Új Szó, 1979. április (32. évfolyam, 78-100. szám)

1979-04-17 / 90. szám, kedd

PARTUNK ÉS NÉPONK GYŐZELMES ŰTJA

(V oly lat ás a 3. oldalról)

tősége, amely fenntartás nélkül a marxizmus—leninizmus pozícióin all, szétforgácsolt tömeggé válik, amely nem képes akciókat szervezni, és az ellenforradalmi erük támadása következtében bizonyos feltételek között veresé; get szenved“.'

Ezért elsőrendű feladat volt, ami egyúttal feltételezte a konszolidálás sikerét, a párt megtisztítása a jobboldali opportunizmus híveitől és mindéin idegen elemtől, a párt lenini forradalmi jellegének felújítása, sorainak egyesítése a marxizmus—leninizmus és a proletár Internacionalizmus elvei alapján. Ehhez jelentős mértékben hozzájárultak a pár tagokkal folytatott beszélgetések, amelyeket a tagkönyv- cselével kapcsolatban valósítottak meg. A kommunista páj:t kizárta soraiból a jobboldal vezetőit akik elárulták, megvált a passzív, ingatag tagoktól. A párt elvhűan, de ugyanakikor érzékenyen járt el, különbséget tett és tesz azoik között, akik valóban ellenségek és akik tévedtek, különbséget tett azok között az emberek között, akik programszerűen ártani akartak a kommunizmusnak és azok között, akik őszintén és becsületesen ikeresik az utat a szocialista építésben való aktív részvételhez.

A párt megtisztult, aránylag rövid idő alatt rendezte sorait, felújította forradalmi jellegét, újból a nemzetközi kommunista mozgalom szilárd része lett, újból megszerezte a szocialista közösség testvéri kommunista pártjainak, a nemzetközi forradalmi mozgalom kommunista és munkáspárt ja imák megbecsülését, tekintélyt vívott ki.

Az 1909 áprilisi ülés óta kommunista pártunkban újból elvhűen érvényesül a lenini munkamódszer és munkastílus — tudomány osság, a kol- leiktív szellem, a'demokratikus centralizmus, a párton belüli demokrácia, a bírálat és az önbírálat. A párt rendkívüli jelentőséget tulajdonít tevékenysége alapelvének — állandó kapcsolatban áll a néppel, állandóan mélyíti ezt a kapcsolatot, gondot fordít a tagság javítására, forradalmi magva megszilárdítására, a tagok és tagjelöltek ideológiai növelésére, a párt akcióképességének fokozására, és arra, hogy a társadalmi élet minden területén következetesen érvényesül jön vezető szerepe.

Felújult, elmélyült, tovább fejlődött a munkásosztály, a szövetkezeti parasztság, az értelmiség és a többi dolgozó szövetségének politikája, amit kifejez a pártonkivüliek és a Nemzeti Front többi politikai pártja tagjainak aktív részvétele a kommunisták oldatán, a pártpolitika kialakításában és megvalósításában.

Csehszlovákia Kommunista Pártja politikájának helyességét bizonyítja a CSKP KB 1969 áprilisi ülése utáni fejlődés. Csakis a leninizmusból kiinduló politika alapján mozgósíthattuk a társadalom alkotó erőit a mély válság leküzdésére, tudtuk kiküszöbölni a válság súlyos következményeit, konszolidálni a társadalmat, felújítani a gazdasági fejlődés és a többi terület fejlődésének dinamikáját. A párt csakis ezzel a politikával tudta folytatni társadalmi fejlődésünk pozitív irányzatát, tudta kidolgozini a fejlett szocialista társadalom építésének nagyszabású és vonzó programját, amint azt a XIV. és XV. pártkongresszus határozataiból ismerjük. Ez a program következetesen a társadalom alapvető szükségleteinek kielégítésére, progresszív fejlődésére, a nép anyagi és szellemi színvonalának emelésiére irányul, sokoldalúan szavatolja a dolgozók létbiztonságát, szüntelenül szilárdítja a szocialista társadalmi rendszert. Kifejezi szocialista rendszerünk reális humanizmusát, és bizonyítja egyértelmű előnyeit a kapitalizmussal szemben.

Büszkék vagyunk arra, hogy az a politika, amelyet pártunk 1969 áprilisa óta valósít meg, 1948 februárja forradalmi szellemének szerves folytatásét jelenti. A szociaMstaellenes erők a válságos években nemcsak revideálni, hanem felszámolni is akarták 1948 februárjának eredményeit. Pártunk politikája megfelel társadalmunk további fejlődése mai és jövőbeli szükségleteinek. A párt 1969 áprilisa utáni politikája a marxizmus—leninizmus alkotó fejlesztéséinek politikája, és pozitívan oldja meg a felmerülő problémákat. A párt az új feltételek között tovább tudta fejleszteni a lenini munkamódszert és munkastílust, új magatartásformákat talált, amelyek elvhűek, de ugyanakkor differenciáltak, mivel a lakosság valamennyi rétege ismereteiből indulnak ki. A párt kongresszusáról alkotó együttműködésre hívott fel minden embert, kommunistákat és pártonkívülieket, mindenkit, aki akar és tud segíteni a szocializmus építésében. Teljes mértékben érvényesítette a gykorlatban az Arccal

a tömegek felé jelszót, és megszilárdította szövetségét; a néppel. Csehszlovákia dolgozói meggyőződtek pártunk politikájának helyességéről, és ezért bíznak ebben a politikában, aktívan, tettekkel támogatják. Ez pártunk tíz- éves munkájának legértékesebb és legnagyobb politikai eredménye.

Dolgozóink párt iránti bizalmának, vezető szerepe megvalósításának jelentős bizonyítéka a párttagok állandó gyarapodása. Elsősorban a munkások és a fiatalok soraiból. Csehszlovákia Kommunista Parijának ma több mint 1,5 millió tagja és tagjelölt je van.

Azok a sikerek, amelyeket társadalmunk a párt vezetésével ért el, bonyolult küzdelmek eredményei, a problémák leküzdésének és a fogyatékosságok kiküszöbölésének folyamatában születtek a dolgozók kezdeményezésének, képességeik és erejük állandó alkotó fejlesztéséinek feltételei között. A párt állt e bonyolult küzdelem élére és becsülettel helytállt.

A kommunisták munkájával, a párt vezető szerepéinek következetes érvényesítésével szemben támasztott nagy igények a fejlett szocialista társadalom építésének viszonyai között állandóan, egyre nagyobb mértékben növekednek. Ezek az igények a XIV. kongresszus által megfogalmazott és a XV. kongresszus által lebontott feladatok nagyságából és bonyolultságából az objektíve változó belső és külső feltételekből erednek, amelyek közt megvalósítjuk a nagyszabású szociális és gazdasági programot. A párt ezért tagjait céltudatosan ahhoz vezeti, hogy minden szervben és szervezetten emeljék a munka színvonalát, következetesen ügyel a lenini munkamódszerek és normák megtartására és fejlesztésére, arra törekszik, hogy állandóan érvényesítsék a bírálat és ön- bírálat fontos lenini elvét.

A párt munka, a pártszervek és -szervezetek, minden párttag munkája javításában állandó és fontos útmutató a CSKP KB márciusi 11. ülésének határozata, valamint a CSKP KB 12, ülésének a ta g k ö n y ve se réve 1 kapcsolatos határozata.

V.

A párt és a munkásosztály vezető szerepének felújítása lehetővé tette a nép szociális és jogi biztonságának, valamint a társadalmi tulajdonnak a szavatolását. A széles nép- rétegek látták, hogy miután a politikai és gazdasági vezető funkciókból távoztak a jobboldal vezetői, újból az a politika érvényesült, amely megfelelt a nép alapvető érdekeinek. Ez lehetővé tette, hogy gazdaságunkban aránylag rövid idő alatt leküzdjük a mély bomlást, konszolidáljuk a politikai és gazdasági viszonyokat, és megteremtsük a feltételeket a további haladáshoz. A CSKP XIV. kongresszusa 1971 májusában indokoltan vonhatta le azt a következtetést, hogy társadalmunk konszolidált, a gazdaság felújította stabilitását és fájból dinamikusan fejlődik.

E fejlődés alapvető feltétele volt, hogy államunk és szervei újból a munkásosztály hatalmának eszközei lettek, hogy felújult a szocialista demokrácia funkciója, (népünk újból államunk ura lett.

A jobboldal veresége a pluralizmus revizionista és liberalista koncepcióinak legyőzését jelentette, ezek a valóságban teret biztosítottak a szocia- listaeLlenes erők bomlasztó tevékenységéhez, a különféle csoportérdekek érvényesítéséhez a társadalom érdekeivel szemben.

A politikai gyakorlatban újból érvényesült az az alapvető gondolat, hogy minden demokratikus, ami megfelel a dolgozók legszélesebb rétegei érdekeinek és szükségleteinek, s ezért a demokrácia fejlesztése elképzelhetetlen a dolgozók társadalmi felelősségének, a társadalmi és helyi feladatok megoldásában való közvetlen részvételének fokozása nélkül. A jobboldal veresége megnyitotta az utat a széles körű demokratikus kezdeményezéshez és aktivitáshoz, a tettek demokratizmusához, aminek jelentős megnyilvánulása a szocialista verseny fejlődése, az állampolgárok tömeges részvétele a gazdasági és más társadalmi problémák megoldásában.

Az állampolgároknak ez a részvétele a Nemzeti Front révén valósul meg, amely április után szakított azokkal a negatív irányzatokkal, amelyeket a jobboldali és szocialistaellenes erők érvényesítettek soraiban a Nemzeti Front egységének megbontására törekedve, hogy így idézzenek elő szakadást szocialista1' társadalmunkban. A Nemzeti Front újból betöltötte a városi és vidéki dolgozók politikai szövetségének küldetését, amely társadalmunk valamennyi rétegét közös törekvésben egyesíti népünk

alapvető érdekeivel összhangban. Az elmúlt évtizedben a Nemzeti Front jelentősége megnőtt, egyes szervei széles körű aktivitást fejtettek ki a XIV. és a XV. pártkongresszuson kitűzött szociális és gazdasági program megvalósítására irányuló törekvésben. Ez a program a nép valódi programja lett, és teret biztosított a Nemzeti Front minden szervezetének tevékenységéhez, a szocialista demokrácia fejlesztéséhez. A Nemzeti Front, a,mely a kommunista párttal és a többi politikai párttal együtt egyesíti az olyan jelentős társadalmi szervezeteket, mint a szakszervezetek, a Szocialista Ifjúsági Szövetség, a Nőszövetség és számos más szervezet, a legnagyobb tömegszervezet. Ennek alapján fejlődik szocialista demokráciánk, ez szavatolja népünk jogait és szabadságjogait.

A szocialista Csehszlovákiának szi- lérd alapja van. Számos nyugat-európai tőkés országtól eltérően nálunk nincs szociális vagy nemzetiségi feszültség. A mi államunkban a cseh és a szlovák nemzettel együtt élnek a magyar, a lengyel, az ukrán és a német nemzetiség tagjai. Csehszlovákia Kommunista Pártja megalakulása óta a nemzetek együttélésének lenini elveiért harcolt az egyenjogúság alapján. A München előtti köztársaságban különösen nagyon érzékeny volt nálunk a nemzetiségi kérdés, de a válságos időszakban még érzékenyebb lett, mivel a jobboldal nacionalista hangulatot szított, ezzel akarta gyengíteni a szocialista társadalom egységét. A szocialista elvek megszilárdításával párhuzamosan sikerült elérnünk köztársaságunk nemzeteinek és nemzetiségeinek szilárd egységét szocialista céljaink megvalósításában. Kommunista pártunknak, szocialista társadalmunk vezető erejének internacionalista jellege van, az államunkban élő összes nemzet és nemzetiség kommunistáit egyesíti, összekapcsolja országunk dolgozóinak nemzeti és in- te ľ naciona lista érd ekei t.

Államunk szövetségi elrendezése, amely a két szuverén nemzet, a csehek és szlovákok létezéséből indult ki, megteremtette a feltételeket a két nemzet fejlődéséhez, egységének kialakításához. Ez a lenini államrendezés teljes mértékben bevált. Megállapíthatjuk, hogy nemzeteink a történelem során sohasem álltak egymáshoz oly közel, mint most.

Az államszövetség nagyobb lehetőségeket teremtett a nemzetiségek kulturális aktivitásához, ahhoz, hogy érvényesüljenek az állam politikai és gazdasági életében. A szocialista internacionalizmus, amely államszövetségünk a Lapéi ve, bel- és külpolitikánk meghatározó tényezője, szilárdan egyesíti szocialista társadalmunkat.

VI.

||emcsak az ország politikai, ha

In nem gazdasági helyzete is sú®* lyos volt. A csehszlovák gazdaság felbomlott. A bomlást szándékosan és rendszeresen a jobboIdáid és szocialistaellenes erők idézték elő, amelyek saját céljaikra használták fel a január előtti időszak hibáit.

Gustáv Husák elvtárs, a CSKP KB 1969 májusi ülésén leszögezte: „A válságjelenségek különböző alakban már csaknem tíz éve tapasztalhatók. Az elmúlt időszakban alkalmazott megoldások nem voltak átgondoltak, gyakran félmegoldást jelentettek, elhamarkodottak vagy elkésettek voInaik mind 1968 januárja előtt, mind utána.“

A hatvanas években súlyos gazdasági hibák fordultak elő, amelyek abból eredtek, hogy Antonín Novotný helytelenül értékelte a helyzetet. A 3. ötéves terv koncepciója nem vette figyelembe kellőképpen az építés előző ütemét, a jövőbeli lehetőségeket, és aránytalan, eltúlzott feladatokat tűzött ki. Az aránytalanságok újabb problémákat és hibákat szültek. így például 1963-ban rosszul értékelték a tüzelőanyag-energetikai alap fejlődését, és határozatot hozlak a szénipar fejlesztésének megállítására, ami néhány év múlva megbosszulta magát. A 3. ötéves tervidőszak utolsó kát évében el kellett térni az eredeti koncepciótól, és a népgazdaságot a módosított évi végrehajtási tervek alapján irányították.

A 4. ötéves tervidőszakban a gazdaság folyamatos fejlesztéséhez vezetett volna a gazdasági reform, amely a fellépő jobboldali erők licitálásának tárgya lett. A régi helytelen irányítási formák egyoldalú általános bírálata, a gazdasági eszközök és a piac automatikus hatására vonatkozó romantikus elképzelések gyakorlatilag a tervszerű irányítás felszámolásához vezettek.

A tervszerű irányítási rendszer átgondolt tökéletesítése helyett egyre intenzívebben a szocializmus számára idegen módszereket és formákat kezdtek érvényesíteni a gazdaságban, amelyek fokozatosan megteremtették a feltételeket a gazdasági destrukcióhoz.

„A jobboldal és a szocialistaellenes erők céljaik megvalósítása során — állapítja meg A CSKP XIII. kongresszusa óta a pártban és a társadalomban kialakult válság tanulságai — rendkívüli jelentőséget tulajdonítottak annak, hogy a gazdaságban felszámolják a párt vezető szerepét, megbontsák a népgazdaság központi tervszerű irányításának alapelveit és érvényesítsék a gazdasági reform revizionista értelmezését. A csehszlovák gazdaságot fokozatosan el akarták választani a szocialista közösségtől, és a lehető legnagyobb mértékben a tőkés nyugat gaz daságához akarták kapcsolni."

A válságos időszakban jelentősem gyengült a gazdaság párt és állaim általi irányítása, a népgazdaságban ösz- tönösség és dezorientáció nyilvánult meg, nőtt az infláció, negatív hatást gyakorolva a hazai piacra és a lakosság életkörülményeire. Az ipari termelés a pangás felé haladt, csökkent a munkatermelékenység, kisebb lett a kivitel, és ugyanakkor nőtt a behozatal.

A gazdasági életben és a piaci ellátásban egyre gyakoribbak és mélyebbek lettek a zavarok.

A CSKP KB áprilisi ülése után a politika és a gazdaság összefüggésére vonatkozó lenini tézis szellemében hozzáláttak a CSKP KB következő, májusi ülése által meghatározott politikai és gazdasági problémák megoldásához. A májusi ülés realizációs irányelve volt a kiindulópunt a népgazdaságban a határozott és következetes konszolidáláshoz.

Gazdasági téren a legfontosabb feladatokat hat pontba foglalták.

— a párt vezető szerepének teljes felújítása a népgazdaságban, a központtól egészen a termelési egységekig;

— az állami és gazdasági vezetés megszilárdítása a gazdasági kérdésekben minden szinten, a gazdasági vezetés tekintélyének felújítása;

— az állami terv szerepének megszilárdítása a gazdaságban;

— a bérek, árak és beruházások területén a szabályozás megszilárdítása, az állam vezető szerepének megerősítése a külkereskedelemben;

— energikus intézkedések foganatosítása a negatív fejlődés megállítására es a gazdaság stabilizálására;

— a gazdasági reform eddigi megvalósításának bíráló értékelése úgy, hogy végleges kivezető utat találjunk.

Az említett intézkedések megvalósításával népgazdaságunkban felújult n rend, újból nőtt a termelés és a mimika te nme lé kény ség. Azok, akik a bomlást szorgalmazták és azt várták, hogy a ipart és a szocialista állam nem tudja rövid idő alatt felújítani a gazdaság fejlődését, csalódtak. A gazdaság konszolidálása és további fejlesztése az 1969 áprilisa után megvalósított politika legnagyobb sikerei közé tartozik.

A CSKP XIV. kongresszusa jogosan állapíthatta meg, hogy megteremtettük a feltételeket az emberek nyugodt életéhez és munkájához. A szocialista állam és szervei újból teljesítik funkciójukat. Felújítottuk a népgazdaság tervszerű irányítását, stabilizáltuk a piacon az áraikat, a termelésben és a nemzeti jövedelem növelésében túlteljesítjük a tervfeladatokat, a gazdaság dinami kusan fejlődik.

A CSKP KB áprilisi ülésén megkezdett ikonszolidálási folyamat lehetővé tette azoknak az alapvető piobléniáknak a megoldását, amelyeknek elhanyagolása válságot okozott. A CSKP XIV. kongresszusán 1971-ben elfogadhattuk a fejlett szocialista társadalom építésének nagyszabású programját, amelyet a CSKP XV. kongresszusa továbbfejlesztett.

A mögöttünk álló tíz év, a tettek és az áldozatos munka időszaka egyedülálló eredményeket hozott. így például a vegyipar részaránya több mint a kétszeresére nőtt, és a gépipari termelés is kétszer nagyobb lett. A mezőgazdaságban nőtt a gabonafélék hektárhozama, tovább fejlődött az állattenyésztés.

Jelentős mértékben nőtt a szénfejtés és a villanyáramtermelés. Az utóbbi tíz év alatt összesen több mint 6000 megawatt kapacitású új villanyerőműveket helyeztek üzembe. A népgazdaság fejlődéséhez jelentős mértékben hozzájárult a KGST keretében elsősorban a Szovjetunióval folytatott gazdasági együttműködés elmélyítése.

Jelentősen megszilárdult a lakosság szociális és létbiztonsága.

Néhány év alatt sikerült megszüntetni a népesedés hosszabb ideje tapasztalható csökkenését. A gyermekes 1979. családok megsegítésére hozott szociális intézkedések, amelyeket fokozato- jy yj san a XIV. pártkongresszus után foga- _

natosítottunk, a társadalmi fogyasztás lFolytatás az 5. oldalon,J

új sz