Új Szó, 1979. május (32. évfolyam, 102-126. szám)

1979-05-12 / 110. szám, szombat

t Fontos lépés Szovjet és amerikai véleményeik a SALT — ll-röl mokrata Párt tisztségviselői Ä béke és biztonság zálogai A szovjet hírközlő szervek csütörtökön ismertették azt » washingtoni bejelentést, amely szerint a Szovjetunió és az Egyesült Államok között létre­jött elvi megegyezés a hadá­szati támadó fegyverek korlá­tozásáról szóló új megállapo­dásról, az úgynevezett SALT— II-ről. Az első rövid kommen­tárok mindenekelőtt azt eme­lik ki, hogy a Szovjetuniónak és a szocialista közösség többi országának véleménye szerint a SALT—II fontos lépést jelent a fegyverkezési verseny megfé­kezéséhez vezető úton. Carter amerikai elnök 12 órán belül két beszédében is figyelmeztette a törvényhozást: a SALT-szerződés elutasítása súlyos csapás volna az ország érdekére és a világbékére. Az elnök szerdán este a De* (ČSTK) — A Francia Kom­munista Párt XXIII. kongresz- szusán tegnap a Georges Mar- ciiais főtitkár által szerdán be­terjesztett jelentésről folytató­dott a vita. A felszólalók ezúttal is első­sorban a francia társadalom jelenlegi gazdasági, politikai és erkölcsi válságával s a francia kommunistáknak a válság le­küzdésére irányuló javaslatai­val foglalkoztak. A kongresz- szusi küldöttek a kulturális kérdésekre is nagy figyelmet fordítottak. A küldöttek határozottan visszautasították a párt jelen­legi politikája elleni baloldali támadásokat, amelyek csak az antikommunista burzsoá propa­ganda malmára hajtják a vizet. A Szovjetunió Kommunista Pártjának küldöttsége, amely részt vesz a Francia Kommu­nista Párt XXIII. kongresszu­eilőtt, csütörtökön reggel ke­reskedők előtt beszélt a szer­ződésről. Utóbbi beszédében a mai élő nemzedékek legfonto­sabb feladatának nevezte, hogy érvénybe léphessen az új ha­dászati fegyverkorlátozási egyezmény. Carter arra is figyelmezte­tett, hogy ha nem lép érvény- ín* a két nagyhatalom megálla­podása, tovább terjedhetnek a nukleáris fegyverek, újabb fe­nyegetéseket hozva a világ számára. Az amerikai elnök nyilatkozatában mindazonáltal megismételte azt a kitételt, hogy feltétlenül szükség van az Egyesült Államok „erős vé­delmi rendszerének“ fenntartá­sára és a NATO megszilárdítá­sára. (TASZSZ) sán, tegnap találkozott Párizs egyik munkáskülvárosának, Vitrynek kommunistáival. Bo­risz Ponomarjov, az SZKP KB Politikai Bizottságának pót­tagja, a KB titkára, a küldött­ség vezetője az SZKP és a szovjet nép tevékenységéről, a Szovjetuniónak a kommuniz­mus építése terén eléri sikerei­ről, valamint a béke és a nem­zetközi biztonság megszilárdí­tására irányuló erőfeszítéseiről beszélt. A szovjet vendégeket Georges Gosnat, az FKP KB tagja, Paul Mersicat, Vitry pol­gármestere, valamint a helyi pártszervezetek képviselői üd­vözölték. AZ SZKP Kit és a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa El­nökségének meghívására május közepén baráti látogatásra és rövid szabadságra a Szovjet­unióba érkezik joszip Broz Ti­to, a Jugoszláv Szocialista Szö­vetségi Köztársaság elnöke, a Jugoszláv Kommunisták Szö­vetség éneik elnöke, közölte a TASZSZ hírügynökség. KURT WALDHEIM, ENSZ fő titkár tegnap háromnapos láto­gatásra Szingapúrba érkezett, ahol Lee Kuan Yew miniszter- elnökkel és Sin náthám by R a já­ratnám külügyminiszterrel tár­gyal. A JOHANNESBURGI BÍRÓSÁG héthónapos tárgyalás után teg­nap 2—4 évi szabadságvesztés­büntetésre ítélt négy afrikai diákot azzal a váddal, hogy zavargásokat szerveztek 1976- ban Johannesburg külvárosá­ban, Sowetóban. ISIDORO MALMIERCA kubai külügyminiszter elégedetten nyilatkozott európai kőrútjá­nak eredményedről. A kubai külügyminiszter Ausztriában, Csehszlovákiában, Finnország­ban, Belgiumban és Spanyolor­szágban tett látogatást. CYRUS EATON haladó ameri­kai közéleti személyiség csü­törtökön 95 éves korában meg­halt. Aktív tevékenységet fejtett ki az Egyesült Államok és a szocialista országok, elsősor­ban a Szovjetunió közötti kap­csolatok megjavításának érde­ké bein. Az európai szocialsta orszá­gok védelmi katonaí-politiikei szervezetét 1955. május 14^én hozták létre Varsóban. A szer vezet fennállása óta becsület­tel szolgálja a szocializmus, a béke és a társadalmi haladás ügyét. Hazánik, a szocialista Csehszlovákia is cselekvő ré szese és szilárd láncszeme a Varsói Szerződésnek. A Varsói Szerződés társadul mi alapjait, céljait és törté nelmi küldetésiét tekintve, alap­vetően különbözik az impéria lista államok katonai tömbjei­től. A Varsói Szerződés létének értelme és tküldetése a szocia lista és kommunista építőmun 'kához szükséges feltételek biz tosítása, a szocialista közösség — mint korunk meghatározó forradalmi ereje — egységének szilárdítása, a szocializmus in­ternacionalista védelmének biz­tosítása, a forradalmi erők ha­tékony támogatása, valamint az agnessziós tervek és mester­kedések meggátolása — bár honnan is induljanak ki A Varsói Szerződésnek el évülhetetlen érdemei vannak a béike és a nemzetközi bizton ság megőrzésében Európában és az egész világon. Hiszen egy nukleáris háború az egész em­beriség létét veszélyeztetne Ezért korunkban az emberiség legfontosabb feladata egy U| világégés keletkezésének meg­akadályozása. Ezek az általános érvényű emberi szempontok is aláhúzzák a Varsói Szerződés jelentőségét a béke védelmé­ért vívott küzdelemben. A Var­sói Szerződés történelmi érde­me, hogy Európa, ahonnan a második világháború pusztító lángja fellobbant, immár 34 esztendeje békében él, s hogy eddig még egyetlen ún. helyi háború sem válhatott globális háborúvá. A Varsói Szerződés tagálla mai a szervezet Politikai Ta­nácskozó Testületének legutób­bi, 1978 novemberi moszkvai ülésén elfogadott nyilatkoza­tukban ismételten kifejezték ál­lásfoglalásukat a háború és bé­ke kérdésében. A dokumentum ban a tagállamok küldöttségei­nek vezetői leszögezik, hogy jól tudják: a béke erősítése óriási és nehéz feladat. Ugyan­ilyen jól tudják, hogy e feladat teljesítésétől függ minden em­ber élete, munkája és jobb jö­vője. .Mindent megtesznek azért, hogy ezt a nagy felada­tot megoldják, s hogy az em­beriség a tartós béke és a széles körű nemzetközi együtt­működés feltételei között lép­jen a XXI. századba. A Varsói Szerződés tagálla­mai 1955-től számos fontos bé­kekezdeményezést és javaslatot terjesztetlek elő Európa és az *ígész világ békéjének megszi­lárdítására. Legfelsőbb szervé­nek. a Politikai Tanácskozó Testületnek eddigi valamennyi üléséről új konstruktív javas­latok hangzottak el a nemzet­közi problémák megoldására. A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének leg­utóbbi moszkvai ülésén elfoga­dott nyolcpontos felhívása vi­lágos programot ad a feszült­ség további enyhítéséhez. A Varsói Szerződés és külö­nösen a Szovjetunió békeoffen- zívája a szocialista külpolitika, a proletár és szocialista inter­nacionalizmus tartós alapelvé­ből, valamint a különböző tár­sadalmi rendszerű országok bé­kés egymás mellett élésének elvéből indul ki. A tagállamok katonai-politikai téren csupán egyetlen célt — biztonságuk szilárd biztosítását követik. A Varsói Szerződés fegyve­res erői egyedül a szocializ­mus, a társadalmi haladás és a béike védelme érdekében hasz­nálhatók fel. Fő feladatai közé tartozik: a szocialista forrada­lom, azaz a szocialista és kom­munista építőmunkához szüksé­ges teltételek, valamint a béke és a nemzetközi együttműködés biztosításához való hozzájáru­lás. További feladata korlátozni (s fokozatosan felszámolni) az imperializmus szándékát a nemzetközi vitás kérdések — különösképpen a szocializmus és a kapitalizmus közti alap­vető ellentétek — háború út­ján való megoldását. A Varsói Szerződés feladata a szocialista internacionalizmus alapján tá­mogatást és segítséget nyújtani, ha valamelyik testvéri országot támadás érné, vagy ezekben a szocialista vívmányok veszély­be kerülnének. Ezek a feladatok a szocializ­mus lényegéből fakadnak* s ezért a Varsói Szerződés fegy­veres erői sikeresen teljesítik békeküldetésüket a nemzetközi életben. Hazánk a Varsói Szerződés szilárd láncszeme. Tagsága a szoca lista országoknak ebben a védelmi szervezetében, az 1975-ben kötött csehszlovák— szovjet szövetségi szerződéssel, valamint a többi szocialista or­szággal kötött kétoldalú szövet­ségi szerződésekkel együtt — szilárd alapra helyezi biztonsá­gunkat, s az ország nemzetközi pozícióit. Mindez szavatolja ha­zánkban a fejlett szocialista társadalom építéséhez szüksé­ges béikés feltételeket. (r-sm) A düsseldorfi bíróság nenany nappal eieioit jeimemö ítéletet ho­zott az ún. Majdanek-perben négy náci tömeggyilkos ügyében. Az ítélet és a háborús bűnök elévülése ellen tüntettek a düsseldorfi tartományi bíróság épülete előtt a Német Szocialista Ifjúmunkás Szervezet (SüAJ) tagjai. (CSTK-f el vétel) Az FKP kongresszusának vitája 1979. V. 12. súlyozzák, hogy most „általáno­sítják a harcokban szerzett ta­pasztalatokat“, „erősítik a had­sereg és a honvédelem kiépí­tését a Vietnammal határos te­rületeken, és „fokozzák a há­borúra való előkészületeket.“ Általánosan ismert tények: a vietnami nép kényszerült ar­ra, hogy megvédje magát, ál­lamának területét, nemzeti füg­getlenségét, jogát a szocialista társadalom építésére. Ennek ellenére a maoista propaganda azt állítja, hogy a VSZK nem a saját, hanem idegen érdeke­ket, a Szovjetunióét védi. Egy­re nyilvánvalóbbá válik az az igyekezet a pekingi politikusok részéről, hogy Délkelet-ázsia országaival szemben alkalma­zott expanzionista politikájukat a „szovjet veszély“ elleni lé­pésnek tüntessék fel. Azt a tényt, hogy a VSZK barátsági és együttműködési szerződést írt alá a Szovjetunióval, hogy belépett a KGST-tagországok sorába, hogy a szocialista kö­zösség országaival fejleszti kapcsolatait, és szolidáris a kambodzsai és a laoszi néppel, hogy egyenjogú kapcsolatokra törekszik Délkelet-Ázsia és egész Ázsia országaival és ak­tív tevékenységet fejt ki az el nem kötelezettek mozgalmában, Vietnam bűnéül róják fel, és ezzel kívánják indokolni a pe­kingi agressziót. Lázadásnak tartják azt is, hogy Vietnam nem volt hajlandó különleges előnyökben részesíteni a VSZK- ban élő kínai nemzetiségű sze­mélyeket. A VSZK természete-: sen nem engedheti meg magá­nak, hogy Vietnamban valami­lyen „kínai államot“ hozzon létre. De ez még nem minden. Pe­king értésére adta, hogy a rá­galmazásokat és a Vietnammal szembeni követeléseket tartal­mazó lista még távolról sem teljes, és hogy a végső elszá­molásra még sor kerül. Ilyen szellemben készült az a „nyolcpontos javaslat“, ame­lyet Kína április 26-án terjesz­tett elő Hanoiban. A javaslat helyett inkább mondhatnánk úgyis, hogy diktátum, mert a kínai fél kijelentette, hogy e javaslat elfogadása „az egye­dül járható útja a Kína és Viet­nam közötti nézeteltérések ren­dezésének. A kínai fél arra is figyelmeztet, hogy a nyolc pont elfogadása nélkül „nemcsak a mostani konkrét kérdéseket nem lehet megoldani“, hanem „egyik új probléma követi majd a másikat, ami a kínai— vietnami kapcsolatok további romlásához vezet“. Tehát azt szeretné, ha Viet­nam kapitulálna. Amit nem si­került elérnie az agresszióval, azt most a tárgyalások során zsarolással akarja megszerezni. Peking azt követeli a VSZK-tól, hogy mondjon le a Paracel- és Spratley-szigetekről; ő szeret­ne diktálni Vietnamnak, hogy miként viselkedjen Laosszal és Kambodzsával szemben, és meg akarja határozni, hogy Viet­namnak milyen nemzetközi megállapodásokra van „joga“; ragaszkodik ahhoz, hogy visz­szatérjen Vietnamba az a több százezer kínai nemzetis gű sze­mély, akiket maga Peking búj­tatott fel arra, hogy a VSZK- ból Kínába emigráljon. Viet­namnak el kell ismernie, hogy Peking különös érdekszférájá­nak körébe esik, s ugyanezt kellene tennie Kambodzsának és Laosznak is. A szocialista Vietnamnak kötelezővé szeret­né tenni, hogy csatlakozzon az ún. „hegemónigellenes“ vonal­hoz, ami nem más, mint a leg- reakciősabb rezsimek közeledé­se, egy szocialistaellenes blokk (kialakítása. Ilyen követeléseket egyetlen állam sem fogadhat el, amely tiszteli saját magát. Vietnam teljes joggal mondott nemet ezekre a követelésekre, ame­lyeket a Nhan Dán, a Vietnami Kommunista Párt lapja így jel­lemzett: „az expanzionizimis nyolc pontja“. S hogyan reagál­tak az események alakulására azok, akik a hanoi párbeszéd megkezdése előtt csodát vár­tak tőle? Bizonyos körök olyan kijelentéseket tettek, hogy már megszűnt a Vietnamot, Laoszt és a térség más országait fe­nyegető pekingi veszély, hogy a Vietnam elleni „kínai katonai akció csak átmeneti epizód“ volt, amely nem akadályozhat­ja meg azt az igyekezetei, hogy Kína bekapcsolódjon „a világ közösségébe“. Egyátalán nem véletlen, hogy minden esetben azok jönnek elő ezekkel az ál­lításokkal, akik agyba-főbe di­csérték a kínai—japán és a kínai—amerikai közeledést, mondván, hogy ez a pekingi politika bekapcsolódása „a konstruktív együttműködés“ érájába. Ezeknek a köröknek szüksé­gük van arra, hogy az a gaz­tett mielőbb az „archívumba“ kerüljön, figyelmen kívül hagy­va, hogy Kína Vietnam elleni rablóháborúja a kínai néptől is több tízezer életet követelt, s nem beszélve arról a hatal­mas erkölcsi károsodásról sem, amely Kínát érte. Az ítélet, amelyet a népek, a jelenlegi pekingi vezetés hitszegő kalan­dorakciója felett kimondták, egyúttal politikájuk értékelése is volt. Nem lehet csodálkozni, hogy akadnak politikusok és újság­írók, akik kiszolgálják a pekin­gi vezetést s készeik arra, hogy azt is meglássák a nyolc pont­ban, ami sosem volt benne. Ezeknek a politikusoknak lé­nyegében teljesen mindegy, hogy kiknek a keze alatt „ala­kítja át a világot“, a fő az, hogy azzal a szocialista közös­ség pozíciója gyengüljön. A kínai vezetés minden mó­don még bonyolultabbá szeret­né tenni a szocialista Vietnam­mal a konfliktust olyannyira, hogy egyáltalán ne lehessen megoldani. A tárgyalásokról hangoztatott szólamokkal lé­nyegében azt a politikát követi, amely nemrégiben az agresszió­hoz vezetett. Ez az irányvonal csak azt eredményezheti, hogy a békeerők teljes mértékben elítélik, mivel hozzájárul a vi­lágnak ezen a pontján újabb komoly, feszült helyzet kialakít tásához. Amint a vietnami kormány-! küldöttség vezetője kijelentet-! te: „Vietnam népe és kormá­nya teljes mértékben készen állnak a haza önállóságának, függetlenségének és területi egységének megvédésére, és nem hátrálnak meg a nyomás előtt“. Arra Is felszólított, hogy az egyenjogúság és kölcsönös tisztelet szellemében tárgyalja­nak. A VSZK ésszerű és konstruk­tív álláspontja megértésre és támogatásra talált az egész vi­lágon. Úgy, mint a katonai pró­batétel idején, most is a viet­nami nép oldalán áll a széles körű nemzetközi szolidaritás, amelyet a baráti szocialista or­szágok, a kommunista és mun­káspártok, a nemzetközi társa­dalmi szervezetek és mindazok kifejezésére juttattak, akiknek drága a világ békéje. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke kijelentette: „Ha a világ bármely pontján megkísérlik a a jogot az erőszakkal helyette­síteni, s a jószomszédság he­lyett a diktátum lép előtérbe, ez senkinek sem lehet közöm­bös.“ Mindenkinek kötelessége, aki­nek a népek érdeke, a béke és biztonság nemcsak frázis, fi­gyelmeztetni Pekinget, hogy a játékot a tűzzel a népeik nem tűrik, és ez a játék ő ellenük fordul. Kína együttműködése a fajüldözőkkel (ČSTK) — A dél-afrikai faj­üldöző rezsim bővíti kereske^ delmi és gazdasági kapcsola­tait Pekinggel. Hogy mindkét fél titokban tarthassa a keres­kedelemről szóló adatokat, Hongkongot használják átrako- dóhelynek. A dél-afrikai sajtó szerint Kína már hosszú évek óta a Dél-afrikai Köztársaságban és Rhodesiában vásárol stratégiai nyersanyagokat. A Digest napi­lap szerint a Dél-afrikai Köz­társaságba irányuló kínai ex­port értéke tavaly közel 6 mil­lió dollár volt.

Next

/
Thumbnails
Contents