Új Szó, 1979. május (32. évfolyam, 102-126. szám)

1979-05-26 / 122. szám, szombat

I A szocialista országok javaslata az ENSZ-bero CÉL: AZ ÁLTALÁNOS ÉS TELJES LESZERELÉS (ĹSTK) — A szocialista államok javaslatot terjesztettek he az ENSZ leszerelési bizottságának ülésén New Yurkban. Ebben felhívják a figyelmet, hogy a nemzetközi feszültség enyhülése és az ezzel kapcso­latos pozitív politikai folyama­tok csak akikor válnak stabillá, hu támogatják a (katonai eny­hülésre irányuló kezdeménye­zéseket. A dokumentum rámutat, hogy a szocialista államok tö­rekvésének végső célja a szi­gorú nemzetközi felügyelet melletti általános és telies le­szerelés. A szocialista országok java­solják, liogy a leszerelés kö­vetkeztében felszabaduló össze­geket a fejlődő országok élet­színvonalának emelésére, vala­mint gazdasági és társadalmi haladásuk biztosítására hasz­nálják fel. A szocialista országok arra törekednek, hogy a Biztonsági Tanács állandó tagjai és más nagy gazdasági és katonai po- tentciállal rendelkező államok állapodjanak meg a katonai ki­adások csökkentésében. A dokumentum hangsúlyozza, (togy a javasolt konkrét lépé­seket meg kell vitatni a le szerelési világkonferencián, s ennek összehívására mielőbb meg kell tenni a szükséges intézkedéseket. MOZGOLÓDNAK A SALT II ELLENZŐI (ČSTK) — Míg Carter elnötk csütörtökön újból hangot adott annak a meggyőződéséinek, hogy a SALT-II szerződés meg­javítja a tartós világbéke ki­látásait, és megszilárdítja az Egyesült Államok biztonságát, a SALT-II ellenzői tovább foly talják kampányukat. E tekintetben nagy aiktivitást fejt <ki főként az a bizottság, amely „a fenyegető veszély eb len harcol“. Vezetőségében helyet foglalnak az előző ame­rikai kormányok egyes neves személyiségei, amelyek szoros (kapcsolatban állnak a kong resszusban levő szovjetellenes körökkel és a fegyvergyártó monopóliumokkal. Az amerikai újságok adatai szerint ennek a „bizottságnak“ jelentős pénz­eszközök állnak rendelkezésére a SALT-elleni propaganda cél­jaira. Haig tábornok, az észak-at­lanti paktum főparancsnoka, aiki a jövő hónapban távozik tisztségéből. New Yorkban tegnap szintén kijelentette, 1979. V. 26. AFRIKA NAPJA Az afrikai népok a világ ha­ladó embereivel közösen teg­nap ünnepelték Afrika napját, amely egybeesik az Afrikai Egységszervezet megalakításá­nak 16. évfordulójával. Az ENSZ közgyűlésének határozata ér­telmében e napon kezdődik az Afrika déli részén élő népek­kel való szolidaritás hete is. Az Afrikai Egységszervezet fontos tényező az afrikai álla­mok függetlenségének, egysé­gének, gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődésének további fokozásában. Az Afrikai Egységszervezet­nek 49 tagállama van, s alap­okmányában benne foglaltatik a be nem avatkozás, a területi sérthetetlenség, az önállóság, a viszályok békés rendezésének elve. Célja gátat vetni az USA és más nyugati hatalmak kísér­leteinek, amelyek arra irányul­nak, hogy az afrikai államok fejlettségi fokában mutatkozó különbségeket saját céljaikra használják fel, s az egyes or­szágok között ellenségeskedést szítsanak. Az AESZ erőfeszíté­seinek köszönhető, hogy a vi­lágpolitikában egyre növekszik az afrikai országok szerepe, amelyek tagjai az ENSZ-nek és más nemzetiközi szervezetek­nek, s jelentős szerepet játsza­nak az el nem kötelezettek mozgalmában is. Az AESZ több esetben hozzá­járult az afrikai kontinens or­szágai közötti ellentétek békés rendezéséhez. A szervezet ér­deme például, hogy normalizá­lódott a helyzet Csádban, bé­kés úton rendeződött az etióp —szudáni, valamint a Angola és Zaire közti konfliktus. A szervezet rendkívüli figyel­met szentel az Afrika déli ré­szén kialakult helyzetnek. Hat- hatóan támogatja Zimbabwe, a Dél afrikai Köztársaság és Na­míbia népi erőinek felszabadí­tó harcát a fajüldöző rezsimek ellen. Az Afrikai Egységszerve­zet tudatában van annak, hogy a fajüldözés és az újgyarmato­sítás utolsó maradványainak felszámolása nélkül nem lehet Afrikában biztosítani a békét és a biztonságot. (pap) hogy „a világszerte növekvő szovjet befolyás veszélyezteti a béikét és biztonságot“. Ugyanakkor dicsérte a pekingi vezetés „rugalmas és pragma­tikus politikáját“. Politikai feszültség Salvadorban (ČSTK) — Annak ellenére, hogy Salvadorban rendkívüli állapotot hirdettek ki és gyü­lekezési tilalmat léptettek élet­be, a nemrég! zavargások 14 áldozatának csütörtöki temeté­sén mintegy 10 ezer személy vett részt. A gyászmenetben kormányellenes jelszóka>t han­goztattak, és követeltek a fő­városban kedden lezajlott vé­rengzésekért felelősek megbün­tetését. A kormány politikája elleni tiltakozásul 15 ezer salvadori tanító sztrájkba lépett. A sztrájkolok követelik valameny- nyi politikai fogoly szabadon bocsátását. Carlos Humberto Romero tá bornok kormánya felajánlotta egyes ellenzéki erőknek, hogy folytassanak „párbeszédet“ a jelenlegi politikai válság meg­oldása céljából. A fő ellenzéki erő, a kereszténydemokrata párt e javaslatot elutasította azzal, hogy nem lehet tárgyal- ni az olyan kormánnyal, amely még az alapvető emberi jogo­kat sem tartja tiszteletben. A salvadori fővárosijain to­vább tart a jelentős politikai feszültség. Egyiptomi — izraeli — amerikai tárgyalások Beersevában A „PALESZTIN ÖNKORMÁNYZATRÓL” - PALESZTINOK NÉLKÜL (ČSTKJ — A Camp Davidban aláírt egyiptom—izraeli külön, megállapodás értelmében az izraeli Beersevában tegnap tárgyalások kezdődtek az ún. palesztin önkormányzatról. Elő­zetes megállapodás szerint a tanácskozások egy évig tarta­nak, amelyeken Izraelen és Egyiptomon kívül részt vesz az Egyesült Államok képviselő­je is. Cyrus Vance, az Egyesült Ál­lamok külügyminisztere nyi­totta meg a maratoninak ígér­kező tárgyalás-sorozatot. Mint ismeretes, ezt megelőzően Lon­donban találkozott az ott-tar- tózkodó Begin izraeli kormány* fővel, majd tegnap Kairóba ér.- kezesét követően eszmecserét folytatott Szadat egyiptomi el nőikkel. A külön béikét aláíró partne­rek tanácskozásán olyan nép sorsáról akarnak dönteni, amelynek képviselői nincsenek jelen. A palesztinok határozot­tan elutasították részvételűiket, mivel elvi álláspontjuk, hogy egy ilyen fórumon elképzelhe­tetlen a számukra létkérdést jelentő problémák igazságos megoldása. Hasonló visszauta­sító álláspontra helyezkedett Jordánia is, pedig Washington­ban, Tel Avivban és Kairóban egyaránt szinte biztosra vették a jordán király részvételét a tárgyalásokon. A palesztin álláspont helyes­ségét igazolták Begin izraeli kormányfő utóbbi napokban tett kijelentései. Ismét a régi húrokat pengette, hangsúlyoz­va, hogy Izrael meg akarja őrizni katonai jelenlétét a meg­szállt területeken, folytatja a telepítési politikát, hallani sem akar a palesztin állam létrerozásáról, sőt ellenkezőleg ötéves ún. átmeneti időszak után saját fennhatósága alá helyezi az említett arab terü­leteket, és saját fővárosának fogja egyszer s mindenkorra tekinteni Jeruzsálemet. Egyébként Izrael tegnap ad­ta vissza El-Arish stnai fővá­rost Egyiptomnak. Bizonyára örvendetes esemény ez azok számára, akik 12 évig Izraeli megszállás alatt éltek, de ko­rántsem homályosíthatja el azt a tényt, hogy még arabok százezrei élnek izraeli uralom alatt. széljegyzet Apadó benzinkutak — dagadó nyereségek A Fehér Házban a jövő télre leszerelik az olajfűtést, és ez után kandallók mellett mele gednek a ház lakói. Legalábbis így rendelkezett a napokban Carter elnök. Aligha hihető, hogy a divathóbort rabja lett. sőt még a? sem biztos, tetsze­nek-e neki egyáltalán a kan dal lók. Sokkal inkább olajszaga van a dolognak. Alaposan lesújt hatta öt mindaz, amit a napok ban Kaliforniában látott. A he lyi kormányzó kíséretében ugyanis végigutazott több sztrádán. Az USA „autóáHanná­ban“ (22 millió lakosra 16 mil­lió autó jut}, a benzinadago lási rendszer bevezetése óta szinte késhegyre menő küzde lem folyik minden csepp ola­jért. Ismeretes, hogy a páros dátumú napokon a páros rend­számú, a páratlan napokon a hasonló rendszámú autók tan kolhatnak, egyszerre csak 70 litert. A Fehér Ház meglehetősen későn jött példamutatása nyo> mán nyilván nem csökken ug­rásszerűen a hatalmas olajde­ficit. Az elkövetkező hónapok majd eldöntik, mennyi fogyasz tót nyer meg az ügynek. A Kongresszusban eközben vi­szont egymás után pártolnak el tőle még a demokrata sze­nátorok is. Az már szinte most biztos, hogy nem fogadják ei azt a javaslatát, miszerint adó­val vonják el az olajmonopó- liumoik megugrott nyereségei­nek felét. (Erre azért lenne szükség, mert a benzinár áp* rilisi felszabadítása nyomán az óla j kon szer nek nyereségei megsokszorozódtak). Az elnök Iwílpolitikai csatájában tehát újabb kudarc küszöbén állr Még két hónapja van ahhoz. Itogy mindent megmozgasson, különben Tokióban a nyári tő­kés csúcson ugyancsak szemre­hányások várják. A legnagyobb tőkés országok vezetői nagyon jól emlékeznek a guadeloupei legutóbbi csúcstalálkozón tett ígéretére, miszerint félév kell neki ahhoz, lw>gy mérsékelje az USA mértéktelen olaj­fogyasztását. Ez annál inkább is elérhetetlennek látszik, mert nemcsak az eddig őt tá* mogató szenátorok hagyták cserben, hanem az olajmono-f póliumok is szinte arcátlan nyugalommal — gátlástalanul' — srófolják fel egyre inkább az olajárakat, annak tudatá­ban, hogy nincs veszélyeztet-* ve nyereségük, hiszen az erős olajhobby mindent kivéd a törvényhozásban. Leginkább a Standard Oil of Ohio társaság igazgatójának álláspontja tűik* főzi rendíthetetlen magabiztos­ságukat. „Igen, az idén nye* reségüink 308 százalékkal meg* ugrott, de elvégre ez a ml pénzünk, senkinek sincs joga, hogy beleszóljon üzleti ügyeink­be, sőt számon kérje tőlünk nyereségünk nagyságát. Még akkor sem, ha az Egyesült Ál* lantok elnökéről van szó.“ Carter tehát két hét múlva, amikor f«onyid Brezsnyevvel aláírja az új SALT-megállapo- dást, fel sem lélegezhet. Várja őt a számára már szinte re-* ménytelen kimenetelű energia- csata, és persze fél szemmel már a jövő évi elnökválasztá­sokra figyel. Lehet, hogy ép­pen az olaj probléma lesz az, amibe végül is belebukik. P. VONYIK ERZSÉBET NICARAGUA Heves összecsapások (ČSTK) — A Nicaraguai San­dinista Nemzeti Felszabadítási Front (FSNL) partizánszerveze­tének alakulatai támadást in­téztek a kormánycsapatok egy katonai szállítmánya ellen az Esteli és Confega városok kö­zötti autópályán. A támadás során a Somoza-csapatok húsz katonáját megölték és 15-öt megsebesítettek. Az FSLN katonai közlemé­nye szerint, amelyet a Costa Rica-i fővárosban tettek közzé, az utóbbi napokban Somoza nemzeti gárdájának további 12 tagját ölték meg Jinotega vá­ros környékén, amelyet több napon át megszállva tartottak a partizánok. A közlemény továbbá rámutat, hogy az FSLN alakulatai megszállták Jinotepa város egy részét. A sajtóügynökségek jelentéj sei szerint a nicaraguai fővá-< rosban tegnapra virradó éjsza­ka is több helyen lövöldözések voltak. Az FSLN és a nemzeti gárda között összetűzéseikre került sor León Diriamba és San Marcos városokban Is. Az utóbbi Időben egyre több hír érkezik arról, hogy nö­vekszik az elégedetlenség So­moza hadseregében is. A tiszti.- kar és a katonák többsége nem ért egyet Somoza politikájával. A csehszlovák gazdaság további dinamikus fejlő­désének egyik legfontosabb fel­tétele a nemzetközi munka- megosztásban való részvéte­lünk elmélyítése. Ehhez elke­rülhetetlenül szükséges Cseh­szlovákia gazdaságának össze­hangolása a KGST-tagországok, elsősorban a Szovjetunió gaz­daságával. E kívánalmaknak megfelel­nek a Szovjetunióval, illetve a többi testvéri országgal az 1976—1980-as évekre megkötött és a népgazdasági tervek ösz- szehangolásán alapuló hosszú távú kereskedelmi megállapo­dások is. Ezúttal azonban már nemcsak a kölcsönös árucsere- forgalom „közönséges“ fejlesz­téséről, hanem az együttműkö­dés minőségileg magasabb fo­káról van szó. Ez az együttmű­ködés például bizonyos nyers­anyagforrások és ipari létesít­mények közös és kölcsönösen előnyös kihasználására irá­nyul. De „csak“ maga az áruncse- re-forgalom is új irányzatot mutat a nemzetközi munka- megosztásban: egyre nagyobb szerepet játszik a kooperáció és a termelés szakosítása; ezek kiterjesztése és elmélyítése nél­kül ma egyetlen korszerű nem­zeti gazdaság sem lehetne meg. Míg jelenleg például Csehszlovákia nemzeti jövedel­mét 30 százalékban a nemzet­közi árucsere-forgalom révén realizálja, a következő évek­ben ez már 50 százalékra emel­kedik. A nemzetközi együftmfiJ ködés, ennek mennyiségi és minőségi növekedése ezért lét- fontosságú számunkra. E te­kintetben legjelentősebb part­nerünk a Szovjetunió volt és marad a jövőben is. Amikor azonban arról beszé­lünk, hogy Csehszlovákia gaz­vunkra alakultak. Hangsúlyoz­ni kell, hogy a következő idő­szak, amelyet a kölcsönös mun­kamegosztás, a kölcsönös áru­csere-forgalom hatalmas ará­nyú fejlődése és főként a tu­domány és a technika fejlődé­se jellemez, még fontosabb Együttműködésünk a MeMM biztonságunk teltételt dasága számára rendkívül je­lentősek voltak a háború utáni és később az ötvenes évek (a gazdaság újjáépítése, majd ké­sőbb a szocialista iparosítás és a gazdaság alapvető szerkezeti átépítése), a következő idő­szakra a gazdasági növekedés intenzifikációs tényezőinek to­vábbi hatása lesz a jellemző. A külgazdasági kapcsolatok te­rületén ez mindenekelőtt az integráció kiterjedésében je­lentkezik. Kapcsolatainkban mindig megnyilvánult a kölcsönös szükségletek nyílt, elvtársi megértése, amelyben sohasem mutatkozott az arra irányuló törekvés, hogy az „erősebb“ a „gyengébb“ rovására oldja meg a problémákat, ahogy az a tő­kés partnerek között szokásos. Ellenkezőleg, ha a kölcsönös műszaki, tudományos, kereske­delmi együttműködésre vagy az együttműködés bármely más területére vonatkozó tényeket nézzük, ezek mindig a mi ja­lesz a Szovjetunióval fenntar­tott gazdasági kapcsolatainkra nézve. A Szovjetunió hatalmas tudományos-műszaki potenciál­lal rendelkezik (világviszony­latban minden negyedik tudós a Szovjetunióban dolgozik), amelyre a csehszlovák gazda­ság is támaszkodhat. Ez orszá­gunk számára már csak a tu- dományos-műszaki együttműkö­dés szempontjából is a fejlő­dés biztosítéka. Ennek igazáról az élet győ­zött meg minket. Például a csehszlovák—szovjet árucsere­forgalom az 1950-től 1978-ig terjedő időszakban csaknem inegtizenhatszorozódott, és 1978-ban elérte a több mint 5 és fél milliárd rubel értéket. Tavaly tehát csaknem olyan értékű volt, mint a Szovjetunió külkereskedelmi forgalma Franciaországgal, az Egyesült Államokkal ôs Nagy-Britanniá- val együttvéve. Az idén pedig a tervek szerint megközelíti a 6 milliárd rubelt. Említettük, hogy az árucse-» re-forgalomra nemcsak exten-* zív, hanem egyre inkább inten-* zív tényezők vannak hatással: a két ország közötti tervezett árucsere-forgalomnak már, most csaknem a felét a gépek és a beruházási javak szállítá-’ sai teszik ki. És amikor a tudományos-* műszaki együttműködés létfon- tosságú jelentőségét hangsú-i lyozzuk, tény, hogy Csehszlo-i vákia szovjet behozatalból fe-> dezi fűtőanyag-, energia- és nyersanyagszükségletének nagy, részét. Ismeretes, hogy a jelen­legi ötéves tervidőszakban a Szovjetunió 88 millió tonna kő­olajat, 19 milliárd köbméter földgázt, 63 millió tonnna vas-* ércet stb. szállít Csehszlovák kiának. A csehszlovák—szovjet együtt-* működés jelentős tényezője mindkét ország aktív részvéte-! le a KGST tevékenységében. Á Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa a szocialista országok dinamikus gazdasági fejlődésé-* nek szimbólumává lett. A szó-' cialista gazdasági Integráció fontossága még tovább növe­kedik a következő években, amikor közösen fogjuk bizto-’ sítani például a hosszú távú célprogramok feladatainak tel* jesítését a társadalmi termelés legfontosabb ágazataiban. Cél- jaink közösek: sikeres teljesí-* tésük arra kötelez minket, hogy még jobban kiterjesszük a kölcsönös együttműködést a dolgozó ember érdekében. JOZEF JANTO

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents