Új Szó, 1979. május (32. évfolyam, 102-126. szám)
1979-05-12 / 110. szám, szombat
A ZENE ÜNNEPNAPJA! MA KEZDŐDIK A PRÁGAI TAVASZ A cseh zenekultúra legl* csesebb alkotásának, Bedi ich Smetana Hazám című szirnfo nikus költeményének csodálatos hangjaival ma — Smetana születésének napján kezdő dik kulturális életünk egyik nagy vonzerejű és széles nem zelközi tekintélynek örvendő eseménysorozata, a Prágai Ta vasz nemzetközi zenei feszti val. Ez a zene ünnepnapjainak számító fesztivál 34 évvel ezelőtt, pár nappal hazánk fel szabadítása után tette meg az első lépéseket ahhoz, hogy év ről évre magasabb művészi színvonalon és mélyebb tartalommal gazdagítsa kulturális műsoraival övről evre az egé.sz világ előtt kiteljesíti a kultúra demokratizálásának céljait. Ez a demokratizmus nem csupán az előadóművészeik és zenekarok szeles skálájában a műsorra tűzött szer zenné nyék változatossá gá ban, (In főként abban jut kifejezés re, hogy kikhez, milyen kii zönség*hez szól ez a fesztivál. A hangversenyek közönsége - s nemcsak a Prágai Tavasz koncertjeinek közönségéről van szó — nálunk alapvetően más, mint a felszabadulás előtti időkbein. A közönségnek gerincét ma a munkásosztály és szocialista értelmiség képviselői alkotják, akik nem ÜHÜffi Kucs Béla: ünnep életünket, az emberek érzésvj- lágát. Ez a zenei seregszemle a béke jegyében születeti, s kezdettől fogva azt a célt kö veti, hogy műsorával, kiváló előadóművészek és zenekarok közreműködésével, a zene nyelvén fejezze kí az emberiség örök békevágyát, az élet szépségéiből, az alkotás öröméből fakadó érzéseit. Elmondható, hogy „A zenével a békéért és nemzetek közti egyetértésért“ jelszó jegyében minden év május 12-e június 4-e kö zött megvalósuló prágai zene- fesztivál résztvevői kezdettől fogva — még a hidegháborús évek alatt is — magukénak vallották e jelszóban kifejezett nemes eszmét. A fesztivál tartós sikerének további forrása az, hogy műsoraiban a hagyó mányos értékek és a jelenkor legjobb alkotásainak szerves egybekapcsolódásából indul ki s a közönség számára a legmagasabb művészi tolmácsolásban nyújt felejthetetlen élményeket. A Prágai Tavasz nemzetközi zenei fesztivál sznobizmusból, de. életük ösztönző forrásaként már természetes szükségletként igénylik a magas színvonalú zenei élményt. Évről évre nagyobb tömegeket mozgósítanak a Prágai Tavasz hangversenyei, sőt — a televízió és a rádió útján — százezreknek, millióknak nyújtanak mély művészi élményt. A Prágai Tavasz már évek óta nemcsak Prága nevezetes eseménye. A fesztivál alatt, a fesztivál műsorának szerves részeként több, elsősorban zenei hagyományokkal rendelkező csehországi városban is rendeznek hangversen yeket, amelyek nemcsak a hazai, hanem a külföldi közönséget is vonzzák. Itt említjük meg, hogy a Prágai Tavasz tapasztalatainak alkotó alkalmazása is elősegítette, hogy ezt a tavaszi zenei seregszemlét tartalmi szempontból is folytassa a Bratislavai Zenei Ősz elnevezésű fesztivál, valamint a Brnói Nemzetközi Zenei Seregszemle. E két fesztivál színvonalát, és a hazai zenekultúra határokon túl is elismert tekintélyét jelzi, hogy mindkét zenei fesztivál elnyerte az első osztályba tartozó fesztiválok nemzetközi státusát. Az idei, sorrendben immár a 34. Prágai Tavasz hangversenyeinek méltó keretét Smetana Hazám című szimfonikus költeménye és Beethoven halhatatlan IX. szimfóniája adja meg. A hatvankét koncertből összeállított változatos műsorban felhangzanak az európai zene különböző stíluskorsza- Kainak zeneművei. A fesztiválon fontos szerepet kapnak a cseh és a külföldi klasszikusok, valamint századunk és a jelen neves zeneszerzőinek alkotásai. Az idei műsor nagy teret nyújt a vokális zeneműveknek, a múlt és a jelen híres oratóriumainak és kantátáinak. A Prágai Tavasz közönségének alkalma nyílik neves hazai és külföldi zenekarok, karmesterek és szólisták művészetében gyönyörködni. A szocialista országok művészein kívül többek között a japán, a brazil, az angol, a finn, az NSZK- bell, a holland zenei élet kiválóságai is szerepelnek a fesztivál műsorában. A vendég- karmesterek közt megemlíthetjük a francia Serge Baudot, az NDK beli Kurt Masurt, a szovjet Gennyagyij Rozsgyeszt- venszkijt, a hangszeres szólisták közül Leonyid Kogant, Óidon Krémért és Rudolf Kerert. Zdenék Košler, illetve Ladislav Slovák vezényletével a Prágai Tavasz műsorában fellép a Szlovák Filharmonikusok Zenekara és kórusa is. s először lép a fesztivál közönsége elé Peter Dvorský, a nemzetközi viszonylatban is kiváló szlovák tenorista. Szerepel a műsorban a Lúčnica és a brnói Küh n-g yermekk ór us, va la mint a Csehszlovák Állami Tánc- és Énekegyüttes is. Több hangversenyt a nemzetközi gyermekév jegyében rendeznek. A magyar zeneművészetet Beet hoven, Bartók és Brahms egy- egy művének előadásával a kiváló Bartók-vonósnégyes képviseli. A Prágai Tavasz nemzetközi zenei fesztivál műsora, a zeneirodalom kiemelkedő alkotásainak megszólaltatása kétség kívül kidomborítja azt a nemes gondolatot, hogy a zene összekötő kapocs a nemzetek közt, fontos eszköz a népek közti megértés elmélyítésének időszerű folyamatában. SOMOGYf MÁTYÁS Fiatalok a mikrofon előtt rádiójegyzet A Csehszlovák Rádió magyar nyelvű adásának ifjúsági rovata, a Fiatalok a mikrofon előtt című egyórás műsor nemrégiben a rimaszombati (Rimavská Sobota) járásban élő cigányok helyzetével foglalkozott. Miért szükséges, miért kell ezzel a témával foglalkozni? Erre a műsorban elhangzott első riport azonnal megadta a választ. Meglepő nyilatkozat hangzott el ugyanis a jnb egyik illetékes dolgozójának a szájából, elmondta, hogy amíg 1973-ban csak valamivel 50 százalék fölött mozgott azoknak a cigánygyermekeknek a száma, akik elvégezték a nyolcadik, kilencedik osztályt, addig 1978-ban számuk 79 százalékra nőtt. jogos lenne tehát az öröm, de az illetékes mégis a hiányzó 21 százalék fölött meditált. Hozzá teszem, okkal- joggal. Megtudtunk a műsorból sok más, nem kevésbé fontos dolgot. így például a rimaszécsl I Rimavská Seč) alapiskola egyik tanulója a rossz tanulmányi eredményeit részben szülei számlájára írja. „Semmit sem szóltak, ha nem tanultam.“ A beszélgetésből kitűnt az is — és ez főleg a falusi cigány, de a nem cigány gyermekek hátránya Is a városiakkal szemben —, hogy a szülők annyira lekötik a gyermek idejét, annyi munkát adnak neki, hogy tanulásra vagy nem marad ideje, vagy fárad tan egyszerűen képtelen tanulni. Mire jó a jó példa? Többek közt arra, hogy visszamenőleg is meggyőzzön egy elmélet életképességéről, és hogy bármennyi tévhitet helyes vágányra tereljen. Talán a szerkesztői elképzelés szerint is ezt lett volna hivatott bizonyítani a riport másik fele, amelyben egy jeles tanulót szólaltatott meg a riporter. Üdítő hatása volt a magabiztosan fellépő riportalany szavalnak, de ahhoz, hogy egy elmélet hasson, arra is szükség van, hogy megszólaljon egy, immár révbe jutott cigányfiatal is, akár azon a jogi pályán, amelyikre a rimaszécsi jeles diák még csak készül. Ilyen példára sajnos hiába vártunk a műsor végéig. Összesen hét hosszabb-rövi- debb riport hangzott el ebben az egy órában. Kitűnően kötöttek egymásra a beszélgetések, sőt a zenei betétek is továbbgondolkodásra késztettek. A szerkesztő ugyan az iskolában kereste elsősorban a probléma megoldásához vezető utat, de nem volt rest bekopogni egy lakótelepi lakás ajtaján, hogy kifürkéssze, vajon hogyan illeszkedett be a mai cigány közösség a mai életforma kereteibe. Innen egyenesen a rendőrségre ment. Az itt született beszélgetésből kiderült, hogy leggyakrabban a fiatal cigányok vétenek a törvény ellen. Gyakori az élősködés és a rablótámadás, de a köz- és magántulajdon ellen elkövetett bűncselekmények is 11 százalékkal emelkedtek az utóbbi időben. Befejezésül a távlatokról esett szó. Így kanyarodtunk vissza a szerkesztő jóvoltából a műsor elején megszólaltatott illetékeshez, aki befejezésül elmond ía, hogy a fő cél továbbra is: hatni a cigányszármazású lakosságra, de az igazi, hogy úgy mondjam, gyökeres változást, a jövő generációitól várják. Ezért olyan az elképzelés, hogy az összes cigánygyermek óvodába járjon, hogy már itt kezdődjék a nevelésük. Nem lehetett nem végighallgatni ezt a műsort. Kanvocsai Imre szerkesztő-riporter tudja, miben rejlik a jó riport sikere, és tudja azt is, hogy különböző embereket különböző módszerrel kell megközelíteni. Ismeri a jól feltett kérdés erejét is. És tud kérdezni. Erre is jó példa volt ez a műsor. KESZELI BÉLA FONTOSABB NYELVHASZNÁLATI SEGÉDKÖNYVEINK Bizonyára mindenki szeretne szépen, helyesen beszélni hs írni anyanyelvén, úgy. hogy abban mások ne találjanak hibát. Nem könnyű dolog ez, csak sok év fáradságos munkájával érhető el. Mindenekelőtt az iskola anyanyelvi ok tatása adja meg hozzá az alapot. Ez a munka sem jár azonban mindig a kívánt sikerrel. Sokszor tapasztalhatjuk, hogy érettségizett, sőt egyetemet, főiskolát végzett egyének is hibát ejlenek, ha beszélnek vagy írnak. Nemegyszer még azok sem fejezik ki gondolataikat hibátlanul, akiknek az a hivatásuk, hogy másokat tanítsanak vagy tájékoztas sanak: a pedagógusok, újságírók, rádió- és tévériporterek, bemondók. Felnőtt korában is fejlesztheti, tökéletesítheti az ember o nyelvi készségeit céltudatos nyelvműveléssel, hiszen számos segédeszközre támaszkodhat, s ezekből sokat meríthet. Nézzük csak meg, melyek ezek a kézikönyvek, amelyek segítenek bennünket ebben a munkában! Elsősorban A magyar nyelv értelmező szótára és a Ma gyár ertelmező kéziszótárt emlithetük meg. Az egyik mű hétkötetes, a másik egy vaskos kötet. Mindkettő abban van segítségünkre, amiben talán a legbizonytalanabbak vagyunk: a szavak jelentésének meghatározásában. Többször tapasz faltuk már, hogy nem ugyanazt értjük egy-egy szón, mint mások, s nem tudjuk, mi ismerjük-e helyesen e szavak jelentését, vagy pedig azok, akik másképpen használják őket. Ennek eldöntésében segítenek nekünk az értelmező szótárak: feltüntetik a szavak jelentéseit, sőt megjelölik azt is, hogy a szó egyik vagy másik jelentése milyen környezetben, milyen helyzetben használatos. Nemrég jelent meg a Magyar szinonimaszótár. Ez a mű egy-egy szó rokon értelmű megfelelőit tünteti fel, s abban van segítségünkre, hogy elkerüljük a szóismétléseket. Különösen a toliforgatóknak tesz jó szolgálatot ez a munka, akik választékosságra törekednek, s a szavak helyes megválasztásával is igyekeznek választékossá lenni stílusukat Sokszor tesz jó szolgálatot az olvasónak, írónak egyaránt az idegen szavak szótára. Több változat jelent meg belőle ilyen címekkel: Idegen szavak szótára, Idegen szavak kézi szótára, Idegen szavak és kifejezések kézi szótára. Ha nem ismerünk egy-egy idegen szót vagy kifejezést, amellyel beszéd vagy olvasás közben találkozunk, fellapozzuk a szó tárt, s megnézzük, mi a magyar megfelelője. Egy-egy nyelvhelyességi kérdés megítélésében a nyelv művelő kiadványok egész sora szolgálhat már segítségül. Olvasóink gyakran találkozhatnak ezekkel a könyvekkel a hazai könyvesboltokban is. De nemcsak a nyelvhelyesség, hanem a helyesírás is okoz problémát úgyszólván minden embernek. Az érvényes he lyesírási szabályokat A magyar helyesírás szabályainak tizedik kiadása tartalmazza, amely szótári részt is közöl; ez feltünteti az egyes szavak helyesírásának módját. Mivel ez a szótári rész eléggé szűk terjedelmű, a Helyesírási tanácsadó szótár az a rnü, amely pótolja ennek hiányait. Ez a terjedelmes munka bő szóanyagával segít bennünket abban, hogy eligazodjunk a magyar helyesírás nem éppen könnyű kérdéseiben. E helyesírási kiadványok mellett a nyomdászoknak, szerkesztőknek jó szolgálatot tesz a He lyesírási és tipográfiai tanácsadó is. A sok segédkönyv közül megemlíthetjük még az Idegen nevek kiejtési szótárát: ez abban a kérdésben ad útbaigazítást, hogyan ejtsük azokat az idegen neveket, amelyekkel gyakrabban találkozunk a sajtóban, szakirodalomban vagy éppen a magyarra fordított szépirodalmi művekben. Nem sorolhatjuk itt fel hiánytalanul mindazokat a mű veiket, amelyek segítségünkre lehetnek nyelvi önművelésben, csak a legfontosabbakat említettük közülük. Azokat, amelyekre a legnagyobb szüksége van mindenkinek, aki anyanyelvét helyesen akarja használni. Dr. JAKAB ISTVÁN IÍTÉLTÖ SZAVAK A bíróság helyet adott a követelésnek — olvastuk nemrégen a bűnügyi rovatban. Helyet ad és helyt ad kö zött csak egy betű a különbség, mégis az egyik konkrét, a másik átvitt értelmű. Helyet ad valaki maga mellett a pádon valakinek, helyt ad a bíróság valaki panaszának, követelésének.“ A fenti mondatokat Kossá Jánosnak, a kitűnő jugoszláviai nyelvművelőnek 1965-ben megjelent így írunk mi című kötetéből idéztem. Az a jelenség azonban, amelyet a szerző szóvá tett, nemcsak a vajdasági magyarok nyelvére jellemző, hanem a miénkre is. Jegyezzük hát meg: szép számmal vannak olyan szavaink, amelyek alapalakjukban egységesek, egy-egy rag vagy képző hozzájuk kapcsolódásakor azonban kétéltűnek bizonyulnak: nemcsak kétféle alakot öltenek — ez az igék és a névszók ragozásában rendkívül gyakori —, hanem jelentésükben, használatukban is elkülönülnek. A fenti példában is ez történt. De nézzünk más példákat-isi Éber melléknevünk önmagában mindig éber, bármelyik jelentésében használjuk is. A módhatározó -n ragja azonban megbontja ezt a nagy egységet. Az ébren főleg azt jelenti: ,nem alva’, az éberen viszont leginkább ezt: .szakadatlanul figyelve’. Tör igénk is kétéltű, noha alapalakja nem árulkodik erről. De kezdjünk csak törött bors-ról vagy tört arany-ról beszélni, mindjárt kilátszik a lóláb. Persze, akadhat olyan ismerősünk, aki mindezt nem érezvén, törött szám-ot vagy megtörött sziv et emleget, de mi legalább tudni fogjuk, hogy az ilyen ember tört magyarsággal beszél. GRÉTSY LÄSZLÔ KULTURÁLIS HÍRÜK □ Lengyelországban évről évre növekszik a felsőfokú végzettséggel rendelkező pedagógusok száma: 1973-ban nyolcvanháromezer diplomás pedagógus tanított, 1978-ban a számuk már elérte a száznegyven- ezret. A tanítók nyolcvan százaléka nő — az első osztályokban szinte kizárólag nők tanítanak. A férfiak aránya a felső tagozaton kezd emelkedni, a líceumokban pedig csaknem kiegyenlítődik az arány. A szakiskolákban némileg a férfiak vannak túlsúlyban. A felsőoktatási Intézményekben pedig az oktatóknak alig harminc százaléka nő. 1979. V. 12.
