Új Szó, 1979. április (32. évfolyam, 78-100. szám)
1979-04-10 / 85. szám, kedd
A szocialista mezőgazdaság sikerei pártunk politikájának helyességet Uzonvitják {Folytatás az 1. oldalról f sok és a földművesek osztály- szóvetsége, szocialista államunk megingathatatlan aiapju. Ebben az időszakban az eddiginél még jobban fejlődtek,és érvényesültek a szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termelés előnyei. *• Ezt megerősítette Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának legutóbbi ülése is. A XV. pártkongresz- szus határozatainak teljesítése elemzéséből kiindulva kitűzte a csehszlovák mezőgazdaság további fejlesztésének új, igényes feladatait és irányvonalát. Bízom abban, hogy az efsz-ek IX. kongresszusa magáévá teszi a Központi Bizottság ttlé sének határozatait, mivel azok ĽUBOMÍR STROUGAL ELVTÁRS BESZÉDE további közös munkánkban alaposan megindokolt kiiuduló- pontot jelentenek. A mezőgazdaság és az élei mezésügy kérdései gyakorlatilag országunk valamennyi lakosát érintik. Problémáikat és gondjaikat érdeklődéssel kíséri állampolgáraink döntő többsége. Valamennyien tudjuk, hogy ez nem volt mindig így. Volt olyan idő, amikor csak a földművé sekhez közel állók érdeklődtek a termés, a munka eredményei iránt. Akkoriban minden magánügy volt — a fáradozás, a rossz termés, a nyomor és a nélkülözés is A GOTTWALDI JELSZÓ JEGYÉBEN Miben kereshetjük e döntő változás gyökereit? Mi az oka, l>ogy ilyen nagy az érdeklődés munkájuk iránt? Ez elsősorban kifejezi az.em berek új viszonyulását a köz ügyekhez, a társadalmi kérdé sekhez. Tükrözi azt az érzést, hogy országunk gazdái vagyunk, vállaljuk a gondot, munkánk eredményeit és a felelős ségben is osztozunk. Ez jelenti az újat, ami a szocialista építés során alakult ki. Helyen ként még nem értékelik helye sen ezt az új vonást. Ez a tényező sajátos, mivel szocialista rendszerünk lénye géből fakad. A széles körű érdeklődés másik oka általáno sabb jellegű, abból ered, hogy az emberek tudatosítják, milyen rendkívül jelentős az elegendő élelmiszer biztosítása országunk viszonylatában, de az egész világ szempontjából is. Ez az alapvető oka annak, hogy sok ember maga is aktívan hozzá akar járulni a továb bi előrehaladáshoz. A csehszlovák szocialista mezőgazdaság eredményei tanúsítják további fejlődésének nagy lehetőségeit, szemléltető bizonyítékai azon út helyességének, amelyet földműveseink Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetésével harminc év vei ezelőtt választottak. Maga az élet állította akko riban az újjászülető társadalom elé a történelmi kérdést: a szétforgácsolt magánjellegű kisüzemi termelést, vagy a szocialista nagyüzemi mezőgazd^ sági termelést választjuk Egyetlen egy kérdésről volt szó, de milyen konfliktust jelentett a földművesek gondolkodásában, tetteiben, munka- módszereiben! Ebben a kérdésben és a kérdés válaszában rejlett falvaink fejlődése, két történelmi korszakának lénye- geHarminc évvel ezelőtt a felejthetetlen Klement Gottwald elvtárs, Csehszlovákia Kommunista Pártja IX. kongresszusán válaszolt a kérdésre. Amikor leszögezte, hogy „Nem lesz szocializmus nálunk, a falu szocializmusra való áttérése nélkül.“ Ezekkel a szavakkal kiemelte a munkásosztály, valamint a kis- és középparasztság szövetségének fontosságát a mezőgazdasági termelőszövetkezetekbe, a mezőgazdasági nagyüzemi termelésbe való fokozatos bekapcsolódásuk során. A CSKP IX. kongresszusa adta meg a választ arra, mi a további teendő a mezőgazdaság és a falvak fejlesztésében. Maga az élet bizonyította, hogy a válasz helyes volt. A szocialista építés fő Irányvonalának része lett * a stratégiai jelentőségű nagy szociális-gazdasági, politikai és kulturális változások programja. Nem csupán a földművesek anyagi-, élet- és munkafeltételeinek megváltoztatásáról, hanem sokkal többről volt szó. Meg kellett változtatni a gondolkodásmódot, a magánt'ulaj- donjogon alapuló nézeteket, és meg kellett teremteni a feltételeket — Engels szavaival — ahhoz, hogy az embereket megszabadítsuk a történelmi múlt által kovácsolt bilincsektől, amelyeket csupán akkor lehet eltávolítani, ha megszűnik a varos és a falu közötti különbség. E rendkívül bonyolult és egészen ú| feladat teljesítése során gazdag Ismeretekkel és tapasztalatokkal rendelkeztünk Ismertük a mezőgazdaság szocialista átépítésének elméleti alapját, a lenini szövetkezete- sítési tervet, és rendelkezésünkre álltak a szocializmus első országának, a Szovjet uniónak gyakorlati tapasztalatai a kollektivizálással, a kolhozok tevékenységével kapcsolatban. Ezzel összefüggésben ki kell emelni a gottwaldi párt- és államvezetést, az elméleti örökség és a gyakorlati szovjet ta pasztalatok ésszerű érvényesítésért. A lenini koncepciót egy relatíve iparilag fejlett or szágban kellett érvényesíteni, ahol a többéves hagyományok kai rendelkező mezőgazdasági szövetkezeteket a kapitalizmus viszonyai között a kis- és középparasztok érdekei ellen használtak fel. Az egyéni gazdálkodás a nemzedékek során mély gyökereket eresztett. Hosszú évszázadokon keresztül a föld volt a vidéki lakosság többsége számára az egyedüli megélhetési forrás. A kis- és középparasztok tudatában mély gyökereket eresztett az a meggyőződés, hogy a földtulajdon és az egyéni gazdálkodás jelenti az alapvető létbiztonságot. A kapitalista köztársaság gazdasági válságai, a kis- és középparasztok elszegényese- dése, a széles néprétegek nyomora és éhezése a földművest még szorosabb szálakkal a saját vagy a bérelt földhöz fűzte. A kommunista párt tudatosította, hogy az 1948 februárjában vereséget szenvedett reakciós erők, az osztályellenség a városokban és a falvakon, otthon és külföldön, nem riad vissza semmilyen eszköztől sem. hogy akadályozza törekvésünket, meghiúsítsa a falvak szocialista átépítését. Valamennyien, akik részt vettünk benne, tudjuk, hogy mezőgazdaságunk szövetkezetesítése nagyon bonyolult időszakot jelentett az országunk szocialista átváltoztatására kifejtett törekvésben. Harcolnunk kellett a meg nem értéssel, a régi szokásokkal, az ellenséggel. Türelmesen magyaráznunk kehett, meggyőző munkát fejtettünk ki, le kellett küzdenünk a kezdeti bizalmatlanságot, és mindezt olyan helyzetben, amikor a földműveseknek nem volt közvetlen teljes lehetőségük, hogy saját szemükkel és kézzelfogható bizonyítékok alapján győződjenek meg az új rendszer előnyeiről. Úgy gondolom, ma már csak mosolygunk azokon a konfliktusokon, amelyeket a szövetkezetek megalapításakor átéltünk, mosolygunk azokon a könnyeken, amelyek helyenként a földet öntözték, a barázdák felszántását, azt, amikor a tehenet átvitték a közös istállóba. Röviden: a jó ügy győzött. Győzött a párt fő irányvonala, falvaink szocializálásának irányvonala. Azért győzött, mert a kis- és középparasztok soraiban több tízezer olyan lelkes dolgozó volt, akik megértették ezt a törekvést és az első sorokban haladtak. Azért győzött, mert a munkásosztály és a szocializmushoz hű értelmiség teljes mértékben támogatta. Győzött, mert ebben a történelmi küzdelemben kialakult a munkások és a földművesek minőségi szempontból új osztályszövetsége, az a szövetség, amely az érdekek azonosságán alapszik és a szocializmushoz vezető utunk alapját képezi. —UMMM Ili#! <5- •< mindig vállalták a földműves élet és munka legnagyobb terhét. Sokan közülük nyilvánosan vagy családi körben agitáltak az újért, megértették, hogy a nehéz, fárasztó munka nem kell hogy örökké az ő osztály részük legyen több esetben az ő döntésük alapján csatla koztak a társadalmi haladáshoz. Mély tisztelettel és hálá val értékeljük helytállásukat és bátorságukat, hogy szembehelyezkedtek az évszázados hagyományokkal és új útra lép tek — az efsz-ek és falvaink új élete építésének útjára Az út mentén harcostársaink, a szövetkezeti gondolat bátor úttörőinek emlékművei állnak, azoknak az emlékművei, akiknek az ellensíU nem tette le““ SS," ' • '"'V ' r ^ 'S':. Ä |p Felvételünk az efsz-ek IX. kongresszusán készült. Az előtérben Lubnmir Strougal a főbesaámolót mondja (Telefoto: ČSTK I Győzött azért, mert egész pártunk, az összes kommunista, a Nemzeti Front saját ügyének tekintette a mezőgazdaság átépítését, legjobb erőit és képességeit e feladat teljesítésére fordította. Elvtársak, ezért győztünk. Ma, a IX. kongresszus megnyitása alkalmából, harminc évvel az első szövetkezetek megalakítása után nagy kötelességünk. hogy a párt Központi Bizottsága és a kormány nevében őszinte szívből köszönetét mondjunk azoknak a földműveseknek, munkásoknak, falusi tanítóknak, a nemzeti bizottságok funkcionáriusainak, kommunistáknak és párton kívülieknek, akik a falu szocialista átépítéséért folytatott harc élén haladtak. Őszinte köszönetét mondunk a falusi asszonyoknak, akik hetővé, hogy megéljék a mai napokat. Nincsenek köztünk már sokan azok közül, akik az új szövetkezetek élére áll tak, és akik az elmúlt 30 év folyamán elhagyták sorainkat Az efsz-ek IX. kongresszusának szónoki emelvényéről tisz telettel adózunk mindazok ein lékének, akik ott álltak az új szocialista falu születésénél és nem élték meg napjainkat Elvtársak! A mezőgazdaság szövetkeze tesítése, a szocialista termelési viszonyok győzelme lehetővé tette a korszerű, nagy teljesítményű mezőgazdaság és az új falvak felépítését. Falvaink újak nemcsak külsejüket, hanem az emberek életmódját, az emberi kapcsolatokat, az emberek gondolkodását és cselekedeteit illetően is. A NAGYÜZEMI MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS ÜTJÁN 1979 IV. 10. A SZÖVETKEZETEK ELSŐ LÉPÉSEI Milyen bizonytalanok voltak az új szövetkezetek első lépései, amikor az első tapasztalatokat gyűjtöttük a nagyobb kollektívák, az újonnan alakult nagy gazdaság irányításában. Közösen mindent megoldottunk, mindent megtanultunk. A másfél millió kis mezőgazdasági üzem helyett, amelyek 33 millió parcellán gazdálkodtak, ma mezőgazdaságunkat 1779 egységes földművesszövetkezet — átlag 2426 hektárral — és 162 állami gazdaság képviseli, amelyek közül mindegyik átlag 8,7 ezer hektáron gazdálkodik. Hozzájuk tartoznak az állami magtermesztő és törzstenyésztő vállalatok, ösz- szesen mintegy 470 000 hektárnyi területtel. Teljesen megváltozott a mezőgazdaság anyagi-műszaki alapja. Ha figyelmen kívül hagyjuk a leglényegesebbet, az állóalapok belső struktúráját és teljesítőképességet akkor az egy dolgozóra eső anyagi-műszaki alap csaknem megtízszereződött. Harminc évvel ezelőtt pl. 280 he’ktárra jutott egy traktor, (lényegesen kisebb teljesítménnyel), ma 49-re. 1951-ben nem egész 400 régi cséplőgépünk volt, ma csaknem 20 000, természetesen sokkal tökéletesebb és nagyobb teljesítőképességű. A mezőgazdasági termelés 1949-hez hasonlítva csaknem kétszeresére növekedett annak ellenére, hogy a mezőgazdasági föld terjedelme több mint 7 százalékkal lett kisebb, a dolgozók száma pedig a felére csökkent. Ez azt jelenti, hogy jelentősen növekedett a munkatermelékenység. Akkoriban egy dolgozó 5,5 lakos számára biztosította a mezőgazdasági termékeket, ma már 17 lakos számára. Jelentős sikert értünk el főleg a gabonafélék termesztésében, amelyeknek hektárhozama csaknem 2,5-szeresére növekedett. Az állattenyésztésben is gyors előrehaladást értünk el: az egy hektárra eső termelés csaknem 7,5-szörösére emelkedett. A legnagyobb változáson azonban maguk a földművesek mentek keresztül. Megtanulták a nagyüzemi termelést, elsajátították a technikát, a korszerű mezőgazdasági tudományt. Ismereteit magukévá teszik az új, sok esetben már ipari munkatervezés és irányítás elemeit. Megszűnt a város és falu közti nagy különbség. A magas életszínvonal, a műveltség és a kultúra fejlődése természetes lett. Számos szakembert képeztünk, akik magas, egyre elmélyülő szakképzettséggel rendelkeznek. Az efsz-ekben a munkadíjak színvonala eléri a népgazdaság többi ágazata dolgozóinak bérét. Ma már nincs különbség az anyákról és a gyermekekről való gondoskodásban, a beteg- biztosításban, gyakorlatilag megkezdtük a szövetkezeti földművesek és a többi dolgozó nyuygdíjbiztosításának egységesítését. Mélyreható változások mentek végbe falvainkon. Harminc év alatt a lakásalap 80 százaléka felújult, illetve teljes mértékben átépült. A háztartások ellátottsága magas szintű. Valamennyien tudjuk, hogy a falvakon milyen sok kulturális, oktatási, egészségügyi, kereskedelmi és más létesítményt építettünk, milyen mértékben terjedt el a közétkeztetés, hogyan bővült a gyermekintézmények hálózata. GYÖKERES változások leszögezhetjük tehát, hogy falvainkból végérvényesen eltűnt a nyomor, a szociális- és létbizonytalanság, a megörege- déstől való félelem és az éles szociális ellentétek. Alapjában megváltozott a szövetkezeti földműves helyzete, gondolkodása, munkafeltételei, pihenési feltételei és általában az egész falusi életmód. Éppen ez tükrözi szocialista társadalmunk allandó gondoskodását. A szövetkezeti földművesek tulajdonképpeni munkájával együtt, amellyel hozzájárulnak a társadalmi haladáshoz, a szocializmus teszi lehetővé gazdag és nyugodt életüket, a szocializmus teremti meg a szilárd lét- és szociális biztonságot számukra. A válságos évek és az azt követő időszak, amikor a földművesek szilárdan a kommunista párt elvhű politikájának pozícióin álltak, teljes mértékben bebizonyította, hogy a szövetkezeti földművesek a munkás- osztály hű szövetségesei. Elvtársak, megvan hozzá minden alapunk, hogy a mezőgazdaság szocialista átépítésének elmúlt éveit megelégedéssel és jogos büszkeséggel értékeljük. Az efsz-ek IX. kongresszusa ezekből az eredményekből Indulhat ki, ezekre támaszkodhat, mivel megbízható kiindulópontot jelentenek az új. Igényesebb feladatokhoz, szocialista mezőgazdaságunk és falvaink további fejlődéséhez. Tanácskozásunkban nagy segítséget jelentenek a párt Központi Bizottsága legutóbbi ülésének határozatai, az elnökség beszámolója, amelyet jakeš elvtárs adott elő, Husák elvtárs, a párt főtitkárának, köztársasági elnöknek felszólalása, valamint a jóváhagyott határozatok, amelyek meghatározzák a jövő évi feladatokat és mezőgazdaságunk további fejlődésének távlatait. A IX. kongresszust széles körű kezdeményező és demokratikus vita előzte meg, amelyben mindenki kifejtette nézetét, észrevételeit és javaslatait a további munkát illetően. Megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy a felszólalások többsége az ötéves terv feladatainak teljesítésére, a termelés növelésére és a tartalékok feltárására irányult. Ez bizonyítja a legjobban a tagság viszonyát a közös gazdálkodáshoz és egyúttal jelentős hozzájárulást jelent az előttünk álló feladatok teljesítéséhez. Csehszlovákia Kommunista Pártja politikájának alapvető céljával — a lakosság anyagi és szellemi szükségletei egyre jobb kielégítésével — párhuzamosan nagy igényeket támasz-t tünk az élelmezés biztosításával szemben. Az igények egyre nagyobbak és egyre nehezebben kielégíthetők. Ez nem a mi sajátosságunk. A világban ma ezek a kérdések a legégetőbbek közé tartoznak. Több száz millió ember alultáplált és az éhezés határán él. Már ma nyilvánvaló, hogy a következő két évtizedben az élelmiszerpiac feszültsége nem csökken, hanem ellenkezőleg, tovább fokozódik. Ez elsősorban annak a módnak a következménye, ahogyan a tőkés rend- szer gazdálkodik az élelmiszer rekkel, a termelési forrásokkal, valamint a fejlődő országok azon jogos törekvésének, hogy felszámolják az örökölt elmaradottságot. Ezek a tények alátámasztják a XV. pártkongresszus határa*! zatainak helyességét arra vo* natkozőan, hogy fokozatosan önellátókká kell válnunk a ga-< (Folytatás a 4. oldalon)'
