Új Szó, 1979. május (32. évfolyam, 102-126. szám)
1979-05-21 / 117. szám, hétfő
NEHÉZ LENNE ABBAHAGYNI Bratislavában, a Mošovská utcában vagyunk. Előttünk a főváros gyönyörű panoráma ja. Jobbra tekintve az ezüstösen csillogó Dunában gyönyörködhet a szem. Közvetlen közelben pedig egy nagyon impozáns, fehérre vakolt ház várja Lakóit. Itt beszélgettem az 53 éves Cstirusz Jánossal, az építőipar kiváló mesteriével. A Bodrogközben, Szomo toron (Somotor) lakik. Munkaadója a Michalnv- cei Magasépítő Vállalat. 1943- ban szegődött el ácsinasmik. 1946-bam szerezte meg a segédlevelet, de 1949-ben már Kassán (Kosice) a Csehszlovák Állami Építőipari Vállalat együk (mestere. Közben elvégezte a kétéves továbbképző mesteriskolát. Azóta is ezt a tisztséget tölti be. Számtalan kitüntetés és az idén kapott Kiváló Mester oklevél jelzi munkájának megbecsülését. — Az első komolyabb megbízatása? — kínálkozik a kérdés. Gondolkodik. — Ami valóban komoly épületnek számít, az a királyhel- aneci tejüzem. Em.nek az építése 1949-ben kezdődött, s itt már mesteriként dolgoztom. — Azután? — Csak Kassén 130, Michalovce ben 140 állaim! lakásegység, a Bodrogközben hat korszerű iskola, a helmeci kórház és áruház építése következett. Ha minden épület, amit az én vezetésemmel építettünk fel, egy helyen lenme, egy egész népes várost tenne ki. — Harminc éve mester. Fel. tette-e már önnek valaki ezt a kérdést: Meddig „él“ egy ház? — Ezt még nem kérdezte tőlem sienki, de válaszolóik rá. A régi építészeti technológiával épült házak is nem egy generációt, hanem több nemzedéket szolgáltak. Ezeknél az első komolyabb „ráncosodés“ 40— 50 év után jelentkezik. Egy alapos és lelkiismeretesen elvégzett tatarozás után újjá lehet őket varázsolni. Más a helyzet az új, vasbetonelemekből épült házaknál. Ezek életkora szinte „végleten“. Persze, az ilyen épületek megóvása is közös érdeke a fenn tartóknak és lakóknak. — A felépített lakásokban előfordultak-e már komolyabb hibák? — Azokban a lakásokban vagy középületekben, amelyeket mi adtunk át, még komolyabb építészeti hiba nem fordult elő. Persze, a legnagyobb gon d da l m-egé p í te t1 há zaikban sem ismeretlen a csőtörés, a vízvezetékek, csaptelepek elromlása, de ezekért nem mi, kőművesek, illetve építők vagyunk a felelősek, hanem a szerelők. — Miért felelősek az építők? — Elsősorban azért, hogy az épület biztos, szilárd alapokon álljon, a vakolásért, a meszelésért, az ajtók, ablakok pontos beállításáért, a tetőszerkezetért, a padlózatért. Ilyen szempontból nyugodt leikwsmere t tel moindhatom, hogy mi minőségi munkát végzünk. Itt van például ez az épület, amelyben majd egy főkonzulátus kap otthont. Sajnos, az átadása egy évet késik. A kormány a mi vállalatunkat kérte fel az építkezés befejezésére. Vállalatunk igazgatósága pedig engem bízott meg a befejezési munkálatok vezetésével. Én a munkára Halász Ernő építőbrigádját hoztam magammal. Ök kiváló és nagyon lelkiismeretes -szakemberek. És a vállalt határidő előtt több mint két héttel adtuk át az épületet. — Innét? — Vissza utazunk a Bodrogközbe. — És ott? :— Megkezdjük Királybelme- cen az új gimnázium építését. — Elégedett emberinek tartja magát? — Igen, mert azt csinálom, amit nagyon szenetek. Ez a munka szinte a véremben van, már nehéz lenne abbahagyni. Boldog vagyok, ha látom a szép karcsú lakóházakat, új, korszerű városnegyedeket, amelyeket mi, építők építettünk a felszabadulás óta. Szeretnék még nagyon sok ház építésén jelen lenni... TÖRÖK ELEMÉR Meghaladja a 2 milliót a Szovjetunió gépkocsigyártása Több mint 2 millió teher- és személygépkocsi készül a Szovjetunióban — közölte a gépko- csigyáirtási minisztérium. Csupán a Togliatti autógyár majdnem 700 ezer Lada személygépkocsit gyárt idén. Moszkvában és Izsobszkban több mint 200 ezer Moszkvics típusú személyautót fognak kibocsátani, és •nőni fog a Volga és Zaporo- zsec típusokat gyártó üzemek te nme lé se is. A kámai autógyárban a tervek szeriint nemsokára 150 ezer Kamaz típusú teherautó készül évente. Nemcsak a termelés fokozására, hanem a gépkocsik modernizálására is nagy gondot fordítanak. Fontos szempontnak tekintik a gazdaságosságot é« a megbízhatóságot. A szovjet gépkocsikat csaknem 80 országba exportálják. 1979 V. 21. Az NDK a játékgyártásban tavaly világviszonylatban a 10. helyre sorakozott fel. Az ország játékipara az elmúlt évben több mint 1 milliárd márka értékű árut termelt, amelynek nagyobb része a világ 40 országába vándorolt. A legfontosabb játékipari kombinát Sonnenbergben van, ez irányítja az ország többi Magyarország legfontosabb külkereskedelmi feladata az idén javítani a kapitalista országokba irányuló exportmérlegét. Erre azért van szükség, mert tavaly többet importáltak a kapitalista országokból, mint amennyit exportáltak ezekbe az államokba. A magyar külkereskedelem számára nagy jelentősége van a szocialista országokkal való tervszerű együttműködés fejlődésének. A A bolgár ipari üzemekben foglalkoztatott, felsőfokú végzettségű dolgozóknak körülbelül a fele fiatal. Az egyik ifjúsági kérdésekkel foglalkozó kutatóintézet adatai szerint a főiskolát, egyetemet végzettek több mint egyötöde közvetlenül a termelésben vállal munkát. Az Ö9szes A Voisői Szerződés - a béke védelmének megbizhatő M ájusban emlékezünk meg hazánk szovjet hadsereg általi felszabadításának és a Varsói Szerződés megalapításának évfordulójáról. Két különböző történelmi eseményről van szó, rnégis szoros az ösz- szefüggés köztük. Mindkét esemény azt bizonyítja, hogy nemzeti és állami biztonságunk, szocialista fejlődésünk biztosítéka a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal való internacionalista egységünk és szövetségünk. A Varsói Szerződésnek — az európai szocialista országok védelmi szervezetének megalapítását konkrét történelmi események, valamint a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet, a világ két ellentétes rendszerre, a szocialista és tőkés rendszerre való kettéosztása általános törvényszerűségei feltételezték. A marxizmus—leninizmus azt tanítja — és a történelmi ta paszta latok ezt alátámasztják —, hogy a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet egyik alapvető törvényszerűsége a szocializmus vívmányai védelmének objektív törvényszerűsége. Ez a törvényszerűség teljes mértékben bebizonyosodott a második világháború után, amikor megalakult a szocialista világrend- szer. A nemzetközi imperializmus nem törődött bele pozíciói gyengülésébe, a szocialista tábor kialakulásába. Ezért az Amerikai Egyesült Államok mint a legnagyobb imperialista hatalom mindjárt a második világháború után a fasisztaellenes koalíció államai egységének megbontását szorgalmazta. Külpolitikájának irányvonalát az antiikommunizmus és aszov- jetellenesség határozta meg. Az atomzsarolás politikáját, az erőpolitikát és a hidegháború politikáját érvényesítette a szocialista országokkal szemben. E politika alapján agresz- szív katonai-politikai tömbökkel vették körül a szocialista országokat. 1949. április 4-én megalakult az agresszív Észak- atlanti Szövetség. Az európai béke és biztonság szempontjából nagy veszélyt jelentett a nyugatnémet monopoltőke politikai és gazdasági hatalmának felújítása és az, hogy a nyugati hatalmak párizsi megállapodása értelmében Nyugat-Né- metország csatlakozott a NATO- hoz. 1955. május 9-én Nyugat- Németország a NATO tagja lett. Már maga ez a tény megerősítette, hogy a nyugatnémet imperialista és revansista körök NATO-tagságukat az ország új- rafelfegyverzésére, a második világháború eredményeinek revíziójára és elsősorban a Német Demokratikus Köztársaság bekebelezésére akarják felhasználni. Az imperialista országok kalandor agresszív politikája nagy veszélyt jelentett az európai és a világbéke számára. A szocialista országok nem nézhették és nem is nézték tétlenül azt a veszélyt, amely őket és a békeszerető nemzeteket fenyegette. 1955. május 14-én az európai szocialista országok Varsóban konferenciát tartottak a helyzet megítélésére és a biztonsági intézkedések elfogadására. Ezen az értekezleten a részt vevő államok aláírták a barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási egyezményt, és határozatot hoztak a Varsói Szerződés tagállamai fegyveres erői közös parancsnokságának megalakításáról. A Varsói Szerződés tartalmával, szellemével és feladataival alapjában különbözik a tőkésországok katonai- politikai koalícióitól. Kizárólag védelmi szervezet. Senkit sem fenyeget és nincsenek területi követelései az európai vagy Európán kívüli országokkal szemben. Célja: a legkedvezőbb nemzetközi feltételek megteremtése a szocializmus és kommunizmus építéséhez, a szocialista országok egységének, felzárkózottságának, sokoldalú együttműködésének megszilárdítása, barátságuk fejlesztése, a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése politikájának ér vényesítése, az imperializmus agresszív erőivel szembeni hatá rozott fellépés, az emberiség megvédése az új világháború veszélyétől, a tartós béke szavatolása, a szükséges anyagi és katonai teltételek megteremtő se a szocialista országok inter nacionalista védelmének biztosításához, a nemzetközi impe rializmusnak a nemzetközi munkás-, kommunista és nemzeti felszabadító mozgalom el leni terveinek meghiúsítása. A Varsói Szerződés két terű leten — a külpolitikában és a katonai politikában — teszí lehetővé a szocialista országok internacionalista együttműködésének fejlődését. A Varsói Szerződés tagállamai rendszeresen megvitatják a fontos külpolitikai kérdéseket. A Politikai Tanácskozó Testület ülésein elemzik a nemzetközi helyzet, a szocializmus és kapitalizmus erőviszonyainak ala kulását, közös álláspontra helyezkednek az imperializmus agresszív akcióival szemben, egybehangolják külpolitikai terveken ys ég ükét, közös intézkedéseket foganatosítanak a .Varsói Szerződés tagállamai védelmi erejének fokozására, A Varsói Szerződés az európai szocialista országok katonai együttműködésének legfontosabb szervezeti formája. Ez az együttműködés érinti a fegyveres erőket és a társadalmi élet többi területét, ame*- lyek közvetve vagy közvetlenül kapcsolatban állnak a szocializmus internacionalista védelmével. A katonai együttműködés a politikai, gazdasági, tudományos-műszaki, ideológiai és kulturális együttműködés elválaszthatatlan része. A Varsói Szerződés egyesített fegyveres erői ereje növekedésének alapja az országok hatalmas katonai-gazdasági potenciálja, a hadiipar integrálása, a tudományos-technikai forradalom legújabb eredményeinek alkalmazása a hadászatban. A szocializmus vívmányai védelme szavatolásának döntő feltétele a marxista—leninista pártok tudományosan megindokolt katonai politikája. Az egyesített fegyveres erők harci képessége fokozásának fő forrása a Szovjetunió gazdasági és tudományos-műszaki ereje. Az egyesített fegyveres erők döntő harci ereje a Szovjetunió fegyveres erői, amelyek a döntő szerepet töltik be a szocialista országok kollektív védelmi rendszerében. A legkorszerűbb és legerősebb fegyverekkel és * fegyverrendszerekkel rendelkeznek. PQ ehszlovákia a Varsói Oí) Szerződés szilárd része, aktívan részt vesz béketörekvésé ben. A szövetséghez való tartozásunk a történelmi tapasztalatokból és abból a létező veszélyből ered, amely országunkat fenyegeti az agresszív Észak-atlanti Szövetség részéről. A Varsói Szerződés szilárdan szavatolja köztársaságunk biztonságát, szuverenitását, államhatáraink sérthetetlenségét, a fejlett szocialista társadalom békés építését. Megszilárdítja nemzetközi helyzetét, tekintélyét, fokozza jelenünk legfontosabb kérdésének, a béke és háború kérdésének megoldására gyakorolt hatását. „Ma jogosan állapíthatjuk meg — szögezte le a CSKP XV. konf»resz- szusa —, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzetközi helyzete megszilárdult, nemzetközi tekintélye nagyobb lett.“ Csehszlovákia részese a Varsói Szerződés tagállamai egybehangolt külpolitikájának, hozzájárul a közös politikai, gazdasági, tudományos-műszaki és katonai erő növeléséhez A CSKP rendszeresen gondoskodik arról, hogy a csehszlovák néphadsereg népi és korszerű hadseregként fejlődjön, elsajátítsa a legkorszerűbb haditechnikát, a katonai ismereteket és megszilárdítsa internacionalista szövetségét a szovjet hadsereggel és a Varsói Szerződés és a biztonság eszköze testvérországainak hadsereget* vei. Az európai szocialista or« szágok internacionalista szö< vétségé, hadseregeik harci szövetsége és sokoldalú együttműködése a Varsói Szerződés országai legyőzhetetlenségének állandó forrása. A Varsói Szerződés tagországainak katonai ereje hozzájárul a béke megőrzéséhez, kizárólag a szocialista országok védelmét és az imperialista országok agresszív háborúi veszélyének elhárítását szolgálja. Ezzel szemben a NATO-orszá- gok és a maóista Kína katonai ereje a nyomás, a zsarolás, a megfélemlítés eszköze, a he- gemonista területszerző célok eszköze. A Varsói Szerződés fennállásának 24 éve bebizonyította, hogy az európai szocialista or* szágok védelmi szövetsége becsülettel teljesíti történelmi szerepét. A Varsói Szerződés országai nemegyszer észhez térítették az imperialista köröket, rákényszerítették őket agresszív akcióik megszüntetésére. A Varsói Szerződés békepo- litikájának eredménye, hogy 34 éve békében élünk, hogy az emberiség eddig nem ismerte meg a nukleáris rakétaháborút. A Varsói Szerződés tagállamainak érdeme, hogy Európában és a világban egyre jobban érvényesül a feszültség- enyhülés irányzata. Különösen Európában jelentős pozitív vál-< tozások mentek végbe. Ezekhez a pozitív változásokhoz hozzájárul, az államok kapcsolatainak fejlesztése, az európai biztonsági és együttműködési konferencia záródokumentumának szellemében“ — állapítja meg a Varsói Szerződés tagállamainak 1978. november 28-i deklarációja. ,,Az európai határok és sérthetetlenségük általános elismerése kulcsfontosságú a nemzetközi biztonság szempontjából. Az európai államok közti kapcsolatok javításának útjában álló akadályok leküzdése hozzájárult ahhoz, hogy kapcsolataik kiegyensúlyozottabbak lettek, gazdagabb, sokoldalúbb lett a tartalmuk, és így hozzájárulnak a nemzetek közti kölcsönös megértés elmélyítéséhez “ A Varsói Szerződés tagállamai a deklaráció elfogadásakor figyelmeztettek arra, hogy a nemzetközi feszültség enyhülői sét célul tűző fő irányzat ellenére az imperializmus reakciós erői aktívabbak lettek, további lázas fegyverkezésre szítanak, durván beavatkoznak más országok belügyeibe, komolyan veszélyeztetik a békét és biztonságot, a nemzetek szabadságát és függetlenségét. Ezek az erők Európában folytatják a haderők létszámának növelését, fellépnek a katonai enyhülés terén minden hatékony intézkedés ellen, akadályozzák a gazdasági és tudományos-műszaki együttműködést, ellenséges kampányokat szítanak a szocialista országok, a kommunista és munkáspártok és a többi haladó, demokratikus erő ellen. A Varsói Szerződés tagállamainak Politikai Tanácskozó Testülete legutóbbi ülésén számos kezdeményező javaslatot terjesztett a nemzetek elé a legidőszerűbb kérdések megoldására. Közös céljuk annak elérése: „hogy az emberiség a tartós béke és a széles körű nemzetközi együttműködés viszonyai között lépjen a XXI. századba“. A Varsói Szerződés fennállása óta bebizonyította, hogy a mai osztályokra oszló világban pótolhatatlan és he- lyettesíthetetlen szervezet és addig tölti be ezt a szerepet, amíg az emberiséget háborús veszély fenyegeti. A Varsói Szerződés sok igényes erőpróbában sikeresen helytállt, tanújelét adta szilárdságának, hatékonyságának és megbízhatóságának. Ma csakis a Varsói Szerződés állítja az emberiség elé azt a távlatot, hogy a tartós béke viszonyai között léphet a XXT =7.íradba VILIAM KÖRNER, CSc ezredes IVDK játékok — exportra játékgyárának tevékenységét is. Itt működik a játékfejlesztő kutatóintézet is, amelyben az új modellek tervezésétől kezdve az új gyártási technológia fejlesztéséig mindent végeznek. Az új termékeket a legavatot- tabbak, az óvodás gyermekek minősítik. Az idén az eddigi választékot további 700 mintával bővítik. Magyarország idei külkereskedelmi feladatai külföldről importált energetikai források 90 százalékát a KGST- tagországokból hozzák be, s ugyanakkor a Magyarországon gyártott gépek és berendezések 80 százaléka kerül a KGST-tag- országokba. Az MNK kereskedelmi forgalma a tervek szerint az idén 12 százalékkal növekedik, az együttműködés és a kooperáció állandó fejlődése közepette. Fiatalok az iparban végzettek 45 százaléka az iparban helyezkedik el. Az -ipari üzemek szakemberei főleg a 35 éven aluliakból kerülnek ki. A munkát vállaló nők csaknem 50 százaléka is az iparban dolgozik. Őket főleg a könnvű- és élelmiszeripar foglalkoztatja, ahol számarányuk is nagyobb: 66 és fél százalék.
