Új Szó, 1979. május (32. évfolyam, 102-126. szám)

1979-05-15 / 112. szám, kedd

Ä nők minden munkaterületen hoxxáiáruinaic űr társadalmunk gyarapításához (Folytatás az 1. oldalról) bizonyítják. Ma már természe­tesnek tekintjük, hogy a nőik csaknem az összes munkahe­lyen hozzájárulnak társa ciaU ununk anyagi javainak gyarapí­tásához, részt vesznek az új nemzedék óik tatásában és neve­lésében, az állampolgárok egészségügyi ellátásában. Ez annak a társadalomnak az ered­ménye, amelyben a munkásosz­tály és a dolgozó nép uralko­dik a kommunista pórt politikai vezetésével. Ez a szocializmus egyik előnye. Igen, a nők való­di egyenjogúságának egyik alapvető feltétele általános mű­veltségük elmélyítése, a szak­ismereteik megszerzése, a fog-* lalkoztatottság — vagyis gaz dasági függetlenségük —, rész­vételük a közügyek imtézésé- ben. Amint a tőkés országok helyzete bizonyítja, e feltételek nélkül a nők egyenjogúságára vonatkozó hangzatos törvényeik is csak frázisként hangzanak. Nagyra értékelik a nők munkáját A CSKP Központi Bizottsága, a Nemzeti Front szervei és a kormány nagyra értékeli a nők­nek az ipari üzemekben, a köz­lekedésben, a kereskedelem­ben, a szolgáltatásokban, a föl­deken és az istállókban, a ter­vező intézeteikben, a kutatóin­tézetekben, a hivatalokban és az iskolákban, a rendelőintéze­teikben és a kórházakban kifej­tett munkáját, azt, hogy tudá­sukkal és munkájukkal hozzá- járulnak társadalmi feladataink teljesítéséhez. A megfelelő el­ismerő szavak megtalálásált megnehezíti az a tény, hogy a nők túlnyomó többsége lelkiis­meretesen teljesíti anyai külde­tését is, és sajnos, sóik esetben rájuk nehezedik a háztartásve- zetés egész terhe. Annál na­gyobb elismerés illeti a nőiket azért, hogy többségük példás m u n ka f eg ye Íme t, á 1 do zatikészsé - get, tanúsít munkahelyén meg­értik a kor követelményeit, így például a műszakok vállalásá­ban, az anyagok gazdaságos felhasználásában, az új techno­lógiák bevezetésében. Jutalmuk az a tudat, hogy jó ügyet szol- gábnaik, hogy társadalmunk megbecsüli őket és áldozatkész­ségüket sohasem felejtjük el. Az igazság azonban megkö­veteli, hogy ma Is megmond­om — kérem, ne haragudja­nak ezért —, a nők társadalmi elismerése nem általános. Elv­társnők, arra kérem önöket, hogy minden energiájukkal, rend- és igazságszeretetüikkel, a minőségi termelés iránti ér­zékükkel lépjenek fel azok el­len, akiik nem az igazságos ságnak megfelelően Viszonyul­nak a nők munkájához. Élettapasztalataik és az a tény, hogy a bevásárlás, a leg­különbözőbb szolgáltatások igénybevétele során éppen önök találkoznak a .lelkiismeretlen munka következményeivel, a rossz minőségű árukkal és szolgáltatásokkal — mindez arra kell hogy ösztönözze önö­ket, hogy küzdjenek a felelőt­lenség, mindennemű rendetlen­ség ellen, minden munka jó minőségéért. Tovább kell javítani a munkakörülményeket A szocialista társadalom el­sőrendű célja, építésének tu­lajdonképpeni értelme az em­berről való sokoldalú gondos­kodás. Ez általánosságban ér­vényes, de külön ki kell emel­nünk érvényességét a nők vi­szonylatában, abban a követel­ményben, hogy megfelelő kö­rülményeket kell számukra te­remteni a munkahelyeken, és meg kell könnyíteni küldetésük teljesítését. Ehhez nem elegen­dő, hogy egyszer évente, a nemzetközi nőnap alkalmából virágot, ajándékot adunk nekik és néhány szép szót szólunk hozzájuk: A nők munkatársa­ink, tulajdonságaikkal és (képes­ségeikkel megbecsülést vívnak ki, helytállnak munkahelyei­ken, azokon is, amelyeken még a közelmúltban csak férfiak dolgoztak. Nélkülözhetetlen munkaerővé váltak, de mégis nők maradtak úgy, ahogyan a költők megénekelték őket, aho­gyan mi férfiaik szeretjük őket. Szerető feleségek, anyák, a szépség és a gyengédség jelké­pei, a szeretet és az élet hor­dozói. A különböző szintű gaz­dasági vezetés, a képviselő-tes­tületek, a pártszervezetek, a Nemzeti Front felad a la, hogy állandóan Javítsák élet- és munkakörülményeiket, ami hoz­zájárul a nők elégedettségéhez munikahelvükön és a magán­életben is. Sok mindent tettünk már ezen a téren, a szocialista társadalom gondoskodása ma már természetes, de még min­dig vannak olyan munkahelyek és községek, ahol sok minden­nel adósak maradtaik. A gazda­sági vezetők, szaikszervezeti tisztségviselőik, a nemzeti bi­zottságok számára nem jó bizo­nyítvány, ha a nőknek a mun­ka. és életkörülmények kiala­kítása során azért kell harcol­niuk, amire joguk van, aminek ma már természetesnek kellene lennie, legyen szó a meg fele- • lő pihenést szolgáló, szociális és egészségügyi létesítmények­ről, a megfelelő munkaruháról és cipőről, az üdülési lehetősé­gekről stb. Szolgáltatások, kereskedelem, közlekedés Helyes, hogy a kongresszusi beszámoló nem mellőzte az olyan érzékeny kérdéseiket, mint a szolgáltatások, a keres­kedelem, a közlekedés, az élel­miszeripar munkája — és ta­lán még ehhez sorolhatnánk a nemzeti bizottságok és más hivatalok tevékenységét is, amelyekkel az állampolgárok, köztük a nők is, kapcsolatija kerülnek. Az említett területe­ken is természetesen elértünk bizonyos sikereket, de nem fo­gadhatjuk el az egyoldalú ér­tékelést, mivel a tervfeladatok teljesítésére vonatkozó szám­adatok nem jelentik minden esetben az állampogárok elé­gedettségét. Nem véletlen, hogy a szolgáltatások, a kereskede­lem és a közlekedés oly gyak­ran képezi az ismételt bírálat tárgyát. Helytálló, hogy ezen a területen is túlnyomórészt nők és anyáik dolgoznak, hogy ne­kik is gondot okoz a munka­idő, a gyermekeik óvodai elhe­lyezése, a bevásárlás. Ezt a problémát nem szabad lebe­csülnünk, de éppen ennek kel­lene hozzájárulnia ahhoz, hogy az említett ágazatok jobb mun­kára törekedjenek. Nyíltan le kell szögeznünk, hogy a szocialista társadalom­ijain a nők munka- és életkö­rülményeinek javítása nem kö- nyöradomány. Ez alapvető kö­telesség, amelyet senki sem be­csülhet le, a férfiaik számára ez erkölcsi kötelesség, a veze­tők számára politikai öntuda­tuk próbáját jelenti, s ilyenkor nyilvánvalóvá válik, milyen a viszonyuk a XV. pártkongresz- szus és a Központi Bizottság ülése határozataihoz. Őszintén hálásak vagyunk azért, hogy oly nagyra értéke­lik a CSKP politikáját és Hú­saik elvtárs személyes érdemeit a párt Központi Bizottságának első titkárává való megválasz­tásának 10. évfordulójával kap­csolatban. A válságos időszak után elért eredmények olyan számottevők, hogy azokat az objektív emberek nem becsül­hetik le. Nem kell elismétel­nünk azt, amit mindenki saját tapasztalatai alapján ismer és amit már sok ízbén, meggyőző számadatok alapján szemléltet­tünk. Népgazdaságunk egyre erősebb, az ipar teljesíti a ki­tűzött feladatokat, jelentős si­kereket könyvelhet el a mező- gazdaság, nő az emberek mű­veltsége, és örömmel tapasz­taljuk kultúránk fellendülését. Javult az anyákról és gyermekekről való gondoskodás A gazdasági eredményekkel összhangban fejlődik a dolgo­zók életszínvonala a személyes és a társadalmi fogyasztást il­letően is. Amint már Kabrhelo- vá elvtársnő megállapította, az utóbbi évtizedben jelentősen javult az anyákról és gyerme­kekről való gondoskodás. A csehszlovák tapasztalatok a nemzetközi gyermekévijein is példát mutathatnak sok gazda­ságilag fejlett országnak is. Mindaz, amit elértünk, tükrö­ződik a kedvező belpolitikai légkörben, népünk erkölcsi-po­litikai egységében, Csebszlová- tkáa megnövekedett nemzetközi tekintélyében. A kedvező fejlődés magyará­zata a bevált szocialista érté­kek felújítása, a CSKP és nem­zeti történelmünk legjobb ha­gyományainak fejlesztése, az SZKP és a többi, testvérpárt ta­pasztalatainak ésszerű alkalma­zása, az ttgész Nemzeti Front megértése és támogatása. A kommunista párt figyelmének középpontjában hazánk felvi­rágoztatása, az emberek bol­dogsága áll, ennek szentelte tanácskozását a párt XV. kong­resszusa, a Központi Bizottság és az Elnökség valamennyi ülé­sé. Nagyra értékeljük népünk megértését és támogatását, amely á 1 do za t készségé v e 1, munkájával, szellemi tevékeny­ségével élő valósággá változ­tatja a politikai irányvonala­kat. Bátran kijelenthetjük, hogy becsülettel teljesítjük a CSKP történelmi jelentőségű IX. kongresszusainak hagyaté­kát, amelynek 30. évfordulójá­ról a napokban emlékeztünk meg. A mai és a jövő nemzedék még jobb élete érdekében A Husák elvtárs vezette Köz­ponti Bizottság éleslátása ab­ban nyilvánul meg, hogy szem előtt tartja Gottwald szavait, miszerint a sikerek és győzel­meik nem ragadtathatnak el, a kudarcok és vereségek miatt nem veszthetjük el a fejünket. A lenini tanítás lényegéből eredő kötelességünknek tartjuk az elért eredmények bíráló ér­tékelését, a fogyatékosságok leküzdésére kifejtett szüntelen fokozódó törekvést. Ez a for­radalmi munkastílus, amely megvéd bennünket az önelé­gültségtől, ez jelenti a szocia­lista fejlődés hajtóerejét. Nem azért bírálunk, mert rosszul alakulnak a dolgaink, hanem azért, hogy még határozottab­ban felszámoljuk az akadályo­kat, hogy még jobban dolgoz­zunk. Mindezt a mai és a jö- yő nemzedékek még jobb élete érdekében tesszük. Ez megfe­lel a béke és a szocializmus érdekeinek. A szocialista társa­dalomnak örök érvényű az az eív, hogy magunk döntünk, s elsősorban munkánk által, sa­ját sorsunkról. Tehát mindenki, mán dig és mindenütt úgy dol­gozzék, hogy tiszta lelkiisme­rettel nézhessünk polgártársa­ink és gyermekeink, a szövet­séges szocialista országok né­pe, a tőkés és fejlődő orszá­gokban élő osztálytestvéreink szemébe. Hasznos közéleti tevékenység Az utóbbi tíz évet a szocia­lista demokrácia céltudatos tö­kéletesítése és elmélyítése jel­lemzi. Az emberek öntudatosan dolgoznak, mert ismerik poli­tikánkat, részt vesznek kidol­gozásában, és meggyőződnek arról, hogy országuk valódi urai. Elismerően kell szólnunk a nők közéleti részvételéről. Ebben a megbízatási időszak­ban a nemzeti bizottságokon csaknem 59 000 képviselőnő dolgozik, a tanácsoknak 11 000 nő a tagja és 302-en a helyi nemzeti bizottságok és a váro­si nemzeti bizottságok elnökei, 1283-am töltenek be titkári funkciókat, a különböző bizott­ságokban pedig 72 000 nő dol­gozik. Ha figyelembe vesszük a törvényhozó testületek kép­viselőit, a párt a társadalmi szervezetek és a többi politi­kai párt tisztségviselőit, elis­merésre méltó adatokat ka­punk a csehszlovák nők köz­életi aktivitásáról. A számok önmagukban még nem jelentenek mindent. Sok­kal fontosabb, hogy a tisztség, viselő nők többsége lelkiisme­retesen, határozottan dolgozik. Következetesen megvalósítják a CSKP és a Nemzeti Front po­litikáját, érzékenyen reagálnak az emberek szükségleteire, és határozottan fellépnek a fogya­tékosságok és a negatív jelen­ségek ellen. Ez nem jelenti, hogy már op­timális a helyzet. Még mindig sok a „fehér folt“, elsősorban a gazdasági és a közéleti veze­tő tisztségeket illetően. Termé­szetes, hogy sem a férfiak, sem a nők nem fejlődnek vezetőkké egyik napról a másikra. Azt is el kell ismernünk, hogy nem minden nő vállalhat vezető funkciót, ha teljesíteni akarja anyai küldetését is. Sokan van­nak azonban, akiket semmi sem akadályozna ebben, és mégis „megfeledkeznek“ róluk. Ezt a helyzetet csak akkor változtat­hatjuk meg, hq maguk a nők nyújtanak segítséget a kommu­nista pártnak, ha maguk is kel­lő érdeklődést tanúsítanak. Mély meggyőződésem, hogy a párt vezetésével a következő években ezen a téren is jelen­tős előrehaladást érünk el. A szocialista demokrácia egyik bizonyítéka a társadalmi sze rveze tok kongresszusa i na k előkészítése. Egyetlenegy tőkés országban sem fordul elő, hogy a földművesek olyan mérték­ben vegyenek részt az Irányí­tásban, mint nálunk. Az efsz-ek IX. kongresszusa előtt a doku­mentumok előkészítésében a szövetkezeti tagok 90 százalé­ka vett részt. Az önök szerve­zete kongresszusának előkészí­tésében Is részt vettek az alap­szervezetek, a járási konferen­ciák és a nemzeti kongresszu­sok. Ezért, a központi bizott­ság elhangzott beszámolójáról elmondhatjuk, hogy nem egyé­nek munkája, hanem az egész szervezet tapasztalatainak, sz ü k ség 1 e t e inek összegezését jelenti. Nagyra becsüljük a Nőszövet­ség jelentős hozzájárulását a CSKP és a Nemzeti Front poli­tikájának megvalósításához. Hasznos munkát végzett a szö­vetség a politikai-nevelő mun­kában, az új szocialista társa­dalom formálásában. Az elért eredmények ellenére a szövet­ség szervezeteinek még na­gyobb hatást kell gyakorolniuk a családi nevelésre, arra, hogy az anyák jól felkészítsék gyer­mekeiket az életre, az iskolai és munkahelyi kötelességek be­csületes teljesítésére. Jobban fel kell figyelnünk arra a je­lenségre, hogy a fiatal nemze­dék egyes tagjai nem viszo­nyulnak megfelelően szüleikhez. A társadalom sokat tesz az idő­sek anyagi ellátásáért, de nem tudja pótolni a szeretetet, nem Is beszélve arról, hogy a gyer­mekeknek törvényes, de első­sorban erkölcsi kötelességük, hogy törődjenek szüleikkel. A szövetség kifejezi orszá­gunk összes asszonyának és lányának vágyát azzal, hogy az igazságos béke védelmezői közé tartozik. Ezen a téren is pártunk és államunk politiká­jával teljes összhangban jár el, amely következetesen támo­gatja a Szovjetunió békepoliti­káját, és a többi szocialista szövetséges oldalán a feszült­ségenyhülés, a leszerelés, a különböző társadalmi rendsze­rű országok békés egymás mellett élése mellett foglal ál­lást. Békében akarunk élni A nők világszerte túlnyomó többségükben hasonlóan gon­dolkoznak ezekről a kérdések­ről, mint önök. A normálisan gondolkozó nők nem akarják háborúba küldeni férjüket, testvérüket, gyermeküket. A tő­kés országokban azonban fi­gyelmen kívül hagyva a dolgo­zók nézeteit, az anyák és nők követeléseit, vannak olyan em­berek, akik hidegvérrel újabb háborúkat terveznek, olyan atomkatasztrófát készítenek elő, amely az egész világot tönkretenné, fokozzák n fegy­verkezést, amelyre óriási ösz- szegeket fordítanak. Hihetet­len, hogy büntetlenül élhetnek olyan „tudósok“, újságírók, ka­tonai vezetők, akik cinikusan azt számlálják, hogy a követ­kező világháborúban 500 vagy 900 millió ember vesztené-e életéti A nők nem hallgathat­nak! Tiltakozniuk kell a fe­szültségenyhülés megakadályo­zására irányuló minden törek­vés ellen, minden olyan igye­kezet ellen, hogy a világot új­ból a hidegháború korszakába sodorják. Fel kell emelni hang- jukat a Carter, Begin és Sza- dat típusú „békeharcosok“ el­len, akik közel-keleti különbé- kéjét az arab területek továb­bi megszállása, a félkatonai izraeli települések építése kí­séri. A békeszerződés borzal­mas kulisszáját alkotja a pa­lesztin menekülttáborok bom­bázása. A nőknek el kell ítél­niük a pekingi maoisták fékte­len tetteit, a világ legreakció- sabb erőivel való szövetségü­ket. A haladó emberiség azt követeli, hogy Kína szuverén államnak tekintse Vietnamot, a tárgyalás alapját pedig képez­zék a vietnami javaslatok. A béke nem ajándék, védelmez­nünk kell, kitartóan harcol­nunk kell megtartásáért és megszilárdításáért — ezért a haladás, a béke és a demok­rácia hívei sorában egyre erő­sebben zeng a nők hangja: bé­két a világ gyermekeinek, igaz­ságos és tartós békét az egész emberiségnek! A csehszlovák nők életükkel, munkájukkal tanúsítják inter­nacionalizmusukat. Szívükéi és gondolkodásukat áthatja a Szovjetunió, a leghűbb bará­tunk iránti szeretet. Asszo­nyaink és lányaink kéz a kéz­ben haladnak a szövetséges szocialista országok nőivel, a világ összes haladó gondolko- zású nőivel. Megingathatatla­nul a vietnami, laoszi és kam­bodzsai nők és anyák oldalán állnak, nem feledkeznek meg Chilében, Nicaraguában és La­tin-Amerikai más országaiban szenvedő társaikról. Aggoda­lommal kísérik figyelemmel a tőkés országokban élő testvé­reik sorsát. Asszonyaink támo­gatják mindazokat a nemzete­ket, amelyek szabadságért, tel­jes politikai és gazdasági füg­getlenségükért küzdenek. Derűlátással tekinthetnek a jövőbe Örülünk, hogy kongresszusuk oly nagy figyelmet szentel az előttünk álló feladatoknak. Sok munka vár ránk a fejlett szo­cialista társadalom építésében, a következő években- Is meg kell küzdenünk a gondokkal, a nehézségekkel. Az asszonyok és lányok azonban derűlátással nézhetnek a jövőbe. Nem kell aggódniuk hazájuk biztonságá­ért, gyermekeikért, társadalmi helyzetükért, azért, hogy vajon lesz-e munkájuk és fedél a fe­jtik felett. Az egész küldöttség nevében átadom önöknek a CSKP KB, a Nemzeti Front és a szövetsé­gi kormány üdvözletét. Nagy örömmel tolmácsolom önöknek Gustáv Husák elvtársnak, a CSKP KB főtitkárának, köztár­saságunk elnökének személyes üdvözletét. Sok sikert kívá­nunk kongresszusuk tanácsko­zásának. Valamennyiüknek, az összes csehszlovákiai nőnek sok örömet, jó egészséget és magánéletükben sok boldogsá­got kívánunk. Befejezésül még egyszer kö­szönetét akarok mondani önök­nek pártunk és a Nemzeti Front politikájának aktív támo­gatásáért. Ez kötelezettséget jelent számunkra, a bizalomért bizalommal fizetünk — bizto­sítom önöket, hogy a CSKP és a Nemzeti Front sohasem hagy­ja cserben önöket. A jövőben is számolunk támogatásukkal és segítségükkel. Arra kérjük önöket, hogy a többi dolgozó­val együtt járuljanak hozzá ahhoz, hogy országunk becsü- FJV lettel helytálljon a békeharc- ban, járuljanak hozzá a Szov­jetunióval, a szocialista közös­ség többi országával való szi- 1979. lárd szövetséghez, szeretett ha­zánk, a Csehszlovák Szociális- v. 15. ta Köztársaság felvirágoztatá sához. (Alcímek: Üj Szó) t

Next

/
Thumbnails
Contents