Új Szó, 1979. április (32. évfolyam, 78-100. szám)

1979-04-19 / 92. szám, csütörtök

Vietnami—kínai tárgyalások SZOVJET JEGYZÉK KÍNÁHOZ Válasz a KNK döntésére Hanoiban Ceausescu Mozambikban A RHODESIÁI AGRESSZIÓKNAK TÖBB SZÁZ HALÁLOS ÁLDOZATA VAN (ČSTK) — Izraeli egységeik és szövetségeseik, a libanoni szakadáro‘k kedden egész nap és szerdára virradó éjszaka is­mét lőtték a dél-libanoni pa­lesztin menekülttáborokat Rasi- dija, Al Ajun, Szúr és Nabatija városok körzetében. Izrael továbbra is támogatja Dél-Libanonban a keresztény szeparatistálkat, fegyverekkel látja el őket, és saját egységeit is összevonja a libanoni—izra­eli határon. Izrael így mindmá­ig nem teljesíti az ENSZ Biz­tonsági Tanácsának határoza­tát, hogy a libanoni kormány­nak engedje át Dél-Libanon el­lenőrzését. Kurt Waldheim, az ENSZ fő­titkára az utóbbi napokban is­mét tárgyalt a dél-libanoni helyzetről hivatalos izraeli és libanoni képviselőkkel. A liba­noni kormány kedden közölte, hogy 500 libanoni katonát kül­dött a déli országrészeikbe, hogy ott egyesüljenek az ENSZ-erőkkel. A Szovjet Szocialista Köztár­saságok Szövetségének Külügy- ni in i sz t é r i utná t f fe 1 ha ta bmaz tá k arra, hogy a Kínai Népköztár­saság K ü 1 ügy m i n isz téri u má nak 1979. április 3-i jegyzékével kapcsolatban a következő kije­lentést tegye: A szovjet kormány folyó év április 4-én kelt nyilatkozatá­ban kifejezte a Szovjetunió ál­láspontját a kínai fél döntésé­vel kapcsolatban, hogy nem hosszabbítja meg az 1950. feb­ruár 14 én aláírt, a barátság­ról, a szövetségről és a kölcsö­nös segélynyújtásról szóló szovjet—kínai szerződést. Ami a két ország közti meg­beszéléseiket illeti, melyekről megemlékezik a KNK Külügy- m i n tsz tér i umá nak jegy zeke, meg kell jegyezni, hogy a Szov­jetunió nemegyszer konkrét ja­vaslatot tett a tárgya lásoik (megvalósítására, amelyek min­den téren csökkentenék a fe­szültséget a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság közti kapcsolatokban, és elhárítanák a normális fejlődés útjaiból ál­ló akadályokat. A Szovjetunió 1969-ben és 1970-ben javasolta, hogy a két fél államközi dokumentumban kötelezze magát a kölcsönös meg nem támadásra fegyveres erők felhasználásával, beleért­ve az atomfegyvereket is, 1971- ban javasolta szerződés aláírá­sát arról, hogy nem alkalmaz­nak erőszakot és 1973-ban egy meg nem támadási szerződés megkötését. A kínai fél azon­ban minden egyes esetben el­utasította ezeket a javaslato­kat. 1978 ban a Szovjetunió újabb kezdeményezést tett. 1978. feb­ruár 24-én a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsának Elnöksége javasolta az Országos Népi Gyűlés ÄLlandó Bizottságának, hogy a két ország tegyen köz­zé közös nyilatkozatot a Szov­jetunió és Kína kölcsönös kap­csolatainak elveiről. Javasolták, hogy a nyilatkozatba foglalják t>ele az egyenjogúság, a szuve­renitás és területi sérLhetetlen- ség kölcsönös tiszteletben tar­tásának, a belúgyekbe való köl­csönös be nem avatkozásnak és az erőszak nem alkalmazá­sának elveit. A szovjet fél ké­szen állt a két ország képvi­selői találkozójának létrehozá­sára, amelyen egyeztették vol­na a nyilatkozat mindkét fél számára elfogadható szövegét. A Szovjetunió meggyőződése, hogy a szovjet—kínai kölcsö­nös kapcsolatok elveiről szóló dokumentum, melyet mind a két fél jóváhagyna, megfelelő kiindulási pontul szolgálna a Szovjetunió és a Kínai Népköz- társaság közti kapcsolatok ja­vítására, ami megfelelne a szovjet és a kínai nép alapve­tő érdekeinek, a béke és a nemzetközi biztonság érdekei­nek. A KNK kormánya jól ismeri a Szovjetunió álláspontját a két ország közti megbeszélések tárgyával és céljával kapcso­latban és a szovjet fél konkrét javaslatait is. Arról van szó, hogy ebben a kérdésben mind­két fél számára világos legyen a helyzet. A Szovjetunió elvárja, hogy a kínai fél figyelembe véve a fent leszögezetteket, közli véle­ményét a megbeszélések tár­gyáról és céljáról. Ha ezekben a kérdésekben egyezség szüle­tik, lehetővé válik annak meg­ítélése, milyen szinten és hol kezdődnek meg a tárgyalások. # # m A Kínai Népköztársaság nagykövete kijelentette, hogy a jegyzéket haladéktalanul át­adja kormányának. (ČSTK) — Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere április 17-én a következő jegyzéket nyújtotta át Wang lou-pchingnek. a Kí­nai Népköztársaság nagykövetének: TODOR ZSIVKOV. a Bolgár Népköztársaság Államtanácsá­nak elnöke Konsz tanti nősz Ka ramanlisz görög kormányfő meghívására április 29-én és 30-án hivatalos látogatást tesz Görögországban, SIRAHAMA NIKICSI japán távközlési miniszter meghívá­sára Tokióba utazott az a cseh­szlovák küldöttség, amelyet Vlastimul Chalupa csehszlovák távközlési miniszter vezet. A megérkezés napján megkez­dődtek a hivatalos tárgyalások. AZ AIR FRANCE francia lé­giforgalmi társaság kénytelen volt felére csökkenteni jára­tait, mert a szárazföldi sze­mélyzet béremelést és a mun­kafeltételek javítását követel­ve 24 órás sztrájkba lépett, FRANCIAORSZÁG tegnap em­lékezett meg a l’Humanité cí­mű napilap megjelenésének 75. évfordulójáról. A lapot Jean Jaures, a nemzetközi munkás- mozgalom kiemelkedő alakja alapította. Kádár János fogadta az amerikai parlamenti küldöttséget (ČSTK) — Az Egyesült Álla­mok Budapesten tartózkodó parlamenti küldöttsége a Ma­gyar Népköztársaság parlamen­ti küldöttségével kedden meg­kezdte hivatalos tárgyalásait, melyek a két ország közti kap­csolatokat érintették. Az amerikai parlamenti kül­döttséget fogadta Kádár János, az MSZMP KB első titkára. Tiszteletben kell tartani a történelmileg kialakult határokat (ČSTK) — Tegnap kezdődött meg Hanoi ban a vietnami és kínai kormányküldöttség közöt ti tárgyalások első fordulója a két ország közötti lka peso latoik normalizálásáról. A vietnami küldöttséget Phan Hien kül ügyminiszter-helyettes, a kínai tárgyalófelet Chan Nie#« iung külügyminiszter-helyettes ve zelte. Phan Hien a tárgya lá'soik megkezdése koar hangsúl yozta, hogy a kínai kormánynak min­den katonát vissza kei] hívnia a Vietnami Szocialista Köztár­saság területéről, véget kel) vetnie a vietnami határ közeié ben zajló csapatösszevonásuJk nak, s úgyszintén be kell szün­tetnie a Vietnam elleni provo­katív akciókat. A ikét ország közötti normális kapcsolatok felújításának a békés egymás mellett élés alapelveiből kell kündunia, tiszteletben kell tar­tami a másik fél függetlensé­gét. szuverenitását, területi egységét, s meg ikell szüntetni a másuk fél bel ügyeibe való be­avatkozást. A vietnami kormányküldött­ség vezetője kijelentette, hogy a két ország közötti határ- és területi problémákat a törté­nelmileg kialakult határok tisz­teletben tartásával kell megnl- dani, EGYIPTOMI—IZRAELI OLAJTÁRGYALÁSOK Norvégia visszautasította az amerikai kérést (ČSTK) — A Sínai-félszige ten Abu Rudeisz városbein iked den megkezdődtek Jicchak Mo daj izraeli energiaügyi minísz tér és Ahmed Hal egyiptom kőolajipari miniszter tárgya Iá sai. A miniszterek Izraelnek ar ról a követeléséről tárgyalnak hogy Egyiptom szállítson neki kőolajat a sínai lelőhelyekről A tárgyalások első fordulója után a két miniszter kifejezte elégedettségét. Az izraeli rnt niszter még azt is kijelentette hogy nem merültek fel semmi lyen ellentétek, amelyek mega kadályozhatnák a tárgyalások sikerét. Walter Mondale amerikai al elnök skandináviai kőrútján szintén foglalkozott Izrael kő­olajszükségletével. Kérte Nor végiát, hogy szállítson olajat Izraelnek. Norvégia ezt vissza utasította. Az általános véle mény szerint Norvégia attól tart, hogy az esetleges Izraelbe irányuló kőolajszállítmányok következtében elveszítené arah üzleti partnereit. XXX Az Al Ahram tegnapi szánná ban közölte Musztafa Khalil egyiptomi miniszterelnök nyi latikozatát, amely bizonyítja, hogy az egyiptomi szervek minden eszközzel igyekeznek megakadályozni a bagdadi kon­ferencia határozatainak telje­sítését. Khalil rámutatott, hogy Egyiptom semmi áron sem en­gedi meg az Arab Liga irányító szerveinek Kairóból való áthe­lyezését, sem pedig azt, hogy a liga egyiptomi alkalmazott­jai elhagyják az országot. Azzal fenyegetőzött, hogy a szerve­zetnek azok az arab alkalma­zottjai, akik Tuniszba utaznak, nem térhetneik vissza többé Egyiptomba. Khalil miniszterelnök elis­merte, hogy Egyiptom betiltot­ta a közös arab dokumentumok Tuniszba való kivitelét, melyek a liga tulajdonát képezik. A másik oldalon ígéretet tett, hogy Kairóban biztosítanak minden szükséges feltételt a liga tevékenységéhez és cáfol­ta, hogy befagyasztották az Arab Liga Kairóban elhelyezett pénzügyi alapjait. Azonban képmutatóan hozzátette, hogy ezekkel a pénzügyi eszközök­kel csak ,,bizonyos“ embereik rendelkezhetned. (ČSTKJ — Az el nem kötele­zett országok koordinációs bi­zottsága határozottan elítélte a törvénytelen rhodesiai fajüldö ző rezsimet, amiért ismételten támadásokat indított zambiai és botswanai területeik ellen. Az indokolatlan agressziónak több száz zimbabwei menekült és zambiai lakos esett áldozatul, jelentős anyagi károk keletkez­tek — hangsúlyozza a bízott* ság nyilatkozata, amelyet teg­nap tették közzé New York­ban. A dokumentum határozot­tan elutasítja a salisburyi szer­vek állításait, melyek szerint a támadásokat állítólag partizán- alakulatok ellen indították. Megdönthetetlen bizonyítékok igazolják, hogy az agressziót közvetlenül azon meneküllek ezrei ellen irányították, akik Smith rezsünje elől a szomszé­dos országokban kerestek me­nedéket. A bizottság ugyanakkor fel­hívta a nemzetközi közvéle­ményt, hogy nyújtson segítsé­get Zambiának és Botswaná­nak ebben a nehéz időszakban. Izraeli támadás palesztin menekülttáborok ellen kélt szándékát s a szó legne* mesebb értelmében vett hősies­ségét bizonyítja, hogy röviddel egy népfölkelés (amely ezrek életébe került, terrorba ful­ladt) véres leverése után is­mét fegyvert ragadtak. Ilyen történelmi szituáció csak ott jöhet létre, ahol már más kiút nincs, ahol a nép nyomora el­viselhetetlen. A forradalomnak ma vagy holnap Nicaraguában is győz­nie kell, a haladást nem lehet megállítani, egy nép tűrőképes­ségének is van határa. Bízzunk a nicaraguai népi forradalmi erők elszántságában, tapasz­taltságában. Ebben az ország­ban is vannak régi, hősi ha­gyományai a nemzeti felszaba­dító harcnak. Például a sandi­nista partizánok neve is erre mutat. Az 1926-os amerikai megszállás (egyébként nem ez volt az első) ellen harcoló fegyveres mozgalom élén Au- gusto César Sandino állt. Kis regényt lehetne írni arról, ho­gyan csúszott ki többször az amerikai csapatok gyűrűjéből, majd azok távozása után visz- szavonult a közéletből, szövet­kezeti gazdaságot szervezett. A források szerint Somoza 1934 februárjában tőrbe csalta és lelövette. Az ő nevét tűzték zászlajukra az ellenállók, s egész Latin-Amerika saját hő­sének vallja. A sandinisták már többször igazolták: méltók erre a zászlóra. MALINÁK ISTVÁN E napokban egyre több hír érkezik Nicaraguából. A TASZSZ szovjet hírügynök­ség pl. arról tudósított, hogy a múlt hét végén, szombaton és vasárnap már minden fonto­sabb városban harcok dúltak. A fővárosban, Managuában több laktanyát és csendőrőrsöt megtámadtak a hazafiak. Este­liből a Sandinista Nemzeti Fel­szabadítási Front partizánjai taktikai okokból azért vonul­tak ki, hogy a diktátor légi­ereje ne bombázhassa szét a várost. A hazafias erők képvi­selői bejelentették: rövidesen újabb általános népi felkelés robban ki Somoza diktátorre- zsimje ellen. Tavaly ősszel ugyanígy ír­tunk, majdnem ugyanezekkel a szavakkal. Akkor a nicaraguai nép a partizánok vezetésével szintén fegyvert ragadott. So­mozát csak az Egyesült Álla­mok hathatós támogatása és a nemzeti gárda mentette meg. De milyen áron? A diktátor saját népének ezreit, tízezreit gyilkoltatta meg, bombázta a városokat, ágyútíizet zúdított a lakosságra. Saját népére — írom le, de mindjárt arra gon­dolok, ki kellene törölni, hi­szen Nicaragua népe egyálta­lán nem vallja a magáénak a véres kezű diktátort. Az USA már több mint 45 éve támogatja a Somoza-di- nasztiát. Ha inog a trónjuk, akkor gyors dollárinjekciók­kal, fegyverrel, politikai támo­A DIKTATÚRA ALKONYA gatással igyekszik azt megszi­lárdítani. „Somoza-papa“ közel ne­gyedszázadig uralta az orszá­got, s amíg egy golyó kioltot­ta az életét, 200 millió dollárt harácsolt és lopott össze. Öt fia Luis- Somoza követte tíz esztendőre, majd ennek fivé­re, a mostani diktátor, Anasta- sio Somoza Debayle követke­zett, a fegyveres erők volt fő- parancsnoka, aki az Egyesült Államokban tanulta a katonai „szakmát“. A források szerint vagy száz részvénytársaságot ellenőriz, magánvagyona kb. 500 millió dollár. Az ország bányaiparának 80, erdészetének 90 százaléka a külföldi, főleg az amerikai tő­kések kezén van. A lakosság 60 százaléka írástudatlan. A munkanélküliség közel 50 szá­zalékos. S még egy-két jellemző ada­lék, miért érdeke Washington­nak a Somoza-diktatúra (vagy Somoza nélküli diktatúra) fennmaradása. Nicaraguából ugyanis könnyen ellenőrizheti a többi közép-amerikai orszá­got és a karib-tengeri sziget­világot. Másrészt: ez Közép­Amerikában a legkommunista- ellenesebb rendszer. A nicaraguai hazafiak eltö­(ČSTK) — Nicolas Ceaus.;s­cu, a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialis­ta Köztársaság elnöke tegnap befejezte hivatalos zambiai látogatását, és háromnapos hi­vatalos látogatásra Maputóba, Mozambik fővárosába utazott. Zambiai látogatása befejeztével aláírták a két ország közti ba­rátságról és együttműködésről szóló szerződést, továbbá meg­állapodások születtek műszaki és gazdasági együttműködésről több ipari ágazatban, a mező- gazdaságban, a közlekedésben, és aláírták a román—zambiai közös közleményt. Elmaradott a kínai mezőgazdaság (ČSTK) — A Zsenin in Zsipao pekingi napilap keddi száma azt fejtegeti, hogy a bizony­talan kínai politikai és gazda­sági helyzet az utóbbi húsz év­ben a mezőgazdaság jelentős el m a ra do 11 s á gá t er e d mén yez te. Megemlítette, hogy a kínai vá­rosok egyik legnagyobb gondja ma is a folyamatos élelmiszer­ei Iá tás. A napilap elemzésében rá­mutat, hogy hosszú éveken át a költségvetésnek csak a 10 százalékát fordították a mező- gazdaság fejlesztésére. A köny- nyűiparnak úgyszintén kevés jutott, mert a fő beruházásokat a nehéziparba irányították, mindenekelőtt a vas- és acél­gyártást fejlesztették. Amint ismeretes, ennek az az oka, hogy Peking már évek óta a katonai potenciál fejlesztésére összpontosít. Ujjongó emberek ezrei fogadták április 13-án Kampala utcáin az új ideiglenes ugandai kormányt, amely Juszuf Lule professzor ve­zetésével repülőgépen • megérkezett az ugandai fővárosba, hogy átvegye az ország ügyeinek intézését. A képen: Juszuf Lule (közé­pen) röviddel az ugandai fővárosba való megérkezése után. (Képtávírón érkezett — ČSTK)

Next

/
Thumbnails
Contents