Új Szó, 1979. május (32. évfolyam, 102-126. szám)
1979-05-17 / 114. szám, csütörtök
Qj (SÍ po ^:0 XU >• Š O 8 S c ^ ■í-O 'a i_. ä S o a; S3) '5 ä: o *ö MÁJUSI HATÁRBAN GÉPESÍTETTÉK A DOHÁNYTERMESZTÉST Csallóköz rónáin, Mátyusföld dankás tájain vezet az utunk egyre délebbre. Az országút két oldalán elterülő szántóföldek nagy részén már elvégezték a tavaszi munkákat, a kukoricával, cukorrépával bevetett parcellák kiadós májusi esőre várva pihennek. Egy-egy táblán azért még dolgoznak, a föld szélén o>tt áll a vetőmaggal megrakott pótkocsi, beljebb vetőgépeket húzó traktorokat látni. Nem tudni, hogy az országúton száguldó ,,vas- paripák“ utasai mennyire figyelnek arra, ami az útmemtén történik, mi azonban nagy érdeklődéssel szemléltük a má* jusi határt, s ennek köszönhető, hogy Virt felé közeledve egy érdekes munkagépet pillantottunk meg az együk dűlőben. Közelebbről is megszemléltük a masinát, s megismerkedtünk kezelőikkel, akik dohánypalántákat ültettek a gép segítségé vei. — Ez egy univerzális dohány kombájn — magyarázza a vezetője, Cservenák László. A szövetkezet egyik büszkesége ez a gép. Kanadai gyártmány, s félmillió koronába került. Egy egész gépsor tartozik hozzá, most a palántaültető szerkezet van rászerelve, de kapáló. permetező, dobánytörő szerkezete is van. Pavlik Valéria, Jakab Mária, Danis Katalin, Janura Erzsébet, Kalács'ka Jolán, Danis Erzsébet, akik a palámtaültotő szerkezetet kezelik, elmondják, hogy szövetkezetükben a dohánytermesztésnek már hagyománya van. Valamennyien több éve dolgoznak ezen a részlegen, ezért jól tudják, ntá a különbség a kézzel és a géppel végzett munka közölt: „A gép sok nethéz fizikai munkáitól kiméi meg bennünket'* — mondják. Többek között azért is vette a szövetkezet a dohánykombájnt, hogy könnyítsen a dohánytermesztésben dolgozók munkáján. No meg azért is, mert az utóbbi években nagyon megcsappant a dohánytermesztő részlegen dolgozó nők száma. Akik maradtak, kézi erővel aligha győznék a munkát, s a szövetkezet sem tudna eleget tenni a dohánytermesztésben reá háruló feladatoknak. A Dunaflotta Efsz-ben — amely négy szövetkezet, Duna- mocs (Moča), Dunaradvány (Radvaň nad Dunajom), Virt és Karva (Kravany) társulásából jött létre — ezidén harminc hektáron termesztenek dohányt. S nemcsak a termesztéssel járó munkálatokat gépesítették, hanem korszerűsítették a dohányszárítást is. Amíg azelőtt a pajtákban hónapokon keresztül száradt a felfűzött dohány, addig ma két forrólevegős szárítóban 48 óra alatt megszárad. Természetesen hosszú hónapok telinek még el addig, amíg ezek a palánták megnőnek, s a termésük a szárítóba kerül. Ezért ne vágjunk a dolgok elébe, hanem figyeljük inkább. hogyan is jut a talajba a melegágyakban nevelt palánta.. Cservenák Ferenc felül a ...nyeregbe“. Az asszonyok a gép hátuljára szerelt üléseken helyezkednek el, s az eiéjük készített palántáikat egyenként az ültető szerkezetbe rakják. Az ültető szerkezet lyukat fúr a talajba, s miután vizet enged a gödröeskéibe, belehelyezi a növényt. A gép nyomán egymástól negyven centi- méternyi távolságban kerülnek a talajba a palánták, naponta mintegy másfél-két hektáron. A gép lassan halad eiôre, s egyre távolodik. Mi pedig ismét egy konkrét példán győződhettünk meg arról, hogy m ezőga zda ság i üzemei n kben fokozatosan gépesítik az egyes munkafolyam a tok végzését. KOfVACS ELVIRA jobb lehetőségek a takarmány betakarítására 1979. V. 17. Fö Idmű v esei mk reme n y ked ve szemiéIgetik a határt. A jobbra fordult időjárás hatására haragos zöld színt kaptak a búzatáblák, gyorsan fejlődik a tavaszi árpa, a korán vetett máik és cukorrépa is. A szálas takarmányok kaszálását Szlovákia déli körzetében a napokban -megkezdik. A több járásban végzett határszemle bizonyítja, hogy májusban a növények gyors fejlődésnek indulnak. Úgy látszik, sikerül még pótolni az előző hónapokban bekövetkezett lemaradásokat, azonban a munkák egyidejűleg össze is torlódnak. Lassan meg kell kezdeni a növényápolást, a ta. karmány betakarítása pedig nem tűr halasztást, és arra kell törekedni, hogy a takarmányt minél gyorsabban tartósítsák a mezőgazdasági üzemeik. Gyors, jó minőségű és szakszerű munkára van szükség. Nem mindegy, hogy a betakarított takarmány milyen ál. lapotban kerül a silógödörbe, színekbe és kazlakba. A múlt év)>en ugyanis — amint azt a felmérések, vizsgálatok bizonyították — a tartósított takarmány egyharmadának alig volt tápértéke. A szakemberek azt is megállapították, hogy a lucerna és a rétifű silózásához nem volt megfelelő és elegendő konzerválószer. Most a betakarítás előtt elégedetten állapíthatjuk meg, hogy ezen a téren lényegesen javult a helyzet. A nitrai Bioveta üzemben megkezdték a Baktinokul konzerváló vegyszer gyártását. Az értékelések szerint ez a vegyszer nem tartalmaz mérgező anyagokat, viszont tartósító hatása igen nagyfokú. Idén ezzel a vegyszerrel a takarmányok hatvanöt százalékát, a jövő évben pedig száz száza lékát tartósíthatják A vegyszer hatása természetesen akkor lesz tökéletes, ha a takarmányt háromnégy nap alatt a silógödrökbe hordják és azonnal letakarják. Az elmúlt években a mezőgazda sági üzemek a takarmány lisztet forrólevegős szárítóberendezésekben készí te t ték, mégpedig sok nedvességet tartalmazó lucernából és fűből. Ezek következtében túl sok fűtőanyagot kellett felhasználni a zöld liszt vagy a szemcsézett takarmány készítésére. Ezért — hogy a fűtőanyag pazarlásának elejét vegyék — a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Minisztérium növénytermesztési osztálya utasítást adott a mező- gazdasági üzemeknek, hogy még a parcellákon szárítsák egy ideig a lekaszált szálas takarmányt és fonnyadt állapotban szállítsák a szárítóüzemekbe. Néhány évvel ezelőtt szinte minden mezőgazdasági üzemben ventilátorokkal szárították a színek alá, vagy a kazlakba rakott szálas takarmányt. Azonban tavaly már nagyon kevés mezőgazdasági üzemben üzemeltették ezeket a hasznos berendezéseket. Intézkedések történtek, hogy idén minden ventillátort üzembe kell helyezni, hogy segítségükkel utánszáríthassák a félszáraz állapotban — megfelelő nedvességtartalommal — beszállított takarmányt. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium értékelése szerint az idén elegendő a gép a takarmányok betakarítására. A mezőgazdasági üzemek tizenkilenc Reform típusú motoros kaszálógépet kaptak és jó Htozatok a tekartaagra A tél folyamán hozott rendkívüli energiatakarékossági intézkedések idején az átlagosnál jóval több információ látott napvilágot lehetőségeinkkel kapcsolatban. A szakemberek például óva intettek, hogy a legfőbb energiahordozónk — a szén — termelése gazdasági ered ményeinek értékelésekor nehogy túlzottan el vakítsanak bennünket a mennyiségi mutatók. Mégpedig elsősorban azért, mert a kitermelt szén fűtőérté. ke fokozatosan csökken, sőt nem kis mértékben. Ez a fűtő- érték csökkenés azt jelenti, hogyha például az elmúlt évben 11 millió tonnával több szenet termeltünk, mint egy évvel ezelőtt, akkor ezt a szén- mennyiséget egyeztetett fűtőértékű tüzelőre átszámítva csak ugyanannyi energiahordozó került ki a bányákból, mint a megelőző évben. Magyarán: a többlettermeléssel csak memy- nyiségre termeltünk többet, értéke nem haladja meg a korábbi időszak — jelen esetben az előző év — termelési színvonalát. Mi ennek a minőségcsökkenésnek az oka? Semmi más, mint az, hogy a széntermelés zömét biztosító Észak-csehországi Baífnaszénmedence óriás- gépei — de a többi bánya nagygépei is — nem tudják külön választani teljesen a szenet a meddő kőzettől. így a termelés növekedésével növekszik a szénnel együtt kibányászott meddő mennyisége is, abszolút számokban pedig a szén- mennyi ség fűtőértéke. Az energiaigény ugrásszerű növekedése természetesen megköveteli a nagygépek számának növelését, mert az említettekkel együtt nagyon gazdaságos a külszíni fejtés. Egészen más a helyzet a földalatti szénbányák esetében. Vegyük például a közép-szlovákiai szénmedencét. Jelenleg itt termelik a Szlovákiáiban bányászott szén túlnyomó részét. Nováky, Handlová, Prievidza környékén. Itt is szükséges, hogy tovább növeljük a kitermelt szén mennyiségét. A XV. kongresszus irányelvei előírják, hogy az ötéves terv végéig évi 125 millió tonna szenet kell hazánkban fejteni, és ebből Szlovákiára valamivel több, mint 6 millió tonna jut. A geológiai kutatások alapján megállapították, hogy az említett térség szénkészlete körülbelül 2010 ig elegendő a tervezett termelési ütem mellett. Annak ellenére, hogy azt tartják: a lelőhelyeket akkor ismerjük meg va lójában, amikor kiaknáztuk, a geológusok mégis úgy vélik, hogy a jelenlegi kiaknázasi hatásfok mellett jó, ha 1990—95- ig kitart a térség szénkészlete, mivel a lelőhelyeken marad a szén 50—60 százaléka! Ez pedig már nemcsak bányászati, hanem inkább közgazdasági probléma is. Miért? Egyszerűen azért, mert a föld alatt dolgozó bányászok teljesítményében egyetlen mutató — a mennyiségi — a döntő. Azokon a helyeken, ahol a szénréteg vastagsága lehetővé teszi, nagy teljesítményű kombájnokkal fejtik a szenet, a többi helyen ottmarad, pedig kisebb méretű mechanizmusokkal is lehetne szenet fejteni — igaz egy műszak alatt nem annyit. Azonban elképzelhetetlen a kiaknázás hatásfokának növelése nélkül a növekvő igé. nyék kielégítése. Talán sokakban felmerül, hogy ez nem gazdaságos Talán addig, amíg van szén bőven. Viszont a szén ne*n terem, hanem fogy. Az efajta nézeteik még a hatvanas éveikből származnak, amikor azt tartották gazdaságosnak az olyan szén fejtését, amelynek tonnája — átszámítva egyeztetett fűtőértékű tüzelőanyagra — nem kerül többe 300 koronánál. Ma már olyan helyeken készítjük elő a fejtést, ahol 900—1200 koronába kerül majd tonnája. így hát nem indokolt az a nagyvonalúság, hogy a szén felét a föld alatt hagyjuk. Ellenkező esetben 1995 után hatszor drágábban leszünk kénytelenek a tüzelő egy lé szét importálni, mint ameny- nyi az ára napjainkban. Ez pedig több, mint megfontolandó. MÉSZÁROS JÁNOS Új borüzem Bodrogközben néhány járvaszeoskázó gépet is. A gépeik teljesítménye nagyobb, azonban nincs elég tar- talékalkatrész. Ha esetleg valamelyik nagy teljesítményű gép meghibásodik, nem lehet gyorsan üzembe helyezni. Az illetékes gépgyárak, esetleg gépjavító üzemek több alkatrészt adhatnának a mezőgazdaságnak. Kedvező időjárási viszonyok között dolgozhatnak tehát föld. műveseink. Nagyon sok most a munkájuk, ezért tökéletesíteni kell a munka szervezését. Nem ártana, ha a járási mezőgazda- sági igazgatóságok dolgozói gyakrabban ellenőriznék, hogy a mezőgazdasági üzemek milyen módon takarítják be a takarmányt. A munka fontossága szerint csoportosítják-e át a gépeket. A Vágsellyei (Šalaj Efsz-ben és a Bőai (Gabčíkovo) Állami Gazdaságban már előre kidolgozott tervek szerint csoportosítják át a gépeket, a silózást rövid idő alatt befejezik és ezért jó minőségű a takarmányuk. Példájukat más mezőgazdasági üzemek is követhetnék. Számos mezőgazdasági üzem ben azért használnak fel a tej és a szarvasmar ha-hús termeléséhez kevés koncentrált takarmányt, mert' jó minőségű tömegtakarmányt etetnek. Zöid- lisattel, siló takar mán nyal, takarmánypogácsával nagyon sok szem s takarmányt takaríthatunk meg. Használjunk fel tehát minden lehetőséget, hogy a takarmányt idejében, jó minőségben takarítsuk be. A lehetőségek kedvezőek, most a me. zőgazdasági üzemekben a sor, hogy azokat kihasználják. BALLA JÓZSEF I A Bodrogköz központjába érkező utas az országút menti első házakhoz érve észreveszi a jobb oldali domb oldalán felépített új létesítményeiket. Ez a Borfeldolgozó Vállalat új Ki- rályheimeci [Kráľ. Chlmec) üzeme. Tibor Košľabnak, az üzem vezetőjének tájékoztatása alapján mutatjuk be ezt az új üzemet. tennünk kell, s nem is keveset. Agrotechnikai szolgálatunk kapcsolatot tart fenn a termelőüzemeik szakembereivel. Ezzel azt is el akarjuk érni, hogy a járásunk területén szőlőtermesztéssel foglalkozó szövetkezetek, állami gazdaságok megfelelő, a jó minőségű borok előállításához szükséges szőlőfajtáikat termesszek. Perdúk Katka, a borüzem laboratóriumának dolgozója Vörös Éva val a bormintát ellenőrzi (Felvétel: J. Onofrcj) — A közel 36 millió korona ráfordítással felépített üzemünk eddig két szüret termését dolgozta fel — mondta az üzem vezetője. — Sajnos, egyik évben sem volt különösen jó szőlőtermés a tőketerebesi (Trebisov) járás mezőgazdasági üzemeiben. A tokaji körzeten kívül a járás többi szőlőtermő vidékéről mi vásároljuk és dolgozzuk fel a termést. — Milyen az üzem teljesítőképessége? — A legkorszerűbb műszaki berendezésekkel 453 vagonra való szőlőmén nyiséget tudunk feldolgozni és 442 vagonra való bort tárolni. Mindehhez már csak az szükséges, hogy a kezdeti két esztendőben elért termésnél sokkal nagyobb mennyiségű éi jobb minőségű szőlőt vásáro hassunk a termelőktől. Ennek érdekében nekünk is — Milyen borfajták készítésével foglalkozik az új üzeni s évente átlagosan mennyi bort ad a piacra? — Üzemünk kis létszámú, összesen 19 tagú kollektívájából egy pincemester és hat segédmunkás foglalkozik borkészítéssel. Évente közel nyolcvan százalékban Rizling, továbbá Furmint és Hárslevelű borfajtát készítünk átlagosan 350 vagonra való, kétszer fejtett bort szállítunk el üzemünkből. A valóban korszerűen felszerelt, kiváló borászati szakembereket foglalkoztató király- helmeci új bor üzem ben minden előfeltétel meg vari arra, hogy jó borokat készítsenek. Természetesen csak akkor, ha a jövőben az eddiginél jobb minőségű, s elegendő szőlőt kapnak a termelőktől. (kulik)
