Új Szó, 1979. április (32. évfolyam, 78-100. szám)

1979-04-18 / 91. szám, szerda

Több friss zöldséget a városnak Az eredmények önmagokért beszélnek KOMMUNISTÁK AZ AGITÄCIÓ ÉLÉN $ CSELEKVÉSRE SERKENTŐ ERŐ 0 ' POLITIKA ÉS MUNKASTÍLUS Bármelyik irányból közelít­jük meg a nitrai járásban gaz­dálkodó Hosfovced Efsz határát és a hatósugarába eső terme­lési egységeket, mindenütt szemléltető tábláik ragadják meg a látogatók figyelmét. A közös gazdálkodás fejlődési eredményeit és gondjait egy aránt kifejező adatokból már az első benyomások alapján arra következtethettünk, hogy a szövetkezet vezetői az idő­szerű tájékoztatáson kívül a cselekvésre mozgósító gazdasá­gi propagandának, agitációnak is nagy jelentőséget tulajdoní­tanak. Gondolatainknak kifeje­zést is adtunk. — -Helyes a feltevésük — Igazolta állításiunkat Karol Paulov mérnök, az efsz párt- alapszervezetének fiatal elnö­ke. — A működési körzetünk­ben arányosan elhelyezett nép­szerűsítő táblákkal valóban az volt a célunk, hogy ezúttal is kapcsolatot teremtsünk az em­berekkel, és cselekvésre moz­gósítsuk őket. Kétségtelen, hogy a szemléltető adatok kifejezik a célt. A cél elérése viszont körültekintő ’szervező munkát igényel. Emberközeli irányítás A körültekintő, pontos szer­vezés lehetővé teszi az ered- menyes irányítást, amely nem jel en thet csupá n műveleti u ta­sí tgatást. Az irányítás, a párt­munka bármely területét is érinti, emberekkel van kapcso­latban, nem lehet utasítás jel­legű. Az érvelésre, a meggyő­zésre, a határozatok gyakorla­ti átültetésére a gazdasági pro­pagandának, agitüciónak min­dig nagy szüksége van. — Enélkül — mondotta Ond­rej Horniak mérnök, az efsz elnöke — nem tudnánk alkotó- an végezni munkánkat. És még mennyi mindent kell számításba venni 1 Különböző magatartású, szemléletű emberek véleményét kell formálni és megnyerni őket a cél eléréséhez. A szövetkezet kommunistái­nak a gazdasági propaganda és az agitáció terén végzett mun­káját csak akkor értékelhetjük igazán, ha ismerjük, hogy a pártalapszervezet múlt évi év­záró taggyűlése után milyen erőfeszítéseket tettek például a sz a rvas m ar h a - ten y és zt és fel len - dítésére. — Abból indultunk ki —■ magyarázta a történteket Viera Svetlanská, az állattenyésztési ágazat helyezeltes vezetője —, hogy a munkaerőhiány miatt feltétlenül végre kell hajta­nunk az állattenyésztés össz- ponrtosítását. S ha már össz­pontosítunk, a munkafolyama­tokat is gépesítenünk kell, ami viszont lehetővé teszi, hogy azonos létszámmal elvégezzük a megnövekedett állomány kö­rüli teendőket. Az igényes cé­lok elérése természetesen azt is megkövetelte, hogy a gondo­zók a hat községben levő régi istállókban nagyobb figyelmet fordítsanak a. borjak elválasz­tására és a tenyészáHatóik mű­velésére, valamint a tejhozam növelésére. Az évzáró taggyűlés a fal­adat teljesítésére külön párt- megbízatásokat adott az ága­zatban dolgozó kommunisták­nak, akik elsősorban saját munkaterületükön mutattak kö­vetésre méltó példát. Másod­sorban pedig — a kedvezőbb műnk afe 11 ét el e k meg terem t ésé- nek reményében — a nagyobb hasznot hozó, korszerűbb te- nyésztéisi eljárások követésére is hatásosan agitáltak. — Az eredmény? Közelebb a célhoz — Aránylag rövid idő állt rendelkezés ü n k re — mondotta Svetlanská elvtársnő —, s bár csodák nem történtek, annyit elértünk, hogy 3150 literre „fel­tornáztuk“ az évi átlagos tej- hozamot, s a chyzerovcei rész­legen — egyelőre 512 tehén­nel — részben elértük az állo­mány összpontosítását. A folyó é*v végéig azonban előrelátha­tólag befejezzük a férőhelyek átépítését, és a részlegen a megnövekedett, immár 880-as tehénállományunkat egy helyre összpom t o s í t h at j uk. Az építkezést jobbára önere­jükből, jelentősebb beruházási összeg felihasználása nélkül végzik, mindössze az AGRO- STAV Vállalat segítségét igény­lik. A szövetkezet egyesítésének első éveiben, csaknem hét év­vel ezelőtt, hasonlóképpen haj­tották végre a hízósertés- és a több mint 500 darabos koca- á Hó mán y ö ss z p ont os í tás át. Ugyanakkor a 4000-et számláló juhállományuk tenyésztési he­lyéül jedľové Kostolanyt jelöl­ték ki, s vezetését a tapasztat? Jozef Hrúzik nyugdíjas, vete­rán kommunistára bízták. Tovább a megkezdett úton Közismert, hogy főképpen az egyesített, megnagyobbodott szövetkezetekben a tagság ak­tivitásának kibontakoztatása sokrétű tömeg politikai munkát igényel. így van ez Hostovcén is. Téves azonban a feltétele­zés, hogy az aktivitást önma­gában az anyagi érdekeltség Is kiválthatja, hogy ez csak szer­vezési intézkedések dolga. A pártalapszervezet fei el őssé g tel­jes és céltudatos fáradozása, a gazdasági propaganda és agitá­ció végzése ebben is nélkülöz­hetetlen. — Alihoz, hogy e®k a mun­kát eredményesen és hatéko­nyan végezhessük — toldotta meg a pártalapszervezet elnöke —, a szövetkezeti demokrácia ér­vényesítését sem tarthatjuk má­sodrangú kérdésnek. Tapaszta­lataink igazolják, ha efsz-tag- ságunk naponta meggyőződik a párt- és gazdasági vezetés tö­rekvéseiről, természetes belső igényévé válik a közreműködés a közös gazdaság ügyeinek el­döntésében és megoldásában. Ha imitt-amott mégis találko­zunk formális vonásokkal, en­nek — megítélésem szerint — az az egyik fő oka, hogy a kommunisták ezeken a terüle­teken nem tudnak még hiány­talanul eleget tenni a párt ve­zető szerepéből adódó kötele­zettségeiknek. Ezért arra tör reikszünk, hogy minden párttag politikai felelősséget erezzen a szövetkezeti demokrácia kibon­takozásáért. Nem kevésbé fon­tos a pártalapszervezet belső deanokráci á j án a k ki tel jesedése, mivel ez erőteljesen hat a szövetkezeti demokrácia gya­korlatára, befolyásolja a tömeg­szervezetek belső demokratiz­musát, sőt a gazdasági vezetés stílusát is. A politikai és a munkastílus szoros és kölcsönös kápcso,ta­tában elsődleges szerepe ter­mészetesen Hosťovcén is a po­litikának van. S e kettős fel­adat meghatározza a 71 taglét­számú szövetkezeti párta,lap­szervezet tevékenységét. Hiszen a XV. pártkongresszus határo­zatainak végrehajtása a szer­vező munka magasabb színvo­nalra emelését, a forradalmi lendület, a politikai agitáció fokozását, az efsz-tagok cse­lekvésre való mozgósítását j igényli, a feladatok időközi i elemzése pedig a célok és a j reális lehetőségek sokoldalú i számbavételét, a tartalékok fel­tárását, s a demokratikus esz­mecserét követelik meg. Vég­eredményben ez a gazdasági propaganda és agitáció éltető eleme, céljaink elérésének megbí&ha tó irán y tű j e. SZOMBATH AMBRUS Az utóbbi években egyre több mezőgazdasági üzem fog­lalkozik korád zöldségfélék ter­mesztésével. Ez egyrészt ki fi zetődő termelési ágazat, más­részt vitamindús, zöldséget biz­tosít a lakosság számára. Kele t-Sz lóvá k ia met ropolisá- nak körzetében — a kerületi szerveiknek az 1977-es év no­vemberében tett intézkedései alapján — gyarapodott a zöld­ségtermesztő üzemek szama, egyben a korai zöldségfélék termőterülete is. Ezen üzemek közé tartozik az Aprófalvaki (Valaliky) Ál­lami Gazdaság is, ahol ikülön zöldségtermesztő részleget lé­tesítettek. innen tavaly több mint hetvenöt vagonra való zöldséget juttattak Kassa í Ko­šice) piacára. A zöldségárusító üzletek pultjain már találkoztunk idei retekkel, hagymával s azt is megtudtuk, az aprófalvaki zö 1 d ségke r té sz étből -száll í to ttá k. A községijén nem volt nehéz megtalálni a zöldségtermesztő részleg központját. A fűtőház magas kéménye és az üveghá­zak jelezték, merre kell men­nünk. Az irodában Jozef No- vákkal, a speciális növényter­mesztés agrotechnikusával és Imrich Eliáš brigádvezetővel beszélgettünk. Tőlük tudtuk meg, hogy tavaly 55 hektáron te r me sz te t tek z ö 1 d ség f é léket. — Az idén öt hektárral bő­vül ez a terület, s közel száz­hét vagonra való zöldséget •akarunk piacra adni — tájé­koztatott Jozef Novák mérnök. Anna Vargová retkei csomóz IJ. Onofrej felvétele) Mária Palenftárová salátái szed — Például tartósítható uborkát 17. káposztát 15, sárgarépát 10, petrezselymet 10 hektáron ér, két hektáron — fólia alatt paprikát termesztünk. Az üveg házban fél hektáros terület áll rendelkezésünkre, itt retket, „csemege“ hagymát, salátát ter­mesztünk. Az idén további fél hektárral bővítjük az üvegházi területet. Imrich Eliáš üzemvezető — a 23 nőből álló szocialista mun kabrigád vezetője —, üveg ház látogatásra hívott. Á kellemes légkörű, fűtött üvegház parcel­láin szorgos kezű asszonyokat találtunk. Többségük a papn- kapalánták kiültetésével foglal­kozott. Mária Palenfcárová a zsenge saláták közül válogat­ta a leszedésre alkalmasakat, Anna Vargová a piros retek csomókba szedésével fog la la toískodott. — Mennyi került már ezek bői piacra? — A csemegehagymábó! már háromezer, a retekből több mint ezer csomót adtunk el ed dig, a napokban újabb szállít­mányt indítunk útjára — vála­szolt Imrich Eliáš. — Hamaro­san a saláta is nagyobb meny- nyiségben kerül piacra. A ka­ralábé is „testesed ijk" már, két hét múlva azt is szállíthatjuk. Végezetül még arról is tudo­mást szereztünk, hogy az idén több mint kétmillió korona ér tékű zöldséget adnak piacra ebből a városkörzeti zöldség kertészetből. Ikulik; Alapvető minőségi változás A közeljövőben emlékezünk meg a CSKP IX. kongresszusá­nak 30. évfordulójáról. Ezen a kongresszuson mondotta Kle­ment Gottwald elvtárs, hogy: „Nem lesz nálunk szocializmus a falu szocializmusra való át­térése nélkül. S nem lesz szo­cialista falusi életforma a mun­kásosztály és parasztság szö­vetsége nélkül“. A társadalmi fejlődés igazolta Gottwald elv­társ szavait. A falvak szocia­lista átépítését a lenini szö- vetkezetésítési terv érvényesí­tése és a szovjet mezőgazdasá­gi dolgozók tapasztalatainak felhasználása tette lehetővé. Ezeken az alapokon mezőgaz­daságunk az elmúlt harminc év alatt alapvető minőségi válto­zásokon ment keresztül. A szo­cialista nagyüzemi termelésre való áttérés, a szövetkezeti földművesek osztályának létre­jötte, a mezőgazdaság fejlődé­sének jelenlegi szakasza teret nyitott a tudományos ismere­tek alkalmazásának is a mező- gazdaságban. S ez végső soron a falusi lakosság életmódjának a megváltozását vonta maga után. KÖZELEBB EGYMÁSHOZ A falvakban végbement szo­ciális osztály szerkezet-változás a falusi és városi életfonma közötti különbségek megszün­tetéséhez vezetett, melynek kö­vetkeztében a falu elveszítette kimondottan mezőgazdasági jellegét. A mai falu szociális osztályszerkezete épp olyan, mint az egész társadalomé. A falu és a város szociális osz­tályszerkezetében bekövetke­zett hasonlóság annak követ­kezménye, hogy a falvakban ug­rásszerűen megnőtt a munká­sok száma. A gazdaságilag te­vékeny falusi lakosság nagy része ma már nemcsak a mező- gazdaságban dolgozik. A két­ezer lakosú falvakban a nem mezőgazdaságban dolgozók ké­pezik a lakosság 71,6 százalé­kát. A falun élő munkások életfelfogására, érdeklődési körére nagy hatással van a vá­ros társadalmi élete, ezért a falu vérkeringését a haladó, szocialista, városi élet elemei­vel frissítik fel. Csehszlovákiá­ban a gazdaságilag tevékeny dolgozóknak a 13,1 százaléka, Szlovákiában a 15,8 százaléka dolgozik a mezőgazdaságban. A mezőgazdasági dolgozók létszá­ma a termelés korszerűsítése folytán tovább csökken. A két alapvető társadalmi osztály közeledését elsősorban a kétféle szocialista tulajdon termelőerőinek a közeledése te­szi lehetővé. A közeledés a munka jellegében is megnyilvá­nul. A múltban éppen a munka jellege volt az egyik alapvető oka és forrása azoknak a kü­lönbségeknek, amelyek a falu­si és a városi lakosság élet­módjában mutatkoztak meg. Az elmúlt harminc év ebben a vi­szonyban Is alapvető minőségi változásokat idézett elő, ame­lyek hatással vannak a mező- gazdasági dolgozók életmódjá­ra, s a szabad Idejükben való tevékenységre. A FEJLŐDÉS EGYES SZAKASZAI A szövetkezetek megalakulá­sát követő években ugyan még kisüzemi felszerelésekkel dol­goztak a földművesek, de a munkának csoportos jellege volt. Megszűnt a kizsákmányo­lás, kezdetét vette a kölcsönös elvtársi viszony kialakulása. Az emberi értékek mércéje ezen­túl a munka. Formálódik az új típusú dolgozó ember, aki át­lépte a magántulajdon emelte korlátokat. Nagy előrelépés volt, hogy elkülönült a föld­műves háztartása és a mező- gazdasági üzem. Más tartalom­mal telítődik meg a magánélet és megváltozik a család gazda­sági-termelő funkciója. A hatvanas években, a szo­cialista nagyüzemi mezőgazda- sági termelés új szakaszában, egyre több mezőgazdasági gé­pet kapnak a szövetkezetek és így az egyes munkafolyamatok végzése könnyebbé válik. Az azelőtt mindenféle mezőgazda­sági munkát végző földműves lehetőséget kap, hogy egyfajta munkára szakosítsa magát. EZ azonban bizonyos szakképzett­séget kíván. Ma például min­den ezer mezőgazdasági dolgo­zóra húsz főiskolát, 86 közép­iskolát és 220 szaktanintézetet végzett dolgozó jut. A munka jellegében végbe­ment változások — amelyek hatással vannak a mezőgazda- sági dolgozók életének más te­rületeire is — a szövetkezeti dolgozók szakmai összetételé­ben is visszatükröződnek. Ki­alakultak olyan szakmák, ame­lyek falun azelőtt teljesen is­meretlenek voltak; így példá­ul a traktorosok, kombájnosok, tehergépkocsi vezetők, kocsikí­sérők képezik a szövetkezeti dolgozók 14,4 százalékát. Má­sodik csoportba tartoznak a növénytermesztésben dolgozók, akik az összes dolgozó 30,3 százalékát alkotják. Harmadik népes csoport az állattenyész­tési dolgozóké, akik 29 száza­lékban képviseltetik magukat. A maradék 12,4 százalék a melléküzemágakban dolgozik. Érdekes, hogy az új szakmá­ban jobbára fiatalok dolgoznak. Nyilvánvaló, hogy ezek a szak­mák hasonlítanak leginkább a gyári, üzemi foglalkozásokhoz. Ez a tény azonban már megha­tározó részét alkotja a fejlődés jelenlegi szakaszának. A szako­sítás, a kooperáció, a mezőgaz­dasági munka iparszerűvé válá­sát erdeményezi. Ez a folyamat természetesen a 6. ötéves terv­időszak után is folytatódik még. HOSSZÚ TAVÜ PROGRAM Többek között azért, mert itt a fizikai munkavégzés aránya csökkentésének, s az automati­zálás fejlesztésének hosszú tá­vú programjáról van szó. Elő­zetes számítások szerint 1970— 2000 között a fizikai munka részaránya a termelésben 50 százalékról 30—35 százalékra csökken, a gépesítés és félau­tomatizálás pedig 2,5 százalék ról 10—15 százalékra növek szik. A közeljövő legégetőbb fela­datai közé tartozik a tudomá­nyos ismeretek széles körű al­kalmazása a mezőgazdaságban, a dolgozók szakképzettségének növelése, a munkakörülmények és munkafeltételek javítása. Ez utóbbiról bővebben is szó­lunk, mert Csehszlovákiában az efsz-eknek a 49,4 százaléká­ban még alapvető egészségügyi berendezések sincsenek meg, s csak 26 százalékuk biztosítja dolgozóik egész évi étkezteté­sét. Mindössze 22 szövetkezet­nek van saját egészségügyi köz­pontja. Szociológiai felmérések to vábbá arra is figyelmeztetnek, hogy a több mezőgazdasági üzem összevonásával változá­sok történtek az irányításban, és ezek a változások azt ered ményezték, hogy a dolgozók­nak kisebb lehetőségük van az Igazgatásban való részvételre, s ez gyengíti aktivitásukat és elkötelezettségüket. A még meglevő fogyatékossá­gok ellenére leszögezhetjük, hogy a szocialista építés kez­dete óta élteit harminc év alatt a szövetkezetek — ame­lyek a mezőgazdasági földte­rület kétharmadán gazdálkod­nak — szilárd támaszai a nép­gazdaságnak. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy amíg a szociali­zálás előtt egy földműves hat, ma egy mezőgazdasági dolgozó már 15 ember élelmezését biz­tosítja. NORA WEBEROVA 1979. IV. 18, 4

Next

/
Thumbnails
Contents