Új Szó, 1979. április (32. évfolyam, 78-100. szám)
1979-04-28 / 100. szám, szombat
Peking válasz helyett vádaskodik A legsürgetőbb feladat a határ menti feszült helyzet felszámolása # Nyolc pontos kínai javaslat —■ az ésszerű megegyezés igénye nélkül (ČSTK) — Nyolcnapos szünet után csütörtökön ismét találkozott Hanoiban a vietnami és <kínai kormányküldöttség, s tegnap folytatta tárgyalásait. Tegnapi számunkban már beszámoltunk arról, hogy Kína elutasította Vietnam ésszerű és (konstruktív javaslatait. Késő este érkezett hírek beszámoltak arról, hogy a tanácskozást a ikínai fél nyitotta (meg. Beszéde hemzsegett a Vietnam- ellenes kirohanásoiktól, a rágalmazásoktól. A kínai agresz- szió miatt a felelősséget Vietnamra akarta hárítani. Chan Nicn-lung kínai külügyminiszter-helyettes szavai szerint a (két ország iközöttl feszült viszonyért kizárólag Vietnam a felelős, amely állítólag már 1974-ben megkezdte a két nép közötti barátság aláásását. A tényeket teljesen kiforgatva azt állította, hogy Vietnam 1977 óta háborúra készülődik Kína ellen. Kijelentette, hogy Vietnam erőszakosan kiutasított az országból több százezer kínai nemzetiségű vietnami lakost, pedig mindenki tudja, hogy a múlt év közepén Kína megsértve a VSZK törvényeit, becsapta ezeket az embereket, és a hazájuk ellen uszította őket. A kínai diplomata felszólalása egyértelműen Vietnam- ellenes és arrogáns volt. A továbbiakban azt állította, hogy Vietnam agressziót követett el Kambodzsa ellen, annak ellenére, hogy a vietnami fél világosan megmagyarázta: Vietnam jelenléte ehben a baráti országban a két ország közötti békéről, barátságról és együttműködésről szóló szerződés értelmében történik. A tanácskozáson előterjesztett nyolcpontos kínai javaslat bővelkedik a Peking jószándékáról hangoztatott szólamokban. Azt követeli, hogy mindkét ország szüntesse i>e a he- gemonizmusra való törekvést Indokínában, bár senki előtt sem kétséges, hogy Vietnamnak ilyen szándéka soha nem volt. Kína azt is kérte, hogy imerjék el az eddig Vietnamhoz tartozó Paracel- és Sprat- ley-szigeteken Peking uralmát, és hogy Vietnam isimét engedje be az országba azokat a vietnami lakosokat — a hoa- kat — akiket állítólag kikergettek. Phan Hien vietnami külügyminiszter-helyettes megfelelő választ adott Peking minden jogi alapot nélkülöző követeléseire. Hangsúlyozta, hogy a vietnami fél már az első találkozás alkalmával kinyilvánította: őszintén törekszik a két ország közötti kapcsolatok normalizálására. Ezért is terjesztette elő a hárompontos vietnami javaslatot, hogy megoldják a háború során kirobbant problémákat, és megfelelő alapot teremtsenek a békés rendezéshez. Ez Vietnam és Kína népének, egész Délkelet-Azsiénak egyaránt érdeke. A vietnami diplomata a továbbiakban elmondta: mindenki a saját szemével győződhet meg arról, hogy bár befejeződött a kínai agresszió, Peking nem hagyott fel a Vietnammal szembeni ellenséges magatartással. Most Is a tárgyalások ideje alatt a határmenti körzetekben feszült a helyzet, ez bármikor fegyveres konfliktusba torkollhat. Phan Hien kifejtette véleményét a nyolcpontos kínai javaslatról. Visszautasította az összes vádaskodást, és hangsúlyozta, hogy a kínai agresz- szióért Kínát terheli a teljes felelősség. Rámutatott, hogy a reális és konstruktív vietnami SZADAT—WEIZMAN TALÁLKOZÓ „KERÜLTÉK ft VITÁS KÉRDÉSEKET” Mór csak két arab ország tart Egyiptommal (CSTK) — Anvar Szadat egyiptomi elnök fogadta Ezer Weizman izraeli hadügyminisztert. A találkozó után Weizman újságíróknak kijelentette, hogy Szadattal „jól megértették egymást“. Szerinte kerülték az olyan vitás kérdéseket, mint a palesztin probléma és a zsidó települések létesítése a megszállt területeken. Szadat elnök rendkívüli figyelmességet mutatott Weizman irányában, mert egyáltalán ő az első izraeli politikus, aki megtekintette az egyiptomi haditengerészetet. Libanon, Bahrein és Marokkó bejelentette, hogy megszakítja diplomáciai kapcsolatait Egyiptommal, amiért külön- megállapodást kötött Izraellel. Egyiptomot nyíltan most már csak két arab ország, Szudán és Omán támogatja. javaslatokkal szemben Kína semmilyen konkrét intézkedést nem tervez, javaslatai nem irányulnak a béke biztosítására az országhatárok mentén. Peking mindeddig nem nyilatkozott arról a vietnami javaslatról sem, hogy a határon létesítsenek egy demilitarizált övezetet. A továbbiakban aláhúzta, a tárgyalások céljával szöges ellentétben a kínai fél azt követelte, hogy kezdjenek párbeszédet Vietnamnak más országokhoz fűződő kapcsolatáról. Itt csupán zárójelben jegyeznénk meg, hogy ez a kínai követelés teljesen alaptalan, szembehelyezkedik a nemzetközi jogrenddel, hiszen egyik országnak sincs beleszólása abba, hogy egy másik ország kivel tart fenn barátságot, ha ez a kapcsolat nem irányul az ő érdekei ellen. A vietnami külügyminisztérium dokumentumot tett közzé, amelyben felsorolja azokat a területeket a határmenti tartományokban, amelyeket a kínai hadsereg mindeddig megszállva tart, s ezzel megdöntötte azt a kínai állítást, hogy az összes csapatokat visszavonták Vietnam területéről. A vietnami és a kínai kormány az ötvenes éveik második felében megegyezett a határkérdéseikben. Most viszont a kínai katonaság három észak-vietnami tartományban, 19 stratégiai pontot erősített meg. Több határt jelző oszlopot megsemmisítettek és nagyon sokat áthelyeztek vietnami területre. A kínai provokációknak köszönhető, hogy a tárgyalások ellenére növekszik a feszültség a határokon. Például március 16-a® és április 23-a között a kínai fél 78 határprovokációt hajtott végre. Lőtték a vietnami településeket, megtámadták a vietnami határőröket stb. Ugyanezen idő alatt a kínai hajók több mint százszor sértették meg a vietnami felségvizeket Hai PO’iigh térségében, s ráadásul még Ho Si Minh-város térségében is, tehát 2 ezer kilométernyire a kínai partoktól. A kínai légierő gépei hússzor hatoltak be Vietnam légiterébe. BT-ülés Libanon kérésére Felborult a tűzszünet (ČSTK) — Libanon kérésére összeült az ENSZ Biztonsági Tanácsa. A Tanácstestület aggodalmát fejezte ki a térség feszültségének növekedése miatt, s Libanon egységéneik, szuverenitásának, függetlenségének és területi sérthetetlenségének szigorú tiszteletben tartását követelte nemzetközileg elismert határok között. A dél-libanoni jobboldali ml- líciák és az őket támogató izraeli fegyveres erők ismét megszegték az alig néhány órával korábban, ENSZ-közvetí- téssel létrejött tűzszünetet. Izraeli tüzérségi támadás érte az ENSZ békefenntartó erők nepáli egységét is. Több ENSZ- katona megsebesült. Amerikai költségvetés-javaslat NÖVEKVŐ HADIKIADÁSOK — A SZOCIÁLIS PROGRAMOK ROVÁSÁRA (ČSTK) — Az amerikai szenátus csütörtökön jóváhagyta az Egyesült Államok szövetségi költségvetés-tervezetét az 1980-as pénzügyi évre, amely ismét számol a katonai kiadások növelésével és egyidőben számos szociális program támogatásának rohamos csökkentésével. A következő héten a tervezet a képviselőház elé kerül. A javaslat szenátusi verzióját 64 szavazattal fogadták el 20 ellenében. Az 1979. október 1-én kezdődő 12 hónapos időszakra 532,6 milliárd dollár állami kiadást és 29 milliárd dolláros deficitet irányoz elő. A „hivatalos" katonai költségvetésnek 124,3 milliárd dollárosnak kellene lennie, de hozzászámítva a további tételeket, A PORTUGÁL KOMMUNISTÁK JAVASLATA Tartsanak soron kívüli választásokat 1979. IV. 28. (ČSTK) — A Portugál Kommunista Párt javasolta a parlamentben képviselt többi pártnak, hogy közös összefogással próbálják rábír i Eanes elnököt az idő előtti választások kiírására. Amennyiben az elnök elutasító álláspontra helyezkedik, a kommunisták felszólítják a többi pártot, hogy alkotmányos mechanizmus útján érjék el a soron kívüli választások kiírását. A PKP új javaslatának a célja az, hogy a jelenlegi kormányt egy új, demokratikus kabinet váltsa fel. amelyek szintén a Pentagon szükségleteit elégítik ki, ez az összeg közel 140 milliárdra emelkedik. Irán Amnesztiatervezet (ČSTK) — Asszadollah Mo- baseri iráni igazságügyminiszter bejelentette, hogy a kormány, Khomeini utasításával összhangban, általános amnesztiatervezetet dolgozott ki. Ennek értelmében halálos ítéletet a továbbiakban csak olyan személyeken lehet végrehajtani, akiknél egyértelműen bizonyítható a gyilkosságban való bűnrészesség. Modzsabi, Khomeini tanácsadója újságírókkal csütörtökön közölte, hogy Iránban illegális ellenforradalmi szervezetet lepleztek le. Kétezer tagja volt és az élén az amerikai CIA-val kapcsolatot fenntartó irániak álltak. Modzsabi megállapította, hogy a SAVAK volt titkos- rendőrség ügynökei az ország több területén továbbra is tevékenykednek. Csak Iránban naponta mintegy tíz embert ölnek meg. A SZOVJET-FRANCIA EGYÜTTMÜKÖDÉS AZ ENYHÜLÉSI POLITIKA JELENTŐS TÁMASZA (Folytatás az 1. oldalról) a tárgyalásokon hangsúlyozta Franciaországnak a független politikára irányuló erőfeszítéseit. A tárgyaló felek igen nagy figyelmet szenteltek az enyhülési politikának. Megállapították, liogy a Szovjetunió és Franciaország álltak az enyliügatva, hogy m«glec;kézteti ezt az országot. Bár ez a kaland kudarccal végződött, következményei mégis igen súlyosak. Mi, a magunk részéről, levontuk ebből a szükséges következtetéseket, s nem kétséges, hogy mások Is elgondolkodnak ezen. Az önuralom, a megíowtolit lépések hívei vagyunk, de Felvételünk a tárgyalások megkezdésekor készült a Kremlben. (ČSTK-felv.) lés bölcsőjénél, és hogy a szovjet—f rane ia eg y ü ttm üködés már második évtizede e politika egyik fő támasza. A tárgyaló felek foglalkoztak továbbá azokkal az eseményekkel és akciókkal, amelyek kedvezők e politikára nézve, vagy kárt okoznak annak. Mindkét fél megelégedéssel hangsúlyozta a Szovjetunió és Franciaország aktív együttműködésének nagy jelentőségét, a nemzetközi enyhülés folyamatának elmélyítésében, kibon takoztatásá ban. Leonyid Brezsnyev és Valéry Giscard d’Estaing kifejezték eltökéltségüket, hogy mélyíteni kívánják a szovjet—francia baráti kapcsolatokat és továbbra is fokozni a kölcsönös együttmüködés szerepét a két ország népeinek, az európai és a világméretű enyhülés érdekében. v * * # Leonyid Brezsnyev a tegnapi kremli megbeszéléseiken javasolta a francia államfőnek, hogy küldjenek a világűrbe szovjet legénységgel francia űrhajóst is. Giscard d’Estaing pozitív álláspontra helyezkedett a javaslattal kapcsolatban. A Legfelsőbb Tanács Elnöksége és a szovjet kormány csütörtökön este a Kreml-pa- lotában vacsorát adott Giscard d’Estalng tiszteletére. Ezen Leonyid Brezsnyev és Giscard d’Estaing beszédet mondott. LEONYID BREZSNYEV BESZÉDE Leonyid Brezsnyev beszédében kijelentette: — A politikai, gazdasági, tudományos és kulturális téren megvalósuló szovjet—francia együttműködés eredményeit az egész világ figyelemmel kíséri, s ez az érdeklődés teljesen jogos. A szovjet—francia kapcsolatok dinamikusan fejlődnek, s bizonyos értelemben az enyhülés barométeréül szolgálnak. A Szovjetunió és Franciaország a hetvenes években elősegítette, hogy fordulat következzék be az enyhülés Irányában. A nyolcvanas években még nagyobb jelentőségű kérdés áll előttünk: visszafordíthatatlanná kell tennünk az enyhülés győzelmét, s ki kell terjesztenünk azt a világ minden részére. Ha az enyhülés megerősödik, a béke is szilárdabb lesz. Európában rendkívül nagy fontosságú fejlemények következtek be, s a földrész népei, amelyek oly sok véres háborút, balsorsot, nyomorúságot ismertek meg, ma mind a jelenlegi nemzedék, mind a jövő nemzedékei számára békés jövőre számíthatnak. Ez adja meg a Helsinkiben aláírt Záróokmányban foglaltak történelmi jellegét. De még alaposan meg kell szilárdítani az események Ilyen alakulását, harcolni kell ezért az irányvonalért, máskülönben az egész eddig végzett munka kárba veszhet. A világ jelenleg megrázkódtatáson megy keresztül. Egy nagyhatalom fegyvert ragadott, behatolt egy szomszédos országba, cinikusan azt bizonyugyanaikkor állást foglalunk amellett, hogy az agresszióra, ha ez szükséges, határozottan kell válaszolni. Ugyanígy meggyőződésünk, hogy a Jegyverkezési verseny megszüntetése, a leszerelés és a katonai enyhülés — bele* értve a bizalomkeltő intézkedéseik kiszélesítését — mindenki számára közös ügy. Készek vagyunk arra, hogy teljes komolysággal vizsgáljunk meg minden konkrét javaslatot, amely a létfontosságú nagy kérdések rendezését célozza. E téren is nagy fontossága van annak, hogy a Szovjetunió és Franciaország kölcsönösen ismertesse egymással álláspontját. Általában véve a legmagasabb szintű szovjet—francia találkozók érezhető jó eredményeket hoznak. Bizonyos vagyok benne, hogy jelenlegi megbeszéléseink is lényegbevá- góak, gyümölcsözőek lesznek — mondta befejezésül Leonyid Brezsnyev. GISCARD D’ESTAING BESZÉDE Giscard d’Estaing beszédében kijelentette: — Magam is bizonyos vagyok benne, hogy jelenlegi találkozónk éppúgy mint az előzőék, hozzájárul az országaink közötti megértés ügyéhez, az enyhüléshez és a békéhez Európában és az egész világon. Szeretnék emlékeztetni arra — mondta a francia elnök —, hogy milyen gyakoriak, rendszeresek kapcsolataink, amelyek minden vonatkozásban sajátos jelentőségűek. Párbeszédünk folyamatos, átfogó, személyes. Ez a párbeszéd egyúttal egy politikai irányvonal folyamatosságát is jelzi: az enyhülés, az együttműködés, a megegyezés politikájának folyamatosságát. Szeretném ezt az alkalmat is felhasználni arra, hogy ismételten kijelentsem: Franciaország nagyra értékelte azt az önuralmat, amelyet a Szovjetunió a legutóbbi délkelet-ázsiai eseményekkel kapcsolatban tanúsított. Franciaország helyesli, hogy bővítsük ki párbeszédünket és együttműködésünket, növeljük az enyhülés és a béke érdekében kifejtett erőfeszítéseinket. Elérkezett az ideje annak, hogy kapcsolatainkat rendszeresítsük, s az így kialakult gyakorlatot hivatalos okmánynyal erősítsük meg. Ami az enyhülés és a béke érdekében kifejtett erőfeszítéseinket illeti, ezek előtt hatalmas lehetőségek nyíltak meg. A magam részéről azt javasolom, hogy három fő Irányvonalra összpontosítsuk azokat. Az első feladat az enyhülés megszilárdítása Európában. A második cél, amelyet meg kell valósítanunk világméretű felelősségünk érvényesítésében, az, hogy az enyhülés szellemének és elveinek a világ minden feszültséggócára, minden térségére ki kell t«»r1ednÍR. A harmadik cél a tényleges leszerelés. AESZ-döntés Afrikai védelmi erőtet hoznak létre (ČSTK) — Addisz Abebában befejeződött az Afrikai Egységszervezet katonai bizottságának ülése. Az afrikai kontinens 30 országának küldöttei az ún. frontállamoknak nyújtandó segítségről tanácskoztak. Ezek az országok a szomszédos fajüldöző rezsimek agressziójának célpontjai. A konferencia résztvevői jóváhagyták azt a döntést, hogy az AESZ keretében afrikai védelmi erőket hoznak léire. Ezek feladata lesz segítséget nyújtani az AESZ tagállamainak külföldi agresszió esetében és úgyszintén segíteni a felszabadító harcot Dél-Afriká- ban. Az afrikai védelmi erők létrehozásáról hozott határozatot az AESZ júliusi csúcskonferenciáján terjesztik elő jóváhagyásra.
