Új Szó, 1979. június (32. évfolyam, 127-152. szám)
1979-06-08 / 133. szám, péntek
PEKING ÉS A KÍNAI EMIGRÁCIÓ 1979. VI. 8. A Kínai Népköztársaság területén kívül több, mint 25 millió kínai él, mintegy 98 százalékuk Délkelet-Azsiában. A térség számos országában a kínai közösség, létszámát tekintve, az őslakosság mögött a második helyen áll. Nagy kínai kolóniák találhatók az Egyesült Államokban, Kanadában és számos európai országban. Jelentős társadalmi rétegződésük ellenére a kínai emigránsok rendszerint különféle társadalmi-politikai és kulturális szövetségekbe, ipari, kereskedelmi és más jellegit szervezetekbe tömörülnek, számuk eléri a nyolc és fél ezret. A hoák — így nevezik a Kínai Népköztársaság területén kívül élő, kínai nemzetiségű személyeket — mintegy ötszáz napilapot és folyóiratot adnak ki, rádióállomásokkal és propagandaközpontokkal rendelkeznek. „Kína mindenütt jelen van, ahol kínaiak vannak* Egy 1909. évi kínai törvény a kínaiak állampolgári hovatartozását a „vérségi elv" alapján. határozta meg. A kínai származású személyek, születési helyüktől és állampolgárságuktól függetlenül, mind kínainak számítottak. Ezt a törvényt az 50-es évek közepén hatályon kívül helyezték ugyan, de a kínai emigránsokat továbbra is az ország né-* pességéhez számították. A Kínai Népköztársaság megalakulásakor képviselőik helyet kaptak az Országos Népi Gyűlésben és a Népi Politikai Tanácskozó Testületben. Ezenkívül kinyilvánították: „A hazafias beállítottságú kínaiak valameny- nyien egyazon család tagjai Mint az Országos Népi Gyűlés legutóbbi, 1978. februárjában és márciusában megrendezett ülésszakán leszögezték: a Kínai Népköztársaság területén kívül élő valamennyi kínai nemzetiségű személyt „külföldön élő honfitársuknak“ tekintik. Ezzel tehát lényegében újjászülettek a feudális kínai uralkodók és a polgári nacionalisták eszméi:, minden kínainak, bárhol is éljen, azt kell vallania, hogy „Kína mindenüti jelen van, ahol kínaiak vannak“. Ezt a politikai taktikát napjaink „a külföldön élő kínaiak egységes hazafias frontja“ létrehozásának a gondolata tette időszerűvé. Nem nehéz megérteni, hogy ez mit jelent. Peking nem is leplezi, hogy a hoákkal kapcsolatos politikájának és akcióprogramjának „Kína külpolitikai irányvonalának érdekeit kell szolgálnia". Ez az irányvonal nyilvánosan megnyilvánult a kínai vezetes- nek a Vietnami Szocialista Köztársasághoz fűződő viszonyában — Peking voltaképpen a Vietnamban élő kínai nemzetiségű burzsoá elemek védelmére kelt, és fellépett a vietnami magántőkés szektor szocialista átalakítása eilen. Peking „aranyborjú^ia Peking az utóbbi időben erősíti az emigráns kínai burzsoáziához fűződő kapcsolatait: támogatja különféle gazdasági, politikai és társadalmi szervezeteik létrehozását, turistauta- kat szervez számukra a Kínai Népköztársaságba, az üzleti élet területén pedig különféle kedvezményeket és előnyöket nyújt nekik. A külföldön élő kínai burzsoázia pedig saját pozíciói megszilárdítása érdekében igyekszik kihasználni a kínai külpolitika nagyhatalmi törekvéseit. Arra számít — ahogy egyébként Vietnamban is történt —, hogy a nemzeti felszabadító mozgalom újabb sikerei és társadalmi átalakítások esetén Peking őket fogja támogatni. A pekingi „emigráns“ politika egyik legfontosabb feladata a lehető legnagyobb mértékben kihasználni sajál céljaira * a kínai burzsoázia gazdasági potenciálját, hogy kemény valutához és egyéb fizetési eszközökhöz jusson azokban az országokban, ahol kínai vállalkozók tevékenykednek. Márpedig ez a tevékenység évről évre mind nagyobb méreteket ölt. A kínai emigráns burzsoázia befektetései Délkelet-Azsiában már felülmúlják az amerikai monopóliumok tőkeállományát; nagyrészt a hoák ellenőrzik Malaysia, Indonézia, Thaiföld és Szingapúr ón- és természetes kaucsuktermelését — ezek a stratégiai szempontból is fontos termékek adják az említett országok exportbevételeinek döntő hányadát; Hongkong 25 vezető bankja, Szingapúr 10 legnagyobb bankja és Thaiföld 16 bankja közül 13 részben vagy teljes egészében a hoák kezében van... Pekinget támogatandó, a külföldön élő kínai burzsoázia legelterjedtebb módszere a beruházási tőkeátutalás. Az országban speciális — néhány leányvállalattal működő — beruházási társaságot hívtak életre, melynek feladata, hogy összefogja és az országon belül, a KNK-ban beinvesztálja az emigráns burzsoázia tőkéjét. A külföldön élő kínaiak tőkéjének még szélesebb körű hazatelepítése érdekében Pekingben külön törvényeket is hoztak. így például a beruházási társaságokhoz átutalt tőke, a külföldön élő Kínai burzsoázia magántulajdona marad, sőt „a szocializmus felépítése után is az átutalók tulajdona marad“. A tőkéseknek állandó (rögzített) osztalékot biztosítanak, amely minden évben a befektetett tőke 8 százalékát teszi ki. Az emigráns kínai burzsoázia „valuta-injekciói" nemcsak jelentékeny és kedvezményes kölcsönöket jelentenek Peking számára, hanem a Kínai Nép- köztársaság társadalmi-gazdasági struktúrájában sajátos, ál- lamkapitalista típusú vállalatok létrehozását Is elősegítik. Megtalálhatók közöttük a hoák számára épült szállodák, műtrágyagyárak. mezőgazdasági. eszközöket előállító üzemek, vízerőművek stb. Pekingr ,,méhek* A kínai vezetés, mivel a- maga erejéből nem képes megszüntetni az ország tudományos műszaki elmaradottságát, arra számít, hogy — a „saját erőre váló támaszkodást" hangoztató jelszóval ellentétben — fokozottabban felhasználhatja más országok vívmányait. Nagy reményeket fűznek a külföldön élő, különféle tudományos és műszaki területeken — de elsősorban a hadiiparban — dolgozó kínaiakhoz. Pekingben létrehoztak egy különleges szervezetet is, amely a külföldön élő műszaki értelmiségiek toborzásával foglalkozik, s meghirdették a Jelszót: „Kína üdvözölni fogja a magas szakképzettségű emigráns értelmiség hazatérését, bárhogyan is viselkedtek a múltban“. S a hoák engednek a magas fizetések, a különféle kedvezmények csábításának — és hazatérnek Kínába. Jelenleg a Kínai Tudományos Akadémia 550 rendes tagja közül kétszáznál több az Egyesült Államokban, illetve Nyugat-Európában szerzett képesítést. így tehát lényegében ingyen pótolják a kínai tudomány és technika erőit — más országok tudományos-termelési potenciáljának rovására, s ez joggal kelt aggodalmat a világ közvéleményében. Hiszen ez a folyamat gyakorlatilag nem más, mint jól szervezett „agycsapo lás“. S különösképpen „ínyenc falatnak“ tűnik az Egyesült Államokban élő, mintegy 600 ezer tagot számláló kínai közösség. Peking ma már nem arra szólítja fel a külföldön élő kínai tudósokat, hogy települjenek haza Kínába, hanem hogy tegyenek hosszú, több hónapig tartó „országjáró kőrútokat“ a KNK-ban. Ez idő alatt az emigránsok „konzultációkan“ vesznek részt tudományos kutató- intézetekben, tervezőirodákban és iparvállalatoknál, majd visz- szatérnek lakóhelyükre. Űjabb információk összegyűjtése után ismét Pekingbe utaznak és minden megismétlődik. „A maoisták számára ezek a tudósok a »méhek«, amelyek összegyűjtik és a pekingi »kaptárba« hordják a külföldi virágok mézét* — írja a Rabotnyicseszko Delo című bolgár napilap. Késleltetett gyújtású bomba Egyes nyugati politikusok olyan illúziókat táplálnak, hogy végül is őket nem érintik Peking militarista tendenciái és expanzionista törekvései. Ez rendkívül veszélyes tévhit. Pe- kingnek az a törekvése, hogy a hoák segítségével felhasználja más országok tudományos-műszaki potenciálját, sehogyan sem illeszthető a nemzetközi tudományos-műszaki csere megszokott kereteibe. Pe- kingnek a külföldön élő kínai burzsoáziával kötött szövetsége egyre inkább aláássa a nemzeti valuták stabilitását, gyengíti a nemzetgazdaság belső fejlődését. A pekingi vezetés emellett hírszerző munkára is aktívan felhasználja a „vérrokonokat“. „Tételezzük fel, hogy a kínai emigránsok tízmilliói felveszik a külföldi állampolgárságot, s ily módon — amellett, hogy továbbra is forrón szeretik eredeti. hazájukat, és aktívan propagálják előnyeit, kihasználják az adott országban biztosított állampolgári jogokat is — mondta 1975 májusában a kínai külügyminiszter. — Ha egy hoa tíz év alatt csak tíz helyi lakossal foglalkozik, s ezek mindegyike újabb tíz-tíz embert ,dolgoz meg1, akkor ez végül már százmilliókat jelent ... Ezért a jövőben éppen ilyen szempontok figyelembevételével kell folytatni a kínai emigránsok között kifejtett tevékenységünket ... A hoák fegyverrel a kezükben vesznek majd részt országuk fegyveres forradalmi harcában, s nekünk nincs félnivalónk'4. Számos külföldi Kína-kutató nem véletlenül vélekedik úgy, hogy a sok hoa „Peking ötödik hadoszlopához“ tartozik, s „a külföldön élő kínaiak — késleltetett gyújtású bombákat jelentenek“. A kínai vezetés egyik jelszava a szerint a külföldön élő kínaiak a „barátság hídját“ képezik a Kínai Népköztársaság és más országok népei között. A tények azonban azt mutatják, hogy Peking nagyhatalmi céljainak akarja alávetni ezt a „hidat“. Egyrészt a Kínai Népköztársaság égisze alatt akarja létrehozni a független, szuverén államokban élő kínai emigránsok „egységfrontját“, annak érdekében, hogy politikai, ideológiai és más természetű nyomást gyakoroljon ezekre az államokra. Másrészt a Kínai Népköztársaság kapzsi módon, ellenszolgáltatás nélkül szeretné felhasználni hadiiparának gyorsított fejlesztésére azoknak az országoknak a pénzügyi, gazdasági, tudományos műszaki és egyéb potenciálját, ahol a „vérrokonok“ élnek. Ez a politika számos ország és nép érdekeit veszélyezteti. VAGVIM VANYIN (APN) EREDMÉNYEIK HATVÁNYOZÁSÁVAL KÉSZÜLNEK a pArttagkönyvcserére A takarékos gazdálkodás és az anyagfelhasználás nem újdonság a Csehszlovák Gépkocsijavító Vállalat nyitrai (Nitra) üzemében, amely a közismert pótalkatrészhiány és a rendszertelen anyag- szállítás ellenére példásan teljesíti népgazdasági féladatait. — S az elért eredményekben — tájékoztatott Ladislav Csitári vállalati igazgató — jelentős része van a párt- alapszervezetnek, amely a kommunistákén keresztül a tartalékok lehető legjobb hasznosítására, feltárására serkenti a szereléssel, javítással foglalkozó szakembereket Az elmúlt évben több mint 4,5 millió korona értékű pót- alkatrészt sikerült gyártaniuk azonos vagy hasonló minőségű anyagok felhasználásával. Ez év öt hónapját véve alapul pedig már több mint 1,5 millió koronánál tartanak. A javítóvállalat szolgáltatásait igénybe vevő mezőgazdasági és ipari üzemek dolgozói csak dicsérik a szerelők munkáját, hiszen az utóbbi két év alatt úgyszólván nem volt kifogás a kijavított tehergépkocsik minőségére, mivel a más anyagokból készült pótalkatrészek is üzembiztosak. Ugyancsak jelentős eredménynek számít, hogy a vállalat üzemegységében a leggazdaságosabban használják fel a villamos energiát. A tavalyi év 70 000 kilowattórájával szemben eddig 32 tonna mennyiségű fajlagos energiamegtakarftást értek el. Az elért sikerek jegyében készül a pártalapszervezet a tagkönyvcserére, amelynek előkészítésében, eredményes lefolytatásában a pártcso- portok is számottevő segítséget nyújtanak. jth/ NEMZEDÉKEK együtt A közösen végzett munka sikere £ Példaképüknek a kommunistákat tartják A vasúti javítóüzemek dolgozói tavaly több mint 40 ezer tehervagont, 7250 vasúti személykocsit, csaknem 950 Diesel- és 300 villanyrnotort javítottak meg. Az egyik legnagyobb javítóüzem Ňymburkban van, itt végzik a Diesel-mozdonyok nagy javítását. A képen: František Javürek és Zdenék Patričný, motort szerel. (Felvétel: J. Kruliš — ČSTK) Csallóközcsütörtök (Štvrtok na Ostrove) községben a SZISZ helyi szervezetének 26 tagja és 60 regisztrált tagja van, mert a fiatalok zöme „kijár“ a faluból, a járási székhelyen, Dunaszerdahelyen (Dunajská Streda) vagy Bratislavában dolgozik. Érdekes jelenség, hogy legtevékenyebbek a regisztrált tagok. Az ifjúsági szervezet elnöke, Feketevízi Erika is regisztrált tag, hiszen munkahelye a LABORA nemzeti vállalat bratislavai üzeme. — Hétköznapokon kevés időm jut arra, hogy szervezeti problémákkal foglalkozzak — magyarázza, — inkább csak hétvégeken jut erre idő, dehát így vannak ezzel a többiek is. Ráadásul az adottságok, a lehetőségek sem a legjobbak, hiszen a szervezet tevékenységéről szóló tájékoztatásét ezzel kezdi: — Gondot okoz számunkra a megfelelő helyiség hiánya. A művelődési házba hat évvel ezelőtt ideiglenesen beköltözött a postahivatal, és ott kapott helyet a hnb irodája is. Ilyen körülmények közepette tevékenykedünk. Ennek ellenére tőlünk telhetően mindent meg teszünk azért, hogy munkánk sikeres legyen. A művelődési ház nem a művelődés ügyét szolgálja, ők azonban minden évben egyszer ’ legalább zenés esztrádműsort mutatnak be, rendszeresen fellépnek alkalmi műsorukkal az évfordulós megemlékezések alkalmával, gyakran szerveznek író-olvasó találkozókat, az ismeretterjesztő előadásokon egységesen, szervezetten vesznek részt, s most is színdarab bemutatására készülnek. Természetes számukra, hogy egységesen, szervezetten bekapcsolódnak a társadalmi munkába is. Kimutatásuk szerint egy év alatt 2200 órát dolgoztak le. Szívesen segítenek a mezőgazdasági dolgozóknak a sürgős, csúcsmunkák idején, mint legutóbb tettek, amikor az állami gazdaság gombai (Hubice) részlegének vezetői segít séget kértek tőlük. Sport terén is tevékenyek. Az ifjúsági szerveset asztaliteniszezői jeleskednek leginkább. Kiemelkedő sikerekkel ugyan nem dicsekedhetnek, de a legutóbb rendezett, úgynevezett házi verseny tetszést aratott mind a fiatalok körében, mind azok körében, akik csak azért jöttek el, hogy megnézzék ezt a sportvetélkedőt. — Milyen a fiatalok kapcsolata a legfiatalabb nemzedék tagjaival, a pionírokkal? Erre a kérdésre válaszolva elmondta, hogy két éve tart rendszeres kapcsolatot az ifjúsági szervezet tagsága a pionírcsapattal. Néhányan a fiatalok közül pionírinstruktorok. Probléma ugyan számukra a rendszeres tevékenység, ‘ mert az instruktorok csak hétvégeken szervezhetnek akciókat, ezért inkább másféle formában foglalkoznak a pionírokkal. — Havonta legalább egyszer találkozókat rendezünk — magyarázza —, közös játékokat, teadélutánokat. Elhatároztuk, hogy a helyi pionírparkot közösen rendbe tesszük, közösen vállaljuk a gondozását. Említésre méltó, hogy legutóbb közös akcióként szervezték meg a hulladékanyagok gyűjtését. Közös akció volt az is, amikor meghallgatták a község szülötte, Kovács László elvtárs, a Csallóközi Múzeum dolgozója előadását a falu múltjáról, hagyományairól és fejlődéséről, majd vitát rendeztek. — Milyen a fiatalok kapcsolata az idősebb nemzedék tagjaival, a kommunistákkal? Erre a kérdésre Bors Sándor tanító elvtárs, az iskolai pártszervezet tagja válaszolt: — A fiatalok a mi pártszervezetünkkel tartják a kapcsolatot. Valahányszor veterán pártharcosokkal vagy — mint legutóbb --- a népi milícia tagjaival beszélgetéseket szervezünk, hogy pionírjaink látókörét bővítsük. Meghívjuk az ifjúsági szervezet tagjait is. Kíváncsi voltam a fiatalok elnökének véleményére is. — Minden cselekedetünkkel támogatjuk a pártot — mondta. — Példaképünknek tekintjük a kommunistákat. Soha el nem felejtő élményt jelentett számunkra, amikor Patócs Gábor elvtárs betegen bár, de eljött közénk, tanított bennünket. A kommunisták, az ifjúsági szervezet fiataljai és a pionírok községünkben közös célokért küzdenek. A pionírcsapat szeretné, ha a fiatalok többet segítenének, az ifjúsági szervezet tagjai pedig hozzájuk hasonlóan a kommunistáktól várnak nagyobb megértést, hatékonyabb segítséget. KERTÉSZ LÍDIA '/.tmmasaa*?
