Új Szó, 1979. június (32. évfolyam, 127-152. szám)
1979-06-21 / 144. szám, csütörtök
hz INCHEBA szerepe vegyiparunk fejlesztésében Az INCHEBA nemzetközi vegyipari vásár jelentőségét, terjedelmét és hazánk gazdasá gi eletére gyakorolt befolyásál tekintve egyaránt nagyot fejlődött az utóbbi évtizedben. Az 1967—1968 as időszakban még csak a hazai termelők vettek részt a vegyipari termékék kiállításán, fennállásának harmadik évében -r- 1969-ben — azonban már, nemzetközi jelleget nyert a vásár, és külföldi termékek is helyet kaptak a Duna-parti kiállítási, pavilonok ban. Az intézmény 1972 tői — a Szövetségi Külkereskedelmi Minisztérium szervezeteként önálló külkereskedelmi válla latként tevékenykedik. Az IN CHEBA nemcsak a CSSZSZK viszonylatában, hanem a KGST tagországok viszonylatában is az egyetlen szakosított nemzet közi vegyipari vásár, amely sikeresen hozzájárul népgazdaságunk fejlődéséhez és a szocialista gazdasági integráció jelentőségének kiemeléséhez. A nagy vásár elsősorban a csehszlovák ipar export- és importtörekvéseit támogatja hazánk külkereskedelmi politikájával összhangban. Ugyanakkor tudományos-műszaki téren is fontos küldetése van, mert minden évben jelentős számú és magas színvonalú tudományos és technikai kongresszusra, konferenciára és eszmecserére kerül itt sor. A nagyvásár koncepciója állandóan alakul, ami elsősorban azzal függ össze, hogy & vegyipar rendkívül dinamiku san fejlődik, új ágazatokkal gyarapszik. ROHAMOS FEJLŐDÉS A vegyiparnak a népgazdaságban betöltött szerepét a CSKP XV. kongresszusának irányelvei határozzák meg. Ezekből az irányelvekből kiindulva tűztük ki a 6. ötéves terv feladatait. Állandóan tapasztalhatjuk, hogy minden népgazdasági ágazatban egyre fontosabb szerepet kap a kemi- záció, amely a társadalmi munkatermelékenység növelésének egyik fontos előfeltétele. Vegyiparunk legfontosabb nyersanyaga a szovjet kőolaj és földgáz, valamint a szocialista országokból származó lob bi nyersanyag: a kén, az ipari só, a kálisó és a hazai faanyag. A fejlesztés elsősorban az előnyös szerkezeti változásokat elősegítő és a nemzetközi szocialista gazdasági integráció megvalósítását támogató ágazatokra összpontosul. Itt elsősorban a kőolaj sokoldalú feldolgozására, a műszálgyártásra, a cellulóz- és papírgyártásra, a festékgyártásra stb. gondolunk. A 6. ötéves tervidőszakban a műanyaggyártást több mint kétszeresére növeljük, a mű- szálgyárlásban pedig kb. 30 százalékkal fokozzuk a termelést. Ugyanakkor nagy súlyt helyezünk a műtragyagyártás, a mezőgazdasági vegyszer gyártás és a papírgyártás növelé- lésére, illetve intenzívebbé tételére, és jelentősen fejlesztjük, illetve korszerűsítjük a gumiipart. A vegyipar fejlesztésével szorosan összefügg a népgazdaság összes ágazata hatékonyságának növelése. A SIKERES E< viTTMÜKÖDÉS ALAPJA 1956 ban megalakult a KGST állandó vegyipari szakbizottsága, es azóta a szocialista kö zösség tagországai jelentős eredményeket értek el a fejlesztés összehangolásában, elmélyült ;i termelés szakosítása és az együttműködés. Koordinállak a KGST-tagországok terveit, és elsősorban átalakítottak a vegyipar ágazaton belüli szerkezetét Hatékonyabbá vált így a termelési berendezések kihasználása. A KGST állandó vegyipari szakbizottsága a KGST Komplex Programjából indul ki, így számos területen — a külkereskedelemben, a hitelpolitikában, a szakosításban és a kooperációban összehangolható a tevékenység. A vegyipari termelés — a technológia ‘ adottságai miatt — kiváló lehetőségeket nyújt a nemzetközi egy ii i tmüködéshez. A gyors növekedési ütem biztosításának fő tényezője minden országban a népgazdasági terv és a KGST-tagországok együttműködési terve. Sem a Komplex Program, sem a célprogramok nem akadályozzák meg az egyes tagországokat más országokkal való kapcsolatok fejlesztésében. Tehát a tagországok — tekintet nélkül a partnerek társadalmi rendszerére — más országokkal is fejlesztik kapcsolataikat. A nemzetközi szocialista munkamegosztást a világviszonylatban való munkamegosztás keretében valósítjuk meg. Az TN- CHEBA jó feltételeket teremt a kiállítók sikeres és sokoldalú együttműködéséhez, a külkereskedelem — elsősorban a KGST tagországok közötti gazdasági kapcsolatok — fejlesztéséhez. A KGST TAGORSZÁGOK RÉSZVÉTELE jelentős tényező a vegyipar bratislavai seregszemléje, mert rámutat, hogy milyen sokoldalúan alkalmazhatók az ágazat termékei. A közszükségleti iparban pl. hatalmasan megnövekedett a műszálak, a műbőr és a műanyagok alkalmazása. Az új anyagokkal — azonos szinten — előnyösen és gazdasáNEM LESZ TERVMÓDOSÍTÁS! Pórtoktívoülés a Papírgyárban 1979. VI. 21. A párkányi f Štúrovo) Délszlovákiai Papír- és Cellulózgyár Fluting-termelő részlegének műszaki dolgozói kedden pártaktíva-értekezletet tartottak. Menyhárt László mérnök, a részleg vezetője elemezte a feladatokat, rámutatott a hiányosságokra, amelyek túl hosz- szú ideje gátolják, hogy a részleg teljesítse feladataikat, és végre azt nyújtsa, amit a felsőbb népgazdasági szervek méltán elvárnak az egész vállalattól. A kritikus hangvételű elemzésből kitűnt, hogy egyik legnagyobb problémát az egyes gyártó részlegek nagymértékű tervezetlen állásideje okozta termeléskiesés jelenti. Ez a vállalatnak azért jelent fokozottabb gondot, mivel a fluting — vagyis a hullámpapír alapanyagának — jelentős része tőkés exportra készül. Persze, az egyes gyártórészlegek munkájának összehangolásán túl fokozottabb figyelmet követel a karbantartás és — ami ma még gyakori — a gépek meghibásodásának megelőzése. Ez pedig egyformán érint — bár nem egyforma felelősséggel — vezetőt, munkást egyaránt. A vitában felszólalók kritikus és önkritikus véleményei előlegezték annak reményét, hogy rövidesen pozitív változás állhat be, amely — mérhetően — a termelési kimutatásokban is megnyilvánul. Vojtech fíarus mérnök, a vállalat új igazgatója is bizalomkeltőnek minősítette a tanácskozás hangnemét, ami azonban önmagában még kevés. „Arról kell beszélni — mondta —, hogy hogyan lehet és kell teljesíteni a terv által megszabott jeladatokat, nem pedig arról, hogy miként nem lehet. Mindenkinek helyt kell állnia a maga helyén, hogy az idei terv által megszabott 105 ezer tonna fluting az év végéig elkészüljön. A tervet teljesíteni kell, hiszen alapos elemzés után nyilatkoztak úgy a rész leg felelős dolgozói, hogy a terv reális, nem megalapozatlan. Nem engedhető meg tehát újra a tervmódosításI“ Az ülés végeztével jelenlevő újságíró olyan érzéssel állt fel az asztaltól, hogy a résztvevők arca ugyan nem volt mentes a gondterheltség jeleitől, de az bizakodással is párosult. (mészáros) gosan helyettesíthetők a hagyományos anyagok, jelentősen növelhető a munkatermelékenység és a hatékonyság. A vegyipari termékek révén — ha a gyártmányok nem is kerülnek közvetlenül exportra — meggyorsítható kivitelünk fejlesztése, hiszen a műszálból, műanyagból sib. ezernyi kelendő termék állítható elő. Viszont az is tény, hogy hazánk vegyiparának fejlesztéséhez jelentős mennyiségű alapanyagira portra van szükség, így érdekünk a nemzetközi együttműködés, tőjeg a KGST-tagorszá- gokkal váló kereskedelmi kapcsolatok elmélyítése. A nagyvásáron hazánk integrált formában mutatja be vegyipari termékeit. Olyan vállalatok állítanak ki mint a bratislavai Slovchémia, a prágai Chemopetrol, a pardubicei Uni- chem, a Banská Bystrica-i Slov cepa és a Chemapol. Persze, a felsorolás távolról sem teljes. A Szovjetunió által kiállított termékek egyértelműen tükrözik, hogy a világ első szocialista országa milyen hatalmas vegyipari nyersanyagforrások kai rendelkezik (földgáz, kő olaj, foszfor-nyersanyagok, kén, kálium, ipari sók stb.). Az NDK által kiállított tér mékek közül a műanyagok, a műanyagfeldolgozó berendezések, illetve a műanyagipari műszereik érdemelnek figyelmet. Az MNK nemzeti pavilonjában kiállított termékek elsősorban a magyar gyógyszer- ipar fejlettségét bizonyítják. Az LNK kiállítási csarnokai ban elsősorban a kozmetikai- ipari termékek keltek fel a szakemberek és a vásárlátogató közönség érdeklődését. A BNK vállalatainak termékei is a vegyipar általános és gyors fejlődéséről tanúskodnak. Az RNK-ban — a kiállított termékek alapján ezt a következtetést vonhatjuk le — intenzíven fejlődik a vegyipar (főleg a petrolkémia). A jugoszláv vegyiparra a mezőgazdaság kemizálására való törekvés jellemző. Kuba, a Mongol Népköztár saság és a Vietnami Szociális ta Köztársaság egyelőre csak szakemberekkel képviselteti magát az INCHEBÁN. Az egyes KGSŤ-tagországok részvételét így jellemezhetjük. Az is jellemző azonban, hogy a szocialista közösség országai évről évre nagyobb érdeklődést tanúsítanak a nemzetközi seregszemle iránt, és egy re több terméket mutatnak be. SZAKEMBEREK TALÁLKOZÓI A fejlett ipari országok szak emberei számon tartják az IN- CHEBÄT, hiszen olyan kérdéseket vitatnak meg a szakmai konferenciákon, mint pl a mezőgazdaság kemizálása, a mü- szálgyártás fejlesztése, a műanyagok aplikálása stb. A műanyagok gyakorlati alkalmazásával foglalkozó III. kongresszus — az Aplichem — az idén is kiváló hazai és külföldi szakemberek részvételével valósul meg. Nemcsak az új anyagok felhasználásáról és tökéletesítéséről hangzanak majd el előadások, hanem a műanyaggyártás környezetvédelmi problémáiról is. Ügy véljük,_ hogy az idén kü lönösen majd a háztartás-kémiai gyártmányokat bemutató pavilon kelti fel az INCHEBA látogatóinak az érdeklődéséi. A vegyipari termelés elsőrendű célja: konkrét emberi igények kielégítése. Több ezer szakember, kereskedő találkozik az 1NCHB:BA pavilonjaiban, összehasonlítják, értékelik a termékeket, milliós nagyságrendű üzleteket kötnek. Biztosra vehető, hogy a KGST fennállásának jubileumi 30. esztendejében ez a Duna- parti nemzetközi rendezvény is jelentősen hozzájárul a szocialista közösség tagországai közötti gazdasági kapcsolatok elmélyítéséhez és a nemzetközi kereskedelem — a békés kapcsolatok e fontos tényezője — fejlesztéséhez. VOJTECH VÄMOŠ mérnök, az SZSZK Iparügyi Minisztériumának dolgozója ÚJAT A REGIBŐL Nagy lehetőség a mezőgazdasági gépek pót alkatrészeit áfásának javításában A földművesek, elsősorban a gépesítésben dolgozók körében már legalább annyira divattá lett a pótalkatrész-hiányra pa-. naszkodni, mint mondjuk a fejfájásra, vagy az idegességre. Nem vitás, némi alapja van a dolognak, hiszen sokszor valóban gondot, nehézséget okoz egy-egy gép megjavítása, mert hiányzik valamilyen pótalkatrész. gyakran mindössze fillérekbe kerülő alátét, vagy tömítés. Nem volt véletlen, hogy az efsz-ek IX. országos kongresszusát megelőző vita során a legtöbb felszólaló épp a pót- alkatrészekkel .foglalkozott, sürgetve a hiány és a nehézségek csökkentését. Komplex intézkedésekre van szükség Mint minden dolgot, természetesen a pótalkatrész kérdést is sokrétűségében kell látni, így az illetékesek például jo gosan mutatnak rá arra, hogy mezőgazdasági üzemeinkben ugyanolyan értékű gépparknál többszörösen nagyobb a pótalkatrész igény, mint a szomszédos szocialista államokban, s hogy ez többek között szorosan összefügg a felületes karbantartással, illetve a gépek gondatlan téli elraktározásával. Nem egy helyen például még most is olyan sárosán állnak a cukorrépa-betakarító gépek, ahogy az ősszel abbahagyták velük a munkát. A pótalkatrész-ellátásért felelős üzemek, szervezetek persze csak részben „dobták visz- sza a labdát“. A bírálat jogos részét magukra vállalták, és keresik a helyzet javításának lehetőségeit. A lehetőségek sorában kiemelt helyen szerepel az elhasználódott pótalkatrészek felújítása, s ilyen tekintetben az egyik legjobb példát a gép- és traktorállomások, valamint mezőgazdasági gépjavítók mutatják. A termelési gazdasági egység keretében 1972-ben a javításokért járó bevételnek 2,4 százalékát tette ki az elhasználódott pótalkatrészek felújításáért kapott összeg. Tavaly ez a részarány már 5,5 százalékos volt, 1990-ben pedig eléri a 10 százalékot. Párhuzamosan persze a javító szolgálat terjedelme is növekszik, így az elhasználódott pótalkatrészek felújításának mértéke abszolút értékben 1990-ben húszszorosa lesz az 1972-es terjedelemnek. A felújítás jelentősége Nem kis összegek megtakarításáról van szó, hiszen az elhasználódott pótalkatrész felújításának költsége legfeljebb csak 45 százalékát teszi ki az új pötalkatrész árának. Azzal például, hogy az egyes gép- és traktorállomások, s mező- gazdasági gépjavítók 1970-ban 600-félé elhasználódott pótalkatrészt újítottak fel 25,5 millió korona értékben, lehetővé tették a mezőgazdasági üzemeknek, hogy a kereskedelmi hálózatból 56 millió korona értékű pótalkatrésszel vásárolhassanak kevesebbet, amivel maguknak 31 millió koronát, a népgazdaságnak pedig 4000 tonna kohászati terméket takarítottak meg. Az elmondottak alapján szinte törvényszerű, hogy a gép- és traktorállomások, valamint a mezőgazdasági gépjavítók intenzíven fejlesztik az elhasználódott pótalkatrészek felújítását. Az idén az ilyen jellegű szolgálat munkaértéke eléri a 30 millió koronát, annak ellenére, hogy a hatodik ötéves tervidőszak tervirányszámai alapján 1980-ban csupán 26 millió korona értékűnek kellett volna lennie. A 7. Ötéves tervidőszak végén a tervek szerint 50 millió, 1990 ben pedig már 100 millió korona értékben fognak elhasználódott pótalkatrészeket felújítani. A mezőgazdasági nagyüzemek okulására A célok eléréséhez új, szakosított javító műhelyekre van szükség, ami persze nem jelent feltétlenül teljesen új beruházást. Példa erre a Vráblei Mezőgazdasági Gépjavító, ahol a közelmúltban egy átalakított é pületben kezdték meg a motorblokkok Metalock eljárással történő felújítását. A mezőgazdasági gépjavító vezető dolgozóinak kezdeményezése követésre méltó. A műszaki ellenőrzések során a nagyjavításokon áteső motorok blokkjainak eddig 15—17 százalékát kellett kiselejtezni, ami évi 800 darabot jelentett. A2 új eljárás bevezetése után ebből a mennyiségből még további 500 blokkot lehet megjavítani. A javítási költség blokkonként 627 korona, amíg az új blokk 2188 koronába kerül. Az évi megtakarított összeg tehát csak ebben az egyetlen gépjavító műhelyben is jóval az egymillió korona felett van. Összevetve az elmondottakat a tanulság kettős. Bizonyos, hogy az érdekeli szervezetek és termelési-gazdasági egységek, köztük a gép- és traktorállomások, valamint a mező- gazdasági gépjavítók tervszerűen és rugalmasan fejlesztik a pótalkatrészhiány csökkentését szolgáló tevékenységüket, de — s ez legalább annyira fontos — ebből az igyekezetből a mezőgazdasági üzemeknek is aktívan kell kivenni részüket. Egyrészt azzal, hogy a felújításra kerülő pótalkatrészeket, aggregátorokat tisztán, s főleg kompletten küldik el a felújító műhelyekbe, de azzal Is, hogy kölcsönös megegyezés, együttműködés alapján ők is elgondolkodnak egyes pótalkatrészek akár járási méretű felújításának lehetőségén. Például csak a Metalock eljárással is egy egész sor elhasználódott, kettétört alkatrészt lehel újjá varázsolni. EGRI FERENC . jjrvMttaiw.w ti c a> , Q 'S « 2 je an *a: 03 a ■ a u* *2 CJ 'SS JS G3 •H 0 OC to E JX Ä % *5 *© * Ä 3 pm
