Új Szó, 1979. március (32. évfolyam, 51-77. szám)

1979-03-10 / 59. szám, szombat

A kölcsönös együttműködés széles körű lehetőségei (Folytatás az 1. oldalról) népeink közös történelme is. Találunk ebben jó és kevésbé jó időszakokat. Átéltük a nél­külözések időszakát is, amely mindkét ország népére háborút és annak következményeit hoz­ta. Az elmúlt években a kölcsö­nös kapcsolatok alakítása te­rén aránylag sok hasznos munkát végeztünk. Ez meg­nyilvánult az állandóan fejlő­dő kormány-, paralamenti és más szintű politikai kapcso­latokban is. Ľubomír Štrougal, a CSSZSZK kormányának elnö­ke és Bruno Kreisky szövetségi kancellár, valamint a két or­szág külügyminiszterei is rend­szeresen találkoznak. Közösen keresik a kölcsönös együttmű­ködés elmélyítésének útjait. Szerződések egész sorát kötöt­tük, melyek közös érdekeink legkülönbözőbb területein ren­dezték kapcsolatainkat. Meg­oldottuk a bonyolult tulajdon- jogi kérdéseket. Lényegesen bővült a turistaforgalom mind­két irányban. Számítunk rá, hogy ez a pozitív fejlődés to­vább folytatódik. Kapcsolatainkban már ha­gyományosan előkelő helyen áll a népeink életét gazdagító kulturális értékek cseréje. A mindkét fél számára hasznos kulturális együttműködésre — s nemcsak erre — a nemrégi­ben megkötött kulturális, ok­tatásügyi, tudományos és egészségügyi kapcsolatokról szóló egyezmény még tágabb lehetőségeket nyújt. Az ennek az egyezménynek az alapján 1979—80-ra kidolgozott együtt­működési program terjedelmé­vel, valamint a kulturális és más akciók színvonalával iga­zolja, hogy az egyezmény or­szágaink népei kölcsönös meg­értésének és megismerésének lontos tényezője. A helsinki egyezmény meg­valósításának a gazdasági együttműködés is egyik uija. Milyen tervek vagy konkrét javaslatok valósainak meg e téren? — Az utóbbi években gazda­sági együttműködésünk is ked­vezően fejlődött. E téren a jö­vőben is jó lehetőségekre van kilátás. Több figyelmet kellene fordítanunk fóleg az ipari koo peráció fejlesztésére. Ez az a terület, melynek jó feltételei vannak ahhoz, hogy jelentősen hozzájáruljon az országaink közötti hosszú távú gazdasági kapcsolatok további elmélyíté­séhez. Nemcsak a legnagyobb vállalatok közötti kölcsönösen előnyös, hosszú távú és na­gyobb terjedelmű kooperációs kapcsolatokat támogatjuk, 'ha­nem a mi üzemei n k és a köze­pes nagyságú és kis osztrák cégek közötti együttműkö­dést is. Az elmúlt időszakban konk­rét lépéseket tettünk az orszá­gaink üzemei közötti termelési kooperáció megteremtésére, beleértve az együttműködést a harmadik piacon is. Jelenleg is egész sor kooperációs javaslat értélkelése folyik. Az elért eredmények azonban egészé­ben sem a csehszlovák és osztrák gazdaság szükségletei­nek, sem az objektív lehető­ségeknek nem felelnek meg. Ennek több oka van. Az alap­vető ok azonban magához a kooperációhoz való hozzáállás különbözőségében rejlik. Néze­tünk szerint szükségszerű, hogy minden együttműködés kölcsönösen előnyös legyen, és a kölcsönös árucsere két­oldalú és hosszú távú bővülé­séhez vezessen. ■ Csehszlovákiának a kö­zép-európai együttélésben kulcsbelyzele van. Mit lehet tenni a kétoldalú kapcsolato­kon kívül, mint amilyen pl. dr. Krichschläger közelgő lá­togatása. ezen együttélés élénkítése érdekében? — Csehszlovákia nem az egyedüli közép-európai ország. Úgy velem, a semleges Auszt­riának nem kevésbé fontos, ha úgy akarja, hát szintén kulcs- helyzete van ebben az európai térségijén. Országaink földrajzi fekvéséből is következük, hogy a feszültségenyhülés további elmélyítése Európában közös érdekünk. Ez azonban az eu rópai államok kollektív igye­kezetétől függ. Megfelelő keretet és konkrét programot ad ehhez a helsinki konferencia Záróokmánya. El­engedhetetlen, hogy e fontos okmányba foglaltakat minden részt vevő ország hiánytalanul teljesítse, hogy ne kerüljön *or revideálási kísérletekre, a Záróokmány egyes részeinek kiragadására, elveinek megsér­tésére, melyek a Záróokmány éleiben való érvényesítésének feltételei, pl. az államok bel­ügyeibe való be nem avatko­zás elve. Reméljük, hogy az európai béke és biztonság megszilárdítására, az együtt­működés elmélyítésére irányu­ló igyekezetei a helsinki Zá­róokmány szellemének és betű­iének megfelelően tovább fo­kozhatjuk. Az enyhülés megszilárdítását és további fokozását illetően egyre sürgetőbb feladat a fegyverkezés megszüntetését es a leszerelést célzó haté­kony intézkedések megvalósí­tása. Az európai helyzet to­vábbi javulását bizonyosan lényegesen előmozdítaná a stratégiai támadófegyverek korlátozásáról szóló második szovjet—amerikai megállapo­dás aláírása. Az európai orszá­gok népeinek létérdekét szol­gálná, ha a bécsi haderőcsök­kentési tárgyalásokon egyez­mény születne. Csehszlovákiá­ban teljes támogatásra talált Brezsnyev elvtársnak a nem­rég elhangzott beszédében megfogalmazott javaslata: az összeurópai konferencia részt vevő államai kötelezzék magu­kat, hogy egymás ellen első­ként sem atom-, sem hagyo­mányos fegyvereket nem al­kalmaznak. Ebből az alkalomból újból hangsúlyozni szeretném, hogy Csehszlovákiának és a szocia­lista közösség többi országá­nak őszinte érdeke e kölcsö­nösen elfogadható egyezmény, s készek minden reális javas­lat elbírálására, mely e célhoz vezetne. NAGY LÉPÉST TETTEK ELŐRE (Folytatás az 1. oldalról) A konferencia résztvevőit kö szöntötte Ľudovít Pezlár elv- társ is, aki arról szólt, milyen forradalmi átalakulások történ­tek az elmúlt 3U év alatt a szocialista mezőgazdaságban. 1948 óta a mezőgazdasági tér melés a háromszorosára emel­kedett. A konferencián kihirdették az efsz-ek járási szocialista válla­lását, az SZNF 35., a szocialista mezőgazdasági termelés 30. év fordulója és a IX. országos efsz-kongresszus tiszteletére. A vállalás értéke több mint 16 millió korona. Prievldzán ugyancsak tegnap (kezdődött meg az efsz-ek járá­si konferenciája, amelyen részt vett František Mifceje, az SZLKP KB küldöttségének vezetője, szlovák pénzügyminiszter. Ján Urban mérnök, a járási mezőgazdasági igazgatóság igazgatója a szövetkezetek ed­digi eredményeiről és soron le­vő feladatairól tartott jelentésé­ben megállapította, hogy a já­rás mezőgazdasági dolgozói nagy lépést tették előre a szö­vetkezetek fejlődése útján. A járás képviselői átadták a putri- és állami szervek képvi­selőinek 6 millió 400 ezer koro­na értéikű szocialista vállalá­sukat. Csehszlovák-spanyol közös közlemény (Folytatás az 1. oldalról) lyó bécsi tárgyalásokon köl­csönösen elfogadható megálla­podás szUlessen, amely tiszte­letben tartja azt az elvet, hogy a részt vevő felek egyi- "'kének biztonságát sem sza­bad veszélyeztetni. A megbeszélések folyamán a miniszterek véleményt cserél­tek a földközi-tengeri térség helyzetét illető egyes kérdé­sekről. A csehszlovák és a spanyol külügyminiszternek egyöntetű­en az a véleménye, hogy sür­gősen meg kell teremteni az igazi és igazságos békét a Kö­zel-Keleten, éspedig az ENSZ határozatai alapján. Ennek fel­tétele, hogy az izraeli csapa­tokat kivonják az 1967-ben megszállt területekről, hogy érvényesítik a palesztin nép nemzeti jogait, köztük az ön- rendelkezésre való jogát és a térség valamennyi országának békéjét és biztonságát. A miniszterek véleményt cse­réltek az afrikai események alakulásáról és hangsúlyozták, hogy tiszteletben kell tartani az ENSZ és az Afrikai Egység­szervezet elveit és határoza­tait; határozottan elítélték a faji elkülönítést és a faji meg­különböztetést, és kifejezték, hogy támogatják Dél-Afrika né­peinek az idegen uralom és a gyarmatosítás alóli felszabadu­lásukért vívóit igazságos har­cát. Mindkét fél kívánatosnak tartja továbbra is törekedni az igazságos nemzetközi gaz­dasági kapcsolatok megvalósí­tására. Ezekhez az erőfeszíté­sekhez hozzájárulhatna a nem­zetközi gazdasági együttműkö­dés széles körű kibontakozta­tása az igazságosság, az egyen­jogúság és a kölcsönös előnyök elvei alapján. A két ország kapcsolatai az elmúlt két évben minden irányban pozitívan fejlődtek. A felek továbbra is folytatni kí­vánják ezt a kölcsönösen elő­nyös együttműködést az ENSZ alapokmányának és a helsinki Záróokmányának elveivel össz­hangban. Megállapították, hogy jó eredményeket hoztak a két külügyminisztérium között kü­lönböző szinteken megvalósult rendszeres konzultációk a köl­csönös érdeklődésre számot tartó, mind kétoldalú, mind sokoldalú kérdésekről. Hangsú­lyozták a kapcsolatok szüksé­gességét mindkét ország poli­tikai, gazdasági és kulturális életének vezetői között, és ki­fejezésre juttatták szándéku­kat, hogy ezeket a találkozó­kat támogatják és megkönnyí­tik. Tekintettel a két ország gaz­daságának reális lehetőségeire, a miniszterek érdeklődést ta­núsítottak a gazdasági kapcso­latok további kiegyensúlyozott növekedése iránt. Megerősítet­ték, hogy mindkét ország ér­dekében hozzá kívánnak járul­ni e kapcsolatok fejlesztéséhez az együttműködés új formái­nak alkalmazásával. Marcelino Oreja Aguierre, Spanyolorszag külügyminisz­tere és Bohuslav Chhoupek, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság külügyminisztere megállapodást írt alá a kultu­rális együttműködésről és a nemzetközi közúti közlekedés­ről. Megállapodások aláírására kerül sor a közeljövőben a tu­dományos együttműködésről és a kettős megadóztatás meg­szüntetéséről. Ezt követően ugyancsak további területekre kiterjedő szerződések kidolgo­zására és megkötésére kerül sor. A felek kijelentették, hogy elégedettek a látogatás pozi­tív eredményeivel. A látogatás hozzájárul a Spanyolország és a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság közötti kapcsolatok fejlesztéséhez és intenzívebbé tételéhez mindkét ország javá­ra és az európai enyhülés ér­dekében. Bohuslav Chňoupek cseh­szlovák külügyminiszter meg­hívta Marcelino Oreja Aguirre spanyol külügyminisztert, te­gyen hivatalos látogatást a Csehszlovák Szocialista Köz­társaságban. A spanyol kül­ügyminiszter a meghívást kö­szönettel elfogadta. A látoga­tás időpontjában diplomáciai úton állapodnak meg. Bohuslav Chňoupek csefH szlovák külügyminiszter teg­nap befejezte négynapos hiva­talos spanyolországi látogatá­sát és hazautazott. A madridi repülőtéren spanyol kollégája, Marcelino Oreja külügyminisz-> ter, valamint több más spai nyol vezető búcsúztatta. Meg­jelent Gonzalo Fernandez de Cordoba, Spanyolország cseh­szlovákiai nagykövete és Zde~ nék Pisk, Csehszlovákia spa­nyolországi nagykövete. Az agresszorok rommá lőtték Lang Son városát Üdvözlő távirat (CSTK] — Ľubomír Strougal, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság miniszterelnöke üd­vözlő táviratot küldött Muham­mad Ahmad Abdel Ghanimnak, az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság miniszterel­nökének e tisztségbe való ki­nevezése alkalmából. Bohuslav Chňoupek, Cseh­szlovákia külügyminisztere ugyancsak táviratban köszön­tötte Muhammad Szádik Bin Jahját, az Algériai Demokrati­kus és Népi Köztársaság kül­ügyminiszterét tisztségébe való kinevezésével kapcsolatban. (Folytatás az 1. oldalról) Kína hírügynökség szerint elj lentétben van azzal a kínai kö­veteléssel, hogy Vietnam ne akadályozza a visszavonulást. A hírügynökség újabb „kacsát“ is közölt: a vietnami katonák állítólag kínai területeket vet­tek tűz alá. E nyilvánvalóan provokatív jellegű állításból és a pekingi vezetés fenyegető­zéseiből: hogyha Vietnam erő­szakot alkalmaz a kínai csapa­tok ellen vietnami területen, akkor Peking ismét ,,fellép" Vietnam ellen, arra lehet kö­vetkeztetni, hogy Kínának nincs szándékában leállítani az agressziót. Ellenkezőleg, folytatni kívánja a harcot. * * * Heng Samrin, a Kambodzsai Népi Forradalmi Tanács elnö- ke csütörtökön fogadta a Lao­szi Népi Demokratikus Köz-f társaság nagykövetét, Kham- phan Vilachitot, aki átnyújt totta megbízólevelét. Heng Samrin kijelentette, hogy a kambodzsai nép figyelemmel kíséri a kínai divíziók össze­vonását a laoszi határon. Hang­súlyozta, hogy a kambodzsai nép határozottan elítéli a mao­ista vezetők Laosz elleni ag­resszív terveit, amelyek ismét leleplezik Peking nagyhatalmi és hegemonista törekvéseit, melyekkel Laosz, Kambodzsa, Vietnam és egész Délkelet-* Ázsia leigázását célozza, s szét akarja verni Indokína államai­nak szolidaritását, barátságát. Leleplező tények a MATO-ról URSEL LORENZ INTERJÜJA AZ NDK TELEVÍZIÓJÁBAN (CSTK) — Az NDK Televíziója csütörtökön este sugározta azt az interjút, amelyet Ursel Lorenzzel. a NATO brüsszeli főtitkárságának volt munkatársával készítettek. Ursel Lorenz 1979. március 5-én a Német Demokratikus Köztársaságba ment át. Kérdés: Lorenz asszony, mint hallottuk, ön a NATO brüsszeli központjának expo­nált helyén dolgozott. Elmond­hatná-e nekünk, hogy fest ott a helyzet, és tulajdonképpen mit csinálnak? Válasz: A NATO főtitkársága olyan apparátus, amelynek mintegy 2 ezer alkalmazottja van. Nagy részük a NATO egyes tagállamainak nagykö­vetségein dolgozik. Én magam azonban a nemzetközi végre­hajtó osztály titkárságán dol­goztam, és a Council Opera­tions Direktorate-hoz tartoz­tam. Kérdés: Council Operations Directorate, hogyan fordítható ez le? Válasz: A NATO-tanács mű­veleteit irányító direktórium. Ehhez a területhez tartozott például a crisis management kidolgozása. Kérdés: Crisis management, megkérdezhetem-e, hogy mit jelent? Válasz: Már maga a szó ar­ra utal, hogy az úgynevezett válságproblémák megoldását és szélsőséges esetben a ka­tonai és a politikai irányítás egybehangolását. E válsághely­zetek megoldásának alapjául a NATO készenléti tervezése szolgál. Kérdés: A NATO készenléti tervezése, Ismerte ezt ön? Válasz: Természetesen. Kérdés: A Brüsszelből érke­ző hírekben szó van az úgy­nevezett situation centre-ről. Mi ez? Ismeri ön, volt ott? Válasz: Természetesen belép­hettem oda. Kérdés: Hogyan fest ott? Válasz: Hogyan is írhatnám le önöknek. A situation centre egy kommunikációs központból áll, amelynek természetesen több irodája van, két tárgyaló­terem, ügyintézési és konzul­tációs helyiségek találhatók itt. Ebben a központban össz­pontosulnak az összes politikai és katonai információk, vala­mint a titkos szolgálatok jelen­tései és ott is dolgozzák fel őket. Kérdés: Amint a NATO egyik képviselője, úgy hiszem, Joseph Luns NATO-főtitkár jelentette ki tegnap, ön a NATO operá­ciós igazgatójának munkatár­sa, pontosabban asszisztense volt, és több feladattal volt megbízva. Egyáltalán milyen hosszú ideig volt ön a NATO- ban? Válasz: Tizenkét éven át dol­goztam a NATO központjában. Kérdés: Ez azt jelenti, hogy már akkor a főtitkárság szá­mára kezdett dolgozni, mikor e szervezet székhelye még Pá­rizsban volt? Válasz: Igen. 1967-ben kezd­tem ott dolgozni, Párizsban. Kérdés: Tizenkét év hosszú Idő, itt ma este, sajnos, nem beszélhetünk mindarról, ami e tizenkét esztendő alatt leját­szódott, ezeknek az éveknek minden érdekes helyzetéről. Ennek ellenére szívesen hal la nék öntől egyes fontos esemé­nyekről és folyamatokról, ame­lyekkel találkozott. Válasz: Egy olyan dokumen-’ tumról beszélhetnék és szeret­nék itt beszélni, amelyet nem hoztak nyilvánosságra, de amely körül igen sok a speku­láció. A Kelet—Nyugat tanul­mányra gondolok, amelyet a NATO hosszú távú programja kidolgozásának előfelételeként készítettek. Kérdés: Mit mondhatna a NATO hosszú távú programjá­ról? Válasz: Engedjék meg, hogy a Kelet—Nyugat tanulmánynál maradjak. Ez a szocialista ál­lamokról szóló, a titkos szol­gálatok által szerzett informá­ciók összegezése. Ezeknek az államoknak az ellenségei dol­gozták ki, és ezért nem adhat reális képet sem a Kelet—Nyu­gat közötti kapcsolatokról, sem pedig a kölcsönös erővi­szonyokról. A valóság elferdí­tett képe és úgy vélem, hogy azok ellen a nyugati politiku­sok ellen is irányul, akik tényleges enyhülést akarnak és valóban hisznek a Kelet és Nyugat közötti jó kapcsolatok­ban. Ügy gondolom, hogy ez a tanulmány tulajdonképpen a NATO 15 tagállama közül né­hány ellen is irányul. Saját ta­pasztalataimból tudom, hogy je­lentős ellentétek vannak pél­dául Dániával, Norvégiával és Hollandiával is, amelyek egy­l»7* III. 10. Nagykövet kinevezése és fogadása (ČSTK] — Gustáv Husák, a Csehszlovák Szocialista Köztár­sság elnöke kinevezte Jaros­lav Žantovskýl, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság rendkí­vüli és meg hatalma zott görög- országi nagykövetévé. Jaroslav Knižka eddigi nagykövetet visszahívta e tisztségéből és más feladatokkal bízta meg. * * # Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök tegnap fogadta Prágában František Lundákot, Csehszlo vákia újonnan kinevezett gha- nai nagykövetét, diplomáciai tisztségének elfoglalásával kapcsolatban.

Next

/
Thumbnails
Contents