Új Szó, 1979. május (32. évfolyam, 102-126. szám)

1979-05-22 / 118. szám, kedd

CARTER A SALT-H-ről Nem létezik fontosabb kérdés... Kennedy szenátor bostoni beszéde Carter elnök szerint kormá­nya és a Szovjetunió számára egyaránt elfogadhatatlan len­ím bármiféle lényeges módosí­tás, amellyel a szenátus a SAI.T-II megállapodás ellenfe­leinek nyomására esetleg meg­kísérelné a készülő szerződés hatályba lépésének akadályo­zását. Az Egyesült Államok el­nöke pénteken, lapszerkesztők­kel folytatott beszélgetésében figyelmeztetett: az újabb hadá­szati fegyverkorlátozási megál­lapodásnak a szenátus által történő elutasítása megszakíta­ná a nukleáris fegyverek el-1 lenőrzését célzó erőfeszítést, és „súlyos következményekkel járna“. Arra a kérdésre válaszolva, hogy mi történik, ha a szená­tus nem hagyja jóvá a SALT-- lit, az elnök kijelentette: „Ez a lehetőség túl szörnyű ahhoz, hogy töprengjünk rajta.“ Hoz­zátette: ha a szenátus megta­gadná jóváhagyását, a tárgya­lások felújítása nagy nehézsé­gekbe ütközne. „Végtére is miért ülne le a szovjet állam­fő az Egyesült Államok elnö­kével tárgyalni, ha teljességgel kétséges, hogy a szenátus jó­váhagy-e egy gondosan kie­gyensúlyozott szerződést?“ Az elnök szerint a SALT-II végrehajtásának meghiúsítása nagy csapást mérne az Egye­sült Államok európai szövetsé­geseire is, akik kénytelenek lennének valamiféle alternatí­vát keresni a NATO-szövetség- gel szemben. Szavaiból kitűnt: nem attól fél, hogy az európai szövetségesek kilépnek a NA- TO-ból, hanem arra számít, hogy ha az Egyesült Államok képtelennek mutatkozik a nuk­leáris fegyverek ellenőrzésének megalapozására, az európaiak maguk keresnek majd biztosí­tékokat „Keleten“. « « * Edward Kennedy szenátor vasárnap este teljes támoga­tásáról biztosította a straté­giai támadófegyverek korláto­zásáról szóló szovjet—amerikai megállapodást. A szenátor a bostoni egyetem tízezer hall­gatója előtt kijelentette: ,,Sem nálunk, sem külföldön nem lé­tezik fontosabb kérdés az atomfegyverkezés ellenőrzésé­nél, az atomháború megakadá­lyozásánál“. A SALT-II-t a két fél vezető képviselői „történel­mi sikerének“ nevezte. Kennedy felhívással fordult az amerikaiakhoz, hogy támo­gassák a megállapodást. Ugyan­akkor élesen bírálta a szerző­dés amerikai ellenségeit, és fi­gyelmeztetett arra, hogy ezek elhallgatják azokat a kataszt­rofális következményeket, me-’ lyekre a megállapodás szená­tusi elutasítása esetén kerül­hetne sor. (ČSTKJ A Német Demokratikus Köztársaság állampolgárai vasárnap, má- jus 20 án megválasztották a 7778 községi, városi, járási és megyei tanácsot a következő ötéves megbízatási időszakra. A 201 570 ta nácstagi helyre az NDK Nemzeti Frontjába tömörült politikai pár tok és társadami szervezetek 261 107 jelöltet állítottak. — Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának főtitkára, az NDK Államtanácsának elnöke (a képen) s a párt és a kormány más vezetői Berlin Niederschönhausenban, a 19. számú választóhelyiségben adták le szavazatukat (Képtávírón érkezett — ČSTK) MEXIKÓ MEGSZAKÍTOTTA DIPLOMÁCIAI KAPCSOLATAIT NICARAGUÁVAL Közlemény a mexikói—Costa-Rica-i tárgyalásokról LIBANON HAODAD AZ ENSZ-EGYSÉGEKET TÁMADJA (ČSTK J — Szaad Haddad őr­nagy, az ún. szabad Libanon vezetője ultimátumot Intézett Kfar Suba falu lakosságához, hogy ma csatlakozzon a „sza­bad Libanonhoz“. Azzal fenye­getőzött, hogy ellenkező eset­ben egységei a faluból egysze­rűen „kidobják“ az ideiglenes ENSZ-egységek (UNIFIL) nor­vég katonáit, közölte tegnap az Asz Szafir bejrúti lap. Kfar Subát szombat óta tart­ják megszállva Haddad szaka- dárjai, akiket a norvég katoj nák hiába igyekezték feltartóz­tatni. Haddad, aki Izrael teljes támogatását élvezi, már 11 helység lakosságát kényszerí­tette erőszakkal „államához“ való csatlakozásra. Ahol a la­kosság határozottan szembe­szegült vele, ott tüzérségi tá­madásra adott parancsot. Hétfőn Bejrúttól északra, Akurába irányították a libano­ni reguláris hadsereg egysé­geit. Az elmúlt 24 óra során itt lövöldözésekre került sor a rivalizáló jobboldali egysé­gek között, melyek során négy személy életét vesztette, hú­szán pedig megsebesültek. (ČSTK) — A tegnapra vir­radó éjszaka a mexikói kor­mány úgy döntött, hogy meg­szakítja diplomáciai kapcsola­tait Nicaraguával. A döntést Jósé Lopez Portillo mexikói el­nök jelentette be Rodrigo Ca- razo Costa Rica-i elnökkel folytatott tárgyalásai után. A mexikói elnök azzal indo­kolta meg a döntést, hogy So­moza diktátor rezsimje foly­tatja a nicaraguai polgári la­kosság tömeges legyilkolását. Felszólította a többi latin-ame­rikai kormányt, hogy kövessék Mexikó példáját. Costa Rica, amely szomszé­dos Nicaraguával, és gyakorta a Somoza hadsereg különböző provokációinak célpontja, még tavaly az év végén megszakí­totta kapcsolatait Nicaraguá­val. A diplomáciai kapcsolatok megszakítása Mexikó és Nica­ragua között kétségkívül hoz­zájárul Somoza nemzetközi el­PEKING A FELELŐS A TÁRGYALÁSOK EDDIGI EREDMÉNYTELENSÉGÉÉRT A kínai küldöttség elutazott Hanoiból (ČSTK) — A Chan Nien-lung külügyminiszter-helyettes által vezetett kínai kormányküldött­ség tegnap Hanoiból Pekingbe repült. A küldöttség részt vett Hanoiban a vietnami—kínai tárgyalások első fordulójában, melynek célja a két ország kö­zötti kapcsolatok normalizálá­sa volt. Peking már május 18-án be­jelentette, hogy a küldöttség elutazik Vietnamból, amikor öt találkozó után egyoldalúan megszakította a tárgyalásokat. Kína obstrukciós magatartása miatt az első forduló gyakor­latilag semmilyen eredményt nem hozott. A második fordu­lóra Pekingben kerül sor, mindeddig azonban nem isme­retes a tárgyalások megkezdé­sének időpontja. szigetelésének további elmé­lyítéséhez. Egyidőben bizonyít­ja a mexikói külpolitika hagyo­mányosan pozitív irányvonalát. Mexikó például 1974 novembe­rében megszakította diplomá­ciai kapcsolatait a chilei fa siszta Pinochet-rezsimmel. A Costa Rica-i elnök hivata los mexikói látogatásának be­fejeztével közleményt adtak ki, amely megállapítja, hogy az emberi jogok tömeges megsér­tése Nicaraguában és a Somo- za-rezsim brutális katonai ak­ciói a polgári lakosság ellen jelentőségükkel már túllépik egy ország kereteit, és súlyos nemzetközi problémává válnak valamennyi közép-amerikai ál­lam számára. A dokumentum hangsúlyoz­za a két ország kormányának elhatározását is, hogy tovább mélyítik együttműködésüket minden téren, és hozzájárul­nak a szolidaritás megerősíté­séhez a közép-amerikai térség­ben. Mindkét ország állást fog­lalt egy új igazságosabb, nem­zetközi gazdasági rend létre­hozása mellett is. A Nicaraguai Sandinista Nemzetközi Felszabadítási Front partizánalakulatai a hét végén fokozták akcióikat So­moza nemzeti gárdája ellen. A második legnagyobb nicara­guai városban, Leónban meg­támadtak egy katonai különít­ményt. Nyolc gárdistát lelőt­tek, több mint tizet megsebe­sítettek. A partizánok nagy mennyiségű fegyvert és lőszert zsákmányoltak. ——ara A Gestapo és a Biztonsági Szolgálat (Sicherheits- dienst — SD) belgiumi és é szaik -franciat) r szág i pa ra n cs­mokságán 1940-től külön be­osztást létesítettek az ellenál­lási mozgalom tagjaival szem­beni drákói intézkedések és a deportálásod szervezésére. Az Ügyosztály élén a parancsnok helyetteseiként k ü 1 ö,nm e g b í zo 11 állt. Az első ilyen különmeg­bízott dr. von Hasselbach volt. 1940 novemberétől 1941 novem­beréig Konstantin Canaris SS- Obersturmbannführer, Canaris tengernagy unokaöccse látta el ezt a tisztséget. Utána lett a Biztonsági Szolgálat főnöké­nek megbízottja Ernst Boje EhLers. Távozása után ismét Canaris vette át ezt a tisztsé­get. Dr. von Hasselbach még a háború alatt gépkocsi-szeren­csétlenség áldozata lett, de Ehlers és Canaris túlélték a háborút, és Nyugat-Németor- szágban teleped tek le. Az ügyükkel foglalkozó schleswig- holsteini igazságügyi szervek egyelőre nem voltaik képeseik a vádlottak padjára ültetni őket, noha igen súlyos váda­kat hoztak fel ellenük: Ehlers- 1979. n«k, Canarisnak és sziintén az NSZK-ban élő volt beosztott­jaiknak több ezer emberélet 3 szárad a le Dk i ismeretén. Még 17.évvel ezelőtt indult meg a vizsgálat Ehlers és tár­sai ügyében. Ebben az időben Ehlers a tartományi közigaz­gatási bíróság tagja volt Schleswig-Holsteinben, abban a tartományban, mely arról is­meretes, hogy a háború utáni első éveiktől kezdve minden támogatást megadott a volt kin tettel a háború óta eltelt igen hosszú időre, nem lehet rábizonyítani a vádlottra bű­nösségét. Ez a döntés annak ellenére született meg, hogy az ügyészség nemcsak számos tanúvallomást terjesztett be, amelyek tanúsítják Ehlers rész­vételét a tümeggyi'lik'osságok­Mikor ítélik el ihlerst? V. 22. náciknak. Sok jó ismerőse volt az ottani igazságügyi appará­tusban. Ezért aztán a vizsgálat rendkívül hosszú ideig elhúzó­dott, amnak ellenére, hogy csakhamar bizonyítékok me­rültek fel ellene: legkevesebb 12 000 belga állampolgár de­portálásáért felelős és 1943-tól a Gestapo brüsszeli parancsno­ka volt. Csak amikor bebizo­nyosodott személyes részvétele egyes tömegmészárlásokban, döntöttek az illetékes helyek ideiglenes nyugdíjba helyezé­séről, de ezután sem került vizsgálati fogságba. Nyugdíj címén azóta több mint félmil­lió márkát fizettek iki neki. 1974-bem már úgy látszott, hogy Ehlers a vádlottak pad­jára ikerül, A flensburgi bíró­ság azonban visszautasította a per lefolytatását azzal a hi­hetetlen indokolással, hogy te­ban, hanem eredeti hivatalos dokumentumokat is, amelyek ezt cáfolhatatlanul bizonyítják. Az igazságügyi szervek úgy akarták elkendőzini a botrányt, hogy hosszas fontolgatások után az ügy meg tárgyalását a kiéli tartományi bíróság elé utalták. A tkieli tartományi bíróság 1977 tavaszán úgy döntött, hogy 1977 szeptemberében in­dítják meg a pert. Júliusban azonban a bíróság szóvivője bejelentette, hogy a pert bi­zonytalan időre elnapolják, mivel a büntető tanács, amely­nek az ügyet tárgyalnia kellett volna, nagyon elfoglalt: két másiik pert folytat le. Ehlers és társai fellebbezést nyújtot­tak be a karslruhei alkotmány­TITO hazautazott Moszkvából (CSTK) — Joszip Broz Tito jugoszláv államfő, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének elnöke tegnap hazautazott Moszkvából. A Vnukovói repü­lőtéren Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa El­nökségének elnöke, Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjet­unió külügyminisztere és más vezető személyiségek búcsúz­tatták. Joszip Broz Tito, az SZKP KB és a Legfelsőbb Ta­nács meghívására tartózkodott hivatalos baráti látogatáson a Szovjetunióban. GONZÁLES TÁVOZIK (ČSTK) — Felipe Gonzáles, a Spanyol Szocialista Munkás­párt eddigi főtitkára vasárnap a párt XXVIII. kongresszusán bejelentette, hogy a jövőben nem szándékozik betölteni ezt a tisztséget. González ugyanis azt akarta, hogy a párt alap­vető dokumentumaiból húzzák ki a „marxista“ szót. A kong­resszusi küldöttek nagy része viszont ez ellen szavazott, s olyan határozati javaslatot ter­jesztettek be, amely leszögezi: „A Spanyol Szocialista Mun­káspárt megerősíti a párt mar-- xista, demokratikus, osztály- és tömegjellegét“. WALDHEIM RÓMÁBAN (ČSTK) — Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár tegnap egynapos látogatásra Olaszországba ér­kezett. Rómában találkozott Sandro Pertini köztársasági elnökkel, Giulio Andreotti miniszterel­nökkel és a Vatikánban fogad-- ta őt II. János Pál pápa. Az ugandai elnök rádióbeszéde (ČSTK) — juszuf Lule, az új ugandai elnöik tegnapi rádió­beszédében kijelentette, hogy Ugandában folytatják a nép- ga z da*aá g , ,a f r iikan izá c i ó já t “, amelyet még a hatalmától meg­fosztott Idi Amin kezdett el. Lule elítélte Amin „brutális és embertelen módszereit“, aho­gyan 1972-betn elzavarta az or­szágból az ázsiai vállalkozókat és üzletembereket, vagyonukat pedig elkobozta. Ezeknek a szeiméilyeknek (számuk kb. 50 ezerre tehető) az új kormány nem engedélyezi automatiku­san a visszatérést. Az ugandai szervek minden esetet külön vizsgálnak majd ki, s ennek alapján döntenek, hogy az egykori tulajdonost kártdlanít­ják-e, s hogy továbbra is az ugandai kormány gazdaság: partnere maradhat-e. döntött a fellebbezés ügyében, s így nem lehet tudni, mikor kezdődik meg a per. A schles- wig-holsteini igazságügyi szer­vek nyilvánvalóan mindent megtesznek azért, hogy Ehlers és vele együtt vád alá fogott társai elkerüljék a büntetést. Valamennyi vádlott szabadlá­bon tartózkodik, és semmiféle korlátozó intézkedésnek nin. csenek alávetve. Ehlers tovább­ra is kapja a nyugdíját, ame­lyet annak az időnek a beszá­mításával számítottak ki, ami­kor mint a Biztonsági Szolgá­lat belgiumi és észak-franciia- országi parancsnokságán a fő­nök különmegbízottjaként szók gált, amikor a Gestapo brüsz- szeli főnöke volt, és amikor keleten, Lengyelországban tö- megmérszárlásoikat szervezett. Akármennyire is hihetetlennek látszik, de így van. A bírósági tárgyalás megkez­désének ál lain dó halogatása ré­sze amnak a taktikának, mely­nek célja megakadályozni, hogy Ehlersnek, Canarisnak és másoknak felelniük kelljen bűntetteikért. Az ún. Majda- nek-per négy vádlottjának fel­mentő ítélete azt mutatja, hogy az elnéző magatartás Ehlers­bírósághoz a döntés ellen, szel és társaival szemben hogy ügyüket a kiéli tartomá- semmiképpen . seon kivétel az nyi bíróság tárgyalja. Az al- NSZK-ban. kotmánybíróság mindeddig nem JAN BLANSKY JSmM ■M&üXi . A haladó nyugatnémet köz­vélemény s más európai orszá­gok antifasisztái nem szűnnek meg figyelmeztetni az újfasisz­ta erők aktivizálódásának ve­szélyére. Tüntetéseken követe­lik a bonni parlamenttől, hogy hozzon törvényt a háborús bű­nök el nem évüléséről. Mint ismeretes, egy öt évvel ezelőtt hozott törvény értelmében a náci háborús bűnök a Német Szövetségi Köztársaságban el­évülnek, amennyiben a bonni parlament nem dönt másként. (GSTK-felv énei) AZ ENERGIÁRÓL — PÁRIZSBAN (ČSTK) — Tegnap kezdődött meg Párizsban a Nemzetközi Energiaügynökség tagországai energiaügyi minisztereinek ta­lálkozója azzal a céllal, hogy meghatározzák, milyen eljárá­sokkal érjék el az 1979-es év­ben az energiafogyasztás 5 szá­zalékos csökkentését. Az előze­tes számítások szerint az idén a nyugati országokban 4 szá­zalékos olajhiánnyal lehet szá­molni.

Next

/
Thumbnails
Contents