Új Szó, 1979. június (32. évfolyam, 127-152. szám)
1979-06-07 / 132. szám, csütörtök
Eredmények és távlatok az egyesített energiarendszer fejlesztésében A KENYER-S AM MÖGÖTTE VAN A villamosság új fejezetet nyitott az emberi* ség történetében. Rengeteg kérdést megoldott, csak egyet nem, az üzemanyag kérdését. Werner von Sie. mens d inam 6j-át is hajtani fikel lett valamivel, ha mással nem, hát gőzgéppel. Aztán jött 0 gázolaj-, a benzinmotor felfedezése és az örökké éhes ha j t ógé pék vi lá g ha ta 1 ómmá léptették elő az olajat, a benzint és a villanyáramot. A szakembereik szüntelenül kutatják a növekvő igények 'kielégítésének útjait. A kérdés nemcsak az, hogy mikéint lehet több energiát termelni, hanem az is, hogyan lehet a modern ene-rg i a hordozókat í okozot t an hasznosítani és az energiát leggazdaságosabban száll ítani. A villcimoseneiyio kölcsönös szállításai A szocialifeta országok gazdasági és műszaki együttműködésében egyre fontosabb szerephez jut az energiaellátás problémáinak megoldása. A KGST- országok szinte minden jelentős tanácskozásukon napirendre tűzik ezeket a problémákat. Éppen 25 évvel ezelőtt kezdődött meg országaink energiacseréje, melynek Csehszlovákia volt az egyik úttörője. Az első nemzetközi összekötletés 1952 decemberében jött létre Csehszlovákia és Magyaroroszág között, egy 110 kilovoltos távvezeték felépítésével. Ezt követően, 1958-ban megépültek a Csehszlovákia, az NDK és Lengyel- ország energetikai rendszerét összekötő nagyfeszültségű villamos távvezetékek. 1963-ban Csehszlovákia, a Szovjetunió és Románia között már 400 kilovoltos vezetéket is létesítettek. A szocialista országok kölcsönös energetikai segítségnyújtása fokozatosan nemzetközi együttműködéssé fejlődött. Létre is jött 1962 júliusában Prágában az a központi teherelosztó, amely többek között kidolgozza a kölcsönös energiaszállítások menetrendjét, segíti az üzemzavarok elhárítását, koordinálja a távvezetékek karbantartását. Ez az együttműködés lehetővé teszi az egyes országokban váratlanul bekövetkező energia, ellátási problémák áthidalását. A magyarországi Duna menti Hőerőműben például 1967-ben súlyos tűzeset miatt hosszabb ideig nem működött két 300 megawattos blokk, s egy harmadik 150 megawattos blokk tizembe helyezése is késett. Ha Magyarország nem lett volna tagja az egyesített energiarendszernek, akkor az ország fogyasztóinak 10—15 százalékát ki kellett volna kapcsolni az energiaellátásból. Az egyesített energiarendszer révén azonban 1967 őszén Csehszlovákia 185 millió kilowattóra árammal segítette ki Magyarországot. így a fogyasztók csak az újságból értesültek az üzemzavarról, a gyakorlatban nem érzékelték a következményeit. A kölcsönösségre utal az a csaknem 300 millió kilowattóra, amelyet viszont két év múlva Magyarország adóit a csehszlovák villa mo se n e r g ia re n d sze rne k. Számunkra különösen jelentős az egyesített energiarendszer és a központi teherelosztó létezése. Villamosenergia- szükségletünik 8 százalékát ugyanis behozatalból, főleg a Szovjetunióból fedezzük. De nemcsak a mi tapasztalataink kedvezőek. A legutóbbi tíz esztendő alatt a tagországok erő műveinek t e 1 j e s í t ő ké p őssé ge mintegy kétszeresére növekedett, miközben a kölcsönös villa mo se n e r g ia- s zá 11 í t á s volumene 4,5-szörÖsére nőtt. Az egyesített energiarendszer további fejlesztése Az igényeknek meg felelően fokozatosan növelni kellett az egyesített energiarendszer nemzetközi hálózatának teljesítményét, ezért 1973-ban Léva (Levice] és a magyarországi Göd között is létesítettek egy 400 kilovoltos vezetéket. Nemrég fejeződött be a KGST országok egyik jelentős közös beruházása, az ukrajnai Vinnyica és a magyarországi Albert-irsa közötti 750 kilovoltos távvezeték építése, amely az egyesített energiarendszert összeköti a Szovjetunió déli v.i 1'lamosenerg.ia rendszerével. A 750 kilovoltos távvezeték, melyhez hasonló eddig Európában csak a Szovjetunióban létezett, számunkra azt jelenti, hogy megtakaríthatunk, illetve későbbi időre halaszthatunk egy nagy teljesítményű erőmű épltésf:l A távvezetéken érkező villamos energiának körülbelül a felét eleinte Magyarország használja fel, a másik feléi 400 kilovoltos vezetékein Csehszlovákia és az NDK veszi át. Később lehetővé válik, hogy más szomszédos országok is részesüljenek a 750 kilovoltos vezetéken érkező energiából, s a rendszer további bővítésére is sor kerül. A közeljövőben egy másik 750 kilovoltos távvezeték építése is megvalósul a Szovjetunió és Lengyelország között. Gyors ütemű növekedés az energiatermelésben Az egyesített energiarendszer fejlesztése közvetlenül összefügg az egyes KGST-országok nö vek vő energ ia terme lésével. A Szovjetunióban például 1980- rvi 1300 milliárd kilowattórára növelik a villamo^energiia-terme lést, miközben jelentős mértékben fejlesztik az alomenergetikát, Az uj atomerőműveikben 10 millió kilowatt teljesítményű egységeket helyeznek üzembe. A Szovjetunió 1957-től 1977-ig, vagyis húsz év alatt 5,5-szörösére növelte villanyáram-termelését. Lengye tországban 1967-hez viszonyítva 10 év alatt 2,1 szeresére növelték a villamosenergia-termelést, amely 1980-ban eléri a 140 000 kilowattórát. Az NDK-ban az energetikai alap gyors fejlesztése az ötéves tervidőszak egyik központi feladata. Az NDK villamosenergia-ter- melése 1967-től 1977-ig 59 690 millió kilowattóráról 91 992 kilowattórára nőtt, ami nem égé szén kétszeres növekedést jelent. Bulgária villamosenergiatermelése 1980-ban 33 000 millió kilowattóra lesz az 1967. évi 13 613 millió kilowattórával szemben. Románia villáin őse ne r g iá - te r me lé se 1977- be n 59 900 millió kilowattóra volt, a tíz évvel korábbinak kétszerese. A csehszlovák energetikai ipar teljesítménye az 1967-es 38 622 millió kilowattóráról 1977 ben 66 501 millió kilowattórára nőtt. Hazánk villamos- .energia-termelése az 1947-től 1977-ig eltelt időszakban tízszeresére nőtt. Az energetika Szlovákia területén is gyors ütemben fejlődött, ahol a leg utóbbi években olyan jelentős komplexumokat helyeztek üzembe amilyen például a Vojanyi Hőerőmű 1320 MW teljesítménynyel, a Nováky-i Hőerőmű 613 MW teljesítménnyel, a Liptovská Mara-i vízi erőmű, valamint a Jaslovské Bohunice-i- V—1 Atomerőmű első blokkja. E nagy jelentőségű beruházások ellenére Szlovákia energetikai mérlege még mindig deficites, amíg az országos energiatermelésnek 23 százalékát adja, ugyanakkor a fogyasztás részaránya eléri a 33 százalékot. Ezt a tíz százalékos'külön- böaetet 400 kilovoltos vezetéken kapjuk a KGST-háiózatból, melyhez 860 kilométer hosszúságban 220 kilovoltos vezetéket is építettünk. Sz lo váik ia ene rge t ika i mé r le - gét továbbra is javítani fogja a Jaslovské Bohunice-i atomerőmű építésének a folytatása, míg a Fekete Vágón épülő víz tározós erőmű üzembe helyezésének a fogyasztás napi inga do z á sa i n ak k i e g y e n 1 í té sé be n lesz jelentősége. A Gabčíkovo— Nagymaros-i vízlépcső energetikai blokkjait a tervek szerint a nyolcvanas évek második felében helyezik üzembe. A vízi erőműveknek tehát kiegészítő szerepük lesz a nép. gazda sá g e n e rg ia - el lá tá sába n. A KGST-országokban, így hazánkban is, a növekvő energia- szükségleteit további atomerőmüvek építésével lógjuk fedezni. A jelenleg épülő 440 MW-os reaktorokat fokozatosam felváltják majd az 1000 MW-os reaktorok, amelyek több évtizedre is megoldják az energiaellátás problémáit, egészen a gyors- neutronokkal működő reaktorok tömeges megjelenéséig. A A KGST-országok számára ez újabb együttműködési területet jelent, amely egyúttal az egyesített energiarendszer fejlesztésének újabb szakaszát fogja képezni. Amint azt külkereskedelmi miniszterünk nemrégiben kijelentette, a KGST-országok együttműködésének fejlesztése és magasabb szintre való emelése valamennyiünk elsőrendű feladata, és ez nemcsak gazdasági, hanem politikai teendő is. A tőkés rendszerrel folyó gazdasági versenyben a szocialista országok népgazdaságának töretlen fejlesztése, a gaz dálkodás hatékonyságának állandó növelése alapvető követelmény. Ez egyébként nemcsak az egyes szocialista országok bel ügye, hanem a proletár és a szocialista internacionalizmus természetes, törvényszerű követelménye. A szocialista gazdásági együttműködés nélkülözhetetlen feltétele annak, hogy hazánk népgazdasága továbbra is dinamikusan fejlődjön, hogy termékeink versenyképesek legyenek a világpiacon, s hogy a lakosság életszínvonala tervszerűen emelkedjen a szocialista közösség valamennyi állama ba-n. SZÉNÄSSY ÄRPÄD A kenyér mindennapi táplálékunk részét képezi, ezért nekünk, fogyasztóknak korántsem mindegy, hogy milyen minőségben kerül az asztalunkra. Mit tesznek az élelmiszer- ipar dolgozói a kenyér jő minőségért, milyen nehézségeik vannak? Ilyen és hasonló kérdések foglalkoztattak, amikor ellátogattam a Közép-szlovákiai Pék- és Cukrászipari Vállalat rimaszombati (Rimavská Sobota) üzemének igazgatóságára. — Milyen a rimaszombati járásban a pékáru-ellátás? — kérdezem Benďák Imrich igazgatótól, akit az irodában találtam. — A negyedévi tervet a péksütemények esetében 0,5 száza lékkai, a minőségi búzalisztből készült termékeinkből 18,6 százalékkal teljesítettük túl. A kenyér és a cukrászsütemények készítésében 3,4 százalékkal, illetve 16,4 százalékkal maradtunk le. Ezt nagyban befolyásolta dolgozóink eléggé nagyarányú kiesése a munkából. A vállalatban az első negyedévben 1233 munkanap-kiesést jegyeztek fel. Egy pék egy műszak alatt 650 kg kenyeret süt, s ha valaki kiesik a termelésből, a lemaradást csak nehezen tudjuk pótolni. Például a hnúš- ťai cukrászrészlegünkben betegség miatt két hétig szünetelt a termelés. A" munkakörülmények nem megfelelőek — kivéve a hnúš- ťai kenyérsütődét — szinte mindenütt régi berendezésekkel, nem megfelelő körülmények között, s főleg kézzel dolgozunk. A berendezés korszerűsítésére nem költenek, s o szociális berendezések híján nem is csoda, hogy munkaerő- hiánnyal küszködünk; a fiatalok messzire elkerülnek bennünket. A szocialista munkaversenyben elért eredményeinkkel már jogosabban büszkélkedhetünk. A vállalati versenyben tavaly a tornaijai (Šafárikovo) cukrász- részlegünk és az ajnácskői (Hajnáčka) pékség egyaránt az első helyen végzett. Büszkén állíthatom, hogy az ajnácskői finom kenyérnek az egész közép-szlovákiai kerületben, sőt még azon is túl, híre — neve van! A rimaszombati cukrászrészlegünk, Radovskij Jozef vezetésével, megszerezte a szocialista munkabrigád cím bronzfokoza tát. A feledi (Jesenské) és a rimaszombati pékségben Cip- rusz István és Láska Pavol, a hnúšťai kenyérgyárban pedig Zikmund Štefan brigádja versenyez é megtisztelő címért. A liszt minősége jelentősen befolyásolja a kenyér minőségét. Hogy jó kenyeret süssünk, u malomból kikerülő lisztnek legalább 20 napot kell pihennie. Egyes részlegeinken csak 3—5 napos készletet tudnak tárolni. Már régebben tervezik ogy űj kenyérgyár építését Rimaszombatban. Amíg fel nem épül — mert csak így lehet megoldani a liszt ideális raktározását —, addig a minőség hathatós javulására nem nagyon számíthatunk. A gondok, problémák ellenére nem lehet megállás. A lakosság kenyérrel való ellátását biztosítani kell, sőt a választék gazdagítása is feladatuk. Anlalik Juraj technológus beszél a választékbővítésről. — Tavaly novembertől készítjük a kenyérként és péksüteményként egyaránt árusítható ,, Síra van“, egy kilós csomagolású termékünket. Előnye, hogy hat napig is megőrzi frissességét. A „házi kalács“ fél kilós csomagolásban kerül a fogyasztók asztalára. A Szlovák Nemzeti Felkelés 35. évfordulójának a tiszteletére a rimaszombati üzem dolgozói 550 ezer korona értékű kötelezettségvállalást tettek, melyben vállalták, hogy a tervet 100 ezer koronával túlteljesítik, a tüzelő- és villanyener- gia-fogyasztás terén 2,5 százalékos megtakarítást érnek el, s csökkentik a vonatok fekhé- rét, hiszen tavaly 85 ezer koronát fizettek a megkésett kirakodásokért, Továbbá tíz újítási javaslatot nyújtanak be, értékesítik a vashulladékot, társadalmi munkában pedig ezer órát dolgoznak le. Az ajnácskői kenyér jo minősegéről már többször hallottam. A várrom tövében húzódik meg a pékség. Sulyok József három éve a részleg vezetője. Az épület 17 éve épült, azóta dolgoznak itt, szinte megállás nélkül. Három műszakban, műszakonként három nő. Többgyermekes helybeli családanyák. Napi 40 mázsa kiváló minőségű kenyér, 80 kg finom- sütemény és 300 darab kifli kerül ki szorgos kezeik közül. — őn szerint miért jó az ajnácskői kenyér? — A jól megkelt kovász és a megfelelő sütés — az alapja. A nyersanyagok és a készáru tárolása higiénikus. Mit mondjak még? A losonci (Lu- iienec) pékség vezetője is hozzánk jár kenyérért... Hanyus Magda kezdettől fogva itt dolgozik. Sógornőjével, Hanyus Irmával egy véleményen vannak, hogy jobb az asszony sütötte kenyér. Ha szép az áru, örülnek, ha nem sikerül a kovász, bosszankodnak. A tornaijai cukrászok Ban a Piroska részlegvezető irányita sával dolgoznak. Tőle tudom meg, hogy a tavalyi tervet 102 százalékra teljesítették. Negyven fajta süteményt készítenek; a vásárlók főleg a vajas és tejszínes süteményt veszik. A tavalyi elsőség után 6800 kilogramm süteménnyel többet kell készíteniük az első félévben az elmúlt év első feléhez viszonyítva. Március végéig csak 67,1 százalékra teljesítették a tervet. Betegség miatt 20 százalékos munkaerőkiesésük van, ami nem is csoda. A raktárhelyiség legalább 100 méterre van a cukrászműhelytől. Egy- egy dolgozó naponta többször megteszi ezt az utat, s különösen télen a nagy hőmérsékletváltozás miatt könnyen megfázik. Albérleti helyiségben dolgo' nak. Statisztikai kimutatások szerint Szlovákiában a rimaszombati járásban fogyasztják a legtöbb kenyeret. A fentiekben a teljességre való törekvés nélkül próbáltam áttekintést nyerni és nyújtani e Járás kenyérrel való ellátásának helyzetéről, s arról, ami a kenyér mögött van — a gondokról, problémákról. Mivel az elavult pékségek épületeit és technológiai berendezéseit már nem korszerűsítik, a kényszerhelyzet csak az új kenyérgyár felépítésével oldható meg, amely sajnos, már évek óla húzódik. BORZI LÁSZLÓ A žilinai Váhostav vállalat a Dolný Kubín-i járásban, Tvrdošin közelében az Árva folyón víztárolót és erőmüvet épített. Az új létesítmény megterhelés esetén áramtermelésével kisegíti az Árvái Vízduzzasztót. Három, egyenként 6,3 megawatt teljesítményű turbinája van (Felvétel: V. Gabco — ČSTK) „Sokkal jobb az asszonykéz sütötte kenyér“ — vallják az ajnácskői pékség dolgozói (A szerző felvétele)
