Új Szó, 1979. április (32. évfolyam, 78-100. szám)

1979-04-04 / 80. szám, szerda

A Košicei Kormányprogram 34. évfordulójára emlékezünk Jelentős alkotó tett A MEGGYŐZŐDÉS EREJE Beszélgetés Jón Zamboj elvtárssal, az SZLKP Prievidzai Járási Bizottságának vezető titkárával Köztudomású, hogy a prievidzai járás a közép-szlovákiai kerület egyik ipari központja. Fontosságát kidomborítja az a tény, hogy területén olyan népgazdasági jelentőségű válla­latok, üzemek működnek, amelyeknek meghatározó szerepük van az energiahordozók és a nélkülözhetetlen vegyianyagok termelésében. Nem lebecsülendő ezenkívül a lakosság igényeit kielégítő helyi ipar, a bojnicei termálfürdő vizének gyógyí­tó hatása, s nemkülönben a mezőgazdasági üzemek lendüle­tes fejlődése sem. Valószínű, ezek a sajátosságai adhattak im­pulzust ahhoz is, hogy Szlovákia Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottsága éppen Prievidzán tartotta a gazdasági propa­ganda és agitáció eddigi tapasztalatait népszerűsítő, szlová­kiai szintű szemináriumát. A csehek és szlovákok törté­nelmében 1945 tavasza új élet, új távlat kialakulását jelenti. A hős szovjet hadsereg és szö­vetségesei visszaverték a fa­siszta Németország támadását, és meghozták nekünk is a rég várt szabadságot. A cseh és a szlovák nemzet azok közé a nemzetek közé tartozik, amelyek aktívan be­kapcsolódtak a fasisztaellenes harcba. Ebben a harcban a ve­zető szerepet a Csehszlovákia Kommunista Pártja vezette munkásosztály vívta ki magá­nak. Antifasiszta politikájának szellemében jött létre a csehek és a szlovákok Nemzeti Front­ja — mint a nemzeti érdekek képviselője itthon és külföldön. A Csehszlovák Köztársaság függetlenségének helyreállítá­sáért vívott küzdelem koncep­cióját a nemzeti és demokrati­kus forradalomban sikerült megvalósítani. E forradalom kezdete a Szlovák Nemzeti Fel­kelés volt, amely Európa leigá- zott nemzetei fasisztaellenes küzdelmének egyike legjelentő­sebb megnyilvánulása. Nemze­teink ellenállása s egyben a nemzeti és demokratikus forra­dalom a cseh nép felkelésében csúcsosodott ki. E forradalom eredményeként jött létre a népi demokratikus Csehszlovákia. A kedvező belső és nemzetközi feltételek lehetővé tették, hogy ez a forradalom szocialista forradalomba menjen át. A Csehszlovák Nemzeti Fel­kelés a CSKP történetében is minőségileg új fejlődési idő­szak kezdetét jelentette. A kommunista párt a munkás- osztály legtömegesebb, legszer­vezettebb és legaktívabb párt­jává, s a történelem folyamán először uralkodó párttá is vált. A CSKP a végbemenő forrada­lom számára konkrét progra­mot dolgozott ki. A csehek és szlovákok Nemzeti Frontja el­ső kormányának 1945. április 4-én és 5-én lezajlott kassai |Košice) ülésén Csehszlovákia egész politikai vezetősége ma­gáévá tette ezt a programot, amely a történelembe Košicei Kormányprogram néven került be. A nemzeti és demokratikus forradalom egységes program­jának kidolgozása a CSKP és személy szerint Klement Gott­wald — a kommunisták vezette hazai és külföldi ellenállás fő irányítója — jelentős alkotó cselekedete volt. Maga ez a program a CSKP konkrét poli­tikai törekvésének eredménye volt, s azokat a változásokat fejezte ki, amelyek az SZNF ki­törése után a felszabadított te­rületen végbementek. Ez a program új szellemben értel­mezte a csehszlovák államisá­got, az ország belpolitikai el­rendezését, külpolitikai irány­vonalát, valamint a felszaba­dult Csehszlovák Köztársaság fejlesztésének fő irányvonalát. A kormányprogram kidolgo­zására hatással volt a felszaba­dult Szlovákiában fennálló po­litikai realitás, amelynek ered­ményeiről az 1945 márciusában a kormányprogramról folytatott moszkvai tárgyalásokon Gustáv Husák, az SZNT küldöttségének a vezetője beszélt. A CSKP és az SZNT küldöttségének egy­séges állásfoglalása ezeken a tárgyalásokon ■'“hozzájárult a CSKP politikai platformjának győzelméhez, s ezt végső soron a Beneš-féle csoportnak is el kellett fogadnia. A forradalom programjának kidolgozásakor a CSKP a mar­xizmus—lenínizmusnak a bur­zsoá demokratikus forradalom szocialista forradalomba való átmenetének lehetőségeiről szó­ló tanításából indult ki. A leni­nizmus ezen elméletének és gyakorlatának helyességét a történelem már bebizonyította. Az orosz bolsevikok alapvető tapasztalatait a Kommunista In- ternacionálé általánosította, s ezeket egyes szekciói megkí­sérelték megvalósítani és alko­tó módon továbbfejleszteni. A nemzetek kommunisták vezette fasisztaellenes küzdelme lehe­tővé tette a forradalomhoz mint a világban lezajló szocia­lista forradalom szerves részé­hez való újfajta hozzáállást. Ilyen szempontból a Košicei Kormányprogram egyes pontjai az általános demokratikus kö­vetelményeket tartalmazták. Mivel a követelmények fő kez­deményezője a lezajló forra­dalom vezető erejének, a mun­kásosztálynak a politikai kép­viselője volt, a győztes forra­dalom nemcsak ezen követel­mények következetes megvaló­sításának volt a biztosítéka, hanem a további alkotó to­vábbfejlesztésnek is. A prog­rampontok tételei olyan eleme­ket foglaltak magukba, ame­lyek a kedvező körülmények következtében egész sor szo­ciális .intézkedés alapját is ké­pezték. A kormányprogramban vá­lasztott eszmei alap helyessé­gét a történelem igazolta. Ezért a Košicei Kormányprog­ram elfogadását a CSKP po­litikája győzelmeként és úgy könyveljük el, mint meggyőző bizonyítékát a párt vezető sze­repének a köztársaságunk új elrendezése alapelveinek érvé­nyesítéséért vívott küzdelem­ben. Ez abban a törekvésben nyilvánult meg, hogy a felsza­badult Csehszlovákia népi de­mokratikus állam legyen. Népünk forradalmi erői rög­tön a kormányprogram elfoga­dása után éles politikai harcot kezdtek vívni a burzsoázia el­len a kormányprogram megva­lósításáért. E küzdelem forra­dalmi körülmények között, egy­re mélyebb demokratikus vál­tozások közepette zajlott le. Ezzel megteremtődtek az ob­jektív és szubjektív feltételek ahhoz, hogy a nemzeti és de­mokratikus forradalom szocia­lista forradalommá fejlődhes­sen. JÄN pleva Ján Zamboj elvtárssal, az SZLKP Prievidzai Járási Bizott­sága vezető titkárával a szemi­nárium alkalmából beszélget­tünk, aki szívesen válaszolt hozzá Intézett kérdéseinkre. Forradalmi múlt — mozgalmas jelen — A burzsoá köztársaságban elszegényedett járásunk — mondotta Zamboj elvtárs — a mai színvonalra forradalmi munkásmozgalmi múltjával, a felsőbb párt- és állami szervek hathatós támogatásával küzdöt­te fel magát. Nem titok az sem, hogy a múltban vidékünk a napszámosok nagy tartalékaival rendelkezett, ennek következ­tében sokan kivándoroltak a já­rásból. Ma viszont, a létszám jelentős növekedése ellenére, állami tervfeladataink teljesíté­se során komoly munkaerő­hiánnyal küzdünk. 0 Mire sarkallja ez a járási pártbizottságot és a pártalap- szervezeteket? — Elsősorban arra, hogy az eddiginél, jobban kihasználjuk a munkaidőt és a gépeket. A termelésben tartsunk lépést a népgazdaság igényeivel, a haté­konyság és a minőség követel­ményeivel. Ez azért fontos, mert a múlt esztendőben — jóllehet objektív okok közre- játszása következtében — a handlovái és a cígeli bánya­üzem lemaradt a szénjövesztési teirv teljesítésében. Az idei év sem kezdődött a várakozása­inknak megfelelően. A téli áramkorlátozás miatt járási méretben több mint 60 millió korona értékű hiány mutatko­zik tervelőirányzatunk teljesíté­sében. A januári—februári érté­kelő párttaggyűléseken a kom­munisták behatóan foglalkoz­tak ezekkel a problémákkal és határozatokat hoztak a tervtel­jesítésben mutatkozó hiányok kiegyenlítésére. % Hogyan tudják a pártalap­szervezetek és a kommunisták ezt a folyamatot kedvezően be­folyásolni? — Az eddigi tapasztalataink azt igazolják, hogy pártalap- szervezeteink akkor mutathat­tak fel jó eredményeket, ha a ráhatás minden eszközévorf, te­hát a tömegpolitikai munka legkülönbözőbb módszereivel befolyásolták környezetüket. Pozitív vonások — És az e téren végzett po­litikai-nevelő munkánk pozitív vonásait minden eddiginél gyü­mölcsözőbben kell kamatoztat­ni. Vagyis? Arról van szó, hogy pártalapszervezeteink működési területükön célirányosan hasz­nálják ki a gazdasági propa­ganda és agitáció kínálta lehe­tőségeket. Nem mondok újat, ha állítom: döntő fordulatot kell elérnünk a dolgozók, te­hát nem csupán a kommunis­ták, helyes gazdasági szemlé­letének fejlesztésében. Akár a termeléssel, a gazdálkodással, akár a hatékonysággal és a minőséggel vagy a kádermun­kával kapcsolatos kérdéseket vizsgáljuk járásunk területén, ez végső soron szervesen össze­függ az eszmei-politikai munka színvonalával. Az eszmei-politi- kai munka és a nevelés kér­déseit az előző évek során a járási pártbizottság tanácskozá­sain a maguk bonyolult össze­tettségében vitattuk meg. En­nek megfelelően készítettük elő a tömegpolitikai munka végzésének idei tervét is, amelyben hangsúlyoztuk, hogy a pártmunka módszerének az élethez kell igazodnia, az élet­ben pedig elválaszthatatlan egységben jelentkezik a terme­lés és a gyárakban, üzemekben, hivatalokban dolgozó ember eszmei, tudati kapcsolata. $ Lehetne-e példákat felso­rakoztatni arra vonatkozólag, hogy a pártalapszervezetek ho­gyan valósítják meg az ebből adódó jeladatokat? — A járási pártbizottság el­nöksége, amikor a tömegpoliti­kai munka végzésének ez idei tervét jóváhagyta, egyben az 1978-as évi eredményeket is ér­tékelte. Ezen a téren kiemel­hetem a járásunk kulturális és népművelési intézményeiben dolgozó kommunisták, valamint a Nitrianske Pravno-i, a kame- neci falusi pártalapszervezet, a cígeľi bányaüzem és a prie­vidzai SZNF’ Efsz üzemi párt- bizottságának kezdeményezését. De az eredmények ellenére elő­fordulnak esetek, hogy néhol az alapszervezeti pártbizottsá­gok tagjai nem ismerik kellő­képpen a felsőbb pártszervek- nek a tömegpolitikai munka szüntelen javítását szorgalmazó határozatait. A rendszeres po­litikai agitációba nem mindig sikerül bevonni az agitációs központokat, s főleg a szemé­lyes agitáció tartós végzésére és színvonalának emelésére kell a jövőben gondot fordíta­nunk. Harc a negatív jelenségek ellen — Itt teszek említést arról, hogy tömegpolitikai munkánk­ban egyebek között nagy súlyt helyezünk a dolgozók és az if­júság tudományos világnézeti nevelésére. Káros, ma is ható jelenség a kispolgári szemlélet, az individualizmus, a naciona­lizmus, s nem hagyhatjuk fi­gyelmen kívül a mai nyugati burzsoá ideológia befolyását sem. # Több helyen, főleg intéz­ményekben, üzemekben és vál­lalatokban gyakori jelenség, hogy a tömegpolitikai munkát a gazdasági vezetők által kine­vezett dolgozó és nem az üzemi pártbizottság irányítja. Mi a helyzet ezen a téren járásuk­ban? — Ma már ez nálunk nem fordulhat elő, mert pártalap­szervezeteink bizottságai, kom­munistái mindenütt felnőttek a feladatok teljesítéséhez. Ezen­kívül a járási pártbizottság ha­tározatai is kötelezik őket, hogy időközönként foglalkozza­nak a tömegpolitikai munkával kapcsolatos párttevékenységük- kel, s erről beszámoljanak a felsőbb pártszervnek. © Milyen következtetéseket vonhatnak le a tömegpolitikai munka, a gazdasági propagan­da és agitáció fejlesztését, nép­szerűsítését segítő szlovákiai méretű szeminárium tapaszta­lataiból? — Mindenképpen örülünk annak, hogy éppen nálunk ren­dezte meg az SZLKP KB e szé­les pártaktíva területi találko­zóját. Az előadások segítenek a további munkánkban. Azáltal, hogy az előadások szünetében a pártaktíva részvevői több vál­lalatunkban, üzemünkben láto­gatást tettek, a jó tapasztala­tok átvételére, személyes néze­teink kicserélésére is megvolt a lehetőségünk. Természetesen ezt határozottan nagyra érté­keljük, mert tuújuk. hogy hol szorít a cipő, és miben kell változást, javulást elérnünk. Véleményem szerint ilyen szin­tű tanácskozást minden járás­ban érdemes lenne szervezni, mert a tömegpolitikni munka a gazdasági propaganda |s agi­táció végzése tovább szilárdít­ja a dolgozóink akaraterejét, beiső meggyőződését Ez pedig a gazdaságpolitikai céljaink el­érésében nagy erőt kénvísel. ® A beszélőéiért men*őszön- te: SZOMBATH AMBRUS Közös erővel, tartalmas munkával A tagjelöltek felkészítése és sokoldalú nevelése if| Ellenőrzik a feladatok teljesítését & Személyes példamutatás A füleki (Fiľakovo) KOVOS- MALT vállalatban jelenleg ki­lenc alapszervezetben végzik tevékenységüket a kommunis­ták. Munkájukban az aktivitás fokozása mellett megkülönböz­tetett figyelmet fordítanak ar­ra is, hogy egyre növekedjen az alapszervezetek taglétszáma. A gyár kereskedelmi osztá­lyán legutóbb erről beszélget­tünk Vass Nándor elvtárssal, az egyik legnagyobb alapszer­vezet pártbizottsági tagjával. — A kereskedelmi osztályon, amelyet a gyár anyagbeszerzé­si, szállítási, csomagoló és áru- értékesítő részlege képez, párt­ái a pszervezetünknek negyven­egy tagja van — magyarázta. — A negyvenegyből heten mint tagjelöltek kapcsolódnak be a kommunistákra háruló felada­tok teljesítésébe. A kereskedel­mi osztályon, ugyanúgy, mint a többi nyolc gyári pártalapszer- vezetben, rendkívüli figyelmet fordítunk a tagjelöltek kivá­lasztására, felkészítésére, poli­tikai ismereteik és gyakorlati tudásuk gyarapítására. Nálunk ez azért kapott nagyobb jelen­tőséget a szokásosnál, mert legfontosabb feladatunknak a gyártási nehézségek megoldá­sát tekintjük. A kereskedelmi osztály párt- alapszervezetében már jól be­vált gyakorlat, hogy a tagjelöl­tek kiválasztását megelőzően nemcsak az idősebb, tapasztalt párttagoktól, hanem az egyes munkahelyek gazdasági veze­tőitől, a szocialista munkabri­gádok vezetőitől, tagjaitól, a SZISZ alapszervezetektől, illet­ve a közvetlen munkatársaktól is javaslatokat, véleményeket kérnek. A jövendő párttagjelöl­tek lakóhelyi tevékenységéről, a társadalmi munkába való be kapcsolódásukról az ottani pártalapszervezetek kommunis­táit vagy a helyi nemzeti bi­zottság vezetőit kérdezik meg. — Nemcsak a kétéves tag- jelöltség! idő alatt, hanem már azt megelőzően is nagv gondot fordítunk a tagjelö’tek, i'letve a felvételt kiérdemelt dolgozók nevelésére. Elmondhatom, hogy a SZISZ-alapszervezetből, vala­mint a többi tömegszervezetből kellő politikai felkészültségű dolgozók kerülnek hozzánk. — Milyennek értékelik a tag jelöltek érdeklődését a pártok tatás tervébe foglalt témák iránt? — Az előadásokon részt ve vők megfelelő érdeklődést ta núsítanak. Az utóbbi években nem fordult elő olyan eset, hogy valaki sorozatban hiány­zott volna. A tagjelöltek nevelésében je­lentős szerepük van a konkrét feladatokkal való megbízások­nak. Vass Nándor elvtárs ezzel kapcsolatban a következőket mondta: — Jól áttekinthető, pontos nyilvántartást vezetünk arról is, hogy kit mikor milyen konk­rét feladattal bíztunk meg. A konkrét feladatok nincsenek összefüggésben a közvetlen munkaköri beosztásból eredő tennivalókkal. A konkrét fel­adatok minden esetben többlet- munkát követelnek nálunk. Tel­jesítésüket rendszeresen ellen­őrizzük és értékeljük. Mindig fontosnak tartjuk, hogy a párt- tagjelöltséget feltételező példa­mutató munkavégzés, a többlet- feladatok teljesítése a párton- kívüliek szemében is ösztönző hatású legyen. A kereskedelmi osztály párt- alapszervezetében évenként négy-öt elvtársnak adják át a taejelöltségi igazolványt. Ezt illetően hasonló a helyzet a gyár tö-bbi alapszervezetében is. — Volt-e már ölyan eset, hogy a tagjelöltet nem vették fel a párt rendes tagjává? — Ez még nem fordult elő nálunk. Eddig valamennyien megszolgálták az előlegezett bizalmat. Ez elsősorban annak tulajdonítható, hogy még a fel­vételt megelőzően kellően bi­zonyítani kell a taqjelöltségre való érettséget. A tagielöltek aktivitásával kapcsolatban csak azt kifogásoltuk, bogv a tag­gyűléseken ritkán mondanak véleményt a napirendre tűzött kérdésekkel, problémákkal kap­csolatban. Többségükben olyan kétkezi munkások, akik jól megállják helyüket a napi fel­adatok teljesítésében, de mint­ha kevés bátorságot éreznének magukban ahhoz, hogy javasla­taikkal, véleményükkel rend­szeresen bekapcsolódjanak a gyűlések vitájába. A pártalapszervezetben, ahol alig 38 év a kommunisták átla­gos életkora, egy-egy tagsági gyűlésen tízen-tizenegyen kér- neik szót a vitában. A legtöbb felszólalás a gazdasági felada­tok teljesítésével kapcsolatban hangzik el. Nem ritka azonban a névre szóló, konkrét bírálatot tartalmazó felszólalás sem. — Sajnos, ez idő tájt még sok kívánni valót hagy maga után gyárunk pártonkíviili dol­gozóinak munkája. Viszont olyan eset is megtörtént már, hogy a hanyagságért kommu­nistát kellett felelősségre von­ni. Az történt a közelmúltban hogy a villanykályhákat gyártó részlegen félbeszakadt a tér melés. Megállapítottuk, hogy az anyagbeszerző részlegen került sor a mulasztásra. Az egyik dolgozó, aki egyébként párt- alapszervezetünk tagja, nem gondoskodott a kellő mennyi­ségű hőszabályozó szerkezet le­szállításáról. Miután bebizonyo­sodott a mulasztása, pártbünte­tést kapott. A gazdasági feladatok telje­sítésének az ellenőrzését és az értékelését az egyik legfonto­sabb és állandó kötelességük­nek tekintik. Vass Nándor elv­társ megjegyezte: — Azonkívül, hogy saját munkánkkal szemben fokoztuk az igényességet, a pártonkívü- lieket is arra ösztönözzük hogy valamennyien hiánytala­nul teliesítsék feladataikat. A gyár kereskedelmi osztá­lyán is egyre többen vannak azok, akik a személyes példa- mutatást tartják a legnagyobb serkentő erőnek. LALO KÁROLY

Next

/
Thumbnails
Contents