Új Szó, 1979. április (32. évfolyam, 78-100. szám)
1979-04-04 / 80. szám, szerda
Határidő előtt épül fel a brnói Voronyezs Szálló Brno a nemzetközi vásárok, kiállítások, a különféle kulturális, társadalmi és sportrendezvények idején nagy szállásgondokkal küszködik, azaz kevés a városban a szálloda. Ezért egy új szálloda építése a város életében jelentős eseménynek számít. Az Interhotel Brno Vállalat úgy döntött, hogy a nagyvá- sártelep közvetlen szomszédságában építteti fel a város legújabb szállodáját. A szálloda az SZSZK fővárosában magyar építőszervezetek által épített Bratislava Szálló módosított változata lesz, s felépítésére ismét magyarországi vállalkozót kértek fel. A több mint 18 millió rubel értékű külkereskedelmi szerződés a prágai Stroj- export és a budapesti Komplex külkereskedelmi vállalatok közt jött létre. A B kategóriájú szálloda építését 1977. április 1-én kezdték meg. Az átadási határidő: 1979. augusztus 31. Az építkezés fővállalkozója a budapesti ÉMEXPORT, fő kivitelezője a Győr megyei Állami Építő Vállalat. A megvalósítási munkálatok csehszlovák főkivitelezője a Nitrai Magasépítő Vállalat. Az új szálloda Brno szovjet testvérvárosának, Voronyezs- nelc a nevét veszi fel. A szálloda főépületében 380 tölgy- fabútorral berendezett, tapétázott szoba lesz, összesen 947 ággyal. Ebből 40 egyágyas, 70 kétágyas s 250 háromágyas szoba. A szobákhoz kádas fürdőszoba, telefon is tartozik, a JríS' ■■ >•. ,s ' ' .• \ >ň . % j . % ’•.:••• ,, % v • ^ >vi : ’ . .*»• a Voronyezs Szálló a brnói nagyvásártelep közvetlen közelében épül A hibákról is beszéltek Február végén tartotta évzáró tagsági gyűlését a Sző- gyén—Bárt (Svodín—Bruty) Barátság Efsz. A gyűlésre szép környezetben, az újonnan épített művelődési otthonban került sor. A helyi pionírok köszöntése után Kovács Ferenc az efsz elnöke tartotta meg a múlt év eredményeiről szóló beszámolót. Elmondta, hogy a szövetkezet 112,3 százalékkal teljesítette az 1978-as évi pénzügyi tervét, s ezzel a járásban a második helyen áll. Az elnök nem hallgatta el a hibákat sem. A múlt évben az időjárás igen mostoha volt a földműveseikhez. Ebből adódott a növénytermesztés lemaradása, aminek következménye, hogy az állattenyésztés egyes ágazataiban pl. a tejleadásban nem sikerült teljesíteni a tervet. A beszámoló után a részlegek vezetői ismertették a jövő évre szóló tervet, amelyet az Efsz fennállásának 30. évfordulója, valamint az egységes földművesszövetkezet IX. kongresszusának jegyében készítettek el. A tervjavaslatot értékes hozzászólások követték. A gyűlés befejező pontjaként a szövetkezet elnöke megköszönte a tagok becsületes munkáját és jutalmát nyújtott át azoknak a dolgozóknak, akik az idén ünnepük 50. születésnapjukat, valamint a nyugdíjba vonulóknak. PART EDIT lakosztályokban televízió és hűtőszekrény is lesz. A Voronyezs Szálló része — önálló kereskedelmi egységként — lesz majd a mai 322 ágyas munkásszálló, amelyben jelenleg az építőmunkások laknak és a kivitelezésben részt vevő vállalatok irodái vannak. Az építkezés befejeztével C kategóriájú. szállodaként, Hotel GARNI néven kezdi meg működését. A Voronyezs Szálló fontos részei lesznek a közösségi és szolgáltató létesítmények. A földszintre II. osztályú, kb. 170 férőhelyes éjszakai bárt, s 320 —400 férőhelyes kongresszusi termet, 350 férőhelyes éttermet, kávéházat és szalont terveztek. A kongresszusi terem korszerű, drótnélküli szinkron tolmácsberendezéssel s 16 mm- es filmvetítővel lesz felszerelve. A szálloda konyháján naponta 2200 adag étel elkészítésére képesek. A kétemeletes szárnyépület és a főépület közti átriumban úszómedence és szauna áll majd a vendégek rendelkezésére. Az Interhotel Brno Vállalat igazgatása alá tartozó brnói szállodák kapacitása a Voronyezs Szálló és a Hotel Garni felépítése után a jelenlegi 1700 ágyról kb. 3000-re emelkedik, s ez számottevően javítja a dél-morva központban az elszállásolási lehetőségeket. Amint az Interhotel Brno képviselői újságíróknak elmondták, a Voronyezs építése tervszerű ütemben folyik, * megvan minden feltétel arra, hogy a kitűzött átadási határidőt egy hónappal lerövidítsék. Véleményük, s eddigi tapasztalataik szerint a magyar szállító-vállalat és a kivitelezők kéjesek erre a határidő-csökkentésre. A Voronyezs Szálló építését nagy figyelemmel kísérik a brnói városi és a dél-mor- vaországi kerületi politikai és közigazgatási szervek is, amelyek az építkezés során felmerülő problémákat, igényeket gyorsan s határozottan, menetközben segítenek megoldani, Illetve kielégíteni. SOMOGYI MÄTVÄS Kommentáljuk Nagyobb összhangot Élelmiszeripari dolgozóiak a lehetőségekhez mérten igyekszenek kielégíteni a lakosság szükségleteit. Ezt bizonyítja, hogy a 6. ötéves terv három évében 12,6 százalékkal növekedett az élelmiszeripari termelés. A feldolgozó üzemek teljesítették vagy túlszárnyalták a tervet a baromfi-, a malom- és sütőiparban, ezzel szemben a tejes húsEeldolgozó üzemek nehezen birkóztak meg feladataikkal, a konzerviparban pedig — mivel kevés zöldség és gyümölcs termett — nagy lemaradás volt. A nyersanyaghiány általában kedvezőtlenül hatott az élelmiszeripari termelésre, az áruválaszték bővítésére. Egyes időszakokban előfordult, hogy néhány feldolgozó üzemben nyersanyaghiány miatt csökkenteni kellett a termelés ütemét. Nagy nehézségeket okozott többek közöt a tejtermelés kilengése, idény jellege. Emiatt nem lehetett kihasználni a Milex lévai [Levice) tejfeldolgozó üzemének teljesítményét sem. A Siovlik érsekújvári (Nové Zámky Zöldség- Gyümölcsfeldolgozó üzeme szintén csak „félgőzzel“ dolgozhatott. Hasonló példákat hozhatnánk fel az élelmiszeripar más szakaszairól is. Az említett példák bizonyítják, hogy a mezőgazdaság egyes időszakokban nem biztosítja rendszeresen a megfelelő mennyiségű és minőségű nyersanyagot az élelmiszer- ipari üzemek számára. Ha mélyebben elemezzük a helyzetet, akkor megállapíthatjuk, hogy a kedvezőtlen időjáráson és más objektív okokon kívül olyan tényezők is fékezik a termelést, amelyek az emberek munkájától függnek. Ezt állapította meg Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának 13. ülése is. A legnagyobb hiba a termelés és a szükségletek közti aránytalanságban van. Amikor egyes termékekből például fölösleg mutatkozik, más termékekből kevés van. A mezőgazdasági üzemek egy része még mindig nem fejleszti eléggé a zöldség- és a gyümölcstermelést, az állattenyésztésben pedig a szarvasmarha-tenyésztést. Előfordultak olyan esetek is, hogy a mezőgazdasági üzemek nem termeltek olyan növényeket, amelyekre — illetve a belőlük készült termékekre — szüksége lett volna a közellátásnak. A Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásban néhány üzemben nem vetették el a tervezett napraforgót. Más járásokban kevés babot, mákot és más szükséges növényt termeltek. A múlt év hibáin okulva már komoly szerkezeti változások történtek a növénytermesztésben. A tavalyi évhez viszonyítva pl. az élelmiszeripar 17 százalékkal több olajos növényt vásárolhat a feldolgozó üzemeknek. Ezen beiül lényegesen növekedik a napraforgó részaránya, s így lehetőség nyílik a még jobb minőségű étolajok gyártására. A zöldségtermesztést pedig nagy palántanevelő központok segítik elő. Az élelmiszer-ellátás gyorsabb javulását nagymértékben fékezi az új üzemek lassú építése és a meglevők korszerűsítése. Megemlíthetjük, hogy a múlt évben tizennyolc élelmiszeripari üzemet nem adtak át idejében rendeltetésének. Különösen lassan építik a Palma, a Liko és a Milex feldolgozó üzemeit. Mivel az élelmiszeripar nem rendelkezik elegendő és eléggé korszerű feldolgozó üzemekkel, a múltban előfordult, hogy a termelőktől felvásárolt nyersanyag egy részét nem tudták idejében feldolgozni. Sőt a felvásárolt zöldség egy része a határban maradt. Több száz vagon paradicsom, káposzta rothadt el a kertészetekben. Nagy feladat előtt áll az élelmiszeripar, hisz idén a bruttó termelést 4,1 százalékkal, a belkereskedelmi szállítások tervét pedig 6 százalékkal kell növelni. Ezt a nagy feladatot csakis a termelés és a feldolgozás közötti lehető legteljesebb összhang megteremtésével lehet elérni. Tehát mindkét szakaszon arra kell törekedni, hogy a lehető legjobbak legyenek a termelési feltételek, és javuljanak a szállítói-megrendelői kapcsolatok. BALLA JÖZSEF A nitrai járásban levő Gabi Porcelángyár Szlovákia egyetlen elektrotechnikai porcelángyártó üzeme. A képen: Karol Liska, az egyik szocialista munkabrigád vezetője a Plzeni Skoda Müvek számára gyártott szigetelőkön dolgozik. (Felvétel: VI. Andor CSTK) A falusi lakosság életmódja az elmúlt harminc év alatt a felismerhetetlenségig megváltozott. Az olyan feladatok megoldása, mint amilyen az ipari és a mezőgazdasági termelés, valamint az elmaradott és gazdaságilag fejlett országrészek, továbbá a falu és a város közötti különbségek fokozatos megszüntetése, a falusi és a városi lakosság életmódja és életszínvonala közli különbség megszüntetéséhez vezetett. A nagy változás ellenére — amely a falusi lakosság élet- színvonala emelésében és életmódja megváltozásában végbement — sem lehetünk elbiza- kodo’ttaik. A jövőben különösen nagy gondot kell fordítani a falvakon folyó építkezésekre. A falvak átépítésének irányításában össze kell hangolni az egyéni és csoportérdekeket a társadalmi érdekekkel. Figyelembe kell venni, hogy ebben az ötéves tervidőszakban felépült épületek élettartama több mint ötven év, ezeknek meg kell felelniük a jövő generáció urbanisztikai, funkcionális és esztétikai követelményeinek, s a kívánt célt kell szolgálniuk 2000 után is. Éppen ezért a falvakban a jelenlegi építkezéseket úgy kell értékelni, mint a szocialista társadalom demokratikus céljai megvalósításának jelentős fejezetét, beleszámítva hatásukat a falusi lakosság életmódjára. A falusi települések átépítésekor, főleg az objektumok építése során kedvező feltételeket kell kialakítani a szocialista életmód elmélyítéséért. Azért, hogy: — növekedjék a mezőgazda- sági munka kulturáltsága, biztonsága és higiéniája, — lehetővé váljék a munka iparszerű szervezésének a beA VÁLTOZÓ FALU Hatékonyabban irányítsuk a magónlakásépítést vezetése, a munkaidő lerövidítése, — emelkedjék a mezőgazdaságban dolgozók étkeztetésének kulturáltsága, — lehetőség nyíljon a mező- gazdaságban dolgozók, s a falu többi lakosa szakképzettsége növelésére, — javuljon az összeköttetés a központi és a kisebb falvak között, — csökkenjen a falusi lakosságnál^ a szociális és társadalmi ügyek intézésével járó utazások okozta időveszteség, — növekedjék a falu?i lakosság társadalmi-politikai aktivitása A falusi települések átépítésében nagy gondot kell fordítani a többi társadalmi érdekre is, főleg: — az életkörnyezet védelmére, — az ésszerű energiagazdálkodásra, — az élelmiszeripari termékek minőségének javítására. Annak érdekében, hogy a falusi településhálózat építésében teljes mértékben figyelembe vegyék ezeket a kívánalmakat, az eddiginél sokkal több gondot kell fordítani az építkezések kivitelezésére. S figyelembe kell venni az épületeknek a lakosság életmódjára tett' hatását is. A helyes életmód kialakításában jelentős szerepet játszik a mezőgazdasági termelés részére történő építkezés. Ez mindenekelőtt a mezőgazdaságban dolgozók életmódiára hat, de közvetve hatással van a falu többi lakosának az életmód- jára is, továbbá a természeti források mennyiségére és minőségére. E tekintetben különös figyelmet érdemelnek a mezőgazdasági őstermelésre szolgáló épületek, elrendezésükkel, építészeti, architektonikái megoldásukkal stb. Továbbra is időszerű feladatot jelent a mezőgazdasági földterület védelme. 1966—76 között 83 414 hektár mezőgazdasági földterületet építettek be Szlovákiában. Mezőgazdasági termelési üzemegységek építésekor az eddiginél szintén jobban kell ügyelni arra, hogy technológiai, építészeti, üzemeltetési hiányosságok következtében se szennyeződjenek a vízforrások, a folyók és a levegő. Figyelmet kell fordítani főleg a raktárakra, a siló és széna tárolására, a vegyszerekre és fel- használásukra. A falusi lakosság életmódjának kedvező alakulásához jelentős mértékben hozzájárult a nagyarányú lakásépítkezés. Az első köztársaság idején, de még 1945 után is egy ideig a falusi lakosság nagy része rossz, emberhez méltatlan körülmények közölt lakott. Nagy zsúfoltságban, egészségügyi szempontból nem megfelelő, hideg, dohos lakásokban. A kis- és középpa- í'asztok portálnak csak a 10— 12 százaléka szolgált lakás céljaira. Ezzel szemben a falu lakosai ma ugyanúgy laknak, mint a városi embereké A lakások műszaki ellátottságának színvonala azonban még alacsonyabb falun, mint városon. Az utóbbi években országszerte általános jelenséggé vált a központi fűtés bevezetése, vízmelegítők felszerelése. A szocializmus építésének haminc éve alatt a lakásépítkezésben elért eredmények nagyban hozzájárultak a falusi lakosság szocialista életmódjának kialakításához. A falvakban végrehajtott nagyarányú építkezéseknek azonban van néhány árnyoldala is. Mégpedig az, hogy sok faluban a házakat nem a követelményeknek megfelelően összpontosították, sok ház külalakja nem esztétikus, s nagy időráfordítással épültek, a kelleténél több építőanyagot, energiát használtak fel az építkezés során. Mindebből az következik, hogy a jövőben új lakások építését és a meglevők korszerűsítését az eddiginél hatékonyabban kell irányítani. Különösen ami a területrendezést és az építkezés ésszerűbb formáinak a bevezetését illeti A falvak átépítésük során sok új középülettel is gazdagodtak. S ez főleg a falusi lakosság érdeme, mert .az emberek Z-a’-cióban társadalmi munkával segítették ezeknek az épületeknek a mielőbbi befejezését. De hathatós segítséget nyújtottak e téren a mezőgazdasági üzemek .és társadalmi szervezetek is. Ennek eredményekéin sok-sok új üzlet, vendéglő. nortpálya, fedett autóbusz-várakozóhely, egészség- ügyi központ, művelődési ház, óvoda és bölcsőde épült. Szükséges, hogy a jövőben a falvakban épülő lakóházak és egyéb épületek célszerű elrendezésében központi szervek által kidolgozott, világos útrnu tatásokra támaszkodhassanak az építők. NORA WEBERöVA 1979 IV. 4.
