Új Szó, 1979. május (32. évfolyam, 102-126. szám)
1979-05-12 / 110. szám, szombat
t Fontos lépés Szovjet és amerikai véleményeik a SALT — ll-röl mokrata Párt tisztségviselői Ä béke és biztonság zálogai A szovjet hírközlő szervek csütörtökön ismertették azt » washingtoni bejelentést, amely szerint a Szovjetunió és az Egyesült Államok között létrejött elvi megegyezés a hadászati támadó fegyverek korlátozásáról szóló új megállapodásról, az úgynevezett SALT— II-ről. Az első rövid kommentárok mindenekelőtt azt emelik ki, hogy a Szovjetuniónak és a szocialista közösség többi országának véleménye szerint a SALT—II fontos lépést jelent a fegyverkezési verseny megfékezéséhez vezető úton. Carter amerikai elnök 12 órán belül két beszédében is figyelmeztette a törvényhozást: a SALT-szerződés elutasítása súlyos csapás volna az ország érdekére és a világbékére. Az elnök szerdán este a De* (ČSTK) — A Francia Kommunista Párt XXIII. kongresz- szusán tegnap a Georges Mar- ciiais főtitkár által szerdán beterjesztett jelentésről folytatódott a vita. A felszólalók ezúttal is elsősorban a francia társadalom jelenlegi gazdasági, politikai és erkölcsi válságával s a francia kommunistáknak a válság leküzdésére irányuló javaslataival foglalkoztak. A kongresz- szusi küldöttek a kulturális kérdésekre is nagy figyelmet fordítottak. A küldöttek határozottan visszautasították a párt jelenlegi politikája elleni baloldali támadásokat, amelyek csak az antikommunista burzsoá propaganda malmára hajtják a vizet. A Szovjetunió Kommunista Pártjának küldöttsége, amely részt vesz a Francia Kommunista Párt XXIII. kongresszueilőtt, csütörtökön reggel kereskedők előtt beszélt a szerződésről. Utóbbi beszédében a mai élő nemzedékek legfontosabb feladatának nevezte, hogy érvénybe léphessen az új hadászati fegyverkorlátozási egyezmény. Carter arra is figyelmeztetett, hogy ha nem lép érvény- ín* a két nagyhatalom megállapodása, tovább terjedhetnek a nukleáris fegyverek, újabb fenyegetéseket hozva a világ számára. Az amerikai elnök nyilatkozatában mindazonáltal megismételte azt a kitételt, hogy feltétlenül szükség van az Egyesült Államok „erős védelmi rendszerének“ fenntartására és a NATO megszilárdítására. (TASZSZ) sán, tegnap találkozott Párizs egyik munkáskülvárosának, Vitrynek kommunistáival. Borisz Ponomarjov, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a KB titkára, a küldöttség vezetője az SZKP és a szovjet nép tevékenységéről, a Szovjetuniónak a kommunizmus építése terén eléri sikereiről, valamint a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdítására irányuló erőfeszítéseiről beszélt. A szovjet vendégeket Georges Gosnat, az FKP KB tagja, Paul Mersicat, Vitry polgármestere, valamint a helyi pártszervezetek képviselői üdvözölték. AZ SZKP Kit és a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének meghívására május közepén baráti látogatásra és rövid szabadságra a Szovjetunióba érkezik joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke, a Jugoszláv Kommunisták Szövetség éneik elnöke, közölte a TASZSZ hírügynökség. KURT WALDHEIM, ENSZ fő titkár tegnap háromnapos látogatásra Szingapúrba érkezett, ahol Lee Kuan Yew miniszter- elnökkel és Sin náthám by R a járatnám külügyminiszterrel tárgyal. A JOHANNESBURGI BÍRÓSÁG héthónapos tárgyalás után tegnap 2—4 évi szabadságvesztésbüntetésre ítélt négy afrikai diákot azzal a váddal, hogy zavargásokat szerveztek 1976- ban Johannesburg külvárosában, Sowetóban. ISIDORO MALMIERCA kubai külügyminiszter elégedetten nyilatkozott európai kőrútjának eredményedről. A kubai külügyminiszter Ausztriában, Csehszlovákiában, Finnországban, Belgiumban és Spanyolországban tett látogatást. CYRUS EATON haladó amerikai közéleti személyiség csütörtökön 95 éves korában meghalt. Aktív tevékenységet fejtett ki az Egyesült Államok és a szocialista országok, elsősorban a Szovjetunió közötti kapcsolatok megjavításának érdeké bein. Az európai szocialsta országok védelmi katonaí-politiikei szervezetét 1955. május 14^én hozták létre Varsóban. A szer vezet fennállása óta becsülettel szolgálja a szocializmus, a béke és a társadalmi haladás ügyét. Hazánik, a szocialista Csehszlovákia is cselekvő ré szese és szilárd láncszeme a Varsói Szerződésnek. A Varsói Szerződés társadul mi alapjait, céljait és törté nelmi küldetésiét tekintve, alapvetően különbözik az impéria lista államok katonai tömbjeitől. A Varsói Szerződés létének értelme és tküldetése a szocia lista és kommunista építőmun 'kához szükséges feltételek biz tosítása, a szocialista közösség — mint korunk meghatározó forradalmi ereje — egységének szilárdítása, a szocializmus internacionalista védelmének biztosítása, a forradalmi erők hatékony támogatása, valamint az agnessziós tervek és mesterkedések meggátolása — bár honnan is induljanak ki A Varsói Szerződésnek el évülhetetlen érdemei vannak a béike és a nemzetközi bizton ság megőrzésében Európában és az egész világon. Hiszen egy nukleáris háború az egész emberiség létét veszélyeztetne Ezért korunkban az emberiség legfontosabb feladata egy U| világégés keletkezésének megakadályozása. Ezek az általános érvényű emberi szempontok is aláhúzzák a Varsói Szerződés jelentőségét a béke védelméért vívott küzdelemben. A Varsói Szerződés történelmi érdeme, hogy Európa, ahonnan a második világháború pusztító lángja fellobbant, immár 34 esztendeje békében él, s hogy eddig még egyetlen ún. helyi háború sem válhatott globális háborúvá. A Varsói Szerződés tagálla mai a szervezet Politikai Tanácskozó Testületének legutóbbi, 1978 novemberi moszkvai ülésén elfogadott nyilatkozatukban ismételten kifejezték állásfoglalásukat a háború és béke kérdésében. A dokumentum ban a tagállamok küldöttségeinek vezetői leszögezik, hogy jól tudják: a béke erősítése óriási és nehéz feladat. Ugyanilyen jól tudják, hogy e feladat teljesítésétől függ minden ember élete, munkája és jobb jövője. .Mindent megtesznek azért, hogy ezt a nagy feladatot megoldják, s hogy az emberiség a tartós béke és a széles körű nemzetközi együttműködés feltételei között lépjen a XXI. századba. A Varsói Szerződés tagállamai 1955-től számos fontos békekezdeményezést és javaslatot terjesztetlek elő Európa és az *ígész világ békéjének megszilárdítására. Legfelsőbb szervének. a Politikai Tanácskozó Testületnek eddigi valamennyi üléséről új konstruktív javaslatok hangzottak el a nemzetközi problémák megoldására. A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének legutóbbi moszkvai ülésén elfogadott nyolcpontos felhívása világos programot ad a feszültség további enyhítéséhez. A Varsói Szerződés és különösen a Szovjetunió békeoffen- zívája a szocialista külpolitika, a proletár és szocialista internacionalizmus tartós alapelvéből, valamint a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének elvéből indul ki. A tagállamok katonai-politikai téren csupán egyetlen célt — biztonságuk szilárd biztosítását követik. A Varsói Szerződés fegyveres erői egyedül a szocializmus, a társadalmi haladás és a béike védelme érdekében használhatók fel. Fő feladatai közé tartozik: a szocialista forradalom, azaz a szocialista és kommunista építőmunkához szükséges teltételek, valamint a béke és a nemzetközi együttműködés biztosításához való hozzájárulás. További feladata korlátozni (s fokozatosan felszámolni) az imperializmus szándékát a nemzetközi vitás kérdések — különösképpen a szocializmus és a kapitalizmus közti alapvető ellentétek — háború útján való megoldását. A Varsói Szerződés feladata a szocialista internacionalizmus alapján támogatást és segítséget nyújtani, ha valamelyik testvéri országot támadás érné, vagy ezekben a szocialista vívmányok veszélybe kerülnének. Ezek a feladatok a szocializmus lényegéből fakadnak* s ezért a Varsói Szerződés fegyveres erői sikeresen teljesítik békeküldetésüket a nemzetközi életben. Hazánk a Varsói Szerződés szilárd láncszeme. Tagsága a szoca lista országoknak ebben a védelmi szervezetében, az 1975-ben kötött csehszlovák— szovjet szövetségi szerződéssel, valamint a többi szocialista országgal kötött kétoldalú szövetségi szerződésekkel együtt — szilárd alapra helyezi biztonságunkat, s az ország nemzetközi pozícióit. Mindez szavatolja hazánkban a fejlett szocialista társadalom építéséhez szükséges béikés feltételeket. (r-sm) A düsseldorfi bíróság nenany nappal eieioit jeimemö ítéletet hozott az ún. Majdanek-perben négy náci tömeggyilkos ügyében. Az ítélet és a háborús bűnök elévülése ellen tüntettek a düsseldorfi tartományi bíróság épülete előtt a Német Szocialista Ifjúmunkás Szervezet (SüAJ) tagjai. (CSTK-f el vétel) Az FKP kongresszusának vitája 1979. V. 12. súlyozzák, hogy most „általánosítják a harcokban szerzett tapasztalatokat“, „erősítik a hadsereg és a honvédelem kiépítését a Vietnammal határos területeken, és „fokozzák a háborúra való előkészületeket.“ Általánosan ismert tények: a vietnami nép kényszerült arra, hogy megvédje magát, államának területét, nemzeti függetlenségét, jogát a szocialista társadalom építésére. Ennek ellenére a maoista propaganda azt állítja, hogy a VSZK nem a saját, hanem idegen érdekeket, a Szovjetunióét védi. Egyre nyilvánvalóbbá válik az az igyekezet a pekingi politikusok részéről, hogy Délkelet-ázsia országaival szemben alkalmazott expanzionista politikájukat a „szovjet veszély“ elleni lépésnek tüntessék fel. Azt a tényt, hogy a VSZK barátsági és együttműködési szerződést írt alá a Szovjetunióval, hogy belépett a KGST-tagországok sorába, hogy a szocialista közösség országaival fejleszti kapcsolatait, és szolidáris a kambodzsai és a laoszi néppel, hogy egyenjogú kapcsolatokra törekszik Délkelet-Ázsia és egész Ázsia országaival és aktív tevékenységet fejt ki az el nem kötelezettek mozgalmában, Vietnam bűnéül róják fel, és ezzel kívánják indokolni a pekingi agressziót. Lázadásnak tartják azt is, hogy Vietnam nem volt hajlandó különleges előnyökben részesíteni a VSZK- ban élő kínai nemzetiségű személyeket. A VSZK természete-: sen nem engedheti meg magának, hogy Vietnamban valamilyen „kínai államot“ hozzon létre. De ez még nem minden. Peking értésére adta, hogy a rágalmazásokat és a Vietnammal szembeni követeléseket tartalmazó lista még távolról sem teljes, és hogy a végső elszámolásra még sor kerül. Ilyen szellemben készült az a „nyolcpontos javaslat“, amelyet Kína április 26-án terjesztett elő Hanoiban. A javaslat helyett inkább mondhatnánk úgyis, hogy diktátum, mert a kínai fél kijelentette, hogy e javaslat elfogadása „az egyedül járható útja a Kína és Vietnam közötti nézeteltérések rendezésének. A kínai fél arra is figyelmeztet, hogy a nyolc pont elfogadása nélkül „nemcsak a mostani konkrét kérdéseket nem lehet megoldani“, hanem „egyik új probléma követi majd a másikat, ami a kínai— vietnami kapcsolatok további romlásához vezet“. Tehát azt szeretné, ha Vietnam kapitulálna. Amit nem sikerült elérnie az agresszióval, azt most a tárgyalások során zsarolással akarja megszerezni. Peking azt követeli a VSZK-tól, hogy mondjon le a Paracel- és Spratley-szigetekről; ő szeretne diktálni Vietnamnak, hogy miként viselkedjen Laosszal és Kambodzsával szemben, és meg akarja határozni, hogy Vietnamnak milyen nemzetközi megállapodásokra van „joga“; ragaszkodik ahhoz, hogy viszszatérjen Vietnamba az a több százezer kínai nemzetis gű személy, akiket maga Peking bújtatott fel arra, hogy a VSZK- ból Kínába emigráljon. Vietnamnak el kell ismernie, hogy Peking különös érdekszférájának körébe esik, s ugyanezt kellene tennie Kambodzsának és Laosznak is. A szocialista Vietnamnak kötelezővé szeretné tenni, hogy csatlakozzon az ún. „hegemónigellenes“ vonalhoz, ami nem más, mint a leg- reakciősabb rezsimek közeledése, egy szocialistaellenes blokk (kialakítása. Ilyen követeléseket egyetlen állam sem fogadhat el, amely tiszteli saját magát. Vietnam teljes joggal mondott nemet ezekre a követelésekre, amelyeket a Nhan Dán, a Vietnami Kommunista Párt lapja így jellemzett: „az expanzionizimis nyolc pontja“. S hogyan reagáltak az események alakulására azok, akik a hanoi párbeszéd megkezdése előtt csodát vártak tőle? Bizonyos körök olyan kijelentéseket tettek, hogy már megszűnt a Vietnamot, Laoszt és a térség más országait fenyegető pekingi veszély, hogy a Vietnam elleni „kínai katonai akció csak átmeneti epizód“ volt, amely nem akadályozhatja meg azt az igyekezetei, hogy Kína bekapcsolódjon „a világ közösségébe“. Egyátalán nem véletlen, hogy minden esetben azok jönnek elő ezekkel az állításokkal, akik agyba-főbe dicsérték a kínai—japán és a kínai—amerikai közeledést, mondván, hogy ez a pekingi politika bekapcsolódása „a konstruktív együttműködés“ érájába. Ezeknek a köröknek szükségük van arra, hogy az a gaztett mielőbb az „archívumba“ kerüljön, figyelmen kívül hagyva, hogy Kína Vietnam elleni rablóháborúja a kínai néptől is több tízezer életet követelt, s nem beszélve arról a hatalmas erkölcsi károsodásról sem, amely Kínát érte. Az ítélet, amelyet a népek, a jelenlegi pekingi vezetés hitszegő kalandorakciója felett kimondták, egyúttal politikájuk értékelése is volt. Nem lehet csodálkozni, hogy akadnak politikusok és újságírók, akik kiszolgálják a pekingi vezetést s készeik arra, hogy azt is meglássák a nyolc pontban, ami sosem volt benne. Ezeknek a politikusoknak lényegében teljesen mindegy, hogy kiknek a keze alatt „alakítja át a világot“, a fő az, hogy azzal a szocialista közösség pozíciója gyengüljön. A kínai vezetés minden módon még bonyolultabbá szeretné tenni a szocialista Vietnammal a konfliktust olyannyira, hogy egyáltalán ne lehessen megoldani. A tárgyalásokról hangoztatott szólamokkal lényegében azt a politikát követi, amely nemrégiben az agresszióhoz vezetett. Ez az irányvonal csak azt eredményezheti, hogy a békeerők teljes mértékben elítélik, mivel hozzájárul a világnak ezen a pontján újabb komoly, feszült helyzet kialakít tásához. Amint a vietnami kormány-! küldöttség vezetője kijelentet-! te: „Vietnam népe és kormánya teljes mértékben készen állnak a haza önállóságának, függetlenségének és területi egységének megvédésére, és nem hátrálnak meg a nyomás előtt“. Arra Is felszólított, hogy az egyenjogúság és kölcsönös tisztelet szellemében tárgyaljanak. A VSZK ésszerű és konstruktív álláspontja megértésre és támogatásra talált az egész világon. Úgy, mint a katonai próbatétel idején, most is a vietnami nép oldalán áll a széles körű nemzetközi szolidaritás, amelyet a baráti szocialista országok, a kommunista és munkáspártok, a nemzetközi társadalmi szervezetek és mindazok kifejezésére juttattak, akiknek drága a világ békéje. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke kijelentette: „Ha a világ bármely pontján megkísérlik a a jogot az erőszakkal helyettesíteni, s a jószomszédság helyett a diktátum lép előtérbe, ez senkinek sem lehet közömbös.“ Mindenkinek kötelessége, akinek a népek érdeke, a béke és biztonság nemcsak frázis, figyelmeztetni Pekinget, hogy a játékot a tűzzel a népeik nem tűrik, és ez a játék ő ellenük fordul. Kína együttműködése a fajüldözőkkel (ČSTK) — A dél-afrikai fajüldöző rezsim bővíti kereske^ delmi és gazdasági kapcsolatait Pekinggel. Hogy mindkét fél titokban tarthassa a kereskedelemről szóló adatokat, Hongkongot használják átrako- dóhelynek. A dél-afrikai sajtó szerint Kína már hosszú évek óta a Dél-afrikai Köztársaságban és Rhodesiában vásárol stratégiai nyersanyagokat. A Digest napilap szerint a Dél-afrikai Köztársaságba irányuló kínai export értéke tavaly közel 6 millió dollár volt.
