összhangban fejlődje­nek. A nemzetiségek kultúrá­ját természetes kapcsolatok fű­zik nemzetük kultúrájához, s így őrzik meg u kultúra nem­zeti jellegét. Ugyanakkor azon­ban kidomborodik a nemzeti­ségi kultúrák szocialista jellege és sokrétű kapcsolata a cseh és a szlovák nemzet kultúrá­jához, melyekkel azonos célok kötik össze. Nemzetiségeink kultúrája a szocialista Cseh­szlovákia kulturális életének megbonthatatlan része. Nemzeteink és nemzetisé­geink szocialista egységének és a magyar nemzetiségű dolgo­zók gazdag kulturális életének egyik gyönyörű példája ez a hagyományos fesztivál, itt a csodaszép Schubert-parkban. A magyar nemzetiségű dol­gozók kezdeményezőkészségé­nek, kulturális tevékenységé­nek — amely itt elsősorban az énekben, a táncban és a zené­ben jut kifejezésre — nemcsak nagy kulturális és művészeti, hanem politikai értéke is van. Ez a színpompás seregszem­le immár huszonnegyedszer tűzte föl zászlójára a nemze­tek és nemzetiségek szocialista internacionalizmusának, barát­ságának és együvétartozásának jelszavát. Az ének, a zene és a tánc néha gyorsabban közelebb hoz­za az embereket, mint a leg­jobb beszéd vagy az aprólékos gonddal előkészített és megfo­galmazott cikk, mert nemcsak az értelemre appellál, hanem az érzelmekhez, az ember szí­véhez szól. Csendüljenek hát föl a cso­dálatos dallamok, gyönyörköd­jünk valamennyien a színpom­pás seregszemlében! A MÁRTÍROKRA EMLÉKEZTEK Együttes ülést tartott szom­baton a Lidicei Művelődési Ház­ban a Nemzeti Front közép­csehországi kerületi és kladnói járási bizoltsága, valamint a Lidicei Helyi Nemzeti Bizott­ság. Az ülésen megemlékeztek a 37 évvel ezelőtt lezajlott lidicei tragédia áldozatairól. Az ülésen ugyancsak jelen volt Miloslav Vácik alelnök ve­zetésével a Cseh Nemzeti Front Központi Bizottságának kül­döttsége, a közép-csehországi kerületi pártbizottság delegá­ciója, amelyet Josef Strejc tit­kár vezetett, továbbá a kerület, Prága főváros és a kladnói já­rás politikai és közéletének több képviselője. Jelen volt to­vábbá a csehszlovákiai szovjet nagykövetség és a szovjet kö­zépső hadseregcsoport képvi­selője. Ünnepi beszédet Milo­slav Vácik mondott. Az ünnep­ség végén a jelenlevők meg­koszorúzták a lidicei áldozatok közös sírját. A csehszlovák és lengyel ifjúság találkozója (ČSTK) — Prágában a len­gyel nagykövetségen megtar­tották a csehszlovák és a len­gyel ifjúság ünnepi találkozó­ját. A rendezvényre a Lengyel Népköztársaság megalakulásá­nak küszöbön álló 35., vala­mint a Csehszlovák Pionírszer­vezet megalapításának 30. év­fordulója és a nemzetközi gyer­mekév alkalmából került sor. A találkozón Jan Mitrega len­gyel nagykövet üdvözölte Jind­MA ÉRKEZIK HAZÁNKBA SZTANKO T0D0R0V A BOLGÁR NÉPKÖZTÁRSASÁG MINISZTERTANÁCSÁNAK ELNÖKE / Folytatás az 1. oldalról l nács elnökhelyettesévé. Ezt a tisztséget 1971-ig töltötte be. 1952 és 1962 között egyúttal az Állami Tervbizottság elnöke. 1961 novembere óla a Politi­kai Bizottság tagja, és 1966-ban ismét megválasztják a BKP KB titkárává. 1971 júliusában a Bolgár Minisztertanács elnöike lett. A fasizmus ellen vívott harc­ban való részvételéért és a szo­cialista országépítésben ^lért érdemeiért számos magas bol­gár és külföldi kitüntetést is kapott. Ezenkívül két (ieorgi Dimitrov Érdemrend tulajdono­sa és kétszer tüntették #<i a Csehszlovák Fehér Oroszlán Érdemrend első fokozatával. Todorov elvtárs az elmúlt években már több ízben is meg - Iá toga t ta ha zá nika t, u to 1 já ra 1975 szeptemberében volt hiva- lalos baráti látogatáson Cseh­szlovákiában. INDIA MINISZTERELNÖKE MOSZKVÁBAN | ČSTK) — Morardxsi Deszai, az Indiai Köztársaság minisz­terelnöke tegnap tizenkét na­pos európai körútra indult, amelynek első állomása a Szov­jetunió, majd Lengyelország­ba, Csehszlovákiába és Jugo­szláviába látogat. Elutazása előtt az indiai kor­mányfő sajtónyilatkozatban hangsúlyozta, hogy a Szovjet­unióban tett látogatása során számos időszerű nemzetközi kérdést tárgyal meg, és több szerződést ír alá a szovjet ve­zetőkkel. Az indiai politikus igen hasznosnak minősítette a küszöbönálló szovjet—ameri­kai csúcstalálkozót és megái-' lapította, hogy a stratégiai fegyverkorlátozásról kötendő új szerződés fontos lépés « leszerelés útján. OSTROMGYÜRŰBEN A FŐVÁROS A nicaroguoi szabadságharcosok folytatják előrenyomulásukat (ČSTK J — A Sandinista Nemzeti Felszabadítási Front harcosai a hét végén újabb si­keres ellentámadást indítottak Nicaraguában, és már a fővá­rost is ostromzár alá vették. Az elkeseredett kormánycsapa- tok próbálják megakadályozni a szabadságharcosok előrenyo­mulását. A szabadságharcosok közben további fontos stratégiai pontokat loglaltak el. Managuában és az ország többi részében is folytatódott az az általános sztrájk, amely­re a sandinisták felhívása nyo­mán került sor. Az amerikai külügyminiszté­rium képviselője kijelentette, hogy Washingtonban fontolóra vették számos amerikai állam­polgár elszállítását Nicaraguá­ból. A HAVANNAI ÉRTEKEZLET ELŐKÉSZÍTÉSE | ČSTK) — Colombóban véget ért az el nem kötelezett or­szágok külügyminisztereinek értekezlete, amely az idén Ha­vannában sorra kerülő csúcs- találkozót készítene elő. A zá­róközlemény élesen elítéli az egyiptomi—izraeli különbékét és Washington közel-keleti po­litikáját. <A továbbiakban hang­súlyozza, hogy a Közel-Keleten csakis úgy lehet tartós békét el­érni, ha Izrael feltétel nélkül kivonja csapatait valamennyi megszállt arab területről. A külügyminiszterek számos javaslatot dolgoztak ki, ame­lyeket a havannai csúcsértekez­let elé terjesztenek jóváhagyás­LETARTÓZTATÁSOK GHANÁBAN (ČSTK) — Az új glianai for­radalmi kormány megkezdte az előző, megdöntött rendszer ve­zető képviselőinek letartóztatá­sát. A hivatalos közlés szerint letartóztatták Akuff táborno­kot, a korábbi katonai tanács elnökét, aki egy ideig ismeret­len helyen tartózkodott. Hason­ló sors érte a volt hadügymi­nisztert is. iA ghanai forradalmi tanács ismételten megerősítette, hogy június 18-án megtartják a ki tűzött választásokat. A polgári kormány azonban csak néhány hónap múlva veheti át a hatal mat. Sikeres dokkolás a világűrben (ČSTK) — A Szaljut—6 űrla- boratörium a hét végén siker­rel összekapcsolódott a legény­ség nélküli Szojuz—34 űrhajó­val, amely mindenekelőtt élel­miszert, fontos műszereket és üzeneteket vitt a világűrben tartózkodó két szovjet űrhajós, Vlagyimir Ljahov és Valerij Rjumin számára. A Szojuz—34 űrhajó közele­dését és az űrlaboratóriummal való összekapcsolását a két űr­hajós irányította. Az összekap­csolás kifogástalanul sikerült. Feltételezik, hogy a közel 100 napja a világűrben tartózkodó űrpáros ezzel az űrhajóval tér vissza a Földre. Reéiis véleménynyilvánítás (ČSTK) — A TASZSZ szov­jet hírügynökség tudósítója be­szélgetést folytatott George Horace Gallup igazgatóval, a róla elnevezett amerikai közvé­lemény-kutató intézet vezetőjé­vel, aki többek között elmon­dotta, hogy egy legutóbb vég­zett felmérés szerint az ameri­kaiak nagy többsége a szovjet —amerikai kapcsolatok javítá­sát, a termonukleáris háború veszélyének elhárítását, a nem­zetközi feszültség és a lázas rich Poledníkot, a CSKP KB titkárát, továbbá Miloslav Doč­kal elnökkel az élén a SZISZ KB küldöttségét. A találkozón ugyancsak jelen volt Vladimír Remek űrhajóspilóta, a CSSZSZK és a Szovjetunió Hőse, vala­mint Vladimir Mackevics, a Szovjetunió csehszlovákiai nagykövete és a szocialista or­szágok prágai nagykövetségei­nek képviselői, HELMUT SCHMIDT nyugat­német kancellár befejezte hi­vatalos amerikai látogatását, miután Carter elnökkel megvi­tatta a két országot érintő kér­déseket és a nemzetközi hely-1 zetet, különös tekintettel a SALT-II. egyezmény küszöbön­álló aláírására. fegyverkezés további megaka­dályozását sürgeti. A neves amerikai közvéle­mény-kutató a továbbiakban hangsúlyozta, hogy az ameri­kaiak többségének gondolko­dásában a hidegháború éveivel összehasonlítva „döntő változás állt be a Szovjetunióval kap­csolatban“ és az amerikaiak nagy többsége meg van győ­ződve róla, hogy a Szovjetunió őszintén törekszik az Egyesült Államokkal való kapcsolatok elmélyítésére. KADAR JÁNOSNAK, az MSZMP KB első titkárának vezetésével a közeljövőben magyar párt- és kormányküldöttség hivatalos látogatásra a Bolgár Népköz* társaságba utazik. MEGHALT Reinbard Gehlen, a háború utáni nyugatnémet titkosszolgálat vezetője, akit még Hitler altábornaggyá lép­tetett elő „kitűnő” szolgálatai­ért. 1979. VI. 11.

Next

/
Thumbnails
Contents